Budapesti Hírlap, 1895. július (15. évfolyam, 176-206. szám)

1895-07-01 / 176. szám

Budapest, 1895. XV. évfolyam 176. sz. Hétfő, Julius I. Budapesti Hírlap Előfizetési árak: Egész évre 11 fit, félévre 7 fit, negyedévre 3 fit 50 kr., egy hónapra 1 fit 20 kr. Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep után való napon is. Főszerkesztő és laptulajdonos: Rákosi Jenő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIEL, Bökk Szilárd­ utca 4. sz. Hirdetések nonparellte - számítással díjszabás szerint Egyes szám­ára helyben 4 kr., vidéken 5 kr. Tisztelettel kérjük vidéki előfizetőinket, hogy az illető postahivataloknál az előfize­tés megújítása iránt lehetőleg gyorsan intézkedni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. A függetlenség elve. Budapest, jan. 30. Meszlény Lajos és Kossuth Fe­­renc, mint a fele atyafiak, a nyilvános­ság előtt levelet váltottak. Bár egy párthoz tartoznak elvileg, tényleg több bennök a vérbeli atyafiság, mint a po­litikai. Levélváltásuk nem tesz az em­berre kellemes benyomást. Igen nagy mértékben hijával van az őszinteség­nek. Háromnegyed részben mást beszél, mint a­mit mond. És mikor azt mond­ja is, a­mi szívét nyomja, legalább más arcot vág hozzá. Az egyikben is, a másikban is több a talián Ma­­kiavelli, mint a jó magyar kuruc, a­kinek mindenik látszani óhajt. En­gedje meg nekünk a szíves olvasó, hogy ezt a két levelet röviden lefor­dítsuk magyarra. • A Meszlényé röviden ez: A falhoz szorítalak, ha belehalsz is, a­míg szint nem vallasz. A Kossuthé ez. Jól van jól, a többit majd elmondom máskor. Meszlény nagyon is könnyűnek nézte a dolgot. Azt óhajtotta tudni Kossuth Ferenctől, hogy tovább akarja-e robbantani a függetlenségi pártot Eöt­­vös Károly társaságában, avagy véget vetve eddigi magatartásának, nem inkább kívánja-e egyesíteni egy pártban a függetlenség összes híveit. Erre Kossuth azt feleli, hogy igenis, egyesíteni óhajtja is, fogja is (és ez utóbbi szót vastag betűből szedeti), de hogy mikor, arra ő választja meg az alkalmat. Tehát egyelőre nem. Ennyi a levél­váltás eredménye. Az ember igen sokat hallja a szélsőbaloldali politikusoktól, hogy Kos­suth Ferencnek az a baja, hogy Eöt­vös Károly kezébe került. Ezek az urak, a­kik maguk is aspirálnának a Kossuth-név örökösére, talán nem is veszik észre, mily lealázó éle van en­nek a mondásnak Kossuth Ferencre nézve. Hát csak annyi ember Kossuth Ferenc, hogy Eötvös Károly így meg­kaparinthatja magának, hogy destruk­tív céljaira felhasználja ? És ha meg is esik, hogy megkerüti kezdetben, még arra sem volna való Kossuth Ferenc, hogy megismervén a dolgokat, magát e bilincsből kiszabadítsa ? Az eddigiek után egyelőre nincs ugyan jogunk többet látni Ferenc úr­ban, mint nevének szerencsés örökö­sét, de ily kevésre még sem taksál­hatjuk. Mért volna éppen ő Eötvös há­lójában, mért ne lehetne Eötvös az övében ? Avagy mért nem volna le­hetséges az, hogy a­mit művel, az egy jól megfontolt politika, melynek első célja az, a­mit ma látunk ? Azokat a falakat, a­melyeket készen talált, nem használhatja. Le kell döntenie. Abban csak a kő becses, neki csak az anyagra van szüksége. Elkövette Kossuth azt a vigyázat­lanságot, hogy hazatérő diadalútjában megpengette már ezeket a húrokat: én ezen a helyen írtam róla akkor cikkelyt. Igaz, mintha észrevette volna magát, azután más húrokon kezdett játszani. Hazánk függetlensége, a ma­gyar nép ragaszkodása a függetlenségi eszméhez : ez az ő programja. Ámde minálunk az emberek összetévesztik a politikában az eszmét, a célokat az­­ eszközökkel. Függetlenségi pártinak lenni eddig azt jelentette, hogy a szélsőbaloldalon ülni, kárhoztatni a kieegyezést, oppo­nálni és semmit sem tenni. Ezt mon­dották önzetlen fiatanságnak. Az ön­zetlenség azonban csak abból állt, hogy kormányra nem vágyódtak, de bérle­tet, közbejárást, vasúti koncessziót s több egyet-mást elfogadtak a kor­mánytól. Hátha Kossuth eszméje volna, szét­választani a nem együvé való, a célt és az eszközöket ? Lemondani az ilyen önzetlenség eddigi politikájáról? Meg­tartani végső célnak az ország függet­lenségét , de nem ülni érette, hanem dolgozni a kínálkozó eszközökkel. Elvégre mi a függetlenség? Egy eszmény, a­melyet szótöbbséggel el le­het határozni, avagy inkább egy való­ság, egy erőbeli állapot, a­melyet mun­káskézzel meg kell teremteni? Meg vagyok győződve Kossuth mai levele után, a­melyben semmi sin­csen mondva, a­mely nem egyéb diplo­matikus kitérésnél, a­mely csak annyit mond, hogy