Budapesti Hírlap, 1894. július (14. évfolyam, 180-210. szám)
1894-07-22 / 201. szám
1894. július 22-BUDAPESTI HÍRLAP. (201. sz.) zaj és közszellem, a nemzeti élet egyéb jellemző vonásai csoportok érdekében Tagonyi dr. Fejérpataky László dr., Schönherr Gyula dr. Szendrei János dr. előadó a hadtörténelmi csoport kiállítási anyagának egybegyűjtése céljából utazik. Váry Béla dr. előadó a nemzeti múzeum és akadémia gyűjteményeiből a színművészet történetére vonatkozó ereklyéket írja össze. — Az európai kontinens államadóssága. Muldhall G. Mihály ismert statisztikus összeállította Anglia kivételével Európa államadósságait a múlt év végén és az 1893-iki esztendőt összehasonlítja az 1885-ikével. E tizennyolc évi idő közben az adóteher 21 százalékkal, a fundált adósság 17 százalékkal emelkedett. Az adósságszaporodás a német birodalomban 3660 millió márka, Oroszországban 2640 millió márka, Franciaországban 1890 millió márka, Ausztriában és Magyarországon 1460 millió márka, Olaszország 600 millió márka, Portugália 400 millió márka, Spanyolország 340 millió márka, egyéb államokban 720 millió márka, összesen 11.600 millió márka. Ez összeg egy része természetetesen produktív természetű. A múlt év végén Európa adóssága(Anglia nélkül) a következő vált tások, búzából való ajánlattételre. Remélhetőleg lesz az idei gabonaévadban e relációra élénk kivitelünk. A rozs termése úgy mennyiségüeg, mint minőségileg szintén kifogástalan. Hozama kát, holdankint 8- 10 mm, súlya 71—73 ktgr. Csehország érdeklődése e cikk iránt már mutatkozik. Az árpa hozama 7—9 mm., minősége jó. Különösen a tavaszié. Zab jól áll, bő termést ígér. A tengerit a hosszantartó szárazság már veszélyeztette, a ma éjjeli több órai kiadó eső azonban kitűnő befolyással volt fejlődésére. Babra az eső már későn érkezett, mert az aszály által teljesen összeszáradt. Szőlőből a filloxera által meg nem támadott helyeken jó termés várható. — Országos sörárpa-vásár. Az országos magyar gazdasági egyesület ez évi augusztus hó 1-től szeptember 15-ig rendezi az országos sörárpavásárt és kiállítást. A vásár iránt a külföldi gyárosok már most is élénken érdeklődnek, árpatermények kiállítására már Morvaországból is jelentkeztek, ami egyrészt a kiállításon igen érdekes összehaszonlításokra fog alkalmat adni, alkalmat ad másrészt a vásár élénknek ígérkező látogatottsága arra is, hogy a sörárpa-termelők terményeiket széles körben ismertté tegyék és a nagyban fogyasztókkal egyenes üzleti összeköttetésbe léphessenek. Bejelentéseket és magküldeményeket a vásárra az országos magyar gazdasági egyesület (Budapest, Köztelek) már most is elfogad. — A martonvásári gazdasági kiállításból. Jutassy Ödön hírlapíró a martonvásári gazdasági kiállítás első napján felolvasást tart A mezőgazdaság és malomiparaink címen. A felolvasás iránt Fehérmegye s a környék gazdaközönsége körében nagy az érdeklődés. A román dunagőzhajós vállalat. Romániában is fölmerült a kérdés, hogy önálló román dunagőzhajós társulatot alapítsanak. A kormány félhivatalos lapja a Timpul politikailag is szükségesnek véli egy ilyen vállalat létesítését, nemcsak azért, mert eddig majdnem kizárólag idegenek monopolizálták a Dunán való hajózási jogot, de azért is, mert a Dunának Romániában elfolyó része egyszersmind a legjelentékenyebb. A többek közt még a következőket írja: Több kísérlet történt már eddig is arra, hogy az osztrák gőzhajós társasággal szemben, mely eddig Donauwörthtől egészen a Fekete-tengerig egyedül monopolizálta a hajózást, versenytársat találjanak. Előbb egy francia társaság akadt, de ez nem bírt boldogulni, mert nem részesült semmiféle szubvencióban. Ismételt kísérletek után egy orosz társaság teremtett rendes gőzhajózást. Az orosz kormány bőven támogatja a vállalatot, melynek, úgy látszik, inkább politikai célja van. Ezekkel szemben csak mi maradtunk el. Tettek ugyan ajánlatokat egyes idegen tőkepénzesek, sőt van erre vonatkozólag megszavazott törvényjavas— Miatta vagyunk itt. Az orvos mondotta, hogy nyugalomra és szabad levegőre van szüksége . . . — Hát beteg? — Nem beteg, de gyöngélkedik . . . — Azért olyan szomorú egy idő óta! — Azért. — És én még szemrehányást tettem