Budapesti Hírlap, 1897. július (17. évfolyam, 181-211. szám)

1897-07-13 / 193. szám

i viszonyban éljen. A kormány mindig kész volt, most is kész arra, hogy­ a francia kormánynyal egyetemben a két állam­­közötti kereskedelmi viszonyt vizsgálat alá vegye és a dolgok mostani állapota helyén mindkét nemzet érdekeinek meg­felelő helyzetet teremtsen. Ilyen tárgyalások azon­ban csak akkor indulhatnak meg, hogyha meglesz a biztosíték azok sikerére. A kormány tehát kény­telen föntartani a kellő időpont megválasztását, mielőtt ebben a tekintetben kezdeményező lé­pést tesz. A török-görög békekötésről azt mondta a minisz­ter, hogy a hatalmak diplomáciai akciója akadá­lyokba ütközött és ütközik még most is a portánál, a­mi késlelteti ama helyzet megváltoztatását, a­melynek megszüntetése érdekében áll Európának. Ellenére ez akadályoknak, a hatalmak egyetértése változatlan. Mégis — hála a hatalmak szilárd egyet­értésének — bízhatunk abban, hogy sikerülni fog a béke művét a hatalmak programja alapján létrehozni. Bulgária politikája, Róma, júl. 12. Az Italic szerkesztője megin­­tervieválta Sztojlov bolgár miniszterelnököt, a­ki az a hírt, hogy Ferdinánd fejedelem királylyá akarná magát kikiáltatni, a jelen pillanatra a sajtó fecsegésének mondatta; a fejedelem ez idő szerint nem is gondol arra. Ez a jövő fejlődéssel valószí­nűleg magától meglesz. A beszélgetés további fo­lyamán azt mondta Sztoilov: „Bulgáriát Orosz­ország hűbéresének akarják föltüntetni. Ez annyit jelent, mint rosszul értelmezni Oroszországhoz való viszonyunkat. Mi keressük barátságot, a­mint ezt elsőrangú hatalmak is teszik, de a mi elvünk az : „Bulgária a bolgároké, viszonyunk pedig egyformán jó, minden szomszédunkkal“. A­mi a bolgár fejede­­lem Jsszényt illeti, Sztoilov kijelentette, hogy az egészségi állapota miatt nem jött Olaszországba. Bülov a királynál. Béva, júl. 12. (Saját tudósítónk távirata.) Bülovot, a német külügyi hivatal helyettes államtitkárját ma egy órás kihallgatáson fogadta a király. Onnan Goluhovszkihoz ment Bülov, a­kinél hosszabb időt töltött. A sárga könyv: Pária, júl. 12. Ma osztották szét a sárga könyvet,­a­mely két kötetből áll. Az első kötet a keleti ügyeket és a krétai-kérdést 1894 júniusától 1897­ februárig tárgyalja. A második kötet a keleti ügyeket, a krétai-kérdést, a görög,török konfliktust és a Török birodalom viszonyait 1897 februártól­ májusig­ öleli föl. A nagybirtokosok a nyelvrendelet ellen. Béva, jul. 12. Tegnap délután Thun Oswald gróf, az urak háza tagjának lakásán az alkotmányos nagybirtokosok értekezletet tartottak, a melyen huszonketten vettek részt. Az értekezleten élénk vita után határozatot hoztak, a­mely első­sorban a nyelvrendeletek ellen fordul, elítéli az alkotmány ellen űzött agitációt és­ kijelentik, hogy az alkotmá­nyos nagybirtokosok az alkotmány védelmére min­denütt teljes erővel és egész befolyásuknak latba­­vetésével síkra szállnak. A kormánynak kötelessége, hogy pozitív, a kedélyeket megnyugtató tárgyalási alapot teremtsen. Magától értődik — így folytatja a határozat — hogy a nemzetiségi viszály meg­szüntetésére tett minden komoly és alkalmas