Budapesti Hírlap, 1893. december (13. évfolyam, 332-360. szám)

1893-12-11 / 342. szám

t a hirdetmények kinyomatása előtt lerovandó, az utóbbi hirdetmények ellenben csak­ abban az eset­ben vonandók jövedéki elbánás alá, ha utólag ki­derül, hogy tartalmuk és szövegük ellenére a közön­ség közt nyilvános helyen való kifüggesztés, vagy kihordás, vagy pedig szétosztás által terjesztettek. Ide sorozandók különösen a levél alakjában szer­kesztett amaz üzleti hirdetések, melyeknek szövege nem a közönséghez, hanem egyes felekhez szól, s s melyekre nézve feltenni kellene, hogy azok nem fognak hirdetményképpen használtatni, hanem csak a vevőnek, vagy üzleti összeköttetésben álló felek­nek posta utján fognak megküldetni, vagy az üzleti helyiségben átadatni. (1875. évi május 9-én 18076. sz. a. kelt pénzügyminiszteri rendelet.) — K. K. Tijpécs. Franceses de Tassis, kit Torrianinak is neveztek, ki mint III. Frigyes fővadászmestere, már 1541-ben egyenruhás lovas postásokkal szállít­tatta a leveleket Tirolba és Stájerországba. I. Miksa császárnak felajánlotta, hogy a császári leveleket Bécsből Brüsszelbe ingyen szállítja, ha neki és utódainak a császár az új intézmény jövedelmeit biztosítja. Ezt a biztosítást 1516-ban meg is kapta. Tassis Ferencet 1543-ban Németalföld postameste­révé nevezték ki. Taxis Lamoralt, kinek családját a német császár honosította és ki a Thurn Taxis ne­vet vette fel, Mátyás császár 1615-ben birodalmi főpostamesterré nevezte ki. A főpostamester azután mindig a Turn Taxis hercegek majorescoja (Német­országban uralkodó herceg volt). Ebből gazdagod­tak meg a Thurn-Taxis-család tagjai.. Württemberg a postamonopóliumot 1851-ben másfél millió forin­ton váltotta meg a Thurn-Taxis-családtól, Hessen Darmstadt, Nassau, Frankfurt, Hessen és Thurin­gia 1866-ig maradtak a Thurn-Taxisok posta­­mestersége alatt, a­mikor 3 millió talléron váltották meg tőlük a postát. — 863.022. Lehetetlen megtudnunk, mert az hivatalos titok. — Kucséber, Szolnok. A kucsébereknek csak arra van joguk, hogy holmijukat eladják, arra, hogy játszanak, nincs. Ez visszaélés, melyet azonban, mint a példa mutatja, a rendőrség tűr. — H. I. Bázids. A községjegyzői pályára, ha egyévi gyakor­lati működés után a községjegyzői vizsgálatot le­teszi. A fogyasztási, adószedői, ellenőri és tiszti, a sótárnoki, sóhivatali, ellenőri, mázsatiszti és sóhiva­tali tiszti, továbbá a telekkönyvvezetői állásra (de csak a telekkönyvvezetői vizsgálat letétele után), a segédhivatalokban (iktatókban, kiadókban) minden állásra (írnoki, irodatiszti, lajstromozói, iktatói, ki­adói, irodaigazgatói állásokra). A dohánybeváltási felügyelői, kezelői tiszti állásokra. —­ízév nélkül. Az irodatiszteknek 1894-ben kivétel nélkül 800 frt marad a fizetésük. Az irodaigazgatók közül 3-nak 1200, 12-nek 1100, 17-nek 1000, 17-nek 900, 17-nek 800 forint fizetése lesz a jövő évben. — 1893. V. 7. 1. A magyar nemesi családokat ismer­tető munkák, mint már annyiszor megírtuk, Nagy Iván Magyarország családjai c. nagy munkája, a ma­gyar Liebmach­er-féle címer és szövegkönyv az Adami-féle címergyüjtemény és a főúri családok Nemzetségi zsebkönyve. 