Budapesti Hírlap, 1898. október(18. évfolyam, 272-301. szám)

1898-10-02 / 272. szám

A képviselőház ülése. Budapest, okt. 1. A képviselőház ma délelőtt tíz órakor rövid ülést tartott. Ezen az ülésen szolgál­tatott a kormánypárt elégtételt Berzeviczy Albert­­nek, a­kit 105 szóval 2 ellenében újból alelnökké választotta. A demonstráció tehát Berzeviczy mellett nem volt teljes, a­mit a folyosón annak tulajdoní­tottak, hogy a Szilágyi kivel távol maradtak a sza­vazástól. Az ellenzék nem szavazott azzal a közbe­kiáltásként hangoztatott okadatolással, hogy nem akar a komédiában részt venni. Ezután megválasz­tották a közlekedési bizottságba Vörös Lászlót, a pénzügyibe Csaba Igspát, a számvizsgálóba Kulinyi Andort és a földmivelésibe Juszl­ Ferencet. Követ­kezett a Ház napirendjének megállapítása. Ennél a következő jelenet játszódott le : Bánffy báró miniszterelnök. Kedden a királynak lesz nevenapja, szerdán pedig a királyné emlékét megörökítő javaslatot fogják tárgyalni a főrendiházban : ajánlom tehát, hogy csütörtökig ne tartson ülést a Ház! Hentaller Lajos: Csütörtökön pedig nem­zeti gyász! Polónyi Géza: Ebből már világos az, hogy nem az ellenzék az, a­ki a Ház munkásságát meg­akasztja, hanem a kormány, a­mely­is­a munkát­­lanságra ad programot. Lukács Gyula: Hasonló véleményben van s indítványozza, hogy az október hatodiki gyásznapon se tartson a Ház ülést. Bánffy báró miniszterelnök: Hát jó! Hozzá­járulok, hogy pénteken tartsa a Ház első ülését, bár nem osztom a képviselő úr indokolását. »(Nagy derültség.) Hentaller Lajos : Pompiy Réber minisztérium. Szilágyi elnök : Proponálom, hogy a pénteki ülés napirendjére tűzzük ki a belügyminiszter vála­szát Sima Ferenc interpellációjára . . . Hentaller Lajos: Hisz azt most elővezetik valahová! (Derültség.) Szilágyi elnök: Még a Mócsy interpelláció­jára is fog válaszolni a belügyminiszter. Barta Ödön: Az egyetemi ifjúságot tiltsák ki a karzatról, ne lássa ezt az országos nap­lopást! (Zaj.) Az elnök: Az ülést bezárom. Ezek szerint a jövő hét péntekjéig nem lesz a Háznak ülése, akkor is csak interpellációkra tör­ténő válaszadás lesz napirenden. Ám azért a ki­­egyezési háborúság idehaza a jövő héten mégis meg­kezdődik a pénzügyi bizottságban, a­hol a kiegye­zési komplexumból legelőször a pénzügyi javaslatok tárgyalásához fognak. Ezek az állam jegy­ekből álló függő adósság teljes bevallására, a korona érték (1892 : 17) kiegészítésére, az érme- és pénzrend­szer szerződésének (1892 : 18.) meghosszabitására, a tiz koronás bankjegyekre, a valutára, a kötelező korona-szávaitásra s a bankszabadalomra vonatkoznak. Lehet, indítvány fog történni az iránt, hogy a többé-kevésbbé összefüggő javaslatokat együtt vegye tárgyalás alá a bizottság abban a formában, a­mely­ben a Ház előtt feküsznek. Körülbelül ez a kor­mány fölfogása és terve. Megjegyezzük még, hogy a folyosó politikusainak értesülése szerint a jövő hét szerdájára vagy csütörtökére kell várni az osztrák Reichsrath elnapolását. A helyzet Bécsben. — Bécsi m­­u­nk­a­társunktól. — Bécs, okt. 1. Az osztrák Reichsrath tegnapi ülésének épp oly váratlan, mint meglepő fordulata minden körben nagy föltűnést kelt és mérlegelik már következmé­nyeit. Lehetetlen nyomon követni a sokféle kom­binációt, de semmiesetre sem lesz fölösleges meg­­világosítani a helyzetet, úgy a­hogy ma­ mutatkozik. Thun gróf összehívta a parlamentet abban a hi­­szemben, hogy a német ellenzék folytatni fogja az őrült obstrukciót, a­mi által be lévén bizonyítva a képviselőház munkaképtelensége, elnapolhatja a Házat és megcsinálja az augusztusi meg­állapodások értelmében a kiegyezést a 14. §. alapján. A német ellenzék azonban elhatározta, hogy nem teszi meg Thun grófnak ezt a szívessé­get, hanem komolyan fogja tárgyalni a kiegyezést, de csakis a kiegyezést. Ez volt az oka Schwegel báró sürgős indítványának,­­hogy ily módon lehetetlenné, tegyék a kiegyezés tárgyalásának megkezdése előtt más sürgős indítványok segítségével