lépést nyomatékosan támogatunk. Elismerjük, hogy a különböző osztrák nem­zetiségek szükséges együttélése mindannyiuktól bizonyos áldozatokat­ követel, de a dolgok mai állá­sánál kötelezve tartjuk magunkat, hogy figyelmez­tessük a kormányt, hogy a német néptörzs nem cselekszik jogtalanságot, hanem csak kötelességét teljesíti, ha­ alaptörvényileg biztosított jogát nem­zetiségének és nyelvének ápolására, túlcsapongó közjogi és nemzetiségi tervekkel szemben teljes erővel védelmezi. Az erő eme tudatával és az ausztriai németek méltóságával azonban nem tart­juk összeegyeztethetőnek azt, hogy a nemzeti ön­tudatot a feketesárga határoszlopokon túl engedje magát tettekre csábítani. Ezt az irányzatot elítéljük és sürgősen óvunk tőle. A határozat ezután a kormánynak a rájárat berekesztése után tanúsított magatartásával foglal­kozik és kijelenti, hogy e magatartás ama tévedé­sen alapszik, mintha a népben gyökerező nagy mozgalmat rendőri intézkedésekkel el lehetne nyomni. A többi nemzetiségek ellen való gyűlölség és elfogultság nélkül, nyugodtan, nyílt vagy titkos támadások által nem zavartatva állunk német társaink mellé és teljes elszántsággal harcolunk az ausz­triai németek jogáért. Csak az osztrák állameszméből eredő erőteljes iniciativa, a­melyet mindenfelől méltányosság hat át, hozhatna segítséget. A válság csak akkor lesz megoldható, s hazánk kiszámítha­tatlan veszedelmektől megóvható, ha a német nép­törzsnek, az ausztriai népcsalád legöregebb fiának. BUDAPESTI HÍRLAP, (193. sz.) 1897. julius 13. a melynek a fenséges dinasztiákon való hűségéről évszázadok tanúskodnak, jogos helyzetét bizto­sítják. Portujal reformok,­ ­ Liszabon, júl. 12. A pénzügyminiszter javas­latokat fog benyújtani a kortetnek a költségvetésre vonatkozólag. Ezek között vannak a portugál bank újjászervezésére, a külföldi adósság konverziójára, a répacukorgyártás és finomítás egyedáriságára, az államvasutak bérletére, valamint a már fennálló dohány és gyufa-egyedáruságot­ illető egyes változ­tatásokra vonatkozó javaslatok. A törvényjavaslatok célja az állami bevételek szaporítása. Tüntetés egy miniszter ellen. Pária, jul. 12. (Saját t­u­d­ós­í­t­ó­n­k táv­ira­t­a.) Méline miniszterelnök Hekusban határozottan agrárius programot adott. A város szocialista ér­zelmű lakossága e miatt tüntetett ellene. — Le Mélinevel! Ezzel a kiáltással búcsúz­tak el a pályaudvaron tőle. A Panama, Pária, július 12. (Saját tudósítónk távirata.) A Panama-bizottság elnöke kijelenti, hogy Herz Kornél hosszas betegsége következté­ben nem marad egyéb hátra, minthogy a bizottság több tagja Herzhez utazzék. Ez a bizottság Herzet hallgassa ki és szerezze meg a szükséges ok­mányokat. „Budapesti Hírlap“ 1807. julius 16-ával új előfizetést nyitunk lapunkra. Előfizetési ára: Julius 16-tól augusztus 31-ig . . 1 frt 80 kr. *4 „ n szept. 30-ig . . 3 „ — „ „ „ dec. 31-ig . . 