Budapesti Hírlap, 1898. szeptember (18. évfolyam, 241-270. szám)
1898-09-18 / 258. szám
1398. szeptember 18. BUDAPESTI HIBXIAP. (268. sz.) egy kisbéri félvér kancát, a Kisbér-akadályversenyben futni lássa. A lovat Healy, ő felsége gödöllői narier falkájának whipper-je lovagolta s könnyű győzelmet aratott vele. Néhány nap múlva e verseny után a királyné Gödöllőn egy Dragbunt-steeplechaset rendezett, melynek első díjául a saját lovát adta. E verseny így folyt le: Elsőnek érkezett Baltazzi Aristid ur id. fr. kancáján Babyn, 2-dik Baltazzi Hektor ur (nejének Ugarte grófnőnek Martha nevű kancáján), 3-dik Mersens br. szárnysegéd ; részt vettek még: Rohonczy Gida, Berghes herceg, Twickel báró, Dewitz báró, Kinszky Jenő gróf, Esterházy Mihály gróf, Teleki Gyula gróf, Andrássy Tivadar gróf, Károlyi István gróf, Hering báró, Harkányi János, ifjabb Almássy Kálmán gróf és Offermann báró. Kivülök lovon kísérték még a vadászatot: ő felsége a királyné, Andrássy Irma és Etelka grófnő, Ugarte grófnő, Vecseráné báróné, Andrássy Gyula, Manó és Aladár grófok, Károlyi Gyula gróf, Bánffy Albert báró stb. stb. Ezen kivül urhölgyek és urak hintón vagy gyalog nagy számban. A kopók meglehetős paceben vezették a vadászatot, ő felsége a királyné mindenütt a lovasok élén az ismert egykori akadályverseny lovon, Nihilisten — mindvégig minden akadályt a legszebben véve. Gyönyörű idő kedvezett e rögtönzött sportnak. Írországban több évadban részt vett a királyné a lovas vadászatokon s mindenkit bámulatra ragadott merészségével, amelylyel Meath és Kildare árkán és sövényein átlovagolt. Vezető lovagja rendszerint Capt, Bay Middleton, az akkori idők egyik legjobb lovasa volt. Ezzel megesett egykor, hogy egy ugratásnál közvetlenül a királyné mellett elbukott. Nemsokára ezután egy vers jelent meg Londonban, mely nagy lelkesedéssel dicsőítette a királyné lovaglását és a vadászatok királynőjének nevezvén őt. (A magyar főváros Bécsben.) A magyar fővárosnak a királyné temetésére fölrándult küldöttségét, mint halljuk, két rendbeli sérelem érte. Budapest koszorúját a küldöttség maga akarta letenni a ravatalra, ezt azonban az udvari körök nem engedték meg s igy Rényi főjegyző egymagában ment el a koszorúval, melyet két szolga vitt. A másik sérelem az, hogy mig Bécs polgármestereit meghívták a kapucinus templomba, a magyar főváros polgármestereivel szemben ezt elmulasztották. Mikor Bánffy báró magyar miniszterelnök erről értesült, kiment a térre, karonfogta Márkus főpolgármestert és Halmos polgármestert s a ceremónia mester ellenére bevitte őket a templomba. (Házasság.) Csigó László műmalomtulajdonos szeptember 17-én délután öt órakor tartotta esküvőjét Nagy-Görbon Vértessy Jolán kisasszonynyal, néhai Vértessy Iván negyvennyolcas honvédszázados, ügyvéd és földbirtokos és özvegye született Forintos Matild leányával. Ursita Dezső budapesti gyógyszertértulajdonos szeptember 17-én tartotta esküvőjét a spalatói székesegyházban Mazzucchetti Nerina kisasszonynyal, Mazzucchelli Angelo ny. cs. és kir. főtörvényszéki tanácsos leányával. Irance Ágoston okleveles tanító eljegyezte Schiska Anna kisasszonyt, néhai Schiska Vencel és neje született Schubáky Anna leányát Nagy- Perkátán. (Negyvenkilences emléktábla Debrecenben.) Mikor a magyar főrendiház 1849-ben Debrecenben tartotta üléseit Ferényi