Budapesti Hírlap, 1896. augusztus (16. évfolyam, 210-239. szám)
1896-08-19 / 227. szám
8 BUDAPESTI HIELAF, (227. bs.) 1896. augusztus 19. — (Gyászrovat.) Giczi, alsa- és ablanczkürti Ghiczy Géza kir. tanácsos, a budapesti kereskedelmi kamara igazgatója 60 éves korában elhunyt Sáros-Darócon.’ özvegy Böszörményi Lászlóné szül. magyarádi Boros Rozália 64 éves korában elhunyt Pettyén. (Mit akar a szociáldemokrata párt?) A magyarországi szociáldemokrata párt a magyar néphez Testvérek! megszólítással választási kiáltványt intéz, amelyben a program kifejtésével felszólítja a választókat, hogy a szociáldemokrata jelöltekre szavazzanak. A program főbb pontjai: Mit akar a szociáldemokrata párt? Először is általános, egyenlő közvetetlen és titkos választási jogot minden 21 évét betöltött férfi és nő részére. 2. A törvények közvetetlenül a nép által hozassanak, vagyis minden törvény felett szavazzon le a nép, akarja-e, vagy sem. 3. Az állandó hadsereg helyett a nép fegyvereztessék fel. 4. Azt követeljük, hogy mindazok a törvények és rendeletek töröltessenek el, melyek a vélemény szabad nyilvánítását, a nép egyesülését és gyülekezését korlátozzák és megakadályozzák. 5. A vallás nyilvánítassék magánügynek, az állam jövedelmei,tehát felekezeti célokra ne használtassanak fel. 6. Állami iskolákat akarunk annyit, hogy minden tanköteles gyermek oktatásban részesüljön. Ennélfogva az oktatás ingyenes legyen, sőt a tanulókat az állam lássa el tanszerekkel. 7. Követelünk ingyenes jogvédelmet és ingyenes igazságszolgáltatást. A bírákat a nép maga válaszsza meg, a halálbüntetés töröltessék el, mert gyilkolni még az államnak se legyen szabad. Követeljük továbbá nyolcadszor, hogy betegség esetén ingyen részesüljön orvosi kezelésben és gyógyszerekben a nép. 9. Követeljük, hogy a mostani adórendszer helyett fokozatosan emelkedő jövedelmi adó állapíttassák meg. Akinek csak annyija van, hogy abból csak a legszükségesebb kiadásokra telik, az ne fizessen semmi adót, de akinek több jövedelme van, az fizessen fokozatosan mindig többet. Ez az egyetlen igazságos módja az adózásnak és e mellett meg kell szüntetni minden közvetett (fogyasztási) adót, vámot és illetéket. Mindezek után követeljük 10. védelmet a munkának. a) A napi munkaidő 8 óránál hosszabb nem lehet; b) 14 éven aluli gyermekek munkába nem alkalmazhatók; c) az éjjeli munka eltiltása mindazok az iparágaknál, amelyek természete ezt feltétlenül szükségessé nem teszi; d) hetenként legalább 36 óráig tartó munkaszünet minden munkásnak stb. stb. Azonkívül követeljük, hogy a mezőgazdasági munkások és cselédek az ipari munkásokkal egyenlőknek tekintessenek, a mostani cselédtörvény töröltessék el s a munkás védtörvények a mezőgazdasági munkásokra is terjesztessenek ki. (Idegenek Budapesten.) A közeledő szent István napja erősen növeli az idegenek forgalmát. Tegnap a vasutakon összesen 22.297 idegen érkezett a fővárosba és pedig a keleti pályaudvarra 12.234, a nyugatira 8114, a délire 1949. Elutazott összesen 21.953 ember; a keleti pályaudvarról 11.697, a nyugatiról 9123, a déliről 1133. (Állami tisztviselők országos szövetsége.) A magyar állami tisztviselők országos szövetségének alakuló közgyűlése ma délután volt. A tisztviselők mintegy százötvenen jelentek meg, köztük negyvenen vidékről. Az elnöki széket, mint korelnök, Bereghi Endre foglalta el, aki üdvözölte a megjelenteket s fölhívta az elnök s tisztikar választására. A gyűlés erre egyhangúlag s éljenzés közben elnökké Csemeghy Károlyt választotta meg. Csemeghy Károlyt, a midőn a küldöttség meghívása után a teremben megjelent, hosszantartó éljenzéssel fogadták. Csemeghy Károly beszédet mondott, amelyben