2. Magyar kamarási méltóság ez idő szerint nincs, mert csak császári és királyi, mert úgy a belső mint a külső udvartartás tényle­ges szolgálatot végző tisztségei közös udvari­, mél­tóságok. A kamara méltóság elnyerésére szükséges nemesi és egyéb kvalifikációra vonatkozó szabályo­kat Marcziányi György lovag Nemesség c. kézi­könyvében (Budapest, Franklintársulat, ára 1 frt 60 kr.) megtalálja. A kötelező őspróba 8 apai és 4 anyai ős bizonyításából, t. i. annak a kimutatá­sából áll, hogy apai oldalon a 8 dédszülő, anyain­a 4 szépszüle már nemesek voltak. 3. A nemescsai Sztrokay család Sopron megyéből származik. Törzs­fája Sztrokay László és neje, Kajtár Erzsébettel veszi kezdetét a XVII. század elején. Sztrokay Pál 1756-ban (többekkel együtt) új királyi donációt nyert. A családi címer kék mezőben fehér paripán vágtató magyar vitéz, kardot villogtatva felette hatfarku arany csillag és félhold ragyog. — Kezdő genealógus. 1. A magyar hercegi, grófi és bárói családokat és újabb genealógiájukat ismertető munka címe Nemzetségi Zsebkönyv (főrangú csalá­dok), kiadta a magyar herald, és geneal. társaság, ára­m írt. A­mit a gótai kiadványokról mond, azt nem értjük, mert a Gräfliches és a Freiherrliches Taschenbuch más-más kiadványok, a Hofkalender pe­dig szintén más. Előbb nevezettekben a grófi és a bárói nemzetségek külön-külön soroltatnak fel, utóbbiban a szuverén házakat a mediatizált (hajdan birodalmi közvetetlenséggel bírt) hercegi és grófi családokat, valamint a többi hercegi családokat is ismertetik. A csekély számú mediatizált magyar, illetve magyar indigen a főúri családok a magyar Nemzetségi Zsebkönyvben a többi mágnáscsaládok közt fordulnak elő. 2. A Baldácsy-féle alapítványra nézve már egyizben válaszoltunk. Többet most sem mondhatunk. 3. Annyit érnek, a­mennyit az ezüst­jük nyom. —­859.852. Nemesi diplomát csak az okleveles nemesség (Briefadel) keletkezése óta (XIV. század végén) adtak ki a magyar királyok. Ha tehát őse 1284-ben a nemesek közé emeltetett, nemesle­velet aligha kaphatott s ez egykorú okmányokkal be sem bizonyítható. Hogy nemes volt-e már az­előtt is, vagy csak akkor kapott-e nemesi rangot, „azt nemcsak ön, hanem mi sem tudjuk, valamint azt sem, hogy felruházta-e Kun László fejedelem az illető őst a pallosjoggal vagy sem. Kétségtelenül előkelő nemzetség feje lehetett, ha a régi iratok Comes címmel emlegetik. — B. Sz. Ferenc. 1. Bor­sos alias Szabó nevű nemes családot nem találtunk. Két Borsos családról van egy helyen emlités ; az egyiknek előneve ponori alias Szőcs-Hátzsoki, a má­siknál nincs előnév. E két család oklevelei 1664- ben és 1674-ben adattak ki. Szabó nevű nemes család pedig van több 200-nál, de a Borsos nevet egyiküknél sem említik s 1654-ben egyiküknek sem kell nemeslevele. 2. Losonczy nevű nemes csa­lád is több van; egyiknek előneve keszi. Hogy ön melyiket keresi, nem tudhatjuk. 3. A bükki Nagy család ősnemes. Címere: négyesi paizs. Az első és negyedik vörös mezőben befelé for­duló, ágaskodó aranyoroszlán; a 2-dik és 3-dikban kék mezőben aranybuzakévék. A sisak­koronából zöldruhás magyar vitéz nő, 3 vöröshegyű­ ezüst nyilat tartva. A pajzstakarók kék-arany és vörös-ezüst színűek. 