Budapesti Hírlap, 1893. szeptember (13. évfolyam, 241-270. szám)

1893-09-01 / 241. szám

1898. szeptember 1 BUDAPESTI HÍRLAP. (241. sz.) pesti Hírlap, Egyetértés, Pesti Napló, Nemzet, Pester Lloyd — a vádlottak költségén való köz­lése, minek megtörténtét vádlottak az illető lap­példányoknak a megjelenést követő 15 nap alatt a kolozsvári királyi ügyészséghez leendő benyúj­tása által tartoznak igazolni. Elrendeltetik a bíróilag bűnjelként lefoglalt Replika-példányok elkobzása és megsemmisítése. Popovics vádlottra kimondatik, hogy e hó 26-án kezdődött vizsgálati fogsága a rá kiszabott szabadságvesztés-büntetésbe be nem számíttatik. Popovics vizsgálati fogsága be­szüntetettenek nyilvánittatik és azonnali sza­badlábra való helyezése elrendeltetik, 5000 fo­rintnak készpénzben vagy óvadékképes papí­rokban történendő letéteményezése ellenében, végül ugyancsak Popovics Aurélra nézve ezen ítélet jogerőre jutása után a nagyszebeni 22. sz. cs. és k. egészségügyi csapat parancsnok­ságával történendő közlése elrendeltetik. Az indokolás támaszkodik a 12 esküdt elmarasztaló verdiktjére. A büntetés kimérésé­nél mindkét vádlottra nézve enyhítő körülmé­nyül vette a bíróság a beismerést és eddigi büntelen múltjukat. Romanulra nézve külön enyhítő körülményül azt is, hogy ő a nyom­tatvány szétküldését könyvvezetői minőségé­ből kifolyólag kötelességszerűleg végezte. Po­­povicsra súlyosítónak vétetett az, hogy saját beismerése szerint a nyomtatvány szerkeszté­sében is részt vett s fő intézője volt a Replika terjesztésének. Popovicsot 5000 forint biztosíték mellett az ítélet jogerőre emelkedéséig szabadon bocsátották. A biztosí­tékot helyette Bok­ecsel Sándor Bach-korszakbeli ke­rületi főnök tette le. A vádlottak semmiségi panaszt jelentettek be, a közvádló megnyugodott az ítéletben. Popovics neje az ítélet kihirdetése után így kiáltott föl : — Ne féljetek, a románokkal van az Isten! Az asszony néhány fttk­un­ állítása szerint még ezt is kiáltotta a tárgyaló­teremben : — A­hogy ti ítéltetek, úgy ítéljen felettetek az Isten !* Azok a paragrafusok, a­melyekre az Ítéletben hivatkozás történik, igy szólnak : 171. §. A ki valamely gyülekezeten nyilvánosan, szó­val, vagy a ki nyomtatvány, irat, képes ábrázolat terjesztése, vagy közszemlére kiállítása által, bűn­tett vagy vétség elkövetésére egyenesen felnl, ha a bűntett vagy vétség elkövettetett, mint felbujtó büntetendő. Ha pedig a felhívás eredménytelen maradt — a­mennyiben az a jelen törvény külön rendeletei alá nem esik — két évig terjedhető államfogház­zal és kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 172. §. A­ki a 171. §-ban meghatározott módon a törvény ellen, vagy a ki hatóságoknak törvényes hatáskörükben kiadott rendelete, meghagyása, hatá­rozata ellen engedetlenségre egyenes felhívást intéz vagy terjeszt , két évig terjedhető államfogház­zal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tetendő. Ugyanezen büntetés éri azt, a­ki a 171.§-ban meghatározott módon valamely osztályt, nemzetisé­get vagy hitfelekezetet gyűlöletre a másik ellen, — úgyszintén azt is , a­ki a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen izgat. 