Budapesti Hírlap, 1897. január (17. évfolyam, 1-31. szám)
1897-01-01 / 1. szám
4 BUDAPESTI HÍRLAP. (1. sz.) 1897. január 1. folyó örökösödés utján. Ezt a nevezetes határozatát a kír. tábla arra az ismeretes kúriai döntvényre alapította, a mely szerint az úgynevezett holtkézről szóló, az egyházi személyek s egyházi testületek ingatlan vagyonszerzését tiltó törvények, nevezetesen az 1498 : LV. és LXV. az 1647: XVII. és az 1715: XVI. tcikkek elavulván, nincsenek hatályban. Habár ez a döntvény, úgymond a kir. tábla’, nem sorolta kifejezetten az elavult törvények közé, a szerzetes rendek tagjait ingatlanok szerzésében korlátozó 1715: LXXI.cikket, mégis ennek intézkedései a kúriai döntvény kinyilvánító részének szövege a indokolásának iránya értelmében ,elavultaknak és hatályon kívül helyezetteknek tekintendők." A magyar címer. Budapest, dec. SI. A magyar és különösen a magyar birodalmi S a horvát címert többféleképpen rajzolgatták itt is — ott is. Különösen a horvát címerrel volt sok baj s a Szápáry Gyula pénzügyminisztersége idején véres kitörésekre is okot adott. A Wekerle-kormány minisztertanácsban foglalkozott a magyar birodalmi címernek államjogi, történelmi és heral,dikai szempontból való összeállításával, de hamarabb megbukott, semhogy a kérdést megoldotta volna. Most, a Bánffy-kormány végre dűlőre vitte a dolgot s a hivatalos lap mai számában, Bánffy báró miniszterelnök aláírásával megjelent a külön (kis) magyar címer és a magyar birodalmi címer leírása. Ez a Szápáry-féle közös címertől lényegileg abban különbözik, hogy a címert tartó angyalokat, akik a Szápáry-féle címer két oldaláról elhagyattak, a históriai fejlődéshez híven, a miniszterelnöki rendelet visszahelyezi a pajzs két oldalára. Később a törvényhozás fogja ezt az intézkedést szankcionálni. . A magyar birodalmi címer áll a magyar, a dalmát, sztvón, horvát, erdélyi és fiumei címerek egyesítéséből, úgy hogy mindezeket befogja Szent István koronája. E birodalmi címer hivatalos leírása a következő: . Áll egy nagyobb külső pajzsból, melynek közepét egykisebb belső pajzs fedi. A középpajzsot Magyarország külön címere foglalja el. Hasított vagyis egy függélyes vonallal ketté osztott pajzs; jobbról, nyolc vörös-ezüst, tehát vörössel kezdődő, ezüsttel végződő pólya, balról vörös mezőben hármas zöld halmon álló nyírt aranykoronából kiemelkedő kettős ezüstkereszt. A hármas halom heraldikaiig van stilizálva, tehát nepi a halom természetes alakját adja vissza. A három halom közül a két szélső egyforma magasságú, a középső kiemelkedő, hatalmasabb s ezen foglal helyet az öt — három nagyobb és két kisabbságu, koronából kiemelkedő román-izlésü, úgynevezett, talpas-kereszt, melynek végei nem hirtelen, hanem lassú átmenetben szélesbednek. A külső pajzs négy mezőre osztatik. Ezeknek elsejében Dalmácia címere: három koronás, arany, tehát vörös száj és nyelv nélkül leopárdfej — kettő fent, egy lent — kék mezőben.. A másodikban Horvátországé: ezüsttel és vörössel, huszonötször kockázott pajzs, úgy, hogy az első kocka ezüst, a második vörös és így tovább öt-öt kocka egy sorban, míg az