Budapesti Hírlap, 1895. június(15. évfolyam, 148-175. szám)

1895-06-01 / 148. szám

t mondják, hogy erőszakos ember, a­kit zsarnoknak neveznek. Ezért letaszítot­ták a hatalomról, de valamikor szob­rot fognak emelni Sztambulovnak Bat­tenberg Sándor emléke mellett. A népszerűtlenséget és hálátlansá­got tűrni nehéz, de a politika erkölcs­telen és sikereket kíván. Kóburg Fer­dinand nem remélhette, hogy Oroszor­szág el fogja őt ismerni, míg Sztam­­bulov kormányon van. Ferdinándnak legh­őbb vágya, hogy az európai szuve­rének sorába felvegyék s ne legyen kénytelen inkognito utazni. Hiú ember, Benczúr festményén is meglátszik a műcsarnokban az ő hiúsága, magatar­tása oly kényes, ordói úgy ragyognak. De nem puszta hiúság az elismerés, hanem politika is, Bulgária állami kon­szolidációjának és a Kóburg-dinasztia örökösödésének kérdése. Ha Sztambulov elbocsátásával a fejedelem eléri elismertetését, az áldo­zatnak van értelme. De ez még el nem következett. Alkalmasint ezért jár-kel Európában, hogy az udvarok járjanak érdekében közbe a muszka cárnál. Ezért van oroszbarát kormány Szófiá­ban s az oroszpárti szobrányé, ezért küld követséget Szent-Pétervárra arany­­koszorúval III. Sándor cárnak. Az ered­mény idáig bizonytalan. De hogy miért nem engedik me­nekülni Sztambulovot s adnak neki útlevelet, megérteni képesek nem va­gyunk. Szófia nyugodtabb lenne, ha Sztambulov külföldön él. Leleplezései­től félnek talán ? Mit árthatnak egy kegyvesztett, népszerűtlen, bukott mi­niszternek visszaemlékezései ? A törté­neti államférfiakat pedig a históriából kitagadni nem lehet. Budapest máj. 31. A minissterelnök Esősben. Bánffy báró miniszterelnök és Jósika báró miniszter ma reggel Budapestről Bécsbe érkezett. Bánffy báró délben hosszabb ideig tanácskozott a kül­ügyi hivatalban Goluhovszk­i gróf külügyminisz­tária-ut porfelhőiben üdül. Sok száz ember tart fogatot Budapesten, én azonban egyet sem ismerek, a­ki a saját hajóján tenné meg esti sétáját. A fővárosnak csak két divatos üdülő­helye van, mely a Dunára esik : az egyik a Margit-sziget, a másik a Vigadó kioszkja. Ez a nyári kioszk, a­melynek tulajdonképpen a folyóba vert pilótákon kellene állania, oly messzi esik a víztől, hogy onnan ugyan senki sem gyönyörködhetik az hatalmas folyó fönsé­­ges és bizar képében. És a Margit-sziget ? Egy pompás park a Duna közepén, a­melyet nagy művészettel fosztottak meg szigeti karakteré­től. Kanyargó utai gondosan elkerülik a folyót, a­melyet bokrokkal függönyöztek el és nincs egyetlen terrasza, a­honnan a vízre lehetne látni. A fővárosi közönség csak a jövőben fogja fölfedezni a Dunát s ha majd megszokta, hogy a folyó partján és hátán találjon szórakozást és üdülést, akkor talán Budapestnek is meg­lesz az a speciális egyéni karaktere, mely az idegenek forgalmának fő feltétele. A város — a­mely most különben is nagy előkészületeket tesz a jövő esztendő kiállítási vendégeinek fo­gadására — nagy szolgálatot tenne önmagá­nak azzal, ha megkezdené a Duna fölfedezé­sét. Meggyőződésem szerint az első lépés ez volna : adjanak a korzónak a velencei Szent­ Márk-téréhez hasonló fényes világítást és játszas­sanak ott esténkint egy vagy két katonazene­kart. A páratlanul szép keretben mozgó tarka sokaság képe nem egy világutazót jobban fog érdekelni, mint a kiállítás sok pavillonja. Katán­g. BUDAPESTI HÍRLAP, (148. sz.) 1895. junius 1. térrel. Ezen a tanácskozáson Windischignitz her­ceg miniszterelnök is jelen volt. Bánffy báró még holnap is Bécsben marad. A néppárt és a porto. A Pester Lloyd köz­leménye alapján mi is közöltük, hogy a néppárt nyomtatványait egyházi ügyekként portomentesen küldik szét. Molnár János, a néppárt középponti iro­dájának vezetője most ezt a közleményt teljesen alaptalannak jelenti ki. Az Agliardi-ü­gy a delegációban. A Magyar Értesítő bécsi telegramja szerint a Pattal dr. antiszemita p­ártol­­osztrák képviselő el van rá tökélve, hogy a nuncius ügyét a dele­gációban vita tárgyává teszi. — Az ifjucsehek nagyon sok és súlyos adatokat gyűjtöttek össze a hadügyminiszter ellen, melyek külö­nösen a katonák kínzására