Budapesti Hírlap, 1893. július (13. évfolyam, 179-209. szám)

1893-07-20 / 198. szám

10 BUDAPESTI HÍRLAP. (198. si.) 1893. juliua 20. géb egy részének tekintetében már az 1894. évi költségelőirányzatban történjék gondoskodás. A X/2 alcsoport (folyók és csatornák, folyam csatorna- és tóhajózás) részére a városligeti tó part­ján, a tengerészeti kiállítás szomszédságában, de lehetőleg a közlekedési csoporthoz tartozó többi pavillonok közelében egy külön pavilion volna léte­sítendő, miután az ezen csoportban kiállítandó tár­gyak minden más közlekedési csoport kiállítási tár­gyaitól lényegesen eltérnek és miután egyes tár­gyak célszerűen csak a vizen mutathatók be. Oly tárgyak, melyek nagyságuk és szerkeze­tüknél fogva a városligeti területen természetben ki nem állíthatók, de ott modellekben, rajzokban és leírásokban feltüntetve lesznek, természetben azon­ban a fővárosi Duna valamely könnyen megközelít­hető részén lesznek közszemlére kiállítva, szintén versenyképes kiállítási tárgyaknak tekintessenek és a jury bírálata alá bocsáttassanak. Beható tanácskozás után a bizottság azt is ki­mondja, hogy a nagyobb terveknek, modelleknek és domborműveknek kiállítását a maga részéről is óhajtja, tekintettel azonban arra, hogy az ebből fel­merülő költségek igen jelentékenyek lehetnek, a bizottság első­sorban a költségek megállapítását véli szükségesnek, s minthogy arra a kellő adatok­kal nem rendelkezik, javasolja, hogy a kereskedelmi m. kir. miniszter úr megkérendő lenne, hogy kérdé­ses költségek megállapításával a minisztérium illető szakosztályát bízná meg. A X/3. alcsoport (tengerészet és tengeri hajózás) programjának felolvasása után elnök előadja az em­lített albizottság azon javaslatát, hogy a X/3. al­csoport részére a városligeti tó partján egy külön pavililon építtessék. A javaslatba hozott program némi módosítással elfogadtatott. A X/4. alcsoport (vasutak) programjára nézve a bizottság hozzájárult a programkészítő­ bizottság­nak azon javaslatához, hogy a vasúti csoportba tar­tozó összes tárgyak egy és ugyanazon csarnokban állíttassanak ki. Ennek felolvastatván a X/5. alcsoport (távírda, távbeszélő, posta) programját, annak „távirda és táv­beszélő“ című fejezetének a tárgyalásánál javasolta­­tott, hogy abba a hangátvitelre szolgáló külön be­rendezések is vétessenek fel , megjegyezvén, hogy azoknak működésben leendő bemutatására a közle­kedési csarnokkal összefüggésben egy külön, mint­egy 80—100 m2 térfogatú teremnek az előállítása szükséges. E javaslathoz a bizottság beható tanács­kozás után hozzájárulván a X/5. alcsoport programja ezzel megállapittatott s külön szövegeztetett. Értesítők. A nagyszebeni állami főgimnáziumba föl­vettek 411 tanulót, vizsgázott 373. A nemzetiségi viszonyokról nem közöl jelentést az Értesítő. Tiszta jeles volt: az I. osztályban a Fischer Albert, Pap Lajos, Strömpel István, Tiák Ödön, Denk Gusztáv, Lupás János, a II-ban Borbát György, Borda La­jos, Miklós János, Stojka József, a IlI-ban Biró Ist­ván, Cserey Mihály, Oczay János, a IV-ben Publig Károly, az V-ben Cauper Tivadar, Thomandl Ernő, a VI-ban Lányi Tivadar és László, Mustárdy Miklós a Vll-ben Ajtay József, Demeter Gyula, Pisztor Egon, a VSH-ban Debecaur Lajos, Göltl Arnold, Má­tyás Lázár, Mihály Gyula. Érettségire jelentkezett 19, sikerrel végzett 12, jelesen érett Bothos Gyula, Pápin Enea. A maturuszok közül 3 választotta a papi, 9 a jogi, 2 a technikai, 1 a gazdászi, 1 a pénzügyi, 3 a katonai pályát. Veress Ignác szerkesz­tette az Értesítőt, eléje Ferenczy István írt útmutatót a pályaválasztáshoz. A nagyszombati hát. érseki főgimná­ziumba beiratkozott 414 növendék, vizsgázott 397 . 