ötödik sorban a huszonötödik ezüstkockával végződik. A harmadikban Szlavónia címere: a kék psíjzsot átszelő , két ezüsthabos pólya, melyek közt vörös mezőben természetes szinű nyest jobbra fut; a felső, kék mezőben hatágú arany csillag. A negyedikben Erdély címere , vörös pólyával .vágott pajzs, a felső kék mezőben arany csőrű, vörös nyelvű, jobbra néző, emelkedő sas. A sas színe fekete , jobbra tőle arany nap, balról megújuló ezüst hold (30), az alsó arany mezőben hét (fönn négy,t alant három) vörös, három orma vár.A várat ormós bástya, és abból kiemelkedő, két lövéssel ellátott háromormű torony képezi; a váron nyílt kapu látszik. A harmadik és negyedik közé alulról beékelt mezőben Fiume címere látható: vörös mezőben kék bélésű és szalagos hercegi korona alatt álló fekete, balra néző kétfejű sas, kiterjesztett szárnyakkal, vörös nyelvekkel; a sas jobb lába sziklán áll, bal lábát pedig a sziklán fekvő hosszúkás, szájával balra fordult, barna korsón tartja, melyből bőven ömlik a víz, a sziklát balról nagy bőségben mosó folyóba. Az elősorolt részekből egyesített címer felett a magyar szent korona, melynek htt rajzát Ipoly Arnoldnak, a magyar tudományos akadémia által kiadott ily című műve: „A magyar szent korona és a koronázási jelvények története és műleírása, Budapest 1886. rajzban és mellékleteiben leírjuk. Pajzstartó : két lebegő angyal. Ruhájuk fehér, bő, redős. Helyzetük közép az állás és lebegés közt. Hajuk körülbelül vállig ér és sötét-szőke vagy világos-barna. Típusuk: serdülő ifjú és sohasem, nő. A Budapesti Hilap gyűjtéseinek mérlege 1896 dec. 31-én. A következőkben adjuk mindama gyűjtéseink kimutatását, melyeket lapunk kiadóhivatala jelenleg kezel és melyeket a lefolyt év alatt kiosztott. Kimutatjuk az összegeket úgy, ahogyan 1896. dec. 31-én vannak. Az összes kezelés alatt levő pénzek kezdettől fogva esetről-esetre a pesti hazai első takarékpénztárba helyeztettek el és a kimutatásban jelezzük is az illető takarékpénztári könyvecskék számát: Margitszigeti Arany szobor. 66261/d. sz. könyvben .... 362 frt 61 kr. II. Rákóczy Ferenc hamvainak hazaszállítása . 77717/d. sz. könyvben 403 frt 03 kr. 79919/d. sz. könyvben 319 „ ,39 „ 16485/f. sz. könyvben 117 „ 19 „ 839 frt 61 kr. Ssabad»ági szobor: 83757/d sz. könyvben . . . . v 218 frt 60 kr. fízt. István-szobor: 83757/d. sz. könyvben •.. . . 23 frt 40 kr. Báthory lstván sírjára: 13985/f. sz. könyvben .... 5 frt — kr. Petőfi hamvainak fölkutatására: 30553/f. sz. könyvben .... 9 frt — kr. Hadikfalvi polg. iskolai alap: 25716/f. sz. könyvben . . . . • 129 frt — kr. filillénium : 72826/f. sz. könyvben . .. . . 127 frt 91 kr. Kármán szobor : 09142. sz. könyvben . . . . 5 frt — kr. Különféle jótékony célra: a 13751/f. sz. könyvben: Fényes Elek sírjára 3 frt — kr. Szemere-emléktáblára 3 frt 30 kr. Leányszeretetházra 2 frt —. kr. 9 frt 30 kr. Debreceni egyetem: a 42368/k. sz. könyvben.... 13 frt — kr. Szarvas Gábor-emlék. .. a 20781/k. sz. könyvben 10 frt — kr. Fővárosi emberbarát-egyesület: a 18845/k. sz. könyvben. .. . 20 frt — kr. Vörösmarty-szobor: a 29010/k. sz. könyvben ’. . . . 