6 „ (0 . Kérjük azokat a t. o. vidéki előfizető­ket, kiknek előfizetésük Julius 15-én lejár, hogy azt minél előbb megújítani szívesked­jenek, lakóhelyváltozás esetében pedig úgy helybeli, mint vidéki előfizetőinket arra kér­jük, hogy előbbi címüket velünk közölni szí­veskedjenek, nehogy a lap küldése fenn­­akadást szenvedjen. g^15' X nyáron az egész fürdő­ évad alatt előfizetőink kívánságára a lapot b­árhová utánuk küldjük, még akkor is, ha többször változtatnak tartózkodási helyet. NAPI HÍREK: Budapest, júl. 12. Az idő. Budapesten az idő felhős, szeles, a hőmérsék 14­4 fok, a levegő nyomása 64­5 mm. volt.­­ Magyarországon csupán Erdélyben esett az eső. Legmelegebb volt Crkvenicán 23­6 fok, leghi­degebb Selmecbányán 12'7 fok. — Európa keletén az idő részben esős. Legmelegebb volt Brindiziben 29­3 fok, leghidegebb Krisztianszundban 121 fok. — Bécsben 14'6, Rómában 25-4, Páriában 17-7, Berlinben 16-4, Péterváron 17’4, Szófiában 18'4, Konstantinápolyban 253 fok volt a hőmérsék. — Jóslat­. Felhős idő várható. — (A német császár balesete.) Lapunk mai számában jelentettük, hogy a német császárt a Hohenzolern hajón egy szemére esett kötélcsomó megsebesítette. Mint tudósítónk Berlinből telegra­­fálja, a császár balesetéről hivatalos értesítés se­hová sem érkezett, így tehát bizonyos, hogy a sé­rülés csak könyebb természetű. Mindazáltal a baleset következtében sok norvég kikötővárosnak meglátogatása elmarad. — (A nég­ó ajándékai*) Henrik orb­ácsi her­ceg, a­ki most érkezett haza Abissziniából, érdekes ajándékokat hozott a négustól. Menelik rendkívül megszerette őt, s szeretetének nyilvánulása túlha­­ladta az udvariaskodás hivatalos, kötelességszerű mértékét. Megemlékezvén arról a tartós barátság­ról, mely nagy atyját annak idején Lagos Fülöphöz csatolta, Menelik rendjének nagykeresztjét adta át­ Henrik hercegnek, Jom­­ne herceg, Lajos Fülöpnek egyedüli még élő fia számára. Henrik hercegnek magának két gyönyörű koronát ajándékozott, az egyik aranyból, a másik ezüstből való. Az arany koronát, mint országának legfőbb papja, az ezüs­töt mint legfőbb hadúr ajándékozta neki. Arcképét, sajátkezű névaláírásával is elküldte. Számos levelet adott át a hercegnek, hogy vigye Franciaországba. Nagyobb részt kereskedőknek, különösen a lyoni selyemszövőknek szólnak, kiket a négus felszólít, hogy próbáljanak szeren­csét áruikkal Abissziniában. Legérdekesebb ötlete a négusnak az, melylyel elutazása pillanatában lepte meg a herceget. Elküldött neki egy fonográfba való hengert, melyre a következő szavakat mondotta: „Orleánsi herceg, találd boldogságban családodat. Légy jó egészségben , jöjj vissza minél előbb. A viszontlátásra!“ — (A miniszterelnök Bécsben.) Bánffy Dezső báró miniszterelnök ma este Bécsbe utazott, honnét holnap érkezik vissza. — (Kozma Sándor betegsége.) Kozma Sándor nyugalmazott főügyész, a­ki hetekig feküdt nagybetegen a Glück­ féle gyógyító-intézetben, már jobban van. Ma fölkelt ágyából és a kertben sétált. Étvágya is megjavult s környezetével élénken be­szélget. — (Az erdélyi püspök esküje.) Majláth Gusztáv gróf erdélyi püspök julius 15-én teszi le esküjét Bécsben a király kezébe. — (Kimaradó kihallgatás.) 1Vlassics Gyula dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter e héten egyéb dolga miatt nem ad kihallgatást. — (A nagyszebeni hadtestparancsnokság áthelyezése.) Egyik kolozsvári újság jelenti, hogy a nagyszebeni hadtestparancsnokságot legközelebb Kolozsvárra helyezik át.