179 magyar, 109 német, 107 tót, 2 morva. Minden­ből jeles volt: az I. osztályban : Boreczky K. Ele­mér, Majláth György gr., a IV-ben Horváth László, a Vll-ben Duschek Győző, a VSH-ban Dö­mötör Mi­hály, Fieber Henrik, Jabloniczky János. Érettségire jelentkezett 32, sikerrel végzett 26 , jelesen érett: Dömötör Mihály, Fieber Henrik, Jabloniczky János, Skarnitzl Jenő. Az érettségit megállott fiatal embe­rek közül 5 választotta a teológiai, 7 a jogi, 4 az orvosi, 3 a gazdászi, 1 az erdészi, 2 a mérnöki, 1 a katonai pályát; 1 még nem határozott. Az iskola megülte XIII. Leó püspökségének 50 éves jubileu­mát, a király és királyné nevenapját, Deák Ferenc halálának évfordulóját, a koronázás emléknapját. Schlik István állította össze az Értesitő­t, bevezeté­sül Horváth Zoltán írt a Virágok költészetéről. A lugosi kir. kat. főgimnázium tanulóinak száma 212 volt, vizsgázott 195 , 48 magyar, 68 né­met, 78 román, 1 más nemzetiségű. Tisztajeles volt: az I. osztályban Pataky Arnold, Rosenzweig Hen­rik, a H-ban Dragonescu Titus, a IV-ben Both Pé­ter, Tremba József, az V-ben Gerstl János, a VIH-ban Goldstein Kornél, Podhardczky Olivér, Schreiner János. Érettségire jelentkezett 10, sikerrel végzett 9 , jeles volt: Goldstein Kornél, Podhardczky Olivér, Schreiner János. Ünnepet tartott az iskola a király nevenapján, XIII. Leó félszázados püspöki jubileu­mán, a koronázás évfordulójakor. Az intézetnek ez évben hunyt el igazgatója, Billmann Márton. Az Ér­tesítő­­ben Tafferner Béla szól hozzá az Egységes kö­zépiskola kérdéséhez. A pannonhalmi Szent Benedek-rend sop­roni főgimnáziumába fölvettek 287 tanulót, vizs­gázott 277; 183 magyar, 80 német, 1 tót, 13 horvát. Mindenből jeles volt az I-sö osztályban Schöfer Bernát; a II-ban Pogácsa János, Schweifer János, Ermesz Ferenc; a IH-ban Fennesz János L., Flan­­dorffer Pál, Somogyi Béla, Sunner István, Wagner Mihály; a IV-ben Garday Béla, Huber János, Mis­­key István, Ragáts János; az V-ben Bornemisza Gábor, Kocsis Gyula, Winkler Ernő; a VI-ban Smidelius Jenő; a Vll-ben Meiszner Ernő, Schupp­­ler Ferenc; a VIH-ban a két Grünwald­ József, Köller György, Rössler Ottó. Érettségire jelentke­zett 20, s mind sikerrel állotta meg; jeles 14 volt. A maturuszok közül 8 választotta a teológiai, 3 jogi, 2 az orvosi, 1 a mérnöki, 5 a gazdasági, 1 az erdé­szi, 1 az alsóbb tisztviselői, 4 a katonai pályát. Az Értesítő elé Mohácsi Pál írt értekezést. A nagy­kikindai gimnázium tanulóinak száma az év elején 185 volt, vizsgázott 169. A nem­zetiségre nézve nem közöl jelentést az Értesítő. Tiszta jeles volt: az I. osztályban Barbier Péter, Kindlein Ferenc, Michelbach Jenő, Nack Ferenc, Rotter Salamon, Újházi Tihamér. Ez évben az inté­zetnek egyik jeles tanára, Erödi Dániel elhunyt. Az Értesítő­be Morvay Győző dr. irt értekezést. A temesvári állami főreáliskolába fölvet­tek 335 tanulót, vizsgálatot tett 298: 135 magyar, 6 szerb, 11 román, 1 angol, 145 német. Mindenből je­les volt: az I. osztályban Krausz Ignác, a II-ban Fischer Miklós, a III-ban Dörner István, a IV-ben Korsós József, az V-ben Gallia Trifun, Themák Ede, a Vll-ben Hagyits István, a VlII-ban Horváth Kálmán. Érettségire jelentkezett 10, sikerrel végzett 4. Jelesen érett: Alföldy Dezső, Horváth Kálmán, Leipnik Manó, Szilágyi Géza. Az érettségit megál­lottak közül 1 választotta a jogi, 1 a tanári, 1 a mérnöki, 1 a vegyészi, 1 a gazdászi, 1 az erdészi, 1 a katonai, 1 az elektrotechnik­ai pályát. Az intézet megülte Katona József születésének 100. évforduló­ját és március 15-ikét. Az Értesitő­t Laky Mátyás dr. közli. Egyesületek. A budapesti mészáros ipartestilet és a kebelében működő betegsegítő pénztár augusztus hó 1-én a József­ körút 82-ik számú házába teszi át a hivatalos helyiségét.