Budapesti Hírlap, 1894. szeptember (14. évfolyam, 241-270. szám)

1894-09-14 / 254. szám

1894. szeptember 14. BUDAPESTI HÍRLAP. (254. sz.) hozásnak, fölterjesztésnek az 1883-ik évtől az 1894. évig. Trefort Ágostonnak az 1883-ik év augusztus 23-án 29.801. szám alatt kiadott rendelete tehát el­érte már a 11 éves jubileumot is és most ennyi idő után, midőn minden szakember a reform életbelépé­sét biztosra veszi, megérkezik a félhivatalos az ő hiteles értesülésével. Magyarországnak szépen fejlődő kereskedelme megköveteli a kormánytól, hogy sorsát iskolázott szakemberekre bízza, olyanokra, akik az adás-vevés ismeretén felülemelkedve, a külföld különböző or­szágainak kereskedelmi viszonyaival is ismerősök lévén, hazánk közgazdasági és kereskedelmi viszo­nyain nagyot lendíthetnek. A kereskedelmi szakiskolák hivatása és célja tulajdonképpen ez volna, továbbá az, hogy intelli­gens, magyar embereket adva kereskedelmünknek, e téren hazai nyelvünknek érvényt szerezzen. S mit látunk ezzel szemben. A tananyag tö­kéletlensége és az iskolák minden tekintetben ren­dezetlen volta sem nem adja meg az ott végzett növendékeknek a középiskolai ismereteket, sem nem ad szakképzettséget vagy az ahhoz szükséges alapismereteket. Az iskola csak három évfolyamból állván, nem ölelheti fel azt a tananyagot, a­mit a gimnáziumok, vagy a reáliskolák felölelnek, nem tekintve az egy év különbségre azért is, mert a szaktárgyak- kereskedelmi isme, kereskedelmi számtan, áruisme, technológia, kereskedelmi- és vál­tójog, nemzetgazdaságtan és kereskedelmi levele­zés, a heti óraszámoknak több mint felét fogva tartja. A kereskedelmi- és közoktatásügyi miniszter, valamint a szakkörök egy jelentékeny része irtózik a gondolattól, hogy a szakiskolákat egy negyedik évfolyammal kiegészítsék, abból a feltevésből indulva ki, hogy így e nagyfontosságú szakiskolák elnéptelenednek.­­ Részben nem is csalódnak, mert minden kétséget kizárólag a közép­iskola negyedik osztályából nem fognak az ifjak a kereskedelmi iskolába oly tömegesen tódulni, mint eddig, mivel nem lesz többé meg az az előnyük, hogy egy évvel hamarabb szerzik meg az önkén­tességi jogot, mint különben. Mert immár elvitázha­­tatlan tény, hogy a középiskola alsó négy osztá­lyán szerencsésen keresztüljutott növendékek nagy­része csupán ez előny miatt szánja magát a keres­kedelmi pályára és végre is nem maradván egyéb hátra, kereskedő vagy hivatalnok lesz. Ez azonban gondolkozó arccal és­ látszólagosan akaratlanul hozzátettem, hogy van ugyan egy szobám a földszinten, a­melyben néha vannak vendégek, de ez a szoba jelenleg olyan elhanyagolt álla­potban van, hogy gyökeres átalakításra szorul. — Ó, azt nem kell megvárnunk, — mondta, óriási vágyát rejtegetve — minket nem nehéz kielégíteni. Nem bánom, akármi­lyen kellemetlenséget kell is elszenvednem, csak ismét lássam leányom arcán az egészség színét. Hol van az a szoba ? Úgy tettem, mintha nem hallanám a kérdést. — Két nap kell legalább is, hogy a szo­bát lakható állapotba hozzam — mormogtam gondolkozva. — A padló néhol úgy mozog, hogy veszedelem rajta járni. A­mi pedig a kandallót illeti . . . Szorosan mellém állott s lélegzetét rop­­pant gyorsan szedte. De különben semmi je­lét nem adta izgatottságának, még a hangja sem reszketett, mikor szavamba vágott: — Ha az egész szobát újra kell építeni, természetesen nem használhatom. De ez bizo­nyosan nem szükséges. Mutassa meg csak ne­kem s én rögtön megmondom, lakhatóvá tud­juk-e mi tenni. Megesküdtem, hogy nem lépek be újra a fatáblás szobába, de milyen könnyen sze­gődnek meg az ilyen eskük. Elhoztam a kul­csot, kinyitottam az ajtót és behívtam őt. Vonakodott — de csak egy szempillan­tásig. Aztán látszólag hanyagon átlépett a kü­szöbön s