Budapesti Hírlap, 1895. december (15. évfolyam, 329-342. szám)
1895-12-01 / 329. szám
4 BUDAPESTI HÍRLAP. (329. sz.) 1895. december 1. sajtóra, annál több tisztességet és tekintélyt kell annak adnunk. Herman Ottó téved, a mikor az általános társadalmi sülyedésért egyedül a sajtóra akarja hárítani a felelősséget . . . Herman Ottó: Nem egyedül! Arra is ! Hock János: A sajtó hís tükre annak, amit a társadalom és a politikai élet fölmutat. Kérdi: ki rontotta meg a sajtó közszellemét ? ki sajátította ki a lapokat ? ki teremtett magának megfizetett zsurnalisztikát? A párturalmi rendszer, a kormány. Ha a kormánypárt azt tartja, hogy az ellenzéki beszéd csupán hamis pátosz, szónoki figura érdekében áll ezt demonstrálni. A szónok elfogadja úgy a Bartók, mint a Holló határozati javaslatát. (Zajos helyeslés.) Pongrátz Károly gróf: Rámutat arra, hogy ő a nyitramegyei választási listák összeállításának törvénytelenségeire adatokat sorolt fel s azok alapján indítványt adott be. Ám a kormány nem cáfolta meg ezeket az adatokat, a kormánypárt mégis leszavazta, sőt a Nemzet azt állította, hogy a szónokot azért hagyták ki a vágujhelyi választólistából, mert csak átfutó vendég Vág-Ujhelyen. A szónok jobban tudja tán, mint egy cikkíró, hogy hol lakik? (Derültség.) Kijelenti, hogy 1887 óta állandó lakást tart Vág-Ujhelyen s a múlt években mindig ugyanazoknak az okmányoknak és ugyanazoknak a törvényszakaszoknak alapján veszik föl a választólajstromokba, a melyek alapján most kihagyták. (Mozgás.) Ha ez a jogfosztás történhetik vele szemben, a ki mint generális a királyt szolgálta, véres harcokban vett részt, a ki a honvédség szervezése és fejlesztése körül érdemeket szerzett, a ki mint férfi és képviselő meg tudja magát védeni, képzelhető, minő igazságtalanságoknak van kitéve a jómagával is tehetetlen nép ! (Nagy zaj és helyeslés az ellenzéken.) Elfogadja a Bartók határozati javaslatát. (Élénk helyeslés a középen.) Horváth Gyula: Nem fogadja el a Bartók javaslatát, mert az nem vezetne célhoz. A közönség megunná a sok beszéd olvasását,s azt mondaná: beszélnek, beszélnek, mindig, csak beszélnek és annak soha vége nincs. (Derültség jobb felől.) Ha elfogadnák a Bartók javaslatát, attól kellene, tartani, hogy annak ugyanaz a hatása lenne, amit elértek beszédek közlésével a legutóbbi időben Belgiumban és Bécsben. (Úgy van jobb felöl.) Büszkén hivatkozhatik arra, hogy a civilizált világ sajtói közt éppen a legfiatalabb, a magyar sajtó az, amelynek megfizetett voltáról nem lehet beszélni. Nem fogadhatja el Polonyi határozati javaslatát sem. (Helyeslés jobbfelől) különösen a magyar nemzeti szempontokból. A kormánypárton nem látják igazoltaknak a választási visszaélések dolgában fölhozott panarzzsokat, mert hisz a vármegyék nem panaszkodnak, hanem a dolog úgy áll, hogy ha valaki ellopja aszónok tárcáját , azt becsukják, de aki a Választói jogától megfosztja, arra azt mondják : ejnye, de ügyesen csinálta, legalább meg van az a gyönyörűség, hogy kevesebb a választó, olcsóbb a választás. .