fejtegette, hogy a tisztviselők nem önző célok elérését tartják az alakuláskor szem előtt. Buzdítja a fiatal tisztviselőket az alkotmány s az abból eredő jogok szívvel, lélekkel való megvédésére. De a jogok és kötelességek gyakorlásának kölcsönösnek kell lenni, mert nem képzel jó adminisztrációt a nélkül, hogy a tisztviselők tiszteletben ne részesüljenek. Elismeri ezt a törvényhozás is, de a gyakorlati érvényesítés egyelőre abban maradt. A szónok meg van azonban arról győződve, hogy a megkezdett munka be lesz fejezve, s a tisztviselőkar részesülni fog az őt megillető méltánylásban. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után az elnök indítványára elhatározták, hogy a királyhoz hódoló feliratot intéznek. Detre László titkár előterjeszti a végrehajtó bizottság eddigi működéséről szóló jelentést és ismerteti a mozgalom megindítása óta történteket. Sok küzdelemmel járt az érdeklődés fölkeltése, de lassanként mind nagyobb számmal csatlakoztak az eszméhez a kartársak, úgy, hogy ma már elérkezett a szövetség megalakításának ideje. Bemutatta ezután a titkár a számadásokat. Ezek megtörténte után Bereghy Endre indítványára nagy lelkesedéssel egyhangúlag másodelnökké választották Horváth Gyula orsz. képviselőt; alelnök lett: Szikszay Elek, Móczán Elemér és Bányay Béla; titkár Detre László, jegyzők: Asztalos Géza, Andor Endre, Dugonics Titusz, Dániel Tivadar. Igazgató Sártory László. Ezenkívül választottak még pénztárost, ellenőrt, ellenőrző bizottságot és választmányt. Végül köszönetet szavazott az ekként megalakult szövetkezet Csemeghy Károlynak, Horváth Gyulának és a végrehajtó bizottságnak. (Rákóczi Ferenc bevonulása Konstantinápolyba.) A magyar képzőművészek holnap, szerdán, augusztus 19-én ragyogó ünnepséget rendeznek: II. Rákóczi Ferencet és kíséretét bevonultatják Konstantinápolyba, ahol a török nagyvezér fogadja és pazaron látványos ünnepet rendez a tiszteletére. Mindez korhű jelmezben történik. Az ünnep este 8 órakor kezdődik a Lágymányoson. II. Rákóczy Ferenc (Asbóth Jenő), Bercsényi Miklós gróf (Bálink Zoltán műépítész), Mikes Kelemen (Tölgyessy Artúr) és még több emigráns kíséretében este 8 órakor a tónak a vasúti hidat érintő sarkából hajón megindul s a kis szigetnek a lágymányosi Konstantinápoly felé eső oldalán bengáli fényszóródás és ágyudörgés közt kiköt. Itt a fölé török basa (Margittai Tihamér) élén török basák és más rangbeli török előkelőségek Rákóczy elé eveznek s őt a hajón üdvözlik. Rákóczy és kísérete ekkor kisebb csolnakokon partra száll, ahol egy sereg török basa fogadja és üdvözli. Ezután Rákóczy és kísérete lóra ül s a nagy vezir (Vastagh György) keleti pompával berendezett sátra elé vonul A felvonulás sorrendje a következő : A menetet lovasrendőrök nyitják meg. Utánuk török lovastisztek — Strasser Ulrik műépítész és Wodianer Hugó — majd régi kuruc dalokat fújó kürtösök, egy török zászlós, dervisek, zenészek, majd ismét török zászlós, utána egy páncélos néger vitéz és a rangban első basa — Lévy Róbert — jön, Margitay Tihamér, Alpár Ignác, Gerster Kálmán, Gerster Károly, Mesterházy Kálmán, Pállik Béla, Gráf Lajos, Hausmann Sándor, Szerémy Alajos, Vasady Ferenc, Zicer Antal, Both Menyhért, Mayer Ede, Singer Antal, Enetgen Artúr, Czigler Géza által személyesített basák és török tisztek által kísérve. Ezután egy magyar zászlós (Szász Gyula szobrász), Mikes Kelemen (Tölgyessy Artúr), majd ismét egy magyar zászlós (Bálint Benedek művész), Bercsényi Miklós (Bálint Zoltán),, egy magyar zászlós (Heyer Artúr), Feszty Árpád, Böhm János, Polgáry Géza, Molnár Árpád, Gerendas Béla művészek és Beretyás Sándor mint emigránsok jönnek, kik után II. Rákóczy Ferenc (Asbóth Jenő) léptet, Pálya Celesztin, Pauly Erik, Kiss György, Lantay Lajos, Oskó Lajos, Endrey Sándor, Goró Lajos, K. Kovács István, Jakab Dezső, Langer Ignác, Galgóczy István, Frommer József és Béla, Makay Endre, Agerasztó Miklós, Keleti Béla, Kommer József és Tráth István művészek által személyesített kurucok kíséretében, török és arab katonaság s Bauer Gyula építész, mint rabszolga zárja be a menetet Rákóczi a Janicsár-téren levő magaslathoz érve, Vastagh György, a nagyvezér által fogadtatik s részt vesz a tiszteletére rendezett ünnepségekben. E magaslaton a negyvezér sátra előtt fog lefolyni az ünnepség legnagyobb része. Mazzantini eredeti török táncot, kigyó-táncot s a palotást fogja itt előadni. Az itt lefolyó ünnepségekhez külön belépőjegy 30 krért, a vizen lefolyó ünnephez külön tribün jegy 20 krért a helyszínen kapható. Telepy Károly és Mesterházy Kálmán festőművészek egy Rákóczy korából összehordott tárgyakból gazdag múzeumot is teremtettek, mely 20 krért megtekinthető. A szfinxeket Pálya Celesztin, Kiss György és Kölle Miklós művészek, Rákóczy hajóját és a diszkocsit Gerster Károly és Pauly Erik művészek alkották. (Hegmérgezett huszárok.) A bécsi józsefvárosi lovaskaszárnyában mintegy 60 ember a 7-ik huszárezredből akut mérgezési tünetek között megbetegedett. A betegeken olyan tünetek mutatkoztak, hogy kezdetben mindenki kolerinre gondolt. Később azonban megállapították, hogy a legnagyobb valószínűség szerint ólommérgezés forog fönn. A mérgezés okát kutatva rájöttek, hogy az valószínűleg az ólomból készült főzőedények hiányos ónozásából származik. A beteg huszárokat a kórházban gyógyítják, az eset megvizsgálására pedig egy vezérkari orvos elnöklése mellett bizottságot küldöttek ki. (Olasz sikkasztó Magyarországon.) Zimonyból telegrafálják Carlo Spinelli milánói tőzsdealkuszt, ki onnan 400.000 frank elsikkasztása után megszökött, ma Dobosevics Livius kerületi főnök a határpályaudvaron elfogta. (Abluk elítélése.) A párisi kereskedelmi törvényszék a minap tárgyalta egy csődbe jutott színigazgató perében a klak követelését s kereken visszautasította olyan megokolással, amely diffamáló ítéletnek is beválik. A színigazgató és a klak feje közt létrejött szerződés, mondja a törvényszék, korrupción alapszik. Az előre megvásárolt tetszés megsemmisíti a fizető közönség itéletmondásának szabadságát, e mellett ártalmára lehet a színház biztosságának, s igy ellenkezik a közbiztossággal és a jó erkölcsökkel is. A szerződés tehát érvénytelen, mert tilalmas. (Fodrászok kongresszusa.) A millenium évében tartott ipari kongresszusok közt kiváló helyet foglal el a magyarországi borbélyok és fodrászok kongresszusa, amely ma délután kezdte meg tanácskozásait az új városháza közgyűlési termében. Az ország minden vidékéről nagy számban rándultak föl a fodrászipar képviselői erre a kongresszusra. A kongresszust a budapesti ipartestület elnöke, Juszt Péter nyitotta meg és egyúttal előadást tartott a napirend első, legfontosabb tárgyáról, a borbélyoknak biztosítandó foghúzás jogáról. Erősen állította, hogy a borbélyokat százados gyakorlat jogosítja föl a foghúzásra. Ha a fogteknikusoknak megengedik a foghúzást, a borbélyoktól sem tagadhatják azt meg, annál kevésbé, mert ezek többet értenek az orvostudományhoz, mint a fogteknikusok. Elmondta, hogy falukban és kis községekben a borbély az egyedüli tanácsadója a beteg népnek. Akármit mondjon az orvos, a nép mégis csak a borbély tanácsát követi. Annak a szava szentírás előtte. Egy bölcs közegészségügyi kormányzás fölhasználná a borbélyok népszerűségét és a számukra tanfolyamot rendezne, amelyen a rögtöni segítségnyújtás elemeivel ismertetné meg