173. §: öt évig terjedhető államfogházzal büntetendő az, a­ki a 171. §-ban meghatározott módon a ki­rály személyének sérthetetlenségét, a trónöröklés törvényes rendjét, az alkotmányos államformát vagy a törvény kötelező erejét megtámadja ; úgyszintén az is, ki az alkotmány egyes intézményei, a mon­­archia másik államával fennálló kapcsolat, vagy a magyar államot képező országok közt fennálló ál­lamközösség ellen, avagy a királynak, az ország­gyűlésnek, az országgyűlési bizottságoknak vagy a közös ügyek tárgyalására hivatott bizottságnak tör­vényes joga ellen lázít­ egy vegyes bizottság s konstatálta, hogy a késedel­met nem egyedül a vasút, hanem maguk a fuvaro­sok is okozzák. A bajok elhárítására azt java­solja a bizottság, hogy a mutatkozó szükség esetén egy másik lerakodó vágány is építendő lesz s egy­előre kísérletképpen kimondatott, hogy a szemét­fuvarozó kocsik egy óra alatt a vaggonokba bera­kodni kötelesek ,­­ a vasút pedig legalább 10 vag­­gonnal két óránkint váltakozva szállítani tartozik. A végleges döntés néhány hét múlva, a kiküldendő hatósági közeg jelentése alapján fog megtörténni. — Adókivetés. A III. oszt. kereseti adó ja­vaslatokat az V. kerületben szeptember hó elsején és másodikén a meghívottakra nézve tárgyalják, a VI. kerületben a 3886—3896. hr. számig s a VII. kerületben az 5259. hrsz. a. levőket. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, aug. 81. — A szemetesek baja. Említettük, hogy a fővárosi szemétfuvarozó vállalkozók panaszt tettek a fővárosnál, hogy a Cséry-féle szemétszállító vasútra oly késedelmesen lehet csak berakni a szemetet, hogy ők, mivel kocsijaik egész nap el vannak fog­lalva, érzékeny veszteséget szenvednek. Ennek a panasznak a megvizsgálására ma kiment a szemét­­szállító vasúthoz Haberhauer tanácsos elnöklete alatt árant___i t A békési evangélikusok. — Saját tudósítónktól. — Szarvas, aug. 31. A békési evangélikus esperesség mai gyűlésén is kemény csatát vívtak a magyarok s ezúttal nem­csak Achim esperest szorították sarokba, hanem túl­­nyomó többséggel a magyar istentisztelet mellett döntöttek. A vita lefolyását részletesen ismertetjük­ annak illusztrálására, hogy az autonómia körén belül minő kicsinyes alattomosságokkal kell megküzdenie a hazafias éberségnek és ellenőrzésnek. A mai ülés napirendje kezdődött e tárgygyal, magyar istentiszteletek tót helyeken. Veres József orosházai lelkész interpellációt nyújt be. Nem tartja megengedhetőnek, hogy a magyar istentiszteletet csak mintegy ráadásnak te­kintik, mert mindenütt csak a tót istentisztelet után és ritkán tartják. Haladás nincs, csak visszaesés, mert Csorváson behozták a tót istentiszteletet. Jeszenszky a magyar nyelvű isteni tiszteletek beho­zatalát sürgeti a tót egyházakban. Petrovics haladást lát, habár csekélyet. Az esperességi gyűlés elfogadta Jeszenszky indítványát. Ezután a makói híveknek lelkészükkel, Dras­­kóczi Edével támadt vitás ügye foglalkoztatta az esperességi gyűlést. Draskóczi Ede, a­ki ragaszko­dik az őt megillető tanítói fizetéshez, hatalmas be­szédet mondott az esperes ellen, mint a­ki vele szemben törvénytelen dolgokat akart elkövetni. Achim védelmezi magát, de hatás nélkül. Veres melegen védelmezi Draskóczit. Mikolai Mihály vizs­gálatot ajánl. Draskóczi Lajos erősen támadja az esperest, mint a­ki az ügyet elmérgesitette. Sárkány János és Jeszenszky szinte pártolják Draskóczi Edét. Haviár békitő hangón szól. A békéltetést meg fogják kisérteni. Következett a csorvási ügy, mely roppant vihart idézett elő. Az eset ez : Csorvást