Budapesti Hírlap, 1896. augusztus (16. évfolyam, 210-239. szám)

1896-08-01 / 210. szám

Budapest, 1896 XVI. évfolyam 210. sz. Szombat, augusztus 1. Budapesti Hírlap Előfizetési árak: Egész évre 11 írt, félévre 7 frt, negyedévre 8 írt 50 kr., egy hónapra 1 frt 20 kr. megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep után való napon is. Főszerkesztő és lap tulaj­donos: Rákosi Jenő. Szerkesztőség és kiadóhivatal, VIII., Rökk Szilárd­ utca 4. sz. Hirdetések nonparellte-számítással díjszabás szerint. Egyes szám­ára helyben 4 kr., vidéken 6 kr. Szocialista kongresszusok. Budapest, jul. 31. A francia szocialisták háborúja a francia patriótákkal a lillei szocialista gyűlésen és a szocialisták veszekedése az anarkistákkal a londoni nemzetközi szocialista kongresszuson pártoskodást és gyűlölködést árul el a szocialisták között s elárulja a polgárság nagy ré­szének antipátiáját hozzájuk. De ez ítéletünkben még nem zavarhat akár a szociáldemokrácia jelentőségére, akár pedig a szocialista kongresszusok hatá­rozatainak tartalmára nézve. Lillében a nép tüntetett a francia szociáldemok­raták ellen azért, mert országos gyű­lésükön vendégül fogadták a né­met szociáldemokraták küldöttségét, mely Londonba átutazott; a nép meg nem bocsátotta nekik, hogy németek, ámbár Liebknecht két évig be is volt zárva, mert Elzász és Lotaringia beke­belezése ellen Németországba óvást tett. Mégis hamis a német — kiabálta a nép — még ha szociáldemokrata is s ha Elzász és Lotaringia visszaadása mellett is szavaz. A lillei tüntetés na­gyon megmutatta a német­gyűlölet fe­neketlen mélységét a franciák szívében. Konzervatív vonás a franciákban, hogy a szociáldemokráciát nemzetközisége miatt űzőbe vették. Viszont Londonban az angol szocialisták tanúsítottak kon­zervatív hajlamokat francia elvtársaik­kal szemben, midőn a nemzetközi kon­gresszus többsége az anarkisták kizárá­sát határozta el. A szociáldemokrácia a nyugati államokban oly erős lett, hogy nem akar forradalmi párt lenni, hanem alkotmányos utón s törvényes eszközökkel iparkodik és remél célt érni. E cél azonban még­sem egyéb, mint a társadalmi és állami forra­dalom. Balgaság volna az európai szoci­­alizmust magyar mértékkel mérni, vagy egyes tünetek és tüntetések szerint megítélni. A tények mást bizonyítanak; azt, hogy a szocializmus nyugaton nagy erőre és hatalomra kapott. Munkás­pártból politikai párttá jön, mely el­hagyta a sztrájkot és behatolt a köz­ségi tanácsokba s az országos parla­mentekbe. A belga választások a szo­cialisták nagy elterjedését mutatják s Brüsszelben úgy, mint Berlinben és Párisban a törvényhozásba nyomultak s nagy politikai szerepet visznek a szo­cialisták. Ez országokban általános sza­vazati jog van, mely lehetővé tette, hogy Franciaországban Páris, Marseille, Toulon, Bordeaux, Nantes és Lillé nagyvárosok szocialista többséggel van­nak a municipiumban képviselve és hogy száztíz k­ízségtanács a szocialis­ták kezében van, kik el is határozták, hogy jövő évben a szerjátusi választá­sokban is részt vesznek s benyomulnak képviselőikkel a francia felsőházba. Idáig munkásszakok szerint voltak a kongresszuson is képviselve, most köz­ségek és pártok szerint. A nagy és kis községek elfoglalása a szo­cialisták által Franciaországban s a nyugaton pedig nem azt jelenti csupán, hogy többségben vannak, hanem azt is, hogy programju­kat a községi önkormányzattal kíván­ják keresztül vinni; elhatározták, hogy a községi munkáknál behozzák a nyolc órai munkaidőt és a munkabér-mini­mumot, melyet a községtanács az ipa­ros testületekkel együtt határoz meg, nem tehát maga a munkaadó és maga a munkás. Rajta vannak továbbá, hogy a községek gondoskodjanak ingyenes orvosi kezelésről sz­állítsanak községi gyógyszertárakat olcsó orvosszerrel, szóval a kommün uralkodó eszméje újra kísért. A szocialista szavazatok száma növekszik és Franciaország a jövő választásokon a szocializ­mus és konzervatizmus között lesz kénytelen dönteni. A­mi Londonban történt, szint oly nevezetes, mint a lillei határozatok. A veszekedés a szo­ciáldemokrata kongresszusok sajátos­sága; ez talán minden forradalmi párt­nál előfordul, de ez a rosz modor a