Budapesti Hírlap, 1895. október(15. évfolyam, 268. szám)
1895-10-01 / 268. szám
4 BUDAPESTI HÍRLAP, (268. sz.) 1895. október 1. A vallás- és közoktatásügyi tárcánál 1.289.000 forint a több kiadás, a miből 68.000 forint jut a felsőbb tanintézetekre, 240.000 frt a középiskolák dotációjának emelésére és 737.000 frt a millenáris népiskolákra, 50.000 forint a felekezeti lelkészek, segítésére. Az igazságügy kiadásai 407.000 frttal emelkedtek, a honvédelmié 415.000 frttal apadt. Mindezt összefoglalva, a rendes kiadások a jövő évben 16.294.000 frttal emelkedtek, de az átmeneti kiadások 11.865.000 millióval csökkentek s így az állami összes összes kiadások jövő évi emelkedése kitesz 4.459.000 frtot. A rendes kiadások 16.000.000 frtnyi növekedését a miniszter a millenáris kiadásokkal, az erdélyi dézsma, a tengeri hajózás segélyezése, a szabadalmi tanács fölállítása és a szükséges beruházások összegeivel okadatolja. A bevételekről szólván, kijelenti, hogy az egyenes adóknál nem tervez semmiféle emelkedést, mert a földadónál és a hadmentességi díjért az 1894. évi zárószámadás 1.200.000 frt visszaesést mutat. Nem emelte a miniszter a fogyasztási adók bevételét sem, habár a folyó év 8 hónapja alatt máris 3.700.000 frttal több a jövedelem ezen a címen, mint amennyire előirányozták. Nem emeli pedig ez adóbevételét azért, mert a szeszadónál visszaesést tapasztalt. Emelte azonban a bélyeg, jogilleték és díjak jövedelmét, valamint a dohányjövedék bevételét, mert a zárószámadások ezeknél folytonos emelkedést mutatnak. A bányászat, kohászat és pénzverés, valamint a vasművek bevételeit 722.000 frt kiadási emelkedéssel szemben 890.000 frttal emeli, ami tehát 168.000 frt nettó emelkedésnek felel meg. Ez semmi esetre sem tekinthető túlságos emelésnek. Ez üzemeknél, miután örömmel konstatálhatja, hogy igen örvendetes lendület mutatkozik, sőt éppen a bányászatnál is, amelyről tudvalevő, hogy eddig évtizedeken keresztül deficittel folytattatott, konstatálhatja, hogy a legújabb időkben oly kedvező fordulat állott be, (Halljuk ! Halljuk !) hogy vagy a mostani évben, vagy legkésőbb a jövő évben ez az üzem a deficittel teljesen meg fog szabadulni. (Helyeslés jobbfelől.) Ez az eredmény annak tulajdonítható, hogy a legújabb időben nem annyira az ezüstnek, mint inkább az aranynak termelésére fektetünk súlyt és pedig, amint a tapasztalat mutatja elég kedvezőeredménynyel. Új tétellel találkozunk az átmeneti bevételek közt egy 575.000 frtos tétellel a létesítendő képzőművészeti muzeum anyagának gyarapítására. A kincstár tulajdonát tevő regulakötvények eladásából bevételezendő ez összegnek a költségvetésbe való fölvétele egy részről ama jelentésen alapszik, amelyet a volt kormány a millenáris alkotások dolgában a törvényhozás elé terjesztett, másrészről pedig a pénztári készletek kiegészítéséről szóló törvény intézkedésein, amelyek a regálótörvények inkamerálását engedélyezték. Átmenve az összes tárcák bevételein, konstatálja, hogy a bevételek 16,629.000 frttal emelkednek, amiből csak a vasútakra 6,200.000 frt. jut. Bejelenti a Háznak, hogy a kormány a valutarendezés, a bank- és a fogyasztási adók reformjának kérdését közelebbről tárgyalás alá fogja venni és itt így folytatja. Azt hiszem, t. Ház, hogy az ezekre nézve tárgyalások alkalmával elsősorban foglalkoznunk kell a még kinn levő 112 millió államjegy bevonásával vagyis ama módozatok megállapításával, melyek mellett a bevonásnak történnie kell És ez alkalommal alig kerülhető el, hogy fel ne vetessék egyszersmind az ezüstkuráns kérdése és az államjegyek meg- vagy meg nem tartásának kérdése, mint amelyeket valutatörvények nyílt kérdéseket hagytak. Ezzel és pedig a valutarendezéssel elválaszthatatlan kapcsolatban tárgyalandó