Budapesti Hírlap, 1894. január (14. évfolyam, 1-31. szám)
1894-01-14 / 14. szám
8 fiekében, mely igazságra a nyilvánosság előtt méltán formálhat igényt a szegény is, gazdag is, még tán — egy Kárhlyi gróf is.“ — (Koszorú Z. Napóleonnak.) A minap írtuk meg, milyen Napoleon-kultusz van most a párisi színházakban. Talán ennek a kultusznak következése az az esemény is, melyről egy párisi távirat ad hirt. Tegnap a Vendôme-oszlop lábánál egy babérkoszorút találtak, szalagján ezzel a felírással: A rivolii győzőnél. 1797. jatt. 14. Ezen a napon volt a hires rivoli i ütközet, melyben Bonaparte tábornok tönkretette az Alvinczy vezérlete alatt állott osztrák sereget. A rendőrök eltávolították az oszlopról a koszorút, de csakhamar visszahozták, mert a felsőbbség úgy találta, hogy a koszorú kétségkívül nem a császárnak, hanem a nemzeti hősnek szól, akit a köztársaság is ünnepel. (Seefried Ottó báró ügye.) Mint Münchenből jelentik, a lapok hírei ellenében hivatalos közlemények alapján azt állítják, hogy pár nap múlva Erzsébet hercegnő férjének, Seefried Ottó bárónak jövő helyzete dolgában véglegesen döntenek, mert még csak néhány formalitást kell elintézni. (A keleti expressz balesete.) Stuttgartból telegrafálják, hogy a járásból jövő keleti expresszvonat ma reggel 7 órakor Asperg állomásnál összeütközött egy tehervonattal. Senki sem sérült meg, de a vonat megrongálódott, úgy, hogy az expresszvonat még 10 és fél órakor délelőtt is Aspergnél vesztegelt. (A difteritisz B.Csabán.) Hieronymi Károly belügyminiszter Buzinkay Gyula egészségügyi felügyelőt Békés Csabára küldte, az ott uralkodó difteritisz elfojtása végett. Buzinkay meggyőződött a helyszínen, hogy a rettenetes nyavalyát csak állami gözdezinfektor fojthatja el, úgy, a mint az Torontál megyében történt. (Emberhúsevő patkányok.) A debreceni városháza épületében elhelyezett börtönökbe — minta Debreceni Ellenőr írja — a tél hidege elöl a patkányok is behúzódnak S ilyenkor a fogságba került csavargók valóságos harcot vívnak a patkányok ellen. Simkó Mihály tegnap délután ittas állapotban lefeküdt a Debrecen városához címzett fogadó előtt, honnan a rendőrök a városházi börtönbe szállították. Simkó Mihály mélyen elaludt, s meg sem moccant reggelig, mikor a kulcsár a börtönbe lépett. Odaérve a még mindig alvó ember mellé, meglepetve látta, hogy Simkó mellett a földön vértócsa van s hogy kezén a hús össze van marcangolva. A patkányok ugyanis az éj folyamán a mélyen alvó embernek kis ujjáról és keze fejéről a csontig lerágták a hust, a nélkül, hogy az ittas ember fölébredt volna. — (Gyilkosság a vasuton. Bázelből jelentik telegramban: A badeni vasúton Isteinhez közel egy winterthusi utas, midőn a vonat egy alagútba ért, revolverrel agyonlőtt egy másik utast. A kocsivezető nyomban megállította a vonatot. A gyilkost letartóztatták. Valószínű, hogy a gyikos a megölt utast le akarta rabolni. (A drámaíró tragédiája.) Majna-Frankfurtból telegrafálják nekünk. Egy Filmont Gusztáv nevű író, ki nem rég Bécsből ide költözött, ma agyonlőtte magát; hátrahagyott levelében azt mondja, hogy agyon kellett magát lőnie, mert drámáit sehol sem akarták elfogadni és e miatt le kellett volna mondania az írói pályáról. (Vaillant leánya.) Parisból telegrafálják nekünk. Lzes hercegnő hajlandónak nyilatkozott arra, hogy biztosítja Vaillant leányának jövőjét; a hercegnő a kis Vaillant Szidóniát egyszerű munkásnőnek akarja fölnevelni. (A vándorló beteg.) Az aradmegyei Glogovácról írják nekünk a következőket: Paulis község elöljárósága tegnap beteget küldött kocsin a megyei közkórházba. Községünkbe érve, a beteg a kocsiázás és csípős hideg következtében rosszul lett. Hozzátartozói ez okból folyamodtak az itteni elöljárósághoz, engednék meg, hogy a szegény beteg ember a glogováci kórházban megpihenhessen és orvosi segélyben részesüljön. Az elöljáróság azonban a kérést megtagadta, mire a rázós szekéren tovább vitték. Alig hagyták el azonban a falu határát, a szegény beteg a Glogovác és Mikalnka közötti oiv ezáguton kiszetmdel. ■. V BUDAPESTI HÍRLAP, (14. sz.) 1894- január 14. — (A debreceni egyetemért.) Hadházi város képviselőtestülete legutóbb tartott ülésén egyhangúlag négyezer koronát szavazott meg a debreceni egyetem alapjára. Fiume város képviselőtestülete pedig — mint onnan telegrafálják — hatszás koronát szavazott meg ugyanerre a célra.