Budapesti Hírlap, 1893. október(13. évfolyam, 271-301. szám)
1893-10-01 / 271. szám
s gyár hadsereghez, oly információkkal látták el a külföldi vendégeket, kikre nézve a mi szövetségünk értéke egyenes arányban nő és csökken hadseregünk katonai értékével, mely információk bizonytalannak tüntetik fel e hadsereg szervezeti állandóságát és fejlődését, kétessé teszik tehát azt a becsét, amelyet e pillanatban feltüntet, mert bizonytalan a tartóssága. Ezzel van összefüggésben az is, hogy egy német katonai író a kölni újságban immár német vezérszót kér a mi honvédségünk számára is, mert a kétnyelvűség szerinte kockáztatja a sikert. A király kőszegi beszéde tehát, amely a mi jelszavainkat utasította korlátok közé, a hadsereg szervezetének állandóságáról megbonthatatlanságáról kivánt demonstrálni. Hogy ez nem — mint a kifejezés szól négyszemközt — egy hadiszervezet felmondásra, hanem állandó, biztos, megingathatatlan, melyen a korona őrködik. Megváltjuk, ennek a megbizonyítására nem a legszerencsésebb mód volt az, amelyet választottak. Meglehet, a szövetséges külföldet megnyugtatták; bizonyos ellenben, hogy a magyar belföldet, amely a katonát és költséget adja, nem csekély nyugtalanságba döntötték. A hadsereg közösségének principiális ellenzékét tömörülésre, harci kedvre lobbantották, temérdek gyanúnak magvát sikeresen elhintették. A helyzet ebben a pontban nemhogy javult volna, de tetemesen megromlott és hátravetődött. A miniszterek válaszapedig, még az őszinteség hijával is lévén,, semmit sem javított azon, ami kárt tett a szerencsétlen kőszegi demonstráció. A nemzetiségi agitáció dolgában bölcs tanács, hogy a pártszempont bele ne szóljon s azt hiszem, ezt a tanácsot minden oldalon meg is fogadják. De ennek egy szükségképpi föltétele van. A viszonyok oly rothadtak, hogy a tovább romlástól úgy az álladalmat, mint a nemzetiségek hű tömegeit meg kell óvni , de nem szóval, nem is sajtóperekkel, hanem hathatós kormányzati és törvényhozói intézkedésekkel. Ezeket várjuk a belügyminiszter úr kezéből. Ez olyan tér, amelyen az összes pártok segítségével lehet babért aratni bőven. De hozzá kell látni, időveszteség nélkül, bölcsen, becsületesen, erős és igazságos kézzel, világos elmével és magyar szível. Budapest, szept. 30. A miniszterelnök Bécsben. Wekerle miniszterelnök — mint értesülünk — ma este egy napi tartózkodásra Bécsbe utazott. Új főispán. A hivatalos lap mai közlése szerint a király Dőry József bárót, Bihar vármegye és Nagyvárad város főispánját, hit és buzgó szolgálata elismerése mellett, ez állásától saját kérelmére fölmentette s a helyére Beöthy László orsz. képviselőt nevezte ki. Beöthy László ez idő szerint 33 éves fiatal ember, a ki iskoláit elvégezvén, a vármegyén aljegyzősködött, 1890-ben pedig egy pótválasztáskor, az élesdi kerület mandátumával bejutott a parlamentbe, ahová 1892-ben újra beválasztották. Tanult, intelligens, kellemes ember, a kinek a kinevezését Biharban sok szimpátiával fogadják. Dőry báró — mint nekünk telegrafálják — már ma elbúcsúzott a vérmegye tisztikarától, míg az uj főispán beiktatása október hó folyamán rendkívüli közgyűlésben fog megtörténni. E kinevezés egyébként két választást is fog szükségessé tenni. Bihar vármegyének évek hosszú sora óta levő alispánja, Beöthy Andor, apja lévén az uj főispánnak, az állásáról lemond s az utódja is ki van már szemelve Szunyogh Péter vármegyei főjegyző személyében. De új képviselőt kell választania az élesdi kerületnek is. A bihari szabadelvűeknek már erre is van jelöltjük, név szerint Telegdy