vonatkoznak. A debreceni mandátum. Kóla János, a de­breceni III. választókerület szabadelvű párti kép­viselőjelölt­je hétfőn tartja i­­eg programbeszédét. Beszerzések a honvédség­ részére. Mint értesülünk, a honvédelmi miniszter nagyobb arányú beszerzéseket szándékozik teljesíteni a honvédség részére. A beszerzések között a leg­nagyobb összeggel szerepel a füst nélkül való puskapor vásárlás, mely több, mint két millió fo­rintnyi összeget vesz igénybe. Miután azonban a honvédelmi minisztérium tárcája ily nagy rendkívüli kiadásnak egyszerre való fizetését nem bírja el, a miniszter a puskaport részlet­­fizetésre vásárolja s az egész összeget öt év alatt óhajtja törleszteni. Erre a vásárlásra a miniszter az idén csak mintegy 300—350.000 forintot űzethet, de minthogy hasonló­ részle­tekkel az egész öt év alatt nem volna tör­leszthet, a jövő években nagyobbak lesznek a részletek. A beszerzett puskapor meny­­nyiségileg fedezi az egész h­on­védállomány szükségletét három cserére is s ezért a puskapor megfelelő részét háború-készültségi­­leg fogják csomagolni és raktározni a honvéd­ségi puskaportornyokba. A puskapor mellett nagyobb jelentőségű a honvédségre nézve a hordozható tábori sátrak beszerzése, ugyancsak az egész hon­védállomány részére, a­mi a minisz­tériumban szintén elhatározott dolog. Ennek költségei felülmúlják a 800.000 forintot, mely összeget szintén részletekben fogják törleszteni. A sátrak szállítására vonatkozólag megkötött szerződés szerint a részlet ez évben 160.000 írt, de már a jövő évben 260.000 frt. Az 1900. év elejéig azonban a minisztérium összes tarto­zása okvetetlenül törlesztendő lesz. A beszer­zendő sátrak minősége és formája ugyanolyan, mint a közös hadseregbelieké. A sátrak kényel­mesen lehetővé teszik a szabadban való tar­tózkodást még hosszabb ideig is. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, máj. 31. A lovas ú­t átalakítása. A pénzügyi és gazdasági bizottság ma dél­után folytatta a lovasút átalakítására vonatkozó szerződési tervezet tárgyalását. A napirendre térés előtt Weiss Berthold szó­lalt föl. Oly megtámadtatásoknak volt kitéve, hogy azokat szó nélkül nem hagyhatja. Ő eddig is azok közé tartozott, a­kik az átalakítást kívánták, bár­milyen haszna legyen is ebből a lóvasút-társaság­­nak, felhozták ellene, hogy a kereskedelmi és ipar­banknál elfoglalt állásából kifolyólag ellenzi az át­alakítást. Ő ezt a föltevést visszautasítja. Vesze­delmes térre vezetne, ha akár a fővárosnál, akár a képviselőházban efféle gyanúsításoknak volnának a képviselők kitéve. A 15. §-nál, mely arról szól, hogy a forgalmi eszközök és felszerelések beszer­zésére szükséges összeget a beruházási tartaléktő­kéből fedezzék, Weiss Berthold azt kéri, hogy az elnök lépjen érintkezésbe a differenciák ki­­egyenlítése végett Jellinek vezérigazgatóval. Már­kus alpolgármester ezt megígéri. A 16., 17., 18., 19. szakaszokat változta­tás nélkül elfogadták. A 20. szakasznál elfo­gadták Ludvigh Jánosnak azt az indítványát, hogy vasárnapokon és ünnepnapokon ne csak a végállomásokról, hanem a közbeeső pontok­ról is indítsanak közvetetten kocsikat. Hozzájárult a bizottság ahhoz is, hogy a menetrend meg nem­ tartása miatt kiszabható bírság maximumát ezer forintról tízezer forintra emeljék fel. A 21.§-nál, mely a viteldíjakról szól, többen ol­csóbb viteldijak megállapítását követelték. IFrisz Bert­­hold a vonalszakaszok beosztását nem tartja helyesnek. Ő új tervezetet készíttetett. Kéri, hogy az elnök e do­logban is értekezzék Jelcinak Vezérigazgatóval. An­­dah­ásy László az ezután építendő budai vonalakon a viteldijat már most kívánja megállapittatni. Weiss Berthold időközben meggondolta magát s bejelen­tette, hogy a vonalszakaszok tervezett beosz­tását ő is elfogadja, de ha a városháza a Károly-kaszárnya helyén lesz, akkor az ő be­osztását fogadják el. A bizottság úgy Weise, mint az Andahidly indítványát elfogadta. A díj­szabásról szóló szakasznál Ludvigh János és Stupp Imre indítványozzák, hogy a budai dunaparti és felső körúti vonalnak kiépítése esetén ezek kö­zött és a pesti körúti és dunaparti