­­ (Alexandria bombázásának évfordulója.) Mustafa Kamil bey, az egyiptomi kedive rokona, ki most Budapesten tartózkodik, ma Alexandriának tizenöt évvel ezelőtt az angolok által történt bom­bázásának évfordulója alkalmából, a következő táv­iratot küldötte Salisburyhoz, az angol miniszter­­elnökhöz : Lord Salisbury, London. Ma, július 11-én, mint Alexandria bombázásának tizenötödik évfordulóján, fölhívom excellenciádat azokra az ígéretekre, me­lyeket az angol trón és becsület nevében hazánk kiezresítése érdekében tett. Akaratunk és legfonto­sabb érdekeink ellenére zsarnokilag megszállva, Egyiptom július 11-ének napját magára nézve, mint a gyász emléknapját, Angliára nézve pedig mint a szégyen emléknapját tekinti. És mindaddig, m­íg az angol okkupáció tart, ezt a szégyent egész Anglia a civilizáció, a történelem és az egyetemes világ előtt viselni kénytelen lesz. Mustafa Kamil. — (Nagy idők tanul.) Idősb Oláh György 1848—49-iki honvéd Gyula város volt birája és tanácsosa julius 10-én hetvenhárom éves korában meghalt. Máj György 1848—49-iki honvéd, megye­huszár Veszprémben elhunyt. Az öreg huszár több csatában vitézül harcolt, egy ütközet alkalmával fogságba is került. Világos után besorozták s elvit­ték Olaszországba, a­honnan mikor évek múlva hazakerült Veszprémbe, itt hagyott hitvese nem ismert rá. Hazatérte után pandúr lett, majd megye­­hajdú. Kedden temették el nagy részvét mellett. — (A sziámi király Oroszországban.) Pé­­tervárról jelentik: A sziámi király tegnap visszatért Moszkvából Pétervárra s vele a sziámi trónörökös is megérkezett. A király a trónörököst bemutatta a cárnak és a cárnénak.­­ (Házasság.) Vigh Dezső kir. folyam- és kultúrmérnök Devecseren, julius 4-én eljegyezte felső-eöri Oszváld Irén kisasszonyt, felső-eöri Osváld Imre és neje, született bárdosi Bárdossy Mária leányát. Stroh Emil fővárosi kereskedő eljegyezte Fin­­kelstein Róza kisasszonyt Budapesten. Eu­dlich Henrik eljegyezte Graf Aranka kis­asszonyt Budapesten. Marton Gyula Budapesten eljegyezte Graf Karola kisasszonyt. Garibaldi Jenő hadnagy a Nagyváradon ál­­­­lomásozó Pálfffy-huszárezredben nőül vette Bethlen Katinka grófnőt, Bethlen Aurél gróf és neje szü­letett Földváry Irma leányát Kolozsvárott.­­ (Román tiszt a közös hadseregben.) Ő felsége a király megengedte Harhans Demeter ro­mán királyi főhadnagynak, hogy az osztrák-magyar hadseregnek 76-ik gyalogezredében, Sopronban foly­tathassa katonai tanulmányait. A főhadnagy, a­kit Ruprecht Henrik ezredes mellé osztottak be, már részt is vesz a soproni ezredgyakorlatokon.­­ (Csillagászati és meteorológiai mú­zeum.) Említettük annak idején, hogy Konkoly-Thege Miklós, az országos meteorológiai intézet igazgatója, egy csillagászati és meteorológiai múzeum alapítá­sát tervezi. Az országba mindenfelé­­ külföldön is számos helyre küldött szét felhívásokat, melyeknek eredményeképp már is igen sok értékes adomány gyűlt össze. Calderoni budapesti cég, Károlyi Sán­dor gróf, a külföldről Steinheil, a híres mönchepi­l­ optikus és­ Breithaupt Casselben levő mekanikai in­

Next