Zsigmond báró elnöklésével, a főrendek a Piac utcának abban a házában üléseztek, mely a Podmaniczky-családé. Ezt a házat mostani tulajdonosa, Podmaniczky Géza báró — mint levelezőnk jelenti — emléktáblával jelölte meg. Az emléktáblán ez a fölírás olvasható : A magyar főrendiház 1849-ben e ház emeleti dísztermében tartotta üléseit. (Gyászrovat.) Özvegy Cserepes Ferencné született Karagyena Izabella hetvenkilenc éves korában meghalt. Idősebb barsi Leidenfrost Gyula nagybirtokos és gyártulajdonos hatvan éves korában Nagy- Bossány községben meghalt. Ma temették. Krommer János földbirtokos nyugalmazott uradalmi tiszttartó, hetvenegy éves korában meghalt Kis-Tokajban. Idősbb Valkó Mihály gyártulajdonos és városi tanácsos hatvanhárom éves korában meghalt Göllnicbányán. özvegy Ambrus Lajosné született Rothe Károlin hetven éves korában meghalt Szepsiben. Szabó Weisz Gyula okleveles gazdász huszonhárom éves korában meghalt M.-Szigeten. Czibulka Nándor apostoli főjegyző, a pápa házi főpapja, cikadori p. apát, Esztergom főszékesegyházi kanonok, barsi főesperes, cs. és kir. udvari káplán, hittudományi doktor, élete ötvennyolcadik, áldozópapsága harminchatodik évében, hosszú betegség után szeptember 11-én Salzburgban meghalt. Az elhunyt Budapesten is működött, lelkipásztor volt a központi papnevelő-intézetben. Ugyanekkor nevezték ki cs. és kir. káplánná. Kanonok 1888-ban lett. Holttestét szeptember 13-án helyezték örök nyugalomra a salzburgi központi temetőben a főkáptalani sírhelyben. Özvegy nagynyujtódi Jancsó Györgyné, született altorjai Apor Rozália bárónő, hetvenhárom éves korában meghalt Gelence községben. Tegnap temették. — (Nagy idők tanúja.) Károlyi Pál volt cs. és kir. huszártiszt, negyvennyolcas honvédőrnagy, nyugalmazott erdész, szeptember 15-én nyolcvanöt éves korában meghalt Kis-Szebenben. Ma délután helyezték örök nyugalomra a kis-szebeni temetőben. — (Kitüntetés.) A vidéki ipar egyik kiváló képviselőjét, az Adler és Gold cég likőrgyárát Kassán az a kitüntetés érte, hogy a szerb király szállítmányai kitűnőségeinek elismeréséül a szerb kir. udvari szállító címmel tüntette ki. (A nagy orosz apostol.) Tolsztoj Leó gróf most, szeptember 9-én ünnepelte hetvenedik születésenapját Tula közelében fekvő Jasznaja Poljan birtokán, mely ezidő szerint épp oly hírnévnek örvend, mint egykor Voltaire tartózkodási helye, Ferney. A Háború és béke és Karmma Anna szerzőjét köztudomás szerint, mint az igazság és a mindentmegbocsátó szeretet megtestesülését bálványozza az orosz nép. — Az igazság Jasznaja Poljaában él, mondja az orosz paraszt s ezer meg ezer megpróbáltatásokon keresztülment és terhes életű ember zarándokol folytonosan Jasznaja Poljaába, hogy Tolsztojtól feleletet, útbaigazítást kapjon számtalan életkérdésre nézve. Tolsztoj népszerűségét nem annyira írói, mint inkább filantróp-pedagógikus működésének köszöni, melyet az orosz nép érdekében már több mint húsz éve kifejt. Már 1861-ben alapította Tolsztoj tartózkodási helyén az első úgynevezett szabad iskolát, mely mint ilyen nemcsak Oroszországban, de Európában is a legelső és melyben ő maga oktatott és igazgatott. A tanulók jöttek, amikor akartak, tanultak, amit akartak és ültek, ahol akartak. A tanítóknak szigorúan meghagyta, hogy az előadás érdekességével igyekezzenek a tanulókra hatni, figyelmüket