József földbirtokos. A nagyváradi szabadelvű párt választmánya elhatározta, hogy Dőry bárótól küldöttségileg búcsúzik el, Beöthy László főispánt pedig beiktatása után fogja üdvözölni, a párt a Nagyváradon lefolyt oláhellenes demonstráció felett sajnálatát fejezte ki. A szabadelvű párt vasárnap, október hó 1-én esti 7 órakor értekezletet tart. Jobbadán él. Három nap múlva Londonból az én nevemre a következő levél érkezett Jobbatlántól: Tekintetes mylord úr! Talán nemhöz intézett levelem kapcsán értesült arról, hogy tengeri viszontagságok általi fenyegetés közt szerencsésen átestünk a tenger sima tükrén, anélkül, hogy betörtük volna. Megérkezvén London országába, a nagyságos úr hírét vette, hogy a túlsó parton, azaz Magyarországon, sőt annak fővárosában is újólag járvány a kolera, szükségesnek látta itt bevárni a barokkórházi kimutatások kedvezőbb eredményét. A magam részéről kérem nem szíves beoktatását a köztisztaság ügyében oly irányban, hogy a fővárosi tanács plakátuma a kapu alatt kiragasztassék, mégpedig jó alacsonyan, hogy a kisebb termetű lakók szemrontás nélkül elolvashassák. További foganatbavételek egyelőre nem szükségesek, ellenben tavaly megspórolt piros fertőző téglapor elhintésének eszközlése sürgősen tanácsos, nehogy az egészség biztossága fenyegettessék. Különösen Strammerné konyhaajtaja elé kérem a hintést, mert ő panaszoskodott mindig gyomorfájdalmakról. Londoni tartózkodás tartamát háziúr belátása szabályozza. Most már kecsegtet a hazajutás reménysége, melylyel maradtam mylord urnak alázatos szolgája Jobbadán Mihály. A levelet kötelességemnek tartottam azonnal megmutatni született Pandúr Veronkának, aki pedig éppen másnapra (vasárnapra) tervezte özvegyi ruhájának bemutatását a Rókustemplomban. Konstatáltam, hogy a jó asszony örömében épp annyi zsebkendőt telesírt, mint bánatában, s az özvegyi ruhát e szavakkal tette félre : — Egy ilyen fekete ruha tiz-tizenkét évig is eláll. Nem világosítottam fel őt afelől, hogy Mihály gazda még tovább is elállhat. A megérkezés. A Hunyady Jánosok vacsorával, tombolával és világpostával összekötött zártkörű táncestélyt hirdettek, melyre a jegyeket huszonöt krajcárjával minden borbélyműhelyben és rövidárukereskedésben árulták. A jegyekre rá volt nyomtatva, hogy Amerikából hazatért alelnökünk tiszteletére, s hogy kezdete pont fél 8-kor. Pont fél nyolckor Az arany kapukulcsnak nemcsak kerti, de egyéb helyiségei is annyira megteltek, hogy a pincérek (a hölgyek folytonos sikoltásai közt) három pohár sört is szétlocsoltak a tömegben, amíg egyet rendeltetése helyére tudtak juttatni. S a kabátok és ingek, a fejek, kalapok és frizurák régen nedvesek voltak már, mikor a gégék legnagyobb része még mindig száraz volt s csikorogva bömbölte: a Sört, sört! Pont nyolc után öt perccel érkezett meg Jobbadán, karján vonszolva tisztelt nejét, a ki olyan tubákszinü ruhát viselt, hogy a ki rá nézett, azonnal prüszkölni kezdett. Az éljenek szűnni nem akartak, de végre mégis megszűntek. Ekkor egy hang elkiáltotta magát: — Halljuk az elnököt! Az elnök talpig feketébe öltözködve előlépett s szóla: Tisztelt alelnökünk, szeretve tisztelt utazó úr! Mikor pár hónappal egy ismeretlen világrész felkutatására elindultál, azt hittük, hogy többé nem lesz szerencsénk becses visszatérésedhez. Elutazásodkor én egy indítványt terjesztettem elő, mely netáni halálod esetén emléked megünneplését célozza. Ez indítványban megvolt a koszorú, a sirkőfelállítás s a testületi kivonulás. Akkor elvetették, mert halálod csakis tengeren történhetvén, koporsódul