alkalom adtán fogja egye­síteni a függetlenség híveit egy párt­ban , meg vagyok e levél után győ­ződve, hogy Kossuth Ferenc, mint az uj függetlenségi párt vezére, miniszter akar lenni, sőt reméli is, hogy az lesz. Budapest, jan. 30. Az uj mágnások. A hivatalos lap vasárnapi­­száma közli az uj mágnások kineve­zéséről szóló következő királyi kéziratot:: Magyar minisztertanácsom előterjesztésére bo­­jári Vigyázó Sándornak és törvényes utódainak a magyar grófi méltóságot, világosi Bohus Zsigmond­­nak s törvényes utódainak, b­ősi és eger­vári Soly­­mossy Lászlónak s törvényes utódainak és zeykfai idősb Zeyk­ Józsefnek s azok törvényes utódainak a magyar bárói méltóságot és az 1885. VII. tc. 2. §-a c) pontja értelmében ugyvalamennyi fennebb Mai számunk 8 oldal. nevezettnek, mint törvényes fiutódaiknak egyszers­mind az örökös főrendiházi tagság jogát adomá­nyozom ; végül a világosi Bohus Zsigmond részére adományozott magyar bárói méltóságot és örökös főrendiházi tagsági jogot testvéröcscseire, világosi Bohus Lászlóra és világosi Bohus Istvánra s azok törvényes utódaira, illetőleg fiutódaira is kiterjesz­tem. Kelt Bécsben, 1895. évi junius 25-én. Ferenc József s. k., Bánffy br. s. k. Kossuth­ Ferenc válasza. Meszlény Lajos nyílt levelére Kossuth Ferenc hasonlóképpen nyílt levéllel válaszol. Meszlénynek arra a kérdésére hogy nem fáj-e neki a függetlenségi és 48-as párt kettészakadása, azt feleli Kossuth Ferenc, hogy igenis fáj. Arra a kérdésre, hogy bele tudna-e nyu­godni abba, hogy a testvérharc tönkre tegye a pártot, melyet a nemzet akarata 7-ről 102 tagúvá emelt : azt feleli, hogy ebbe nem tudna belenyu­godni és — kompakt betűkkel — nem is fog. Majd szól arról, minő csalódás érte, midőn a független­ségi eszme érdekében, melyet a nagy halottól örö­költ, népszerűséget keresett. De lesz még alkalm a magyar nép szeretetére hivatkozni, hogy mentse meg szavazatával a függetlenségi és 48-as pártok mely egységes lesz. De nem akar részletesen felelni levélre, mert nem akar veszekedve és személyes kedve békülni. Csak annyit mond : októberben életbelépnek az egyházpolitikai törvények s köve kezű: írt'” oly kérdés, melyben a párt föltétlenn. egy «lé­. : akkor a párthivöknek ki kell felejtenie mit • ; ti '.ái­deolök a &­j?sa$gec. szenvedek a ín ]pártegységnél: létre. hM jönni, Vagy á képviselőj Vagy 3* Vän­äöUtUn­ a&aX at**oax. Olaszország az Adrián. Az olasz képe­selőházban, mint Rómából telegrafálják, szombat: a vita folyt arról, hogy miért szorítja ki az olasz ha­józást az Adriáról az osztrák Lloyd. A vita lef­oyása ez volt: A költségvetési vita alkalmával Imbriani fe hívta a kormány figyelmét a Velence—Bomba hajózási vonalra, melyért jelenleg az osztrák Lloj tartja fönn a közlekedést. Politikailag károsm*­ tartja, hogy az osztrák lobogó egyedül uralkodik az Adrián s hozzáteszi, hogy bár tudja, hogy a ko­mány a szolgálat életbeléptetése iránt tárgyal is a olasz hajóstársasággal, mégis kérnie kell a minis­tert, hogy gondoskodjék róla, hogy a tarifák úgy állapíttassanak meg, hogy az osztrák Lloyd vers­eyét lehetetlenné tegyék. F­ierraris miniszter ki­jelentette, hogy kétségtelenül szükséges a Velence­­bombay-i szolgálat aktiválása és az olasz lobog jelentőségének az Adrián való helyreállítása; ei­nehez e tengeren a versenyt az osztrák lobogók föntartani, különösen most, mert Ausztria-Magya­ország a pénzügyi megerősödés korszakát éli Olaszország kereskedelmi tevékenységének fősén Génuában és a Földközi-tengeren koncentrálódj A miniszter kijelenti, hogy a fönálló szerződése­­értelmében épp oly kevéssé lehet az osztrák Lloyd Velencéből kizárni, mint Génuából az észak-nem Lloydot. Ez nemcsak hogy hasznos nem volna,­­ nem egyenesen káros. Ha különben — úgymond miniszter — az olasz hajózás az émlített, vagy a társulatok versenye által kárt szenved, ennek ell­nében sokat nyer a földtermelés, a­mennyiben re­ményeit könnyebben exportálhatja. Kedvezményes jogi vizsgálatok. A v­­ás- és közoktatásügyi miniszter rendeletet int tett valamennyi királyi és felekezeti jogakadém igazgatóságához, a­melyben elrendeli, hogy mit­­ azok, a­kik eddig engedelmet kaptak a jogi I. alap­­vizsgálatnak valamelyik jogakadémián előadás hallgatása nélkül való letételére, de ezzel a ke­d­vezménynyel eddig nem éltek, kötelesek ez december hó végéig az illető jogakadémián az alapvizsgálatnak letételére jelentkezni, mert cik­kező esetben a kedvezmény megszűnik. Azok peo­g, a­kik jövőben fognak ilyen kedvezményes alapvize-

Next