megállapodott a szoba közepén. Én az ablakhoz siettem s kinyitottam. Első pillantása a kandallóra esett, s a mellette levő fatáblás falra. Mikor meggyőző­dött, hogy minden rendben van, mustrálta csak végig a puszta, dísztelen falakat, a kényelmet­nem az ő hivatásos pályája, nem az, mely az ő ambíciója s igy nem egyéb, mint a körülmények által ráerőszakolt mesterség. Ez pedig csak prole­tarizmusra vezethet. Legalább öt év tananyaga az, a­mit a keres­kedelmi szakiskolának feldolgoznia kell. Ennyit pe­dig tiszta képtelenség három év tananyagába lelki­­ismeretesen beleszorítani. Négy év alatt is nehezen megy, de móddal mégis. — Nem lesz takarmánykiviteli tila­lom. A Bad Tud. jelenti, hogy a kormánynak egyáltalán nincs szándéka tilalmat bocsátani ki a takarmánykivitel ellen, annál kevésbbé, mert a külföldön olyan bőségben van minden, hogy a korpán kívül egyéb takarmányt nem visznek ki Magyarországból. Ellenben szándéka a kor­mánynak az ország oly vidékein, a­hol tényleg takarmányhiány észlelhető, rendkívüli intézke­déseket tenni, hogy vidékek számára az ország más részeinek takarmányfölöslegét ked­vező föltételek mellett hozzáférhetővé tegye. — Gazdasági nyomoruság Csanádmegyé­­ben. Egymásután jelentkeznek a gazdag Alföld vidékei az ő nyomorúságukkal. Tegnap — mint aradi levelezőnk értesit — a csanádmegyei köz­­igazgatási bizottságnak volt alkalma az idei nyár által sújtott földmivelő gazdákat megszűnni. Bat­­tonya és Mezőkovácsholm földmivelő gazdái folya­modtak a szegedi pénzügyigazgatósághoz, engedjék el az idei adójukat, mert a­miből fizethetnék, a búzatermést, tönkretette a hesszeni légy. A pénzügyigazgatóság kinek egy-, kinek kéthat­­h­armadrészben volt hajlandó az adót leírni, az érde­kelt gazdák azért most kérvényüket a közigazga­tási bizottság útján a kormányhoz akarják fölter­jeszteni. A közigazgatási bizottság pártolólag ter­jeszti fel a kérvényt. Még többen vannak azonban a kis Csanád megyében, kiknek egyetlen reményét, a kukoricatermést, a rendkívüli nyári meleg tönkretette. Maga Mestro Sándor dr. alispán intézett azért Per­cel Kálmán pénzügyigazgató helyetteshez sürgős átiratot, melyben az illető községek számára adó­­elengedést kér, azonkívül egy esztendőre az adók­nak kényszerúton való behajtását felfüggeszteni kí­vánja. A pénzü­gyigazgató képviselője a közigaz­gatási bizottságban ellenezte a kérelmet, de a több­ség elfogadta indítványát. — Olaszország borkivitele. Páriából jelen­tik, hogy Olaszországban az idén a borkivitel oly­­en székeket, s a nagy mennyezetes ágyat, melynek se függönye, se teteje nem volt. — Kellemetlen hely — jegyezte meg — de egy kis tűz sokkal barátságosabbá fogja tenni. Azt hiszem, hogy leányom szívesebben fog itt lakni, mint az emeleti napos szobában. Már elhatároztam, hogy átadom nekik a szobát s csak látszólag vonakodtam. Végre ki­jelentettem, hogy péntekig készen lesz a szoba s ő meg lesz vele elégedve. 1791. október 21. Hála Istennek, hogy asszonya vagyok a házamnak, parancsolhatok, rendelkezhetem tet­szésem szerint, minden beszélgetés és föltűnés nélkül. Mert mialatt a világ szeme előtt a fa­táblás szoba padlóját javíttatom ki, titokban más munkát is elvégeztethetek. És ez nagy szerencse, mert minden tervem füstbe menne, ha a fatáblás szoba jövendő lakói valamit meg­sejtenének ebből a munkából. Hogy mi ez a munka, az könnyen ki­tűnik néhány szóból és egy rajzból. A rajz ez : jelentékeny emelkedését remélik, hogy a borkivitel­ben részes középtengeri- és meridionális vasút már nagy előkészületeket tettek a bor és must kivite­lére nézve. Az illető szállítmányoknak Alsó-Olasz­­országból a határig a gyorsított szállítást biztosí­tották.