Budapesti Hírlap, 1894. július (14. évfolyam, 180-210. szám)

1894-07-22 / 201. szám

1894. július 22-BUDAPESTI HÍRLAP. (201. sz.) zaj és közszellem, a nemzeti élet egyéb jellemző vonásai csoportok érdekében Tagonyi dr. Fejérpataky László dr., Schönherr Gyula dr. Szendrei János dr. előadó a hadtörténelmi csoport kiállítási anyagának egybegyűjtése céljából utazik. Váry Béla dr. elő­adó a nemzeti múzeum és akadémia gyűjteményei­ből a színművészet történetére vonatkozó ereklyé­ket írja össze. — Az európai kontinens államadóssága. Muldhall G. Mihály ismert statisztikus összeállította Anglia kivételével Európa államadósságait a múlt év végén és az 1893-iki esztendőt összehasonlítja az 1885-ikével. E tizennyolc évi idő közben az adó­teher 21 százalékkal, a fundált adósság 17 száza­lékkal emelkedett. Az adósságszaporodás a német birodalomban 3660 millió márka, Oroszországban 2640 millió márka, Franciaországban 1890 millió márka, Ausztriában és Magyarországon 1460 millió márka, Olaszország 600 millió márka, Portugália 400 millió márka, Spanyolország 340 millió márka, egyéb államokban 720 millió márka, összesen 11.600 millió márka. Ez összeg egy része termé­­szetetesen produktív természetű. A múlt év végén Európa adóssága(Anglia nélkül) a követ­kező vált tások, búzából való ajánlattételre. Remélhetőleg lesz az idei gabonaévadban e relációra élénk kivitelünk. A rozs termése úgy mennyiségüeg, mint minőségi­leg szintén kifogástalan. Hozama kát, holdankint 8- 10 mm, súlya 71—73 ktgr. Csehország érdek­lődése e cikk iránt­ már mutatkozik. Az árpa hozama 7—9 mm., minősége jó. Különösen a tavaszié. Zab jól áll, bő termést ígér. A tengerit a hosszantartó szárazság már veszélyeztette, a ma éjjeli több órai kiadó eső azonban kitűnő befolyással volt fejlődé­sére. Babra az eső már későn érkezett, mert az aszály által teljesen­ összeszáradt. Szőlőből a filloxera által meg nem támadott helyeken jó termés várható. — Országos sörárpa-vásár. Az országos magyar gazdasági egyesület ez évi augusztus hó 1-től szeptember 15-ig rendezi az országos sörárpa­­vásárt és kiállítást. A vásár iránt a külföldi gyáro­sok már most is élénken érdeklődnek, árpatermé­nyek kiállítására már Morvaországból is jelentkez­tek, a­mi egyrészt a kiállításon igen érdekes össze­­haszonlításokra fog alkalmat adni, alkalmat ad másrészt a vásár élénknek ígérkező látogatottsága arra is, hogy a sörárpa-termelők terményeiket szé­les körben ismertté tegyék és a nagyban fogyasz­tókkal egyenes üzleti összeköttetésbe léphessenek. Bejelentéseket és magküldeményeket a vásárra az országos magyar gazdasági egyesület (Budapest, Köztelek) már most is elfogad. — A martonvásári gazdasági kiállításból. Jutassy Ödön hírlapíró a martonvásári gazdasági kiállítás első napján felolvasást tart A mezőgazdaság és malomiparaink címen. A felolvasás iránt Fehér­­megye s a környék gazdaközönsége körében nagy az érdeklődés.