Budapesti Hírlap, 1895. február (15. évfolyam, 32-58. szám)

1895-02-28 / 58. szám

1895. február 28. BUDAPESTI HÍRLAP. (58. sz.) A hajdan kardalosnő volt és a ki most nagy nyo­morban él, nem özvegye, hanem őrültje a vértanú hercegnek. Sorsa igy is elég tragikus, nyomora így is rászorul a jószivü emberek könyöradományaira.­­ (A Honterua-szobor.) Honterus Jánosnak, a ki négyszáz év előtt Magyarország egyik leg­kiválóbb tudósa. írója és pedagógusa volt, 1898-ban, születésének negyedszázados évfordulója alkalmából szobrot akarnak állítani születése helyén , Brassóban. Honterus volt a reformáció legelső és legbuzgóbb terjesztője Magyarországon, úgy, hogy kortársa és mestere, Luther Márton, egy ízben igy emlékezett meg róla: ,,Ő az az apostol, a kit az Úr Isten ke­gyelme Magyarországnak küldött!“ — A szobor­bizottság már megalakult és legközelebb lelkes föl­hívásban fogja a református vallásuakat fölhívni az adakozásra.­­ (Tűz a pénzügyminisztériumban.) Ma reggel a pénzügyminisztérium egyik szolgája Nyírák Ede számtanácsos hivatalos szobájában azzal a szán­dékkal nyitott be, hogy ott befülsön. Alig nyitotta fel az ajtót, a kitóduló füst eléggé bizonyította, hogy a szobában már a kelleténél nagyobb tűz ég, még pedig nem a kályhában. A szolga a kapusnak lekiáltott, az pedig rögtön a tűzoltóságnak jelezte a tüzet. Az első kerületi tüzérség csakhamar a mi­nisztérium előtt állott s a tűzoltók felrohantak a II. emeletre, a­hol az említett szoba van és hozzáfogtak az oltáshoz, a­mi három órai munka után sikerült is. A tűz az egyik közfalban keletkezett, a­mely deszkákból és gerendákból van összeróva és csak kívülről bevakolva. Ez a deszkafal alkalmasint már tegnap meggyuladt és azóta lassan terjedt belül, úgy, hogy a tűz át­terjedt a fal mentén az első emeletre és fölfelé a harmadikra is, elemésztve a mennyezetgerendák végeit. A tűz veszedelmes volt azért, mert a közfal és a mennyezetgerendák elpusztulása következtében a harmadik emelet és a második emelet is sülyedni kezdett, a­mit látva a tűzoltók, hamarosan kihord­­ták a helyiségekből az irományokat és a bútorokat, azután pedig a mennyezetgerendákat megtámasztot­ták. A tűznek a közfalakon kívül nagyobb csomó hivatalos iromány esett áldozatul. A minisztériumban nagy volt a zűrzavar a tűz miatt s az épület előtt is tömérdek ember verődött össze.­­ (Az egyetemi ifjúság­ és a millénium.) Az egyetemi ifjúság nagyban készülődik az ezred­éves ünnepre. A nemzetközi diákkongresszus pro­gramján most dolgoznak. Martos Ferenc, az egye­temi kör elnöke és Horváth Lipót, az Egyetemi Lapok szerkesztője, mint az ifjúság kiküldöttjei, a minap tisztelegtek Wlassics Gyula és Dániel Ernő minisztereknél, a­kik mind aketten megígérték párt­fogásukat.­­ (Az első árvíz-hírek) már­ megérkeztek. Pozsonyból írja levelezőnk, hogy az árvíz-bizottság tegnapi ülésében elhatározta, hogy a Dunagőzha­­jós-társaság épületében éjjeli inspekciót fog tar­tani, mert a jég, mostani állása és kiterjedése után ítélve, megindulásakor könnyen veszélyt hozhat a városra.­­ Fölemlítjük ezzel kapcsolatban, hogy ha az idő így marad, a jég elindulását várhatni rö­vid időn Budapestnél is. A jégpáncél a folyón megpuhult, össze-vissza van már repedezve, nagy lékek támadtak rajta. A lánchídnál egy jókora jég­mező elvált és lecsúszott egész a Vigadóig, szaba­don hagyva ezen a darabon a vizet.