4. Számos Szép család kapott magyar nemességet. Van köztük baksafalvai, bibarc­­falvai, bihari, ó-tordai áliás moldovay, sóváradjai és tordai. 5. Szigyártó-Szabó nevű családot nem talál­tunk a 6 nemes Szigyártó család között. E családok előn­evei borosjenői, debreceni, debreceni alias Borbély, marosvásárhelyi alias Kónya-Simai, nagytmi és sze­ghetik 6. Oly katonai nevelő-intézet, melybe csak nemes ifjakat vesznek be, monarkiánkban nem léte­zik. Hű exkluzivitás ma még csak a porosz Kade­­tenhaus-okban honos. — V. F. h. h. f. 1. Ga ts nevű család nem bír magyar nemességgel. Lehet­séges, hogy osztrák nemes, mely esetben az osz­trák nemesi levéltár adhatna felvilágosítást. Magyar hangzású névre átváltoztatott idegen hangzású csa­ládi nevet visszaváltoztatni csak akkor lehet bel­ügyminiszteri engedélylyel (ha ugyan megad­ják), ha nemesi név, címer vagy előnév hasz­nálata nem forog szóban, mert nemesi család­neveket, címereket és előneveket magyarosí­tani, vagy egyáltalában átváltoztatni, csak ki­rályi engedélylyel teheti. Ha az illető, a­ki annak idején nevét magyarosította, királyi engedélylyel megmagyarosított nevével kapcsolatban régi nemes­ségét is tovább használhatta, akkor a kívánt új visszaváltoz­tatáshoz is természetesen királyi enge­dély kell. Polgári vezetéknevek változtatásánál ez nem szükséges. Ha azonban az illető nevét anélkül megmagyarositatta, hogy az említett királyi enge­délyt megszerezte volna s ha nevének megváltozta­tása óta esetleges nemességét tényleg nem is hasz­nálta, abban az esetben a név visszaváltoztatására vonatkozó felségfolyamodványhoz ama hiteles okmá­nyok (keresztlevelek, nemességbizonyító okmányok stb.) is csatolandók, melyekből kitűnik, hogy az illető csakugyan a szóban forgó nemes család törvényes leszármazottja. 1­862,832. Két Kádas családról létezik emlités a genealógiai munkákban. Az egyik család Sáros- és Zemplén vármegyékben szé­kelt ; utóbb nevezett megyében Bodrog-Keresztu­­rott és Micsákon birtokos, Kádas alias Tóth Mátyás és fia István 1653-ban Il. Ferdinándtól kaptak cí­meres nemes levelet. A család címere kék mezőben hármas zöld halom vörös mezü hajlott kar, mely kivont kardot és zöldleveles szőlőfürtöt tart. Sisak­­dísz a kar ; a pajzstakarók kék-arany és vörös-ezüst­­szinüek. 2. Egy másik, szintén felvidéki Kádas csa­lád címere kék udvarban hármas zöldhalmon kés, egymás felé forduló fehér galamb, csőreikkel közö­sen zöld gályát tartva. Sisakdisz a galambok, pajzs­takaró kék-arany és vörös-ezüst. E családból való K. József, ki a 70-es években, mint ügyvéd Aradon meghalt. József nevű fia Vértan Annát vette el. Az e házasságból eredt HI. József a bécsi Teréziá­­num növendéke volt. I. József leányai közül Judit Vecsey-Oláh Károly, Ilona Omaszta Szilárd, Etelka Literáty Ödönnek lett a neje. — A. Az Argay család nemességét 1793-ban kapta. A nemesség­­szerzők Antal, József és András voltak. A család Győr és Pozsony megy­ékben székelt. Többet nem tudunk róla. Minden múlandó. Hat nemes Csányi családról tesznek említést a genealógiai munkák. Címerüket nem ismertetik. Azt sem tudjuk, hogy az illető melyik családból származott. — 848.995. Gebe nevű nemes családot nem találtunk. — Nem kö­zölhetők. A száműzött feleség, Beteg, A fia, Ne siessen kisasszony, Veres