lesz a bankkérdés és pedig elsősorban mint legfontosabb a bank szervezésének kérdése, azután a bankadósság kérdése, továbbá az a kérdés, hogy mi történjék azokkal az aranyösszegekkel, melyek az államjegyek bevonása folyamán a banknál deponáltattak, (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) s amelyeknek végleges rendeltetése iránt azonban a határozat akkorra tartatott fenn, mikor a bankkérdés véglegesen meg fog oldatni. Ismeretes talán a t. Ház tagjai előtt, hogy ezekre a kérdésekre nézve már ez év június hónapjában megindítottam a tárgyalást az akkori osztrák kormánynyal, mely tárgyalás bizonyos elvi szempontoknak tisztázására tényleg vezetett is. Miután azonban időközben Ausztriában kormányváltozás következett be és az új kormány az ügyeknek csak ideiglenes vezetésével lett megbízva, nagyon természetes, hogy az illetők nem voltak abban a helyzetben, hogy ilyen nagyfontosságú és messze kiható kérdésekben kötelező nyilatkozatokat tehessenek és kötelező álláspontokat foglalhassanak el. Azt hiszem tehát, hogy előttünk áll a feladat eme tárgyalásoknak megszakított fonalát újból felvenni és részemről kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy a kormány arra törekszik, hogy ezek a kérdések, amelyek már az eddigi tárgyalás folyamán is kivetettek a kereskedelmi és vámszövetség köréből, jövőre is elkülönítve azt megelőzőleg, mielőbb tárgyaltassanak és mielőbb végleges megoldásra vezettessenek. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ezeken kívül, 1. képviselőház, előttünk áll egy második csoportja az igen nagy fontosságú kérdéseknek, amelyek szintén nemsokára tárgyalás alá kerülnek, t. i. az Ausztriával fennálló vám- és kereskedelmi szerződésnek és a kvótának a kérdése. Ezekre nézve azt jelenthetem, hogy az előkészítő munkálatok részünkről ezek tekintetében megindíttattak. Azt hiszem, hogy a kérdések jelen stádiumában nem volna sem tapintatos, sem célszerű, ha én azoknak részletes fejtegetésébe akarnék bocsátkozni. A megindítandó tárgyalásokra vonatkozólag azonban megjegyzi, hogy azoknak üdvös és kielégítő eredménye és pedig nemcsak Magyarországot, hanem Ausztriát és a monarkiát illetőleg is csak abban az esetben lesz. (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk!) hogy ha mind a két fél teljes őszinteséggel, teljes jóakarattal és teljes lojalitással vezeti a tárgyalás fonalát (Helyeslés jobbfelöl), ha mind a két fél kizárólag az igazságosság és jogosság alapjára helyezkedik (Felkiáltások a szélsőbaloldalon. Olyan nincs! Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk jobbfelöl!) és ha nemcsak a tárgyaló felek, amint ez — azt hiszem — önmagától értődik, hanem a közvélemény is elutasít magától minden olyan tendenciát, irányzatot, vagy követelményt, amely oda céloz, hogy valamelyik fél a másik rovására, magának jogosulatlan előnyöket biztosítson.Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk ! hogy olyan kiegyezési mű, amely nem a jogosság és nem az igazságosság alapján jönne létre először realisztikus szempontból nem felelne meg a célnak, mert az összetartásnak elemét nem képezhetné, s másodszor közgazdasági szempontból sem felelne meg, mert ahelyett, hogy mind a két félnek erösbítésére szolgáljon, az egyik felet okvetlenül gyengítené (Élénk helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : A 67 !) sőt még az államadósság jellegével, vagy föltételével sem bírna, mert valamelyik félnek jogos érdekeit állandóan és azokat az engedélyeket nem engedné megnyugvásra jutni és igy az összeütközéseknek, súrlódásoknak folytonos és állandó forrását képezvén, már kezdettől fogva magában, hordaná a megsemmisülés, a felbomlás csiráit. (Élénk helyeslés a tetszés jobbfelől.) Hadarása