a tenger, esetleg a verbalak gyomra volt kiszemelve. De újra szárazföldre érkezvén, mi sem tart immár vissza bennünket attól, hogy emléked megörökítését meg ne próbáljuk. Ennélfogva egyelőre indítványozom azt, hogy Jobbadán Mihály sírjára kőemléket állítsunk, a többit a halál esetén öszszehívandó rendkívüli közgyűlés fogja megállapítani. Dörgő helyeslés fogadta az indítványt, s Mihály gazda az elnök karjai közé dőlt. Azután felállt egy székre s igy szólt: Uraim és milordok! (Elénk tetszés s a meglepetés moraja. Senki se értette a megszólítást. Jobbadán se. Jobbadánné büszkén nézett körül.) A meghatottság sajtolása oly erősen szorítja szívemet, hogy a beszólás nehézségét nem tudom leküzdeni. Azért röviden csak ezzel az egy szóval felelek: Éljen a Mekka ! Éljen a szárazföld! Határozottan... Többet nem tudott mondani, sirt, s ezzel megkezdődött a mulatság. Éjfél felé haza akartam menni, de Jobbatlánné megszólított: — Ne tessék elmenni, tekintetes ur, nem tudok mit csinálni az urammal. — Hogyhogy? BUDAPESTI HÍRLAP, (271. sz.) 1893. október 1. A függetlenségi fúzió és a vidék. A kolozsvári 48-as párt intéző bizottsága Ugrón Gáborhoz a következő telegramot intézte : „Nagyságos Ugron Gábor országgyűlési képviselő úrnak Budapesten. A negyvennyolcas és a függetlenségi pártoknak egyesülését örömmel üdvözölve, együttes működésükhöz áldásdús szerencsét kíván hazafias, forró üdvözlettel a kolozsvári negyvennyolcas függetlenségi párt nevében. Bénes Ferenc, elnök. A tábori tüzérség szervezése. Mint a jövő évi közös hadügyi költségvetésből is láthatjuk, a tábori tüzérség részére megszavazott költségtöbblet e fegyvernek újjászervezésével szoros összefüggésben áll. A szervezeti változásokat különben már Bauer hadügyminisztersége alatt megállapították, úgy, hogy az új hadügyminiszter e fontos újításokkal fogja működését megkezdeni. A változások — mint értesülünk — abban állanak, hogy a tábori tüzérezredek, amelyek eddig 6—6 ütegből állottak, ezentúl 4 ütegből fognak állani, az így ezredenkint fenmaradó 2—2 ütegből pedig a még újonan felállítandó ütegek segélyével fogják a hadosztálytüzérezredébe szervezni. A közös hadseregbeli és a honvéd gyaloghadosztályok mindegyikéhez mozgósítás esetére beosztott hadosztály-tüzérségből a hadosztály-tüzérezredeket akként fogják felállítani, hogy a 42. gydoghadosztály most meglevő tüzérségéhez a 14. hadtest-tüzérezred mindegyike 22 üteget, azaz összesen 28 üteget átad, a még hiányzó 14 üteget pedig egészen újon fogják szervezni. E 14 üteg felállítási költségeit szavazta meg a jövő évre a delegáció. Az új szervezés után a tábor tüzérezredek között, minthogy úgy a hadtest-, mint a hadosztály-tüzérezredek is 4—4 ütegből fognak állani, sem szervezetileg, sem egyébként nem lesz különbség. Igen természetes, hogy a szervezés folytán rendszeresített új állások a tüzérség előléptetési viszonyain jelentékenyen lendítenek. A mezei munkások kérdése. Az esztergom-vidék gazdasági egyesület legutóbbi választmányi ülésén Békés megye főispánjának átiratát tárgyalta, melyben az egyesület nézetét kéri: hogyan lehetne a munkáskérdést megoldani Magyarországon? Az egyesület erre következőkkel válaszol: 1. ajánlja a feles földek általánosítását; 2. a földmunkálatoknál a napszám félretevésével az akkord munkát, mely szerint holdszámra történjék a megállapodás. Végül ajánlja az egyesület, hogy ott, hol a szőlőkultúra megszűnt, a selyemhernyótenyésztést és általában ajánlatosnak találja az egyesület, hogy a munkásnak a föld jövedelméből bizonyos hányad biztosíttassék.