Pali, Hogyan jutott Franci zöld ágra, Az egyház cicája, Kés és tányér nem lehet zördülés nélkül. Kellemes elbeszélő hangja ellenére sem közölhetjük, oly jelentéktelen az egész. Kissé jobban ki kellett volna bontani a kis történetet, mely a humoreszk magját képezi. Egyébiránt élve­zettel olvastuk. Kényszer protekció. — B. Gy. Kápolna. Nem tudtuk kinyomozni. — Á. I. Buda­pest. Zubovics Fedor a Migazzi kastélyban lakik, Verőce mellett. — F. M. Budapest. Jókai jubileuma január 6-án lesz. — Nagy Ilona. Budapest. Az­ a szépségverseny és népünnep 1882-ben volt. — Sajna. Az influenza olasz szó, a boldog latinok még nem ismerték. — K. T. Temesvár. Jó tárca­cikkeket mindenkitől szívesen elfogadunk. A rosszat tessék máshova küldeni. Ön nem irt még tárcát s máris azt kérdi, hogy mit fizetünk érte. Hagyja abba : ön nem született írónak. — 858.998. Nyitra. Ernelka az Emíliának kicsinyítése és magyaro­sítása. Némely vidéken nagyon el van ter­jedve, igy például Győr- és Komáromvármegyében. K. F. Igurab. Fölfedezni olyasmit lehet, a­mi eddig­­ ismeretlen volt. Kolumbus fölfedezte Amerikát ; föl­fedezem valamely képről, hogy Van Dyck festette; fölfedezek egy régi kódexet. Feltalálni azt is szok­ták, a­mi el van rejtve, a­mit azzal a biztos tu­dattal keresnek, hogy' valahol megvan. Tehát Flint kapitány kincsét nem kell felfedezni (mert tudva­levő, hogy kincs), hanem csak feltalálni. — Elégi olvasó. Budapest. Szabolcska Mihály első kötetét a debreceni Csokonay-kör adta ki, a második kötetet a szerző maga fogja kiadni Szászrégenben. Tessék csak oda küldeni az előfizetési összeget. — Olvasó egyesület. Ónod. Egy rókáról csak egy bőrt lehet húzni. Csak a felső fizetődik. — H. M. Fittak. A­ki nem akarja, nem tartozik játszani a figurával; kimutathatja a k­unstját s követelheti megfizeté­sét. — Közölhetetlen. Mese a boldogságról. — G. Dániel. Hogy az orvos mennyit kérhet egy-egy látogatásért, az az orvos hírneve, a beteg vagyoni állapota, a betegen végzendő teendők minősége szerint változik. Egy egyetemi tanár nem igen megy el 10 írton alul, de kaphat 20—30 frtot is. A kis praxisa, kezdő orvos, megteszi egy frtért is. Most vannak tárgyalások a perre kerülés esetén megítélhető orvosi díjazások ügyében, a hivatalos díjszabás tételei szerint az orvos a beteg lakásán tett látogatásért nappal 2 frtot, éjjel 4 frtot, vidé­ken n­appal 1—1 frt 50 frt, éjjel 1 frt 50 kr egész 2 frtot követelhet. Elismert vagyonosságú betegek­től e díjak kétszerese, sőt többszöröse is követel­hető. Különben az orvos díjazása szabad egyezke­dés tárgya. — M. Dezső. Az orvosi kongresszus kívánalmai között csakugyan ott van a kérdezett mondat, azt hiszszük úgy értették, hogy a­ki már két év óta községi, vagy körorvos, az hatósági orvossá való kinevezés esetén fel lenne mentendő a tiszti orvosi vizsgálat alól. — B. Gy. Levele a múlt heti üzeneteinkhez elkésve érkezett, azóta talán már magától is rájött, hogy a szagtalanítás­nak egyetlen okszerű módja a nagy szellőztetés. Jó­kor be kell füttetni s ajtót, ablakot kinyittatni. Leg­alább egy órai szellőztetés után szabad csak az ajtót becsukatni, e mellett lehet valami szagosítót is használni. — Tizenhároméves