­­ A román dunagőzhajós vállalat. Ro­mániában is fölmerült a kérdés, hogy önálló román dunagőzhajós társulatot alapítsanak. A kormány félhivatalos lapja a Tim­pul politikailag is szükséges­nek véli egy ilyen vállalat létesítését, nemcsak azért, mert eddig majdnem kizárólag idegenek mo­nopolizálták a Dunán való hajózási jogot, de azért is, mert a Dunának Romániában elfolyó része egy­szersmind a legjelentékenyebb. A többek közt még a következőket írja: Több kísérlet történt már eddig is arra, hogy az osztrák gőzhajós társasággal szemben, mely eddig Donauwörthtől egészen a Fekete-tengerig egyedül monopolizálta a hajózást, versenytársat találjanak. Előbb egy francia társaság akadt, de ez nem bírt boldogulni, mert nem része­sült semmiféle szubvencióban. Ismételt kísérletek után egy orosz társaság teremtett rendes gőzhajó­­zást. Az orosz kormány bőven támogatja a válla­latot, melynek, úgy látszik, inkább politikai célja van. Ezekkel szemben csak mi maradtunk el. Tettek ugyan ajánlatokat egyes idegen tőkepénzesek, sőt van erre vonatkozólag megszavazott törvényjavas­— Miatta vagyunk itt. Az orvos mon­dotta, hogy nyugalomra és szabad levegőre van szüksége . . . — Hát beteg? — Nem beteg, de gyöngélkedik . . . — Azért olyan szomorú egy idő óta! — Azért. — És én még szemrehányást tettem neki, és panaszkodtam előtted . . . Mily igaztalan voltam! — Érdemeld ki bocsánatot azzal, hogy még jobb, még gyöngédebb légy iránta. — Szót fogadok, édes­apám. A hirtelen változásról több szó nem volt, David nagylelkűen Louise javára fordította, a történteket és élesztette a leány szeretetét anyja iránt. Pedig tudta, hogy valamikor kér­­lelhetlenül elkövetkezik a nap, mikor Cécile­­nek választania kell kettőjük között. Nem igyekezett biztossá tenni diadalát, sőt pártolta az­t, a­ki majd elveheti tőle leánya szívét. Mert szíve mélyén mégis kiirthatatlan vonzó­dás lappangott e bűnös asszony iránt. Szenvedett, sírt, átkozódott, sőt erősza­koskodott is. Megtett mindent, a­mit sértett, méltósága parancsolt neki. Elszakadva élt Louisetól és megmondta neki, hogy válni fog tőle, mihelyt megjő az alkalom. Ez az alka­lom a most tizenhatéves Cécile férjhezmene­­tele volt. Tehát még egy vagy legfölebb más­fél évig kell várni. És David mégsem szívesen gondolt arra a percre, mikor el kell űzni azt a nőt, a­ki életének társa volt. Mégis bölcs gondoskodással gondolt erre és kitűnő jó férjet akarva szerezni leányának, máris tanácskozni kezdett Pérignonnal. A ta­nácskozás pedig sikeresnek ígérkezett. Az ez­redes agglegény volt és nagy vagyonát öcs­­csének, Raoulnak szánta, a­ki pompás egy fiú volt. Pérignon már rég megmondta Herbelinnek: látunk is, melyet Dabija miniszter készített; de a fontos ügy mindez idáig nem valósult meg. Köve­tendő példát mutatott az állami monopóliumok igazgatósága, mely rövid idő alatt hajós válla­latot teremtett a só szállítására. S mi a fő, a vál­lalat ment minden idegen beavatkozástól. Ezt kel­lene követni önálló román duna-hajós társaság alapítása által. A kezdet mindenesetre nehéz s eleinte kizárólag a kereskedelem ügyeit volna hi­vatva szolgálni ez az új vállalat. Az állam hatalmas támogatást igér az ország érdekeire annyira fontos vállalatnak, ha ez létesül. — A jógaszabályozás költségvetése. El­készült a költségvetés arról a nagyfontosságú mun­káról, melylyel a Bega folyót Nagybecskerektől Titelig hajózhatóvá akarják tenni. A költségek