* A magyar turista egyesület budapesti osztálya e hó 23-án, vasárnap, Kispallag vidékére rendez ki­rándulást. Indulás szombat délután 7 óra 10 perc­kor a magyar államvasút nyugati pályaudvarából induló vonattal Szobig; itt meghálás. Másnap reg­gel Mária-Nosztrára gyalog s a fegyház megtekin­tése után gyalog a Sashegyre, innen Kospallagra ebédre. Délután ismét gyalog Verőcére, a honnan a társaság vacsora után tér haza. Az összes gyaloglás 5—6 óráig tart.* A budapesti családház-építő egyesület tizenöttagú küldöttsége tisztelgett ma Horváth János dr. ügyvéd vezetése alatt a belügyminiszternél, kit And­rássy Gyula gróf államtitkár helyettesített. A küldöttség szónoka panaszként előadta, hogy az egyesület Puszta-Szt-Lőrincen vett 60 holdnyi területet és azt 274 részre osztván, tagjai közt kisorsolta. Ezen a 274 háztelken azonban eddig csak 20—25 ház épült, a házhelyek többi része pedig parlagon és elha­gyatva hever, mivel az egyesületi vagyon és pénz­kezelés körül nagy rendetlenség uralkodik. Az egye­sület üzleti könyvei és okiratai részben elvesztek, részben pedig elégtek, a tagok pénze megbízhatat­lan vállalkozók kezei közt eltűnt, a telkek túl van­nak terhelve jelzálogos kölcsönökkel s a­mi fő, Kodály Ignác elnök már 3 év óta nem enged köz­gyűlést tartani és így azóta zárószámadások sem ké­szültek. Az államtitkár, arra való tekintettel, hogy itt 100.000 írtnál több forog kockán,megígérte, hogy a vizsgálatot gyorsan és szigorúsággal fogja meg­ejteni. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Budapest, júl. 19. — A zsebtolvajok királynője. Hosszú, vi­szontagságos pálya után ezt a hízelgő címet küz­dötte magának az a Buchiváld Róza nevű gonosz vénasszony, a­kit a rendőrség mint a tolvajvilág egyik specialistáját régen ismer. Zsebtolvajlásait sötét éjszakákon, elhagyott utcákban fűzi, a­hol az arra tévedt férfinépre szokott rálesni. A rendőrség tegnapelőtt, a­mikor Buchwald Róza egy eléje ke­rült vidékinek az óráját és tárcáját akarta elemelni, tetten érte és letartóztatta. Ma kellett volna átkí­­sérni a törvényszék fogházába, minthogy azonban az ügyben hosszabb nyomozást kell teljesíteni, a kir. ügyészség megengedte, hogy a rendőrség még pár napig tarthassa a furfangos tolvajnőt a saját fog­házában. — Régi bukási bűnpörben hozott ma ítéle­tet a kúria. 1885-ben, mikor a Fürst Albert és társa nagykereskedő cég csődbe jutott a fenyitő tör­vényszék Fürst Albert és Fürst Emil cégtagokat hat-hat hónapi börtönre ítélte. Az ítélet jogerőssé válása után Fürst Albert, ártatlanságát erősítve megújította a pert, de hasztalan, mert megint csak helybenhagyta a büntetést a törvényszék is, meg a kir. tábla is. Ma foglalkozott az esettel a kúria, mely a csalárd bukás büntette helyett csupán vét­kes bukást látott és három havi fogházbüntetést mért ki. Minthogy pedig Fürst Albert ennél hosszabb időt tölt már fogsában, a kúria azonnal való szaba­don bocsátását is elrendelte. V I D É K. — Tűzoltók mulatsága. A kőrösladányi ön­kéntes tűzoltó-egyesületnek pompásan sikerült mu­latsága volt a minap. A közönség annyira támogatta a derék tűzoltók mulatságát, hogy a jövedelem nagy­sága fölülhaladta a legnagyobb reményeket is. Csak­nem száz forinttal gyarapította a mulatság az egye­sület pénztárát. — Kórház Aszódon. Aszód város képviselő­testülete elhatározta a minap, hogy kórházat épít. Ez ügyben legközelebb rendkívüli közgyűlés lesz, mely