előfizető. Buda­pesten a gyermekorvoslás professzora Bókay János dr. Dadogó intézet a fővárosban nincs. Van azon­ban Aradon ortofonikus intézet, vezetője Koboz Jó­zsef, orvosa Székely I. Az intézet dadogókat, sely­­pitőket­ vesz föl és olyanokat, kik megsiketülés után hibásan kezdenek beszélni. A beszédnek e fogyatékosságait 3—10 hónapra terjedő idő alatt javítják meg. Az intézet Arad városa iskolaszéké­nek felügyelete alatt van. — B. B. A difteria biz­tos gyógyításáról szóló híreket újságírói tiszteinkhez híven közölni szoktuk, de vérmes reménynyel még ez ideig nem kecsegtetjük magunkat. Kínjuk e helyütt, hogy az ön orvosbarátja Kun dr. Ede­­lényben meggyógyítja a diftériát, de nem járha­tunk utána, csakugyan beválik-e gyógyító módja. Különben, ha az engedélyezés ügye már a minisz­ter előtt van, várjuk be eldülését. — Előfizető Xa,latna. Az a mondás, hogy Szerencse föl, a ma­gyarban képtelenség. Ha valamikor magyar bá­nyásznapunk lesz, annak jelmondata az lehetne : Isten velünk! A föntebbi jelmondás a néplét Glück auf szolgai és hibás fordítása. Ezt ugyanis ebből származtatják: Glück auf die fahrt! Ez pedig magyarul annyit tenne, hogy Szerencsés utat ! — S. I. Nem ismerjük, de mindamellett azt ajánlhat­juk, hogy ne lépjen vele érintkezésbe, mert már sok e fajta dolog volt a fővárosban és vala­mennyi csúfosan megbukott. — D. K. Nyék, Köztelek, Földmivelési Érdekeink, Szántó-vetők Lapja, Mezőgazdasági Szemle, Gyakorlati Mező­gazda, Gazdasági Mérnök, Borászati Lapok, Szár­nyasaink. 1­840.691. sz. előfizető. Azt a mérték­­elnevezést a szokás állapította meg 100 kilogram helyett, mert könnyebb volt a régi mázsa szót megtartani, ha meg is toldották a méter­vel. A tör­vény természetesen nem ismeri, de a szokás szank­cionálta. — A. I. Szepes- Váralja. A­thenanus florenus eleinte tulajdonképpen csak számítási egység volt és nem tényleges pénz. Bajorország kezdte a múlt században körülbelül 1760 körül. Ebben a század­ban (1837) fejlődött pénzzé Délnémetországban, az 1857-ki bécsi konvenció következtében, értéke csak igen csekélylyel — 2­/4 ezredrészszel — volt ki­sebb a mai forintnál. A Florenus valutae vien­­nensie nem egyéb, mint a forint bécsi értékben. — a + b. Endréd. 1. Igen, törvényhatóságit is, köz­ségit is, a kivételek az 1890. évi I. t.-c. 25. és 49. §-aiban vannak felsorolva. 2. Igen. H. oszt. kereseti adót kivétel nélkül minden föld- és ház­birtokos köteles fizetni. 3. Úgy van, de ha be lesz fizetve, köteles hivatalból kitábláztatni. 4. A föld­adókulcs inkább csökkent, a mennyiben 1883. évig 29,76 százalék volt, 1884. év óta meg 25 százalék; de meglehet, hogy az illető földet újabban oly mivelési ágba sorozták, hogy annak tiszta hozadéka nagyobb, mint előbb volt s igy a kisebb adókulcs szerint is több adót fizet, mint előbb a nagyobb kulcs szerint fizetett. Az általános jövedelmi pót­adó a földadónak 30 százaléka. 5. Utasíthatja. 6. Éléskamrák után nem jár házosztályadó, ha azon­ban bérbe adatnak, hátbéradó alá esnek. 7. Tarto­zik. 8. A pénzügyigazgatóságnál.­­ Külföldre. Azért, hogy augusztusban jelenhessék meg a sorozó bizottság előtt, az illetékes szolgabiróhoz vagy rá- BUDAPESTI HÍRLAP, (312. sz.) 1893. december 11.

Next