neki, és panaszkodtam előtted . . . Mily igaztalan voltam! — Érdemeld ki bocsánatot azzal, hogy még jobb, még gyöngédebb légy iránta. — Szót fogadok, édesapám. A hirtelen változásról több szó nem volt, David nagylelkűen Louise javára fordította, a történteket és élesztette a leány szeretetét anyja iránt. Pedig tudta, hogy valamikor kérlelhetlenül elkövetkezik a nap, mikor Cécilenek választania kell kettőjük között. Nem igyekezett biztossá tenni diadalát, sőt pártolta azt, aki majd elveheti tőle leánya szívét. Mert szíve mélyén mégis kiirthatatlan vonzódás lappangott e bűnös asszony iránt. Szenvedett, sírt, átkozódott, sőt erőszakoskodott is. Megtett mindent, amit sértett, méltósága parancsolt neki. Elszakadva élt Louisetól és megmondta neki, hogy válni fog tőle, mihelyt megjő az alkalom. Ez az alkalom a most tizenhatéves Cécile férjhezmenetele volt. Tehát még egy vagy legfölebb másfél évig kell várni. És David mégsem szívesen gondolt arra a percre, mikor el kell űzni azt a nőt, aki életének társa volt. Mégis bölcs gondoskodással gondolt erre és kitűnő jó férjet akarva szerezni leányának, máris tanácskozni kezdett Pérignonnal. A tanácskozás pedig sikeresnek ígérkezett. Az ezredes agglegény volt és nagy vagyonát öcscsének, Raoulnak szánta, aki pompás egy fiú volt. Pérignon már rég megmondta Herbelinnek: látunk is, melyet Dabija miniszter készített; de a fontos ügy mindez idáig nem valósult meg. Követendő példát mutatott az állami monopóliumok igazgatósága, mely rövid idő alatt hajós vállalatot teremtett a só szállítására. S mi a fő, a vállalat ment minden idegen beavatkozástól. Ezt kellene követni önálló román duna-hajós társaság alapítása által. A kezdet mindenesetre nehéz s eleinte kizárólag a kereskedelem ügyeit volna hivatva szolgálni ez az új vállalat. Az állam hatalmas támogatást igér az ország érdekeire annyira fontos vállalatnak, ha ez létesül. — A jógaszabályozás költségvetése. Elkészült a költségvetés arról a nagyfontosságú munkáról, melylyel a Bega folyót Nagybecskerektől Titelig hajózhatóvá akarják tenni. A költségek másfél millió forinttal vannak előirányozva. Mint lapunknak jelentik, attól tartanak a nagybecskerekiek, hogy az állami építkezés előreláthatóan nehézkes lesz és felmerült a kérdés, vajjon nem volna-e jobb ezt a fontos szabályozást az érdekeltekből alakuló részvénytársaság tőkéjéből elvégeztetni ? Figyelemmel arra, hogy a bánáti kereskedők sokfelé elágazó érdeke a szabályozás sürgőssége mellett erős érv, valószínű, hogy a szövetkezés csakhamar létesül. — Zónarendszer életbeléptetése. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesülés szerint a kőrös-belovári h. é. vasúton a megnyitás napjával zónarendszerü személy- és podgyász-dijszabás lép életbe. E díjszabás a magy. kir. államvasutak díjszabás elárusítási osztályában (Csengery utca 33. sz.) 10 ktért kapható. — Leocavi új hajóállomás megnyitása. A magy. kir. államvasutak gőzhajós vállalata közzéteszi, hogy a vukovár-újvidéki Dunaszakaszon fekvő Beocsinban személy és áruforgalomra berendezett hajóállomást létesített, mely f. évi augusztus hó 1-jével nyílik meg, Beocsinban tehát a Vukovár és Újvidék között naponta közlekedő M. A. 1 helyi gőzös ezentúl szintén ki fog kötni. Ez alkalomból a f. évi ápril hó 1-je óta érvényes hajós díjszabásához megjelent az I. pótlék, mely f. évi augusztus hó 1-én lép életbe s Beocsin állomásnak a személyes teheráru díjszabási táblázatokba való felvételét tartalmazza. E pótlék a m. kir. államvasutak igazgatóságának díjszabási osztályában 8 krért kapható. — Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelező védőegyesülete a következő fizetésképtelenségeket teszi közzé: Fopovics Ljubomir kereskedő Titel. — Ivitz Fanni kereskedő Kiszács. — Benedek Benjámin kereskedő Vésztő. — Fopovics Dömötör kereskedő Mcilence. — Budapesti szeszüzlet, július 21. Az irány és ár nem változott. Jegyzülik : 17.50 forint pénz, 17.75 forint áru. — A budapest-kőbányai sertéskereskedelmi csarnok árjegyzése jul. hó 21-ik napján. — Ilizottsertés-árak. Magyar elsőrendű: öreg nő— Ha nincs ellenvetésed, házasítsuk össze gyermekeinket, így aztán örökké együtt maradhatunk. Herbelin