József: Úgy is van ! Lukács László pénzügyminiszter: Abban a hitben, hogy a mostani pénzügyi politika és adminisztrálás mellett az állami egyensúly továbbra is meg lesz adható, kéri a benyújtott kölségvetésnek a Vaskapura és az aldunai szabályozásokra vonatkozó előirányzattal együtt a pénzügyi bizottsághoz való utasítását. (Hosszasabb éljenzés a jobboldalon. A minisztert többen üdvözlik. Elsősorban Bánffy báró miniszterelnök.) Szilágyi Dezső elnök kimondja, hogy a Ház a miniszter kérésének megfelelően határozott s az ülést 5 percre fölfüggesztette. A szünet után következett a vallás szabad gyakorlásáról szóló törvényjavaslatra vonatkozó főrendiházi üzenet tárgyalása. Bessenyey Ferec, a közoktatásügyi bizottság előadója röviden ismerteti a javaslatnak főrendiház által történt megcsonkítását. Ajánlja, hogy a Ház ragaszkodva régi álláspontjához, abból ne engedjen semmit s állítsa vissza a javaslat 22—24 és 26. §-ait. Hasonlóképp nyilatkozott Veszter Imre is, az igazságügyi bizottság előadója, aki előadta azt is, hogy a két függő egyházpolitikai törvényjavaslat egyesíthető volt az által, hogy a recepciós javaslatból kihagyott szakaszt ebbe vették föl. Wlausics Gyula kultuszminiszter: Azzal kezdi beszédét, hogy nem volna helyén, ha a javaslat ez új tárgyalásánál megújítanák a régi vitát és ismétlésekbe bocsátkoznának. A kormány a javaslat integritásához hozzá tartozónak tartja a javaslatnak azokat a diszpozíciót, amelyek a kilépés szabadságát a törvényben formulázzák, vagyis, hogy az 5. §-ban levő jogszabadság gyakorlása a 22—24 és 26. §-ban szabályoztassék. Kéri a Házat, hogy a bizottsági javaslatot fogadja el. (Helyeslés.) azzal az uj szakaszszal együtt, mely szerint az 1868.53. t.-o. 1—8. §-ainak hatása kiterjesztetik minden bevett vallásfelekezetre. Ez által más szövegben ugyan, de elérhető a kitűzött eredmény. (Helyeslés jobbról.) Szápáry Gyula gróf: (Halljuk !) Elfogadja azt a javaslatot, hogy az izr. vallás recepciójából kihagyott intézkedés ebben a törvényjavaslatban szabályoztassék, mert konstatálhatja, hogy ez év április 26-án ő ugyanezt indítványozta. Ily megoldással elfogadja az izr. vallás recepciójáról szóló javaslatot is. De nem fogadja el a felekezeten kívül állás megengedésére vonatkozó szakaszok viszszaállítását. Nincs ugyan azon az állásponton, hogy ezek a szakaszok egyszerűen töröltessenek, mert ez esetben a javaslat már elfogadott ötödik szakasza nem volna végrehajtható. Ha majd a javaslat a főrendiháztól, esetleg a Keglevich-féle módosítással visszakerül, azt el fogja fogadni. (Helyeslés a középen.) Kovács Albert: A nemzeti párt nevében kijelenti, hogy a javaslatot általánosságban elfogadja; nincs az ellen kifogása, hogy a recepcionáus javaslatból kihagyott szakaszt ebbe a javaslatba áthelyezzék. Ámde nem járulhat hozzá soha ahhoz az indítványhoz, hogy a felekezetnélküliség törvényes biztosítására vonatkozó szakaszokat újra fölvegyék a javaslatba, mert a valláserkölcsi okok sérelmén kívül, amíg ez csak néhány idealistának védelmét biztosítja, addig a létező egyházakat megbontja. Hozzájárul az elintézésnek Szapáry ajánlotta módjához. (Helyeslés a balközépen.) Vajay István : (Fölkiáltások a jobboldalon : Ha ! Ha !) Gyermekes és nevetséges, amit a túloldalon művelnek. Felszólal, hogy e javaslat ellen legalább egy tiltakozó szó hangozzék, mert tudja, hogy ezzel a hanggal milliók rokonszenveznek ebben az országban. (Derültség a jobboldalon.) Önök jobban nevettek ezelőtt két évvel, mikor hasonló kijelentést tettem ; most már az önök nevetésének a zenéje nem harsog annyira, mint akkor harsogott. (Derültség.) Konsatálja, hogy az előadó javaslatokban immár koncessziók vannak annak az álláspontnak javára , amelyen ő áll, de ez