22 frt — kr. Az Amerikában élő Ruttkaynénak : a 18846/k. sz. könyvben. ... 6 frt — kr. Kezelés alatt van összesen: 1800 frt 43 kr. A többi, a lefolyt évben hozzánk érkezett jótékonycélú adományokat mind átszolgáltattuk rendeltetési helyükre, és pedig: A Kossuth Lajos szobrára . . . 331 frt 36 kr. (A mait év végén,kimutatott 23.130 forint -05 krajcárral együtt összes gyűjtésünk a ,» Kossuth Lajos szobrára 28.461 frt 41 frt tesz ki.) A hírlapírók nyugdíjintézetének . 75 frt — kr. a menza akadémikának .... 115 frt — kr. A Szemmelveisz-emlékre .... 55 frt — kr. Az E. M. K. E.-nek , 114 frt — kr. A mentőegyesületnek . . . . 110 frt — kr. A fehérkereszt orsz. lelencház-egyesületnek . . . . . . . . . 165 frt 91 kr. A főv. hirlapkiadóhivatali tisztviselők segítő-egyesületének . . . 14 frt 66 kr. Szelesi Adorján családjának . . 18 frt 90 kr. Az isaszeghi emlékre . . . . 52 frt 77 kr. A szabadkai ev. egyháznak . ... . 10 frt — kr. A nyomorék gyermekek, menedékházára . . ................................ 25 frt — kr. A zágrábi zászlóvédőknek ... 748 frt 59 kr. A valkányi ref. iskolának . . 12 frt — kr. Istensegits csángó községnek ... 5 frt — kr. A felfalusi ,ref. iskolának . . . . 11 frt — kr. A boszniai árvizkárosultaknak. . 1 frt — kr. A horvátországi ínségeseknek ... — frt 50 kr. A Pasteur-emlékre ........................ 2 frt — kr. Mátyás király szobrára .... 2 frt — kr. A F. M. K. E.-nek........................ 822 frt 88 kr. A nemes-magasi égetteknek. . 19 frt — kr. A pénzintézeti, tisztviselők segítőegyesületének ....... 5 frt — kr. A kerka-kálócfai égetteknek . . 6 frt — kr. A szünidei gyermektelepnek . . 56 frt 02 kr. A dunántúli közművelődési egyesületnek .. . . . . . . ... 100 frt — kr. Az eperjesi ág. hitv. kollégiumnak 100 frt -r- kr. A s.a.-újhelyi Kossuth-szoborra . , 20 frt — kr. A böödi égetteknek . . . . . 387 frt — kr. Az erzsébet-kossuthfalvai ev. ref. . ■ egyháznak........................ . . 116 frt -r- kr. A révi (Biharmegye) égetteknek . 10 frt — kr." A segesvári Petőfi-szoborra és Petőfi-sii emlékre.................... . ... 111 frt 95 kr. A komáromi Klapka-emlékre . 15 frt 15 kr. A zsoboki árvízkárosultaknak . . . 10 frt — kr. A csurogi árvízkárosultaknak . . 10 frt— kr. A tőke-terebesi égesteknek ... 3 frt — kr. Kovács Imre 1848/49-iki honvédnek 15 frt 50 kr. A resicai bányászcsaládoknak . . 32 frt 50 kr. A Schmiedt-családnak (Az Esti Újság gyűjtése) . . . 59 frt 90 kr. Kiosztatott összesen : 3169 frt 59 kr. A nyugtatványokat eredetiben pénztárunkban őrizzük. Budapesten, 1896. december 31. Zilahi Simon, Gárdonyi Ignác, igazgató, pénztáros. A fővárosi függetlenségi körből. Budapest, dec. 31. A fővárosi függetlenségi polgári kör elnöksége köréből kapjuk a következő sorokat: A fővárosban a függetlenségi polgárság nagyon gyönge. A választási küzdelmekben alig jön tényező számba. Ennek tudatában a fővárosi függetlenségiek igyekeztek, a lehetőségig kizárni soraikból a képviselők pártárnyalati viszálykodását. Ez ideig sikerült is. Most kezdődik köztük a pártárnyalati bomlás. Éppen most a községi választások