­­ Temesvári levelezőnk telegrafálja, hogy tegnap óta szakadatla­nul esik a hó s a folytonosan emelkedő hőmérsék­let következtében mindenfelől a hegyi vizek áradá­sát jelentik.­­ Mohácsi tudósítónk telegramja sze­rint ma ott egész éjjel havazott. A budapest— bródi, valamint a bécsi mozgóposta hat órai késés­sel érkezett meg. Az időjárás estefelé megváltozott, egészen tavaszias lett. A hó hirtelen olvadása igen aggasztja a lakosságot, mert a Dunának bekövet­kezhető rohamos áradása Mohácsra igen veszélyes lehet. A jég most ott még olyan erős, hogy kocsi­val járnak rajta.­­ (A Ferenc József-k­szárnya és a vas­pálya.) A magyar államvasutak omnibusz- és sze­mélyvonatai rendesen megállanak a Ferenc József­­kaszárnya mellett levő őrháznál, de a gyorsvonatok nem. A huszártiszteknek, a­kik többnyire a gyors­vonatokat használják, az az óhajtásuk, hogy a gyorsvonatok is álljanak meg a kaszárnyánál. Te­kintve azt, hogy egy egész lovasezred tisztjei, csa­ládjaikkal együtt laknak a kaszárnyában és igen gyakran utaznak e vonalon, a magyar államvasutak igazgatósága annyit mindenesetre megtehetne, hogy fölt­eles megállóhelyül tűzhetné ki a Ferenc József­­kaszárnyát a gyorsvonatok számára is, hiszen Kő­bánya, Pilis, Alberti-Irsa, a­hol bizonyára kevesebb a gyorsvonaton utazók száma, szintén feltételes megállóhelyek. Ajánljuk az igazgatóság figyelmébe a méltányos kívánságot.­­ (Csődök Budapesten.) Ma két csődesetet tesz közzé a budapesti kir. váltó- és kereskedelmi törvényszék. Az egyik csőd, mely Bobula János orsz. képviselőt és arkitektust érte, meglepetést szerzett nemcsak a főváros közönségének, melynek köreiben Bobulát általánosan ismerik, hanem a lublói választókerületnek is, melynek képviselője volt s a­hol most uj választás lesz. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótör­vényszék a csődöt ez évi februárius 26. napján 17581. szám alatt kelt végzésével nyitotta meg Bobula bejegyzett cég ellen, melynek tulajdonosa Bobula János építész és üzlete VII. ker. szö­vetség­ utca 45. szám alatt van. — Kineveztet­­tek: Csődbiztossá: Schmidt Gusztáv dr., királyi törvényszéki bíró. Tömeggondnokká: Basch Gyula dr. ügyvéd. Tömeggondnok helyettessé Lehotzky Antal dr. ügyvéd. A követelések bejelentésére 1895. ápril 2. napja, felszámolási tárgyalásra 1895. május 2. napja, a csődválasztmány megválasztására 1895. május 4. napja tűzetett ki határidőül. Bobula ellen a csődöt a magyar orsz. központi takarékpénztár kérte, mely magas váltókövetelései dolgában Bobula ellen végrehajtásokat és árverése­ket eszközölt, de ezeknek eredménytelensége miatt négy más hitelezővel együtt csődöt kért. Ezenkívül az V. ker. járásbíróság Vermes Lajos 82.000 fo­rintnyi váltókövetelésére is elrendelte a végrehaj­tást s ez is sürgette a csődöt. Bobula jeles építész, a­ki számos diszes palotát épített a fővárosban. Magának is volt az Andrássy-úton nagyszerűen díszített palotája, de azt már eladta. Az 1885-iki kiállítás körül szerzett érdemeiért megkapta a Ferenc József-rend lovag­keresztjét. Az 1887-iki választásokon a fővárosi VI. kerületben föllépett képviselőjelöltül Busbach ellen, de kisebbségben maradt. Bobula a csőd következtében kénytelen lemondani mandátumáról s igy a lublói kerületben uj választás lesz. A csődbejutott képviselőt szabad­elvű párti programmal választották meg. Tagja a zárószámadásvizsgáló bizottságnak is. A kormány­párt a kerületben valószínűleg Zsilinszky Mihályt, a