alkalommal végleg megállapodnak majd az építkezést illetőleg s kiírják a kórház tervezetére a pályázatot. A lakosság örömmel fogadta a képvise­lőtestület elhatározását, mindamellett akadtak olya­nok is, a­kik érthetetlen okokból akadékoskodnak s azt kérték az alispántól, hogy ne engedje meg a kórház fölépítését. — Újvidék város haladása. Az utolsó év­tizedben örvendes módon emelkedett minden tekin­tetben Újvidék városa, a­mi különösen a város kiterjedt kereskedelmi forgalmának köszönhető. Nem­régiben telefon­hálózatot létesítettek a­ városban, majd elhatározták, hogy Újvidék-Zombor és Baja között vasutat építenek. E mellett építenek templomot a belvárosban a katolikus hívek részére, igazságügyi palotát, honvédkaszárnyát, egy hatalmas gőzmalmot s konyakgyárat, továbbá polgári leányiskolát, új városházát s színházat. Újvidéken tehát nemsokára általános lesz az építkezés s pár esztendő alatt úgy megváltozik a város, hogy büszke lehet majd rá Bács-Bodrogh megye.­ — A hazai fürdőkben, mint a fürdőigazgató­­ságok jelentik, nagy már az élénkség. Megkezdőd­tek már a fürdőmulatságok is, melyek kedves spe­cialitásai a különben 13 élvezetes fürdői életnek. — Trencsén-Teplicen most készülnek táncmulatságra, melyet a Felvidéki magyar közművelődési egyesület javára rendeznek. A nagyszámú fürdőközönség alig várja már a mulatság napját.­­ A budapesti Erzsébet­­sósfürdőben a minap sikerült hangverseny volt a Semmelweisz-szobor javára. A tiszta jövedelem 70 frt volt. A fürdőben 180 állandó vendég van. — Buziáson 746, Koritnycán 595, Szliácson 802, Tarcsán 386, Uj- Tátrafüreden 523, Tátrafüreden 1355, Vih­­nyén 528, Élőpatakon pedig 324 fürdővendég for­dult meg, a­kik közül sokan állandóan a fürdőkben tartózkodnak. közgazdaság. Budapest, júl. 19. — A mezőgazdaság köréből. Csákováról írja levelezőnk: Június közepén volt az első tavaszi eső, majdnem egészen megkésve , azóta már több jó és hasznos esőnk volt. Az árpát elcsépelték, ke­resztje két zsáknál is többet fizetett. A búzák rit­­kásak, későn jött az eső, a fattyúhajtás nem fejlő­dött ki. Keresztjétől 50—60 klómot remélnek. A tavaszi vetések: kukorica, burgonya, bab stb. na­gyon fejlődik, mert kedvező az időjárás. — Szobránci levelezőnk Írja: Járásunkban az aratás javában folyt, de a folytonos esőzések a munkálatokat nagyban megakasztják. Az aratási eredmények általában jók. Tengeri szépen gyarapodik, töltögetik ; a zab szin­tén jó termést ígér, ha a már mutatkozó rozsda na­gyon el nem terjed. Széna és takarmány gyenge terméssel biztat, takarmányhiányra biztosan lehet számítani. — Komáromból jelenti levelezőnk. Az egész megyében, néhány község kivételével, meg­kezdődtek az aratási munkálatok, de az elmúlt hé­ten a folyton tartó esőzések nagyban megakasztot­ták, minek következtében félni lehet, hogy a ter­més, mely amúgy is még nincs jól kifejlődve, rothadásnak fog indulni. A csallóközi és ud­­vardi járás egyes vidékein, nevezetesen azokon a a helyeken, hol a Vág meg a Duna a tavaszi ára­dások folytán kiöntött, az aratásról még szó sem lehet, mert a gabona szemei többnyire még nincse­nek megérve s igy kifejletlen lévén, az aratási mun­kálatokkal nagyrészt hátra vannak maradva. A tatai és gesztesi járásokban azonban már kedvezőbbek az aratási munkálatok, mert azon a vidéken a gabona­nemek védve vannak a viz káros hatásától s igy szépen is fejlődtek, miért is az aratást néhány napi esőzés után akadálytalanul lehet végezni. Az idei termést általában véve kielégítőnek, közepesnek lehet mondani; vannak azonban egyes határokban oly helyek, hol nagyon ritkán nőtt a gabona s igy csak-

Next