küszöbén, amikor az 1300 -tagú fővárosi , függetlenségi 48-as polgári kör a főváros összes kerületeire kiterjedő szervezetével komoly akcióba foghatott volna. A fővárosi függetlenségi polgárság pártbomlásánrak a története a következő: ' • * A tavaszszal tartott országos népgyűléseket.a • függetlenségi polgári kör rendelte;’ Ez anyagi zavarokba döntötte a kört arendezés tetemes költsé-’ gei miatt. Az ily dolgokba avatatlanok előtt meglepő lesz, hogy egy-egy ilyen országos népgyülés rendezése hét-nyolcszáz forintba kerül. Az Ugrón Gábor elnöklése alatt tartott általános választásjogi népgyűlés százakra rugó deficitjét Ugrón Gábor kifizette a sajátjából, az önálló vámterület érdekében Kossuth Ferenc, elnöklése alatt tartott, népgyűlés deficitje a kör nyakába szakadt. ‘ A kör válságos pénzügyi’helyzete közepette a kör ügyvivő elnöke és’ igazgatója között ismeretes torzsalkodások törtek ki. Ez időben történt, hogy a kör díszelnökét, Kossuth Ferencet, a kör 42 frt.os tartozásáért bepörölték. Kossuth Ferenc ii 42 fornt miatt köszönt le. •" Kossuth lemondó levelét a kör elnöksége nem titkolta el a kör előtt, hanem azon a választmányi gyűlésen, amelyen megkapta, rögtön tárgyaltatta. A lemondásra küldöttséggel válaszoltak. E küldöttségnek, amelynek tagjai voltak: Tetétleni Árpád dr., Kardhordó Árpád és Sverteczky Gáspár, Kossuth Ferenc azt felelte, hogy visszavonja a lemondást, ha a kör anyagi ügyei, rendezve lesznek s ha a kör egyenesen a Kossuth-pártárnyalathoz tartozik. Kossuth feltételeit a függetlenségi polgári kör valamennyi tagja pártkülönbség nélkül elfogadhatatlanoknak találta. A Kossuthisták, Ugronisták egyértelműleg azt mondották, hogy a képviselők pártszakadását nem engedik a polgárok közé vinni. Az elnökség mint azt a választmánynak be is jelentette, Kossuth Ferenc válaszának tárgyalását bizonytalan időre elhalasztotta. " A kör ügyeinek rendezése végre több hónapi nehéz munka után sikerült. A körben, bár 1300. tagja volt, a főváros legtekintélyesebb függetlenségi polgárai nem vettek részt. Az ideiglenes elnökségnek sikerült végre ezeket is megnyerni a körnek s a december 20-iki közgyűlés abban a tudatban oszlott szét, hogy a megerősödött kör, minden pártvillongást félretéve, mehet neki az uj esztendőnek, s az 1897-ik év politikai föladatának, a községi választásoknak. E gyűlés után jelent meg a lapokban Kossuth Ferenc pártdöntő levele. E levél háttere érdekes politikai cselszövények. A szentesi képviselőválasztáskor a kör választmánya üdvözlő táviratot küldött november 3-án Sima Ferencnek, aki iránt a Józsefvárosi függetlenségi választók hálával vannak eltelve, mert a képviselőválasztáskor elvállalta a kerületi párt elnökségét. A távirat elküldése utáni napon, november 7-ikén folyt le Szentesen az a gyűlés, amelyen Ugrón és Sima megtámadták Kossuth Ferencet. A kör ellenségei most úgy tüntették föl a dolgot, mintha a kör november 3-iki távirata a november 4-iki Kossuth-ellenes támadásokat magasztalta volna. Lakatos Miklós képviselő, egyenesen erre hivatkozva mondott le a választmányi tagságról. Válaszul azt kaplta, hogy úgy a Julián-