az obstrukciót. Az alkotmánypárti nagybirtokosság akciója tehát nemcsak a kormány, hanem a német ellenzék ama része ellen is irányult, mely nem volt hajlandó föl­adni az obstrukciót. Az ellenzék számításában azon­ban egy kis hiba esett. A miniszterelnök első beszédé­ben nyíltan és őszintén megmondta, hogy mit ért a par­lament munkaképessége alatt, azt, hogy ha nemcsak a kiegyezést tárgyalják, hanem a többi javaslatot is, a budgetet, a cukorelárusítási adót stb. Az ellenzék azonban erről nem akar semmit sem tudni és így ha pl. a kiegyezés első olvasását elvégzik három nap alatt és bizottsághoz utasítják, a bizott­sági tárgyalás egész ideje alatt nem akar dol­gozni. Ebbe azonban a kormány nem mehet bele és így ha az első olvasást — a­mi különben nem valószínű — röviden el is végeznék, az ezután kö­vetkező obstrukció adja meg az okot a Ház elnapolására. De még el sem jutottak az első olvasáshoz, sőt még nem is bizonyos, hogy hétfőn megkezdik. Az osztrák képviselőház házszabályai értelmében ugyanis a sürgős indítványt kétszer tárgyalják: először arról vitatkoznak és szavaznak, hogy egyáltalán sürgős-e az indítvány és ha megszavazzák a sürgősséget, akkor követke­zik az úgynevezett érdemleges tárgyalás. A tegnapi szavazás sürgősnek mondja­­Schwegel báró indítvá­nyát, minélfogva hétfőn mindenekelőtt érdemben fogják tárgyalni. És ha talán a többség pártjai is részt vesznek a vitában, jó lesz, ha még ugyanaz nap be is fejezik. Erre mondja a német ellenzék, hogy ez nem obstrukció ! Ebből látható, hogy semmi kilátás sincs arra, hogy az osztrák parlament­­ végig tárgyalja a huszonkét törvényjavaslatot és bizonyos, hogy Thun gróf a Reichsrathot két héten belül haza küldi. Haza küldi már csak azért is, mert tegnap kitűnt, hogy a miniszterelnöknek nincs megbízható többsége és megeshetnék, hogy a kiegyezési javas­latok a saját többségének segítségével buknak el. új körü­lmények között minden parlamentáris országban lemondana a kormány. De Ausztriában nincs parlamentáris kormány, Thun gróf a császár minisztere és most Baerenreicher lemondása után csak egy parlamenti miniszter van a kor­mányban : az új­ cseh Kaizl dr. pénzügy­­miniszter. Mindazonáltal Thun gróf helyzete nem oly kényelmes, mint gondolják, ha haza is küldi a parlamentet és a 14. §-sal abszolút módon uralko­dik. A parlamentben egy hirtelen fordulattal Lueger dr. a bécsi polgármester lett a helyzet ura. Azt mondják az emberek : Luegernek kitűnő összeköt­tetései vannak ás ha nem volna már tudomása róla, hogy Thun grófot a legfelsőbb körök is elejtették, bizonyosan nem beszélt volna oly borotva élesség­gel közvetetlen fölebbvalója ellen, mint a­hogy tegnap tette. Hisz emlékezhetünk még arra, hogy mily finom hangon beszélt a parlamentben Badeni­­­ől, míg ez a hatalmon volt és mily hirte­len változtatott frontot, mikor már tudta, hamarább, mint bárki más, hogy Badeni bukott ember. De talán tévedhetett ez egyszer, mégis első­sorban igen fontos, hogy mily állást fog elfoglalni a bécsi polgármester, ha Thun haza­­küldi a Reichsrathot. Ez ebben az esetben sokkal fontosabb, mint bármi más, mert Lueger hatalma Bécsben nagy, ha kiadja a jelszót a magyarok el­len és mozgósítja az utcát. Az utca mozgósításá­nak Bécsben mindig megvan a kívánt hatása. Buda­pesten, Prágában, Grecben, vagy bárhol a mon­­arkiában halomra lövethetik az embereket, annak bizonyos körökben nem lesz visszhangja, nem lesz hatása, de ha Bécs megmozdul, az más, még akkor is, ha lövésre sem kerül. A bécsi utca söpörte el múlt évi novemberben hirtelen Badeni grófot is. . . De hát megmozdítja-e az utcát, szükségesnek fogja-e találni ily módon megbuktatni Thun grófot? ez a nagy kérdés. Igaz ugyan, hogy egy szavába kerül és Bécs külvárosai mozgósítanak, de az is bizonyos, hogy ezzel legerősebb ellenfeleinek, a szociáldemokratáknak tesz kiváló szolgálatot. Eéc-e Bécs város polgármestere szövetkezni akarni leg­nagyobb ellenségeivel? Ha szükségesnek fogja találni, kétségkívül