(Derültség.) Megjósolja, hogy a választási bíráskodásnak a kúria elé viteléből mégmegint nagyobbak,mint előtte való nap s csak nagy erőlködvetartanak egyensúlyt. A levegő egyszerre csak meginog, hullámzásba lő és enyhe szellők képében jár be hegyet-völgyet s erdőn, Téten, mezőn végighinti a növények termékenyitő porát. A virágok balzsamos lehellete illatozva szállong szárazon, vizen. .a. természet zug-bug, mint a nász-terem. A levegő rekkenő és nyomasztó. Kéz kezet szorongat, arc arcot, száj szájat keres, ajak ajak után eped sóvár vágytól égve. És a villám átcikázik a meny boltozatján. A föld szine fölragyog, meg elsötétül, mint a forró vérű lányka arca. A felhők egymás ölébe rohannak s a tüzes öleléstől megcsörren a táj, megremeg a hegyek csúcsa. Ez a nagyszerű lakodalmi zene, a nászdal, mely után a szakadó zápor leereszti a menyezetes függönyt a nászágy elé. ■ » Rövid, felleges és megnyugtat és fehűt. A természet mély álomba merülve fekszik, egyetlen moccanással, mukkanással sem ad életjeit magáról. Reggel aztán csöndes, hús szellősebben át a földön. A fák koronája komoly méltósággal bólogat, a gabonaszárak békésen hajladoznak, a hullámok szabályos fodrokba sorakozva csobognak tova, az egész természet arcán komoly, derült, hűvös nyugalom ömlik el. Mátkasága véget ért, az epedő öröm pillanatai tovaillantak, fényes lakodalmát megülte, mámorító gyönyörrel teli mézes heteit átélvezte, és most hordozza gyümölcsét, fejleszti magvait, készül nagy munkájához , a teremtéshez. A tavasz véget ért s a nyár elkezdődött. Aho János után finnbelyzetes kár fog származni. Állíthatja azt is, hogy az erdélyi részekben a cenzus egységesítése által a választók száma különösen a nemzetiségi területen meg fog fogyni. Hosszasabban nyilatkozik a Holló javaslata ellen is, amelyet szintén nem fogad el. (Helyeslés a jobb oldalon.) Popini Albert: A kérvények. Az Elnök javasolja, hogy a vita folytatását hétfőre halaszszák. (Helyeslés.) Felkiáltások történtek: Selmecbánya közönségének a betegápolási költségek államosítása ügyében fölterjesztett feliratánál, amelyet Horváth Béla előadó ismertetett s Farbaky István pártolt. Elmondta s adatokkal illusztrálta, mekkora súlylyal nehezedik a törvényhatóságokra a betegápolási költség s mennyi munkát ad a törvényhatóságoknak az a törekvés, hogy az illetéktelen megterheltetés alól szabaduljanak. Ugron Zoltán szintén pártolja a kérvényt, nem különben Perényi Zsigmond dr., úgy Kun Miklós is a bizottsági javaslatához imperatív módosítást adott be. A többség elfogadta a bizottság indítványát. A budapesti posta altisztek és szolgák kérvényét a bizottság a kereskedelmi miniszternek ajánlotta kiadni. Tompa Antal a kérvénynek pártolását ajánlotta, de a kormánytöbbség az indítványt leszavazta. Szeged városnak a magyar nyelvű tiszti akadémiák fölállítása ügyében fölterjesztett kérvényénél az elnök jelentette, hogy e kérvény a házszabályok 195. §-a értelmében, minthogy Szentesnek ily irányú kérvényét ebben a szesszióban már tárgyalták, most nem tárgyalható. Szentiványi Árpád a kérvényben felhozottakhoz kíván szólni, de az elnök kijelenti, hogy ehhez nincs joga. Ugron Gábor, Szederkényi Nándor és Lukacs Gyula az ellenkezőt vitatják, mindhárman a házszabályok magyarázatára. Az Elnök indítványára a kérdést függőben hagyták s öt perc szünet után következtek a miniszteri válaszok. A budapesti sütőmunkások ügyében Visontai interpellációjára Peresei Dezső belügyminiszter azt válaszolta, hogy ez az egyesület nem tartotta meg az alapszabályok egyetlen pontját sem, a jegyzőkönyveket s más könyveket meghamisították, az egyesület az alapszabályokban kifejezett céljával merőben ellentétes célt szolgált, tüzért oszlatta föl a főváros tanácsának előterjesztésére az egyesületet s az ügy most a büntető bíróság elé kerül. Kéri válasza tudomásul vételét (Helyeslés). Visontai