­­ A cukor­piacról. Az utóbbi napok esős időjárása kissé szilárdabb irányt idézett elő cukor­piacunkon. Különösen nyersáru iránt mutatkozott jobb kereslet, minek következtében ára */* forinttal emelkedett, míg a finomított nem változott. Az augusztusra szóló kötések, melyeket magasabb áron* kellett lebonyolítani, szintén szilárdító hatással vol­tak. New­ Yorki jelentések szerint a heti hozatalok Észak-Amerika négy fő kikötőjébe 40,000, a kész­letek 281,000 tonnára becsültetnek, míg tavaly ugyanezen időszakban 20,000 tonna volt a hozatal és 63,000 tonna a készlet. Magyarország és Ausz­tria idei répatermése valószínűleg 10 millió méter­mázsa nyerscukrot fog adni, míg­­tavaly csak 8­3 millió métermázsa volt. Kivihető lesz 6­7 millió métermázsa, míg tavaly csak 4­9 millió. Az expor­tőrök egyelőre visszatartják az árut, mert alacsony­nak találják az árat, és azért kérdéses, hogy tény­leg fog-e sikerülni ily nagy mennyiséget exportálni, a­mi mindenesetre a nemzetközi konjunktúrától és a világpiac befogadó képességétől függ. — Filloxera. Zalavármegye Zala-Egerszeg városa szőlőiben a filloxera megállapittatván, a ne­vezett város határát, a földmivelésügyi miniszter zár alá helyezte. ---­— A miskolci keresk. és iparkamara je­lentése az 1893-ik esztendőről vaskos kötetben ad számot a kamarai kerület közgazdasági viszonyairól. Részletesen foglalkozik a gazdasági élet minden ágával és konstatálja, hogy a lefolyt év gazdasági viszonyai több irányban nem voltak kielégítők, kü­lönösen nem a mezőgazdasági termelési, illetőleg értékesítési viszonyok, a­minek hatása aztán meg­érzik minden más ágon is. A jelentésben foglalt kívánalmak közül fölsoroljuk a következőket: Vasúti díjtételek leszállítása. Vasúti árukeze­lés elleni panaszok. A barcika-rudabányai bánya­­vasút. Barcika állomás kibővítése. Állami vasművek versenye magánosok ellen. A Sajó-Ecseg-szendrői h. é. vasút kiépítése. A Dobsina-poprádi b. é. vasút kiépítése. Hatósági szükségleteknél a hazai ipar támogatása. A malomipar támogatása. Ipartestületek alakítása. A miskolc-hámori b. é. vasút kiépítése. A miskolc-gömöri pályaudvar kiépítése, a vármegyei telefonhálózat kiépítése. Kereskedősegédek szaktan­­folyamának létesítése. A női kereskedelmi tanf­olya­mátulsó fala a titkos rugó megnyomására ketté válik. B. a rej­tek-kamara, G. pedig az a szoba, a­melyben október 10-étől kezdve én lakom. Nos, tehát ebből a C.-szobából ajtót kellett töretnem a titkos­ kamarába, mielőtt a fatáblás szobából Letellierné oda bejuthatna. A B. és O.-szobákat elválasztó vonalon levő köz ez a kis ajtó, a­melyet törettem. Látnom kellett, hogy mit keres ő nagy­sága a rejtek-kamarában. Az uj padló már majdnem készen van s ma elkészül az uj ajtó is. M-val a fatáblás szoba van jelezve. A két kövér pont a kandallót jelenti, a melynek 1791. október 22. Ha valaki egy hónappal ezelőtt azt mondta volna nekem, hogy nemcsak önként fogok be­lépni a rejtek-kamarába, hanem ott egy egész éjszakát is eltöltök, azt az embert bolondnak tartottam volna. Első őrködésem eredménye rendkívül meg­lepő volt. Mit vártam tulajdonképpen, magam sem tudom, de gyanakodásom egészen más irányt vett. Miután vendégeimnek átköltözésükben se­gítségükre voltam, kijelentettem, hogy egy­­időre el kell tőlük búcsúznom. Szembajom miatt, mely időnkint gyötör — a mi igaz is — sötét szobában kell tartózkodnom s nem szabad onnan egy percre sem kijönnöm. Letellier kisasszony arca erre a hírre el­szomorodott, de ő nagysága csak rosszul tudta elrejteni megelégedettségét. Bizonyosra vettem, hogy terve, a melynek kivitele közben félt az én éberségemtől, készen van. Ezután rögtön uj szobámba vonultam. Innen a legnagyobb óvatossággal a titkos ka­marába osontam s a falhoz lapulva, fülemet egy hasadékra tettem és hallgatóztam. (Folyt. köv.) 0 3 A 9

Next