vonalak közt szerves összeköttetést létesítsenek, közvetetten ko­csikat járassanak s az egész vonal dija 12 kmnál drágább ne legyen. Ezt az indítványt elfogadták. Véri Károly­nak­ azt az indítványát, hogy a két végpont közt 10 kiv legyen a maximális díj, nem fogadták el. Heltai Ferenc azt az indítványt tette, hogy, a tarifa-revízió jogának elejtése mellett, a szakaszjegy árát 6 krban, egy egész vonalét 8 krban, bármely végponttól bármely végponthoz 10 krban, a Zugli­getbe és a Lipótmezőre 15 krban állapítsák meg. Toldy József tiszti főügyész a tarifa-revista jogát fönntartatni kívánja, egyébként elfogadja Holtainak már a vasúti albizottságban tett eme propozícióját. A tarifa-ügyben felmerülő differenciákat a belügy­miniszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértőleg fogja elintézni. A tárgyalásokat a jövő héten folytatják. — A lakásnyom­oruság’. A budapesti lakás­­nyomorúságról Berti Ilon dr., a párisi statisztikai hi­vatal igazgatója a Journal des Economises múlt évi novemberi számában helytelen statisztikai adatokat közölt. Ez a kedvezőtlen közlemény aztán átment más külföldi lapokba is. Fenyvessy Adolf ezt szóba hozta a fővárosi törvényhatóság egyik közgyűlésén . Karnermayer polgármester akkor kijelentette, hogy a statisztikai hivatal igazgatója útján gondoskodni fog a helyreigazításról. Az említett francia folyóirat május 15-iki füzetében Körösi József statisztikai hi­vatali igazgató most tüzetesen bírálja Bertillon hi­bás adatait és kimutatja, hogy a párisi lakásviszo­nyokhoz képest a budapestiek nem is nagyon ked­vezőtlenek.­­ Az állami anyak­önyvvezető kerületek szervezése tárgyában ma délelőtt a belügyminiszté­riumban értekezlet, volt Peresei Dezső belügymi­niszter elnöklése alatt. Az értekezleten résztvet­­tek a bel- és igazságügyminisztérium küldöttei s a főváros részéről Pátti Károly főpolgármester, Ka­­menwiger, Gorlóczy és Márkus polgármesterek, Her­mann Béla és Hanvay Sándor elöljárók. A minisz­ter meghallgatta az értekezlet tagjainak vélemé­nyét s kijelentette, hogy azok figyelembevételével fogja a határozatát meghozni. — A bérkocsi-díjszabás. A közrendészeti bizottság ma folytatta a bérkocsi-díjszabás revíziója dolgában a tárgyalást. A bérkocsisok ipartársulatának abbeli pana­szára, hogy a számozatlan fogatok visszaéléseket követnek el, a bizottság elhatározta, hogy a keres­kedelmi miniszterhez fölterjesztést tesz a szabályren­deletnek oly irányban való kiegészítése végett, hogy a számozatlan fogatokat is belezzék hatósági ellenőrzés alá. A kocsiszámok átadásának feltételeit következőkben állapították meg: Halálozás vagy lemondás esetén a hatóság nem köteles az örö­kösre, vagy arra, a­kinek javára a lemondás tör­tént, a kocsiszámot átruházni. A jelentkezőket a hatóság sorrend szerint előjegyzésbe veszi és az engedélyt mindig a sorban levőnek adja, kivévén, ha az erkölcsi kifogás, alá esik. A fel- és lemenő vérrokonok, hitestársak, vagy azok, kiknek az elhalt az ipart még életében átadta, méltányos tekintet alá esnek. Az előjegyzés érvényessége egy év alatt megszűnik. A közönség ama panasza következtében, hogy különös alkalmakkor, pl. lóversenyek napján, az állomásokon kocsit nem lehet kapni, a bizottság kimondotta, hogy az állomáson talált kocsi nem utasíthatja vissza a fuvarozást megrendelés ürügye alatt. Ha meg van rendelve, köteles az állomásról eltávozni s a megrendelőnek az eltávozás idejétől számítva kell a díjat megfizetnie. A kocsis nem kö­teles az előre megrendelt fuvarozást elfogadni. A tárgyalást a jövő héten folytatják. — A soroksári úti gyárak védelme. A külső soroksári úton levő gyárak közelében nincs tűzoltóság. A közvágóhídon van ugyan tüzőrség, de ennek kizárólagos rendeltetése az, hogy a közvágó­­hídi és marha vásártéri épületekre ügyeljen. A kör­nyékbeli gyárak tulajdonosai folyamodtak a fővá­roshoz, hogy állítson fel tüzőrséget gyáraik közelé­ben. A tűzoltói bizottság ma tárgyalta e kérvényt, s a tűzoltó főparancsnok javaslatát elfogadva, azt határozta, hogy a közvágóhídi tüzőrséget, mint ilyet megszünteti s mozgó őrséggé változtatja át .

Next