Soma : Bizonyítja, hogy a belügyminiszter már akkor feloszlatta az egyesületet, amikor még meg sem kísérlettek bebizonyítani, vájjon csakugyan fordultak elő büntetendő cselekmények az egyesületnél. Fejtegeti, hogy egy egyesület dolgában a végső eszközt, a feloszlatást nem volt joga alkalmazásba venni. Figyelmébe ajánlja, hogy a feloszlatott egyesület több ezer tagja állást foglalt a szociáldemokrácia ellen. Nem veszi tudomásul a választ, (Helyeslés a bal és a szélsőbalon) annál kevésbbé, mert nem volt még rá eset, hogy a belügyminiszter egyetlen úri kaszinót is feloszlatott volna. Perczel Dezső miniszter újabb válasza és Visontai megjegyzései után a kormánytöbbség a választ tudomásul vette. (Zajos felkiáltások az ellenzékről: Éljenek a szabadelvűek ! Gyöngy liberálisok!) A balmazújvárosi kivándorlás és hitbizományok dolgában Polónyi interpellációjára Perczel belügyminiszter válaszolja, hogy a Polónyi adatai tévesek, mert ott senki sem akar kivándorolni kenyérszükség miatt s mert kaphat ott mindenki aratási munkát. Polónyi Géza okmányok felmutatásával bizonyítja, hogy a miniszter által fölhozott összes adatok tévesek s azok az információk, amelyekkel a belügyminisztert ellátták, nem felelnek meg a valóságnak. Ha még olyan helyen is, ahol minden jóra és áldozatra kész és képes ember, mint Semsey Andor az úr, ilyen szociális bajok vannak, minek lehetnek a bajok más hitbizományok területén! A miniszter válaszának az volt a tenorja: te, Polónyi, ától— zéig nem mondtál igazat. A szónok erre nem adhatott más választ, mint hogy a miniszter értesülései ától— zéig valótlanok. Perczel belügyminiszter és Polónyi rövid nyilatkozatai után a többség a választ tudomásul vette. Az idő már d. u. fél 3 órára járván, az ellenzék zajosan követelte az ülés berekesztését, azonban az elnök indítványára Polónyi felszólalása után, folytatták a tanácskozást, amelynek rendjén Erdély Sándor miniszter a hitbizományok ügyében azt a választ adta, hogy ő elvi szempontból a hitbizományokat nem tartja beleillőknek a modern jogrend keretébe, de nemzeti és közgazdasági szempontból nagyon meg kell gondolni, vájjon a kérdés mostanában a törvényhozás elé hozható-e? Jelentheti különben, hogy az újonan szervezett kodifikáló bizottság foglalkozni fog ezzel a kérdéssel. (Helyeslés) Polónyi és a Ház tudomásul veszi a választ. Hétfőn a Ház folytatja a költségvetés tárgyalását s Perczel belügyminiszter válaszol Apponyi grófnak a nyitrai ügyben tett interpellációjára. A miniszter párbaja. Budapest, nov. 30. Perczel Dezső belügyminiszter és Andreánszky Gábor báró ma délután karddal elintézték a Fodor- féle koronaherceg utcai vivóteremben. A párbajt a segédek — egyrészről Perczel ezredes és Gujári Ödön, másrészről Szentiványi Árpád és Pázmándy Dénes — mindenféle kijelentései előzték, melyeket az alább közölt jegyzőkönyv ismertet. A segédek vitájának az lett a vége, hogy a miniszter megbízottai csak mint tanuk jelentek meg a mérkőzésnél, melyet kardra, kötelékkel és végkimerülésig állapítottak meg ma délután fél 6 órára. A Fodor-féle vívóterembe elsőnek Gajári Ödön érkezett Puky Ákos doktor orvossal, utánuk negyed hat órakor megérkezett Andreánszky báró Szentiványival és Pázmándyval és Demjánovich dr. orvossal, pár perccel később Perczel Dezső belügyminiszter Perczel József ezredessel. Mikor a felek egymással szembe állottak, a békítés kísérletét, persze haszontalanul, Pázmándy Dénes tette