orosházi magyarok alapitották s azután szállingóztak oda tótok Csa­báról, Szarvasról és Mezőberényből. A tótok behoz­ták a tót isteni tiszteletet, azonban a múlt évben éppen a tótok kérésére az egyház egyhangúlag ki­mondta, hogy mivel a három városból származott tótok nem tudnak együtt énekelni, magyarul pedig mindnyájan tudnak, eltörli a tót isteni tiszteletet. A határozat egyhangúlag hozatott. Ez év elején azon­ban Achim esperes maga mellé vette Korén csabai lelkészt s Csorvásra ment „rendet11 csinálni.­­ Újra behozták (évenkint 3-szor) a tót isteni tisztele­tet, igaz, hogy ez csak az esperes fenyegetése folytán vált lehetségessé. A magyarok bejelentették ezt az esperességi gyűlésnek. Achim esperes óhajtja, hogy a tót isteni tisz­telet továbbra is megmaradjon, Draskóczi Lajos el­törölni kéri. Veres: Ez megint olyan ügy, mint az a bizonyos makói 27 frt, mert az esperes beleavatkozott a csorvási ügybe kéretlenül. Kiment az esperes ren­det csinálni, tehát viszálykodást csinált. Kéri a minduntalan „békét”1 csináló tót papokat, ne avat­kozzanak a magyarok ügyeibe, ha nem kérik őket. Külső izgatásra (érti Achim és Korent) a csorvási tótok most már azt mondják, elszakadunk a magya­roktól, hát csak szakadjanak el. (Achim: Ez biztatás ugy­e a magyaroknak ?) Veres: Ezt vissza tudom fordítani, mert az esperes úr azt mondta a csorvási magyaroknak, hogy ha a tótoknak nem engednek, bárhová folyamodnak, ő kicsinálja, hogy mindenünnét el fogják őket utasítani. Kéri Achimot, hogy az ilyen mesterséges beavatkozástól tartózkodjék Achim roppant indulatosan. Nekem szól a lecke? No ha nekem, akkor bejelentem, hogy ismét egy egész csomó névsor jött hozzám csorvási tót testvé­reinktől. Felmutatja.) Veres: Az igaz, hogy egy csomó név, de nem felel meg a formának és plaj­­bászszal van írva. Hát az esperes úr még ilyen „kér­­vényt“ is beterjeszt? Freitag csorvási lelkész és Fehér Imre gondnok elmondják, hogy a névsort egy olyan ember csinálta (tót), a­ki harangozó akart Enni, de nem választatott meg s Korén csabai pap látja el tanácscsal. Szeberényi pártolja Achim ajánla­tát. Haviár Gyula kárhoztatja az esperes beavatko­zását. Fehér Imre gondnok: Úgy látszik, hogy mi rajtunk (csorvásiakon) is be akar teljesedni, hogy „adj a tótnak szállást, kiver a házadból/­ Nevetsé­gesnek és boszantónak tartja az esperes eljárását. Jeszenszky a magyar isteni tisztelet mellett van. SPORT, Budapest, aug. 31. Az utolsó versenynap. Eglinton és Toro kijöttek a gyepre, a lebukó nap még egyszer rásütött a szines dresszekre és végigsiklott a paripák ragyogóra kefélt szőrén, a föld megdobogott az utolsó galopp előtt s egy perc múlva már a Stefánia-uton robogtak az utolsó nyári versenynap közönségének kocsijai. A nagy tribün tornyáról leeresztették a lobo­gót, mely az esti szellőben búcsút intett a távozók­nak, a­kik majd csak egy hónap múlva fognak visszatérni megint. A lóversenytér fekete tábláján, a­hol máskor csak ilyenféle föliratok voltak: A bécsi villámvonat indul 7 óra 30 perckor . . . Ta­láltatott egy ezüst szivartárca . . . Eris 2 és fél túlsúly . . ., ma egy gyászjelentés volt olvasható. Messziről az ember azt hihette volna, hogy a nyári meeting parte-cédulája, de közelről nézve láttuk, hogy szegény Pulay Kornélt siratják el azon a pro­­fánus helyen. Szegény Pulay Kornélt, a­ki vasár­nap meg szokott