őket. Az ilyen vizsgálatot tett borbélyokat pedig följogosítaná bizonyos betegségeknél való közreműködésre. Az előadást nagy tetszéssel fogadták. Érdekes dolgot pendített meg egy pozsonyi fodrász. Elmondotta, hogy tudomása van arról, hogy Mária Terézia királynő százhúszezer forintos alapítványt tett a borbélyok kiképzésére. Ennek az összegnek kamatait most az orvosegyetem céljaira használják föl. Tiltakozik ez ellen és kéri a kongresszust, hogy ezt az alapítványt követelje vissza a borbélyoknak. Ezt a legkomolyabban el is határozta a kongreszszus. Érdekes vita indult meg a legközelebbi tárgynál, a fodrászbérletjegyek szabályozásának kérdésénél. Karakas Gyula lett volna ennek a tárgynak az előadója, de a kongresszus nagy álmélkodására kijelentette, hogy nem tartja meg előadását és tárgyát a napirendről levétetni kéri. Miért ? Nem járja! Ne tartsa bolonddá az embert! zúgott az elkeseredés. A sarokba szorított előadó végre bevallotta, hogy a jelenlevő hírlaptudósítóktól való félelmében mond le az előadásról. Azok ugyanis megírják majd, hogy ő a bérletjegyrendszer ellen szólt, aminek az lesz az eredménye, hogy kundsaftjai megorrolnak rá miatta és messze elkerülik műhelyét. A fő pedig az üzlet, még akkor is, ha az ember előadó az ilyen díszes kongresszuson. Ezek az érvek nem hatották meg a kongresszust. Kegyetlenül megtámadták az előadót, de határozni előterjesztés hiányában nem tudtak és a nagy csetepaténak az lett a vége, hogy a kérdést levették a napirendről. Végül még a vasárnapi munkaszünet dolgában fogadtak el határozati javaslatot, amely kimondja, hogy üdvösnek tartják azt a rendelkezést, hogy a fodrászműhelyek vasárnap és ünnepnap délután két óráig álljanak a közönség rendelkezésére. Holnap délután 4 órakor befejezik a tanácskozást. Este hajfésülési és hajfodrászata verseny volt a Széchenyi-kioszk nagytermében. (Sikkasztó hivatalnok.) Reich Géza, aki a fővárosi társaskocsi részvénytársaság ötezer forintját tegnap, — mint azt ma megírtuk, — elsikkasztotta és megszökött, a rendőrségtől nyert értesítés szerint Goldschmied Sándor nevű barátjával már a fővárost is elhagyta. Mindkettőt országszerte körözik. (Kéményseprők kongresszusa.) A kéményseprő ipartestület nagytermében, hol tegnap délután a felsőmagyarországi kéményseprők tartottak évi közgyűlésöket, ma délelőtt kezdte meg tanácskozásait a kéményseprők országos kongresszusa. Bonchetti József felsőmagyarországi kéményseprő társulat elnöke s a mostani kongresszus rendezője nyitotta meg a tanácskozást. Beszédében elmondotta, hogy a kéményseprő ipar rendezése országos érdek, miután a tűzesetek legnagyobb része abból származik, hogy a kémények építésénél nem hallgatják meg a kéményseprők véleményét, s a hatóságok a hozzá nem értő embereknek is adnak iparjogosítványt. Minden vármegyének más és más a tűzrendészet szabályzata s ezeknek végrehajtása hozzá nem értő emberekre van bizva. Ezeket a bajokat van hivatva orvosolni a mostani kongresszus, főképpen az által, hogy az ország összes kéményseprő iparosait egy társulatba vonja össze, mely aztán egy egységes tűzrendészeti szabályzat készítését sürgetné. Beszéde után a kongresszus üdvözlő táviratot küldött a királynak születése napja alkalmából, ezután pedig a vidéki küldöttek tettek jelentést az ottani tűzrendészeti viszonyokról. E jelentések még szomorúbb képét festik a kéményseprők helyzetének. Sokan panaszkodnak, hogy járásaik főszolgabírái pénzért osztogatják a legtöbbet ígérőnek a kéményseprők jogait, nem egyszer kontároknak is. Szintén az egységes szervezkedés mellett nyilatkoznak és tarthatatlanoknak jelzik a mostani állapotokat. Némi vita után, kimondották, hogy az országos