meg. A párbajt Perczel ezredes vezette Szentiványi Árpád segédkezésével. A felek igen hevesen csaptak össze és a miniszter mindjárt az első összecsapásnál megvágta Andreánszky koponyáját a jobb oldalán, négy ujjnyi hosszú sebet ejtve rajta. A segédek erre megszüntették a párbajt. Az orvosok Andreánszky sebének, mely első megtekintésre komolynak bizonyult, a bekötözéséhez láttak. Perczel Dezsőt este a szabadelvű pártban, mikor ott megjelent, zajos ovációval, éljenzéssel fogadták. A jegyzőkönyv, mely a segédek tárgyalását magánban foglalja, ez: Jegyzőkönyv fölvétetett az Andreánszky Gábor báró és Perczel Dezső urak között fölmerült ügyben, Budapesten, 1895. évi nov. 30-án. Pázmándy Dénes és Szentiványi Árpád urak Andreánszky Gábor dr. ur nevében, tegnap a képviselőház ülésében Perczel Dezső úr által ellenében használt sértő kifejezésért lovagias elégtételt kérnek. . Perczel József és Gajary Ödön mint Perczel Dezső úr megbízottai kijelentik, hogy felük lovasas elégtételadásra kész. Kinyilvánítják azonban, úgy Andreánszky Gábor báró úrnak nem volna joga a lovagias elintézéshez. Mert Andreánszky Gábor úr a rajta elkövetett sértésért a Ház elnökénél keresett és a rendreutasításban talált is orvoslást. Két elégtételt pedig — egy hivatalos, a fegyelmi utón adott és egy másik, amely lovagias utón adatik, nem illetheti meg. Ha ennek ellenére megengedik azt, hogy az ügy, amely mint a képviselőházban történt, a Házban elintézést is nyert, magánútra teremtessék : teszik ezt Perczel Dezső határozott kívánságára azért, hogy Andreánszky Gábornak alkalmat adjunk arra: bizonyítsa be, hogy nem rágalmazott akkor, mikor Perczel Dezsőrőlezt állította, hogy ő egy általa tudott dolgot letagadott. Ebben az esetben Perczel Dezső részéről a legteljesebb statisfakciót felajánlják. Perczel Dezső fentnevezett megbízottai ennélfogva ez ügyben elfoglalt álláspontjukat a következőkben formulázzák: bizonyítsa be Andreánszky Gábor báró úr, hogy ő nem rágalmazott, akkor Perczel Dezső úr részéről teljes elégtételt kap. Ha pedig ezt vagy bebizonyítani nem képes, vagy nem akarja, Perczel Dezső megbízottai akkor is felajánlják a fegyveres elintézést. Fentebbiekre Andreánszky Gábor báró segédei azt válaszolják, hogy az Országgyűlési Napló tanúsága szerint is, felük a Ház elnökétől elégtételt nem kért a házrendszabályok adta módon. A bizonyítási eljárásra azt jegyzik meg, hogy felük csupán a fegyveres elégtételadás kérésével bízta meg őket, miután Perczel Dezső őt személyében megsértette. Perczel Dezső úr megbízottai hangsúlyozzák, hogy nem hagyhatják figyelmen kívül azt az általános parlamenti felfogást, egy a Házban történt sérelmet magában a parlamentben kell orvosolni, és aki az elnöki beavatkozásra alkalmat keresett, annak az elnöki rendreutasítással be is kell érnie. Az ügynek ezt a részét azonban elvi szempontból tartották szükségesnek kiemelni Andreánszky Gábor úr megbízottainak a bizonyítás felajánlásával szemben tett nyilatkozatát annak tekintik, egy Andreánszky Gábor báró úr bizonyítani nem akar, mert nem tud. Ennek ellenére a fegyveres elintézést újból felajánlják; kijelentik azonban, hogy az elintézésnél csakis mint Perczel Dezsős tanúi lesznek jelen. Andreánszky Gábor megbízottai bár meghajolnak amaz elv előtt, hogy a parlamentben történtek a parlamentben intéztessenek el, de amennyiben Perczel Dezső úr második felszólalása alkalmával, mikor bocsánatot kért, az Andreánszkyra vor