— (Gyászrovat.) Meghaltak: Ekéehi Bereczk Viktor Nagy-Perkáta község jegyzője 29 éves korában, e hó 11-én Nagy-Perkátán. — Klopseh Győző az államvasutak nyugalmazott osztálymérnöke 45 éves korában, e hó 11-én Kassán. — özv. Badányi Péterné szül. Haslinger Ilona asszony 65 éves korában, e hó 10-én Szombathelyen. — Hegedűs Béla Festetich Tassiló gróf uradalmi tisztviselője, Keszthely város képviselőtestületének tagja, 52 éves korában, e hó 12-én Keszthelyen. — Eörsi Tóth Béla bírósági végrehajtó, 1848—49-iki honvédfőhadnagy 64 éves korában e hó 11-én Nezsiderben. — (Rövid hirek.) Szerb ifjúsági lap. Zágrábból telegrafálják, hogy az ottani egyetem szerb ifjúsága Omladina cím alatt lapot indított, mely a főiskolákat látogató szerb ifjúság közlönye lesz. — Nagy idők tanúja. Hátszegről írja tudósítónk, hogy ott tegnap éjjel Kenderesei nevű öreg ember halt meg 104 éves korában. 1890-ben született és hosszú életén át szemtanúja volt a nagy időknek. — Öngyilkos szemináriumi tanuló. Sopronban Einbeck szemináriumi tanuló ma a kútba ugrott s bele full. — Hymen. Bezerédy László földbirtokos, tartalékos honvédhuszár-hadnagy, eljegyezte nyirlaki Tarányi Ilma urhölgyet, Tarányi Ferenc leányát Puszta-Szent-Lászlón. — Gazdák figyelmébe ajánlja. Haldél: magkereskedő az apróhirdetések közt lévő hirdetését. . — Aialthéa-tej. Minden háziasszony bizonyára szívesen fogadja azt ahirt, hogy közelebb „Amalthéa-tej“ elnevezés alatt olyan kerül forgalomba, mely egy kitűnő élvezeti cikk minden előnyét egyesíti magában és ártalmas baktériumoktól mentve van. A fontos újítás feltalálója egy jóhírű budapesti cég bővebbet a nyílt térben lévő hirdetés. Nyakkendők és más úri divat különlegességek dús választékban kaphatók Latzkovits A. üzletében. Váci utca 22. sz. (Nemzeti szálloda.) Egyesületi zászlók Szűcs és társánál, Budapesten. A szive halottja. — Saját tudó, sónktól. — Budapest, jan. 13. Egy szép budapesti leány, Füredy Anna öngyilkosságának bírót jelenti a bécsi telefon. Tegnap este 7 órakor Bécsben a Lipótváros egyik fogadójába kétfogatu bérkocsin egy nagyon szép leány érkezett. Kiszállva a kocsiból, mosolyogva fordult a portás felé és szobát kért a második emeleten. A vendégkönyvbe az ismeretlen leány ezeket írta : Fehér Anna, Szegzárd. Ezután levetette nehéz téli bundáját, mely alatt égszínkék selyemruhát viselt. A zsebéből egy kis üveget vett ki, az asztalra tette, majd megparancsolta a szobaleánynak, hogy teát és sonkát hozzon neki, mert lefekvés előtt teázni akar. Mikor a szobaleány a teát és sonkát felhozta, a vendégkisasszony a karosszékbe dőlt s panaszkodva mondta, hogy rosszul érzi magát. Ez okból a szobaleány az éj folyamán gyakrabban benézett a szobába, de odabenn mély csend volt s a leány azt hitte, hogy a kisasszony elaludt. Hajnali 4 órakor azonban erősen megszólalt a fogadó csengetyűje. A pincés a szobába rohant s megdöbbenve látta a pislogó gyertyaláng mellett, hogy a vendégkisasszony halotthalványan fekszik a karosszékben. — Meg kell halnom, rebegte, s könyek peregtek le arcán. — Küldjék talán orvosért ? — kérdezte a pincés. . A leány szomorúan nézett a pincésre és fejével igen- intett. A pincés rögtön fölkeltette a szobaleányt s mire ez a szobába tért, a leány már a padlón feküdt ruhástul, kibontott szép fekete hajával. Pár pillanat múlva megérkezett az orvos és konstatálta, hogy a leány megmérgezte magát. Ez alatt megérkezett a mentőegyesület kocsija, hogy a beteget a közkórházba szállítsák. Mikor azonban a leányt a kórház előtt a kocsiból kiemelték, már nem élt. A fogadóban az asztalon egy fehér papirost találtak, melyen szép írással ez állt: „Csak csendesen, minden feltűnés nélkül! Betegség, és szivem gyötrelme kergetett a halálba. Meg vagyok törve testben és lélekben. Másképp nem tehettem. Ne is tegyenek élesztési kísérleteket, mert borzasztó lenne, ha halálomat megnehezítenék s ha lassaban kellene elpusztulnom. Sőt ellenkezőleg, ha gyorsan nem halnék meg — kérem, siettessék halálomat. A’. N.