természetesen kevés. Beszél a felekezeten kívülállás veszedelméről s megkérdi a miniszterelnököt, mint műveit úriembert) (Mozgás a jobboldalon, Bánffy dr. derülten néz a szónokra.), hogy ha neki a független erkölcs elég, várjon ez adta-e neki az inpulzust arra, hogy rövid másfél év alatt kétszer keresztül gázoljon a nemzeti gyász finom fátyolán ? (Derültség a jobboldalon.) összefér-e a miniszterelnök eleganciájával és nagyúri voltával, hogy kitér a kérdésekre való feleletadás kötelessége elől ? (Bánffy báró int a jegyzőnek, hogy szólásra jelentkezik.) Minő vallás erkölcsi eszme adott impulzust az Agliárdi megtámadására a látszat látszatának alapján? Vájjon ment-e jegyzék Rómába ? Szilágyi Dezső elnök: figyelmeztetem a képviselő urat, hogy eltért a tárgytól. Szalay Imre: Csak illusztrál. (Derültség.) Vajay István: Igencsak illusztrálom azt a tételt, hogy egyes emberek tettei, mint a miniszterelnökéi, mennyire összefüggésben vannak vallás-erkölcsi érzületével. Elmondja az után, hogy jegyzék nem ment Rómába, a nuncius egészséges Bécsben, beszél a Szent István napjára elrendelt revizitációról s az után a megkegyelmezésekről. Ha úriember lelő valakit kártyaadósság miatt, megkegyelmeznek neki. Lukács Gyula: A szélbalinak nem! (Derültség.) Vajay István : Minő jogrendszer és igazság az, amikor . . . Szilágyi Dezső elnök: A képviselő úr ismét eltért a tárgytól. Ha az még egyszer megtörténik, akkor megvonom tőle a szót. Vajay István: Kijelenti, hogy ezt a szenttélen törvényjavaslatot nem fogadja el. (Helyeslés.) Szilágyi Dezső elnök : A képviselő urat inparlamentáris kifejezéseire rendreutasítom. (Fölkiáltások az ellenzéken: Hogy-hogy? Nem azt mondta, hogy szemtelen.) Vajay István (a középre lép): Azt mondtam : szenttelen! Szilágyi Dezső elnök: Nem értem. Vajay István: Szenttelen. Szilágyi Dezső elnöke : Félreértettem a képviselő urat, aki nem azt mondta, hogy szemtelen, hanem azt, hogy szenvtelen. (Nagy derültség. Perczel Béni jegyző leírja egy papírszeletre a szót s megmutatja az elnöknek.) Tehát szenttelen. Tartozom kijelenteni, hogy amit félreértés alapján kimondtam . . . Lukács Gyula : Vonja vissza ! Szilágyi Dezső elnök! ... az a rendreutasítás elesik. (Helyeslés.) Helfy Ignác: Röviden kijelenti, hogy elfogadja a bizottságok javaslatait, annál is inkább, mert most már szükség van olyan viszonyok jogszabályozására, amelyek a holnap életbe lépő törvényekkel összeköttetésben vannak. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Szilágyi Dezső elnök : Szólásra senki sincs följegyezve, a vitát bezárom. Kettős kérdésére a Ház elfogadja a bizottsági javaslatokat. Következett az izraelita vallás recepciójáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Szilágyi Dezső elnök : Hol az előadó ? Illyés Bálint jegyző : Az előadói pulpituson. Szilágyi Dezső elnök (Előre hajlik és lenéz Papp Gézára. Nagy derültség.): Kérem, Papp Géza: Ismerteti azokat a változtatásokat, a melyeken a javaslat eredeti szövegezése keresztülment s minthogy a javaslatból a főrendiház által kihagyott szakaszt áthelyezték az előbb tárgyalt javaslatba, ajánlja, hogy a javaslatot a bizottság ajánlja szövegezésben fogadják el. (Helyeslés: A képviselők közül többen kimennek a folyosókra.) Klezes Mór: Hozzájárul a főrendiháznak ahhoz a változtatásához, amely szerint a hitfelekezet elüljárója vagy rabbija csak az lehet, a ki magyar állampolgár s magyarul irat és olvasni tud. Szilágyi Dezső elnök: A vitát bezárja s kimondja a határozatot, hogy a Ház elfogadja a javaslatot a közoktatásügyi bizottság szövegezésében. (Helyeslés.) Kimondja azt is, hogy a holnap déli 12 órakor tartandó ülés tárgyú jelentések és interpellációk lesznek és ezen túl szombatig nem tart a Ház ülést.