más­fél millió forinttal vannak előirányozva. Mint la­punknak jelentik, attól tartanak a nagybecskerekiek, hogy az állami építkezés előreláthatóan nehézkes lesz és felmerült a kérdés, vajjon nem volna-e jobb ezt a fontos szabályozást az érdekeltekből alakuló részvénytársaság tőkéjéből elvégeztetni ? Figyelem­mel arra, hogy a bánáti kereskedők sokfelé elágazó érdeke a szabályozás sürgőssége mellett erős érv, valószínű, hogy a szövetkezés csakhamar létesül. — Zónarendszer életbeléptetése. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesülés sze­rint a kőrös-belovári h. é. vasúton a megnyitás nap­jával zónarendszerü személy- és podgyász-dijszabás lép életbe. E díjszabás a magy. kir. államvasutak díjszabás elárusítási osztályában (Csengery­ utca 33. sz.) 10 ktért kapható. — Leocavi új hajóállomás megnyitása. A magy. kir. államvasutak gőzhajós vállalata köz­zéteszi, hogy a vukovár-újvidéki Dunaszakaszon fekvő Beocsinban személy és áruforgalomra beren­dezett hajóállomást létesített, mely f. évi augusztus hó 1-jével nyílik meg, Beocsinban tehát a Vukovár és Újvidék között naponta közlekedő M. A. 1 helyi gőzös ezentúl szintén ki fog kötni. Ez alka­lomból a f. évi ápril hó 1-je óta érvényes hajós díjszabásához megjelent az I. pótlék, mely f. évi augusztus hó 1-én lép életbe s Beocsin állomásnak a személye­s teheráru díjszabási táblázatokba való felvételét tartalmazza. E pótlék a m. kir. államvas­utak igazgatóságának díjszabási osztályában 8 krért kapható. — Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelez­ő­ védőegyesülete a következő fizetésképtelenségeket teszi közzé: Fopovics Ljubomir kereskedő Titel. — Ivitz Fanni kereskedő Kiszács. — Benedek Benjámin kereskedő Vésztő. — Fopovics Dömötör kereskedő Mcilence. — Budapesti szeszüzlet, július 21. Az irány és ár nem változott. Jegyzülik : 17.50 forint pénz, 17.75 forint áru. — A budapest-kőbányai sertéskereske­delmi csarnok árjegyzése jul. hó 21-ik napján. — Ilizottsertés-árak. Magyar elsőrendű: öreg nő­— Ha nincs ellenvetésed, házasítsuk össze gyermekeinket, így aztán örökké együtt ma­radhatunk. Herbelin belenyugodott a dologba és a fiú meg a leány kedves pajtásságban nőtt föl, bár nem is sejtették, hogy egymásnak vannak szánva. Örömest találkoztak, tegeződtek is, de viseletükben nem látszott semmi kacérkodás. Gyakran elvódtak, még pedig szívesen, mert Raoul igen eleveneszű, esarolódni szerető gye­rek volt, az egyszerű Cécile pedig irtózott minden veszekedéstől. Ebből eredtek aztán ezek a hirtelen keletkező és még hirtelenebből múló kis összeütközések. Herbelin, mikor nagy családi szerencsét­lensége érte, egyenes ember létére meg­mondta Pérignonnak, hogy fölmenti adott szava alól, mert a helyzet nagyot változott. Az ez­redes azonban szavába vágott: Ej, hát kinek tartasz te engem ? Ez sértés! Azt hiszed, hogy én most már másképp gondolkozom , hogy nem szeretlek úgy, mint eddig ? Cécile kevésbbé szép és kevésbbé jó ? És nem lesz belőle kitűnő feleség ? Ugy­e nem ? No hát akkor ? — Kedves barátom, ne feledd, hogy Cécile szülei az ő férjhezmenetele után válni fognak. A vagyoni kérdést nem igen érinti ez a dolog. Erkölcsi szempontból