egykedvűségével nézegette az állatokat, a­melyeket kevés magyar sportember is­mert úgy, mint ő. A túr­án azonban keveset törőd­nek egy halállal. Egy dresszel kevesebb, a k­laszin szabad, tessék pályázni rá, ennyi az egész. Valami sokkal érdekesebbről beszéltek ma az emberek. Itt is, ott is összeállt egy beavatott tár­saság, meghányta-vetette a nyári meeting történetét, és vajmi különös megjegyzéseket fűztek hozzá, úgy látszik, van valami a levegőben. Nem egészen tiszta volt a nyári meeting. E tisztátlansági teória alapján akadtak tipelők, a­kik a legmerészebb határozottsággal jelöltek egy­­egy lovat és kénytelenek vagyunk konstatálni, hogy jelölésük mindig bevált. Ilyen volt ma Hepkény, Filkó és Szélvész győzelme. Valami érdekes dolog nem történt odakünn. Prímás II. nem merte fölvenni a 72 kilogramos ter­het és így az Állvány-díjat Szélvész nyerte meg. A részletes eredmények a következők : I. Kétévesek eladóversenye. 1000 frt. 950 m. Első lett Csernovits P. Lady Anne-ja, 2-dik Minister, 3-dik Petloti, aztán Virgács, Pádár és Strafutente. Tót. 5 :25. Helyre I. 25:60, II. 25:71. II. Nursery beaten-handicap. 1000 frt. 950 m. Első, könnyen Szemere Miklós Nadine-ja, 2-dik Pearless, 3-dik Juci. Futottak még : Banga, Alföldi, Váratlan, Móric, Little Duke. Tót, 5 : 34. Helyre I. 25 : 64, II. 25 : 61. III. Állványdíj: 3000 frt. 2400 m. Ephen vezette a hatos mezőnyt egész a távoszlopig s ezzel feladta nyerési esélyét, mert a D. W. F. szövetség Szélvész­e könnyen halad el mellette és két és fél hoszszal nyer. Marcnlon az utolsó pillanatban Ephont még a harmadik helyre szorította. Fez, Nádor II. és Timpany messze elmaradtak. Tót.: 5 : 22. Helyre­l. 25 : 53, II. 25 : 62. IV. Beaten handicap: 1000 frt, 2000 méter. Söllinger száz. Camorra-ja nyerte a versenyt Athleta ellen, 3-ik Népdal, Daphne utolsó. Tót. 5 : 24. Helyre I. 25 : 51, II. 25 : 41. V. I. oszt. eladóverseny. 2000 frt, 1600 m. Egyedi Artúr Filkó­ja küzdelem után nyakhoszszal megve­rte a favorit Benczur-t. Utolsó Id­eje. Tót. 6 : 28. Helyre I. 25 : 40, II. 25 : 32. VI. Nyeretlenek gátversenye. 1000 frt, 2400 m. Justh B. Repkénye küzdelem után megverte a favorit Besser-1, 3-dik Péntek, aztán Pate­quimanoc, Bojár kitört. Tót. 5 : 40. Helyre I. 25 : 62, II. 25 : 37. VII. Nyeretlenek dija. 1000 frt, 2000 m. Capt. Violet Torój­a igen könnyen verte meg egyetlen ellenfelét, Eglinton-1. Tót. 5 . 7. 3 A szavazás elrendeltetvén: Csak magyar isten tisztelet mellett szavaztak 15-en, a tót médiát 3-an s ezek: Korén Pál csabai, Szeberényi Lajos csabai és Linder Károly csabai lelkészek. A csabai 3-ik (magyar) lelkészi állás ügye. Régebbi esp. gyűlés felhívta Csabát, mutassa ki, hány papja van s a magyar lelkészi állás hogy árt? Korén előadja, hogy két rendes, egy szöllődéli és egy magyar. Veres kimutatja, hogy csak kettő : fel­hozza, hogy Csaba mindig négy lelkész után szava­­zott s igy történt meg az is, hogy a régi időben Sárkánynyal szemben Szeberényi választatott meg­­ többséggel püspöknek s ime most kitűnik, hogy jogtalan szavazattal lát püspökké választva Szeberé­nyi. (Nagy derültség. Igaz, úgy van.) Utasittatik Csaba, hogy jövőre csak két lelkész után szavazzon s a magyar papi állást szervezze. Az orosházi leányegyházak utasitandók, hogy 1895. jan. l-ére anyaegyházzá alakuljanak. A jövő évi gyűlést Aradon tartják.

Next