fölkelteni. És, hogy milyen hatással volt ez az iskola, mutatja az, hogy alapítása után két évvel a birodalomnak úgyszólván minden nagyobb falujában keletkeztek oly iskolák, melyek programjukban a Tolsztojéhoz hasonlítottak. Mint publicista is igyekezett eszméit megtermékenyíteni hírlapja kiadása által, melyet a hatóság folytonos akadékoskodásainak legyőzése után tudott csak nagy nehezen megindítani. E pedagógikus működését követte nemsokára filantropikus föllépése, mely neki minden orosz szivet megnyert. Az 1873. évi szamarai éhínség alkalmával a szükölködök nyomorát oly megkapóan tolmácsolta, hogy az egész Oroszországban viszhangot keltett. Szamara helytartója tagadta ugyan, hogy ínség van, de Tolsztoj levele, melyet Katkov a Moszkovszkija Vjedomosztiban közzétett, ijesztő meztelenségében leplezte le és mutatta be az igazságot. Ugyan igy járt el Tolsztoj az 1891. évi éhínség alkalmából is, mikor egész családjával az ínséges területre ment és ott népkonyhákat állított, hogy az éhezőknek ételt adjon. Nagy bátorság és buzgóság kellett a kormány elleni nyílt föllépéséhez is, az oroszországi szekták üldözésének kérdésében. Mikor pedig az orosz hatóságok a kazáni misszionárius-kongresszus megállapodása következtében a molokánok neve alatt ismeretes szekta tagjaitól gyermekeiket erőszakkal elvették, hogy őket az ortodox vallásban fölneveljék, akkor Tolsztoj szinte lázító cikkeket irt a kormány ellen barbár eljárása miatt és Zsófia leányát Pétervérra küldte, hogy Pobedonoszevnél a kegyetlen üldözés megszüntetését kikérje. Ez sikerült is, bármennyire mellette voltak az ortodox papi körök a törvényes gyermekrablásnak. Általában minden olyan kérdésben, mely a közjót érinté, Tolsztoj mindig mint az elnyomottak és szűkölködők képviselője emelt szót és ebben rejlik oka a határtalan népszerűségnek, melyet ő széles nagy Oroszországban élvez. — (Kossuth botja.) Hentaller Lajos orsz. képviselő nemrégiben Karcagon járt, hol Papp Elek vendége volt. Ez alkalommal — mint értesülünk — a Papp-családtól ajándékba kapta Kossuth Lajosnak egy botját. Kossuth 1848 szeptemberében járta be az Alföldet, fegyverre szólitván a népet. Karcagra is elment s ott a Papp-család vendége volt. Távozása alkalmával a családfőnek, Papp Mórnak adta a kormányzó bambusznád botját, melynek végén elefántcsont kampó van. (Bária-ürnnep a szervitáknál.) A szerviták belvárosi templomában vasárnap, a fájdalmas szűz tiszteletére, ájtatosságot tartanak. Délelőtt minden órában mise lesz. Az ünnepi nagymisét Bita Dezső dr. apát egyetemi professzor mondja délelőtt tíz órakor. Délután négy órakor körmenet lesz. A hívők az egyetemi templomba vonulnak, ahol litánia lesz. Az ájtatosságot tedeum fejezi be a szerviták templomában. (Az anarkisták ellen.) A genfi szörnyű merénylet óta nem múlik el nap, hogy a fölforgató eszmék hirdetői és hívei közül itt is, ott is el ne fognának néhányat. Fiuméból táviratozza tudósítónk, hogy ott ma letartóztattak egy Salimbeni Giovanni nevű olasz fiatalembert, kit állítólag mámoros fővel, azt hirdette, hogy ő a fölforgató eszmék híve és hangosan kiáltoztative l’anarchia. Azonnal följelentették, mire a rendőrség elfogta. Meránban elfogtak ma egy Sardoni nevű olaszt, aki azt mondta, hogy Luccheni mártír és ő helyesli tettét. Elfogtak társaságában egy meráni nőt is, aki szintén