azonban igen fontos és jó beszélni róla. — Hát beszéljünk róla, de csakis azért, mert te kívánod. A­mi engem illet . . . — Te nem vagy magad. Nem te fogsz megházasodni, hanem az öcséd. Közölnöd kell Raoullal szándékodat és egyszersmind föl is kell nyitnod a szemét. — A szándékomat közölhetem vele, de a szemét fölnyitni egészen fölösleges, mert hi­szen máris eleget tud. (Folyt. köv.) Államok összes adósság államvasutak tiszta értéke adósság mill­i­ó m á r k ák b­a n Franciaország 24.380 8.40 23.540 Németország 11.360 9.740 1.620 Oroszország 11.220 3.220 8.000 Ausztria és Ma-gyaroszág 10.860 2.540 8.320 Olaszország 9.700 2.540 7.160 Spanyolország 4.780 — 4.780 Svédország 440 440 — Hollandia 1.760 340 1.420 Belgium 1.720 1.040 680 Románia 8.20 640 180 Egyéb államok 1.380 200 1.180 Egész Európa (Anglia nélkül) 81.000 21.820 59.180 Az európai kontinens tehát adósságainak kö­rülbelül egy negyedrészét produktiv befektetésekre fordította. — A mezőgazdaság köréből. Mohácsról Írják nekünk : Vidékünkön az aratás már az egész vonalon be van fejezve. A cséplési munkálatok ja­vában folynak. A termés a gabona minden nemé­ben kitűnő. Búzában az eredmény mennyiségileg oly kedvező, mint emberemlékezet óta nem. Mo­hács, Németboly és Izsépen tett próbaméretek sze­rint a búza hozama katasztrális holdankint 14—16 méterm., a­mi szinte hihetetlennek látszik. Minőség tekintetében szintén kitűnő; súlya 78—81 klgr., hilkint. Svájcból már is érkeztek hozzánk felszólt­válaszok­ és kiszaladt, mihelyt Herbelin elbo­csátotta. Ez a vadság kellemetlenül érintette Cé­­cilet. Atyja előtt ugyan nem rosszalta, de ma­gában erősen gáncsolta. Mit jelent ez a mo­gorvaság? És miért olyan ez a Laroque, mint a verembe került farkas ? A leány végre abban állapodott meg, hogy az igazgató, kit az első találkozáskor oly udvarias, sőt vonzó ember­nek ítélt, félszeg és ügyetlen legény. De azért egy kicsit mégis többet foglalkozott vele, mint ha banálisan kellemes lett volna. Ezalatt a kastély berendezése elkészült és Herbelinné ismét jelét adta kitűnő ízlésének. De mintha saját lelkének állapota tükröződött volna mindenben, kerülte a pompát, melyet egykor, úgy szeretett és kissé hideg komolyság uralkodott az egész házban. Ez az egyszerű bútorzat egész más volt, mint a párisi lakás csillogó dísze. David ugyan nem szólt, de sok­kal jobban tetszett neki ez a környezet, mint fővárosi palotájának pompája. Az első emelet egyik szárnyában lakott felesége és leánya a másikban. A férj és fele­ség, ha összekerültek, mindig igyekeztek olyas­miről beszélni, hogy Cécile ne is sejtse a kö­zöttük történt változást. A falusi élet könnyűvé tette ezt a jószándékú csalást. A leány idejé­nek legnagyobb részét a parkban, a réteken, a gyárban töltötte és nem volt sem ideje, sem kedve figyelmesen vizsgálni a körülötte történ­teket. Ez az élet rendkívül használt neki, szem­látomást fejlődött. Mikor Saint-Sauveurbe ér­keztek, azt kérdezte apjától: — Miért jöttünk el Parisból ? , — Hát talán nem szívesen vagy itt? — válaszolt Herbelin. — Dehogy nem! Én jobb szeretem a fa­lut. De a mama a várost kedveli és hogy fog beletörődni ebbe az életbe? 11

Next