kultuszminisztérium új államtitkárát lépteti föl. A másik csődeset ez: Péter Henrik buda­pesti bejegyzett cég ellen, lakása Budapesten nagy­­mező utca 51. sz. a., üzleti telepe Szentendrén, a budapesti kir. kereskedelmi és váltó törvény­széknek február 26-ik napján 17565. sz. alatt kelt vég­zésével a csőd megnyittatott. Kineveztettek : Csődbiztossá: Roth Ferenc dr. kir. törvényszéki bíró. Tömeggondnokká : Vámossy Károly dr. ügyvéd. Tömeg­gondnok-helyettessé : Horvay Árpád ügyvéd. A követelések bejelentésére 1895. április 2-ik napja, felszámolási tárgyalásra 1895. május 2-ik napja, a csődválasztmány megválasztására 1895. május 4-ik napja tűzetett ki határidőül.­­ (A „Crathie“ az „Elbe“ ellen.) Romlott­ból telegrafálják, hogy a bíróság ma hallgatta ki az Elbe-ve­l összeütközött Crathie kapitányát. Azt mondja, hogy ő nem hibás semmiért; ellenkezőleg — elő­adása szerint — úgy áll a dolog, hogy az Elbe ka­pitányát kellene felelősségre vonni, ha életben ma­radt volna. A Crathie kapitánya kijelentette, hogy hajója az Elbével való összeütközése következtében oly súlyosan megsérült, hogy neki vészjelzéseket kellett adni. Az összeütközés után mindjárt egy tovahaladó hajó körvonalait látta és ennek követ­keztében azt hitte, hogy a hajó tovább megy, mi­után a sérüléseit hamarjában betömte. Meg volt botránykozva, hogy a hajó a Grathie-nak nem aján­lott fel segítséget. A tárgyalás folytatását holnapra halasztották.­­ (befoglalt munkás­pénztár.) Az asztalos­­segédeket ma este kellemetlen meglepetésben ré­szesítette a VHI-dik kerületi elöljáróság. A Luther­­utca 1. szám alatt levő asztalossegédek szakegye­sületébe fél 8 órakor bekopogtatott Hunyay Sándor VIII. kerületi elüljáró, Jeszenszky rendőrfogalmazó és egy csapat rendőr kíséretében és egy a belügy­minisztertől kapott rendeletre hivatkozva kijelen­tette, hogy az úgynevezett agitácionális és ellenállási pénztár lefoglalása végett jött el. Az egyesület tagjai bár méltatlankodva, ellentállás nélkül enged­tek a hatósági személyeknek, a­kik erre az összes helyiségeket alaposan átkutatták. A pénztárt, mely­ben összesen tíz forint és 2 kit találtak, lefoglalták és lefoglaltak egy nagy csomó irományt is. 3/411 óra volt, a mikor az elüljáró és a rendőrök eltávoz­tak az egyesületből, a hol e szerint éppen három óráig kutattak.­­ (A k.­m.-vásárhelyi ínségesek.) A gaz­dag lakosságú magyar városban tegnap állította fel Károlyi Tibor gróf az első népkonyhát. Midőn először értesült a nép nyomoráról, a gróf pillanat­nyi segítségre tudvalevőleg 1200 forintot kül­dött. Tegnap dobszóval adták tudtára a nép­nek, hogy mindazok, kik ebédet akarnak kapni, a hatóságnál jelentkezzenek. E hirre a nép valóságos ostrom alá fogta a városházát. A sze­­gényügyi bizottság azonban az első napon 450 jegynél többet nem adhatott ki. Pont 12 órakor kezdődött meg a tálalás. Mindenki egy tányér le­vest és 75 deka kenyeret kapott. A mai napra mintegy 500 jegyet osztottak szét. A hatóság okulva azon, hogy az eddigi pénzsegélyezés nem vezetett eredményre, elhatározta, hogy ezentúl a mennyire lehet, ennivalóval segíti a szegényeket. A mai napra 150 kenyeret süttetett és azt osztotta ki a szűköl­­ködők között.