ilyen gyalázatos dolgokat kiabált. Rómában és Romagna tartomány több városában tegnap sok anarkistát fogott el a rendőrség. A letartóztatott anarkistákat kényszer útján fogják valahol letelepíteni. A svájci kormány — mint tudósítónk Bernből táviratozza — egyelőre várakozó álláspontot foglalt a külföldi államok ama javaslataival szemben, amelyek az anarkisták ellen teendő nemzetközi intézkedésekről szólnak. A nemzetközi eljárásról itt a következő elveket vallják: Egyetlen állam se adjon letelepedésre engedelmet olyan embernek, akiről tudvalevő, hogy anarkista, ebből következik az is, hogy egy állam se adjon a külföldre való utazáshoz szükséges okiratot olyan alattvalójának, aki anarkista. Ilyenformán minden államban otthon maradnának az anarkisták, akik ellen azután tetszés szerint preventív intézkedéseket lehetne tenni. A külföldön lakó anarkistákat a rendőrség által haza kell szállíttatni és különösen arra kell vigyázni, hogy az anarkista-könyvek nyomása és terjesztése lehetetlenné váljék. Zürichből táviratozzák nekünk, hogy a svájci újságok a legszigorúbb intézkedéseket követelik az anarkisták ellen, hogy a szép országot irgalmatlanul megtisztítsák a nyomorult gyilkos csőcseléktől, amely Svájcot vérrel akarja beszenyezni. Kölni tudósítónk táviratozza : A Köln. Ztg.nak az anarkisták üldözéséről Berlinből a következőket jelentik: Egyetlen közvetetlenül foganatosítható javaslatot az európai államok kormányai azt fogadták el, hogy mindenik állam az állami kötelékébe nem tartozó anarkistáktól szabadulni igyekezzék és hogy különösen Belgium, Svájc és Anglia ezt a javaslatot azonnal a gyakorlatban foganatositsa. Ennél messzebb menő intézkedéseket nem terveznek. (Brutalitás a piacon.) A központi vásárcsarnok idénypiacán történt tegnap reggel, hogy egy Rosenfeld Ede nevű tizennyolc esztendős fiú és Szabó Károlyné gyümölcsárusnő összeszólalkozott. Már tettlegességre került a dolog, amikor a zajra ott termett Szabó Károly, fölkapott a mázsáiéról egy ötkilós vaskörtét és fejbe vágta vele a fiút. A szerencsétlen rögtön összeesett és nem is tért magához. A mentőket kellett hívni, akik aztán a Rókus-kórházba szállították. A sebesült állapota igen veszedelmes, mert agyrázkódás érte. (Tűz.) Kurtics arad megyei nagyközségből riasztó hírt küld tudósítónk: A nagyközség ma délelőtt tiz órakor kigyulladt s azóta lángban áll. A vidéken már tegnap óta óriási szél dühöng, mely háztetőről háztetőre hordja a zsarátnokot és a sziporkát, pusztulással fenyegetve az egész községet. A tűz kiütésének idejében éppen a templomban volt a nép. Itt voltak a tűzoltók is és innen rohantak oltani. Munkájuknak azonban az orkán miatt alig van sikere. Az oláh népet halálos rémület fogta el, oltás helyett szinte dermedten bámulja a tüzet, mely egyre terjed. A veszedelem hírét telefonon küldték meg Aradra Dalnoky főszolgabírónak, ki az aradi tűzoltókat különvonaton küldte el Kurticsra. A tűz még mindig tart, eddig mintegy husz ház égett porrá. Nagy tűz volt a nyitramegyei Ürménez községben is, hol szintén az orkán növelte a veszedelmet. Tizenkilenc ház és tizenkét pajta égett le, azonkívül elpusztult sok takarmány is. A kis község lakossága nagy nyomorúságba jutott. — Illésfalva szepesmegyei községben tegnapelőtt volt tűz, három lakóház és hat gabonával megrakott csűr pusztult el. 11