“ A bécsi rendőrség már megállapította, hogy az öngyilkos szép leány Füredy Anna budapesti illetőségű ,26 éves hajadon, kit 10 évig a budapesti angol kisasszonyok kolostorában neveltek. Atyja kora halála után a kis leány az angol kisasszonyok zárdájába került. Szegény volt, de kitűnő tehetsége és ügyessége megkedveltettek elöljáróival, növendéktársai pedig nagyon szerették. Mikor a vakáció ideje elérkezett, a szegény Füredy Annát minden évben másmás barátnője vitte el magával vakációzni, így egyik évben a Gorove család vendége volt, majd pedig a pécsváradi várkastélyban most tanácsosok körében töltötte a vakációt. És a szép fiatal leányt mindenütt megszerették. Folyékonyan beszélt magyarul, németül, franciául, gyönyörűen rajzolt és festett; tudott zongorázni, csak egy baja volt: a szíve. Nem tudott megmaradni a kolostor falai közt, fájt neki, mikor látta, hogy növendéktársai, kik mind igen előkelő családok gyermekei voltak, lassan vént kimaradnak az intézetből, sokan férjhez is mentek már, egyedül csak ő maradt elhagyottan. A budapesti angol kisasszonyok kolostorában elvégezte a preparandiát és nevelőnőnek ment. Egy ideig Budapesten foglalatoskodott, pár hónap óta azonban egy bécsi családnál volt nevelőnő. Itt megismerkedett egy fiatalemberrel. Mindketten megszerették egymást, de szerelmük nem volt tartós, mert a közeluralt napokban a fiatalember bucsulevelet irt a leányhoz és eltűnt Bécsből. Ez megtörte szívét. Ez késztette őt arra, hogy a méregpohárhoz nyúljon. Hol temetik el a fiatal leányt ? — nem tudni. Lehet, hogy Bécsben, de Pozsonyban lakó nővére hihetőleg haza hozatja. Különös, hogy ennek a szép leánynak nagyatyja, atyja és egyik nővére szintén öngyilkos volt. Nagyatyja és atyja golyót röpített szívébe, nővére pedig elhalt vőlegényének sírján lett öngyilkos. Farsang, Budapest, jan. 13. A jurista-bal. Ez volt az idei farsang első elit-bálja. A sikere olyan volt, hogy büszkék lehetnek rá a turisták. Egyike volt azoknak az estéknek, melyeken a főváros legszebb hölgyei, társadalmunk legkiválóbb alakjai s az előkelő fiatalság adnak találkozót egymásnak. A Vigadó hatalmas csarnokaiban zajlott le ez a szép bál. Tele volt a termek minden zagja rózsás arcú fiatal leánynyal szebbnél-szebb toalettekben, a melyekről csak a háziasszonyok s a mamák gyémántjainak ragyogása vonta el néha-néha a szemlélő figyelmét. A káprázatos tömegben felfeltűnt Wekerle miniszterelnök s Apponyi Albert gróf délceg alakja, mellettük Hieronymis Bethlen gróf, Lukács Béla miniszterek, Andrássy Tivadar gr., Boissig Ede, Rukovszky István, Szapáry Géza, László és Gyula grófok, Berchthold Rikárd gróf) Kots báró ezredes, Wenckhem Frigyes gróf, Beniczky főispán, Andrássy Géza gróf, stb. A nagy terem déli növényekkel földiszített oszlopcsarnokában foglalt helyet a bálanya s körülötte a bál háziasszonyai: Wekerle Sándorné, Bethlen Andrásné grófné, Dessewffy Aurélné grófné, Esterházy Mihályné grófné, Festettek, Taszilóné grófné, Györy Elekné, Hieronymi Károlyné, Hodossy Imréné, Károlyi Istvánná grófné, Károlyi Viktorné grófné, Korniss Mária grófné, Kots Vencelné báróné, Rukovszky Istvánná, Reiszig Edéné, Steiger Gyuláné, Szapáry Gézáné grófné, Wenckheim Frigyesné grófné, Vértesit Sándorné s Berchthold Rikárdné grófné. Pontban tizedfél órakor érkezett udvarával a bálanya, akit a Rákóczy-indulóval fogadtak, mire megkezdődött a tánc s nem is fogyottel reggelig. A 68. gyalogezred zenekara s Radics Béla cigánybandája adta hozzá a muzsikát. A rendező bizottság ez idén is csinos táncrendekkel kedveskedett a hölgyeknek. Vert ezüstpajzs volt a tánc-, rend, közepén a kódekszen ülőbagolylyal, felső részén pedig aranyozott paragrafussal. Fölöslegéé is