­­ (Kleopatra utóda.) Kairóban csendben történt meg a napokban Abbasz basa kedivének esküvője Ikbal asszonnyal, háremének azzal a cser­kesz hölgyével, a­ki őt nemrég egy leánygyermek­kel ajándékozta meg. Ez az esküvő megadta a tör­vényes feleség és a fejedelmi asszony jogait a há­remhölgynek. A kedive oly nagy titokban rendez­­tette az esketési szertartást, hogy még környezete is alig tudott róla. A kedive felesége, a­ki még mindig Montasában, Alexandria mellett tartózkodik, két basa által képviselte magát a szertartáson. A feleség ez alkalommal a Daulet hányai új nevet kapta. A nagyon egyszerű szertartáson az alkirály család­jának tagjain kívül jelen volt több miniszter, vala­mint Muktár basa, a palota főparancsnoka is. A kairói kádi betegsége folytán az egyházi szertar­tást Mahomed Rásid mufti végezte. A kedive a szertartás után azonnal a feleségéhez utazott Mon­­tasába, a­hol egypár napig marad. A hirtelen jött esküvő a népnek nagyon tetszik. — (Öngyilkos önkéntes.) Soproni telegram szerint Faludi István, egyéves önkéntes, a kismar­toni főszolgabíró fia, ma lakásán szolgálati fegyve­rével agyonlőtte magát. Tettének oka ismeretlen. — (Pisztoly-monopólium.) Londoni telegram szerint, az alsóház ma 204 szavazattal 85 ellenében, második olvasásban elfogadott egy bilit, mely pisz­tolyok eladását és leírását az erre szabadalom által felhatalmazottakra szorítja és az eladást szabályozó több intézkedést foglal magában. A kormány e ja­vaslatot mint igen célszerűt támogatta.­­ (Intézeti hangverseny.) A magyar gazd­­asszonyok országos árva- és leány­nevelő intézetében hangversenyt rendeztek vasárnap délután a növen­dékek. A nagyszámú közönség között ott voltak : Damjanich Jánosné, Pálffy-Dani Lipótné grófné, Lányai Gáborné és a jótékony hölgyvilág számos más tagja. Volt karének, zongoraelőadás, Weidner Anna és Lenes Paula ének- és zongoratanítónők köz­reműködése mellett. A közönség zajosan megtap­solta a közreműködőket, kik közül többen szép te­hetséget tanúsítottak.­­ (A szegedi vérengzés tettese.) Veszelka István közhonvéd szörnyű tette, a ki agyonlőtte az elfogására küldött patrol egyik katonáját, és az orvost hozó bőrszánkó kocsiját, nagy izgatottság­ban tartja Szeged lakosságát. A Veszelka név Sze­geden nem a legjobb csengésű. Rózsa Sándornak Veszelka Imre volt a jobb keze, és neve az Alföl­dön éppen oly hírhedté vált, mint a betyárvezéré. Ez a legújabb Veszelka-hajtás azonban csak távoli rokona a most is élő vén haramia családjának. Ennek szülei tisztességes szegedi emberek, az apa 78 éves, kis házikójában lakik a város szólén s a szegény öreg házaspárnak tizenöt élő gyermeke van. A gyilkos katona különféle büntetések révén már az ötödik esztendőt szolgálta a honvédségnél, legutóbb hat hónapig volt elzárva s most is uj börtön várt rá, mert szuronynyal támadt egy közös hadsereg­beli őrjáratra, mikor az verekedés miatt letartóz­tatta. A hadbíróság éppen tegnap fejezte be a vizsgálatot s Veszelka az ügy eldőltéig kaszárnya­­fogságban volt. A kaszárnyából azonban sikerült megszöknie és magával vitt egy Mannlicher-fegy­­vert tíz éles patronnal, hogy agyonlője a szilléri sugár­úton lakó kedvesét, Faragó Julcsát, egy fia­tal özvegyasszonyt, aztán magát. Az asszony teljes két óra hosszat küzdött vele és térden állva kö­­nyörgött az életéért, míg megkönyörült rajta. Az üldözésére érkezett patrol, mely három emberből állott, nem tudta, hogy puska van a szökevénynél. A szegény Albert Sándor közhonvéd, a­kit a gyilkos 27 lépés távolságból, a lakás ablakából az udvar kerítésé­ről lőtt le, mikor át akart azon ugrani, legjobb pajtás.

Next