határozatok jelentőségét csak kevéssé szállítja le. A londoni nemzetközi kongresszus feladata volt egyöntetűsé­get hozni a nyugati szociáldemokrácia törekvéseibe, e tekintetben valóságos internacionálé az egész mozgalom. Jel­lemző főmomentum a londoni kongresz­­szus határozataiban az, hogy az agrár­­politikára­ vetették magukat s a kis mezei gazdák és munkások nyomorát fölhasználva, a mezőgazdasági munká­sok fölbujtását és párttá szervezését célul tűzték s volt eszék, hogy nem állítottak föl egy agrárpolitikai sablont A BUDAPESTI HÍRLAP TÁRCÁJA. Találkozás a fürdőben. — A Budapesti Hírlap eredeti tárcája. — Olyan átkozott meleg volt a fürdőhelyen, mint a sütőkemencében. És olyan unalmas élet folyt ott, mint az aszódi javító intézetben. Valamennyi fürdővendég közül két fiatal úr, név szerint Kálmán és Sándor úr, szenve­dett legtöbbet a hőségtől és az unalomtól. Ők az ittenieknél hűvösebb napokhoz és mulatsá­gosabb estékhez voltak szoktatva. Egy nap, midőn ketten a fürdői vendéglő előtt ültek, csodás jelek történtek, a­melyek szebb jövővel kecsegtették őket és remélni en­gedték, hogy mulatságosabb, ha nem is hűvö­sebb napok fognak rájuk virradni. Sándor, a­kinek jobb szeme volt, mint barátjának, előbb vette észre a csodás jelt, mely egy, ama vidéken soha sem látott nagyságú és formájú női kalap alakjában tűnt föl a fasorben. Most pedig adj erőt, oh múzsa, a ki se­gítettél Homérosznak megénekelni a gyorslábú Akhilles pajzsát, hogy méltó hírmondója lehes­se: ama kalapnak. Képzeljenek egy napernyőt, melyet kifor­­d:' ' a tengereket korbácsoló orkán — nem!R­djenek inkább egy nagy mosdó tálat, mei olajszinü plüssel vont be a kifogyhatat­lan nényű­ divatár­usnő ... A mosdótál tetején tengerzöld csipkéből készitett óriás hernyó ill, olyan, mint a leanderfa lombját pusztító féreg, de karvastagságú és két arasz­nyi hosszú. A csodálatos féreg hátuljából — ki látott valaha ilyet! — büszke structollak meredeznek égnek. De a tollak nem feketék, nem is fehérek, hanem — óh halandó, borulj le a teremtés kifogyhatatlan fantáziája előtt!­d­e tollak rózsaszínűek. Volt azonkívül a ka­lapon virág, csillogó csatt, csipke, szalag és sok minden egyéb, minek a fölsorolásába bele­fárad az elbeszélő nyelve és a hallgató füle. Oly fölséges volt a kalap, mint a királyi hadi gálya, melyet ágyulövésekkel és üdvrivalgással üdvözölnek a parton. Elfelejtettem megmondani, hogy a kalap­hoz egy hölgy is tartozott, egy csinos és kicsi kiadású női Atlasz, a ki­derült méltósággal vitte terhét. . . — Nagy ég, kiáltotta e pillanatban Sán­dor — hiszen ez Sári! Katolnai Sári! — Sári ? Lehetetlen! Kálmán úr a monoklija után kapott, aztán őszinte elragadtatással mondta : — Veszszek meg ha nem ő az ! A jó kedv verőfénye ragyogta be a szürke kavicsos utat, midőn végigkopogott rajta Ka­tolnai Sári táncra termett lába. Mintha most is egy pikáns kuplé ütemére sétálna, a szemé­ben pedig száz bolondos, szeretetreméltó és szemtelen ötlet sziporkázik. Sándor úr fölkelt, hogy eléje siessen. — Mit akarsz ? kérdezte Kálmán úr. — Megszólítom. . . — Világos nappal ? Ennyi ember előtt ? — Bánom is én ! Ördög vigye a sok nyárspolgárát . . . Azzal mosolyogva sietett a monumentális kalap viselője felé. — Szervusz, Sári! De mi volt ez ? A hölgy keztyüs kezébe vette velencei láncon függő lorgnonj­át és elő­kelő hűvösséggel mérte végig Sándor urat. Nem szólt semmit. — Sári, hát nem ismersz ? Megint nem válaszolt. Csak végigmérte csodálkozó szemmel és hátat fordított neki. Aztán nyugodtan, mintha semmi sem történt volna, egy távoli asztalhoz telepedett és egy étlap tanulmányozásába mélyedt, melyet a vendéglős nyújtott át neki mély bókok kísére­tében. — Nem rósz! mondta barátjához Sán­dor. — Ő nagysága nem akar ránk ismerni! — úgy látszik, van valakije, vélekedett Kálmán. • E pillanatban hozzájuk csatlakozott a fürdőorvos. — Éppen jókor, doktor! Várjon mi lel­hette azt a bolondos leányt, hogy olyan külö­nösen viselkedik? A doktor némileg zavartnak látszott. — Ismerik e nagyságát? — Hogy ismerjük-e? —nevetett Sándor. Mondhatok magának egy pompás történetet, hogyan ismerkedtem meg e nagyságával . . . számunk 16 oldal.

Next