belenyugodott a dologba és a fiú meg a leány kedves pajtásságban nőtt föl, bár nem is sejtették, hogy egymásnak vannak szánva. Örömest találkoztak, tegeződtek is, de viseletükben nem látszott semmi kacérkodás. Gyakran elvódtak, még pedig szívesen, mert Raoul igen eleveneszű, esarolódni szerető gyerek volt, az egyszerű Cécile pedig irtózott minden veszekedéstől. Ebből eredtek aztán ezek a hirtelen keletkező és még hirtelenebből múló kis összeütközések. Herbelin, mikor nagy családi szerencsétlensége érte, egyenes ember létére megmondta Pérignonnak, hogy fölmenti adott szava alól, mert a helyzet nagyot változott. Az ezredes azonban szavába vágott: Ej, hát kinek tartasz te engem ? Ez sértés! Azt hiszed, hogy én most már másképp gondolkozom , hogy nem szeretlek úgy, mint eddig ? Cécile kevésbbé szép és kevésbbé jó ? És nem lesz belőle kitűnő feleség ? Ugye nem ? No hát akkor ? — Kedves barátom, ne feledd, hogy Cécile szülei az ő férjhezmenetele után válni fognak. A vagyoni kérdést nem igen érinti ez a dolog. Erkölcsi szempontból azonban igen fontos és jó beszélni róla. — Hát beszéljünk róla, de csakis azért, mert te kívánod. Ami engem illet . . . — Te nem vagy magad. Nem te fogsz megházasodni, hanem az öcséd. Közölnöd kell Raoullal szándékodat és egyszersmind föl is kell nyitnod a szemét. — A szándékomat közölhetem vele, de a szemét fölnyitni egészen fölösleges, mert hiszen máris eleget tud. (Folyt. köv.) Államok összes adósság államvasutak tiszta értéke adósság millió m á r k ák ba n Franciaország 24.380 8.40 23.540 Németország 11.360 9.740 1.620 Oroszország 11.220 3.220 8.000 Ausztria és Ma-gyaroszág 10.860 2.540 8.320 Olaszország 9.700 2.540 7.160 Spanyolország 4.780 — 4.780 Svédország 440 440 — Hollandia 1.760 340 1.420 Belgium 1.720 1.040 680 Románia 8.20 640 180 Egyéb államok 1.380 200 1.180 Egész Európa (Anglia nélkül) 81.000 21.820 59.180 Az európai kontinens tehát adósságainak körülbelül egy negyedrészét produktiv befektetésekre fordította. — A mezőgazdaság köréből. Mohácsról Írják nekünk : Vidékünkön az aratás már az egész vonalon be van fejezve. A cséplési munkálatok javában folynak. A termés a gabona minden nemében kitűnő. Búzában az eredmény mennyiségileg oly kedvező, mint emberemlékezet óta nem. Mohács, Németboly és Izsépen tett próbaméretek szerint a búza hozama katasztrális holdankint 14—16 méterm., ami szinte hihetetlennek látszik. Minőség tekintetében szintén kitűnő; súlya 78—81 klgr., hilkint. Svájcból már is érkeztek hozzánk felszóltválaszok és kiszaladt, mihelyt Herbelin elbocsátotta. Ez a vadság kellemetlenül érintette Cécilet. Atyja előtt ugyan nem rosszalta, de magában erősen gáncsolta. Mit jelent ez a mogorvaság? És miért olyan ez a Laroque, mint a verembe került farkas ? A leány végre abban állapodott meg, hogy az igazgató, kit az első találkozáskor oly udvarias, sőt vonzó embernek ítélt, félszeg és ügyetlen legény. De azért egy kicsit mégis többet foglalkozott vele, mint ha banálisan kellemes lett volna. Ezalatt a kastély berendezése elkészült és Herbelinné ismét jelét adta kitűnő ízlésének. De mintha saját lelkének állapota tükröződött volna mindenben, kerülte a pompát, melyet egykor, úgy szeretett és kissé hideg komolyság uralkodott az egész házban. Ez az egyszerű bútorzat egész más volt, mint a párisi lakás csillogó dísze. David ugyan nem szólt, de sokkal jobban tetszett neki ez a környezet, mint fővárosi palotájának pompája. Az első emelet egyik szárnyában lakott felesége és leánya a másikban. A férj és feleség, ha összekerültek, mindig igyekeztek olyasmiről beszélni, hogy Cécile ne is sejtse a közöttük történt változást. A falusi élet könnyűvé tette ezt a jószándékú csalást. A leány idejének legnagyobb részét a parkban, a réteken, a gyárban töltötte és nem volt sem ideje, sem kedve figyelmesen vizsgálni a körülötte történteket. Ez az élet rendkívül használt neki, szemlátomást fejlődött. Mikor Saint-Sauveurbe érkeztek, azt kérdezte apjától: — Miért jöttünk el Parisból ? , — Hát talán nem szívesen vagy itt? — válaszolt Herbelin. — Dehogy nem! Én jobb szeretem a falut. De a mama a várost kedveli és hogy fog beletörődni ebbe az életbe? 11