megteszi és a­mily ravasz ember, bizonyosan úgy rendezi, hogy ő marad a helyzet ura, mert személyes hiúsága érdekében nem é retten vissza semmitől a páratlan bécsi nép nagyura-Kérdés azonban, hogy egy pár nap alatt nem változik-e meg teljesen a helyzet. A Schöne­­rer-Wolf párt kérlelhetetlenül folytatni akarja az obstrukciót, de ezzel a szándékával teljesen izo­­lálta magát a parlamentben, a német pártok meg­tagadták nyílt ülésben. A német képviselők válasz­tói azonban nem értenek egyet Választottaikkal. Két évig prédikálták a képviselők az obstrukciót, nem csoda, hogy ez ige vérré vált a választókban. A csehországi Egerből, a­hol esküt tettek német képviselők, hogy nem nyugosznak, míg meg nem szüntetik a nyelvrendeletet, ion az első­ hír, hogy a választók tüntetést rendeztek képviselőik ellen, mert nem akarnak obstruálni. A példa ragadós lehet . . . Egészben véve a helyzet az, hogy a kiegye­zést a Reichsrathban sehogy sem lehet megcsinálni és a parlament feloszlatása veszedelmet, hozhat Than grófra és kormányára, már csak azért is, mert ha a 14. §. alapján csinálja is meg a kiegye­zést, ezt utólag mégis parlament elé kell terjesz­tenie jóváhagyás végett. Erre az esetre pedig az ellenzék máris bántalmazással fenyegeti, ha ugyan­akkor még miniszterelnök lesz. Béva, okt. 1. (Saját tudósítónkból.) Ma miniszteri tanács volt, melynek a politikai körök fontosságot tulajdonítanak. A tanácskozáson valamennyi miniszter jelen volt Baernreuiher kivételével. A tanácskozás előtt Thun gróf Jávorse apát tanácskozott. Lembergi, okt. 1. (Saját tudósitóniból.) A Baernreuiher lemon­dásával teremtett helyzetről Butovszki a követ­kezőket írja lapjában: A kormány azzal a gondolattal foglalkozik, hogy Baerenruther helyébe a jobboldalnak egyik vezérét nevezze ki és a jobboldal is szívesen venné ezt, de kérdés, várjon az ilyen erősen jobboldali színezetű kormányt a mostani pillanatban, a midőn a jobboldal csatát vesztett és midőn a németek az okos mérséklés politikáját követik, nem fogják-e a baloldal provo­­kálásának tekinteni. Valamennyi lengyel újság a kormány kudarcának mondja a tegnapi szavazást. A Szlovo Polszkei azt írja, hogy a tegnapi szavazás után nincs többség. A Kurier Lvovszlo azt írja, hogy Thun grófnak le kell mondania. Baerm­elaher utódja valószinüleg Witck vasúti miniszter lesz, a kinek tárcáját Bilinszki fogja átvenni. BUDAPESTI HÍRLAP, (272. sz.) 1898. október 2. A pénzügyi költségvetés. — A pénzügyi bizottságból. — Budapest, okt. 1. A képviselőház pénzügyi bizottsága Széll Kálmán elnöklése mellett tartott mai ülésében tár­gyalás alá vette a pénzügyi tárca költségvetését. Neményi Ambrus előadó a költségvetés is­mertetése után áttér a hírlapi hirdetésekre, valamint a falr hirdetésekre nehezedő nagy bélyegilletékre, melynek eltörlésére elérkezettnek látja az időt. Mert tényleg úgy van, hogy az állam alig számot­tevő összeget lát ezen a címen, alig 200.000 frtot. E mellett ez az adó a legképtelenebb igazságtalanságon van fölépítve. Minden hirdetés után, melyhez a hirdető címét kiírja, fizetnek 30 krajcárt különbség nélkül. Ennyit fizet a szegény írnok, ha foglalkozást keres és ugyanannyit fizet a Rotschild-csoport, ha száz­milliós kölcsönnek kibocsátását hirdeti. Különösen sújtja ez a bélyeg a vidéket. Németországban az adónak ez a neme nincs meg, még Ausztriában­, sincs meg ez a bélyegilleték. Komjáthy több észrevételt tesz az adóbehaj­tási rendszer ellen. Gyurk­ovics a fogyasztási adók­nak Horvátországban való reformja érdekében szó­lal föl. Lukács miniszter a hirdetési, bélyegre nézve, kijelenti, hogy az a mai szervezetében csakugyan nem felel­ meg a helyes követelményeknek s nem áll összhangban az igazságos adóztatás elvével, foglalkozni fog e kérdéssel s bár nincs kizárva a teljes megszüntetés sem, erre nézve ma, még hatá­rozottan nem nyilatkozhatok. A Komjáthy által mondottakra válaszolja, hogy ellenmondás rejlik abban, ha az állam irányában­ nagy és folyton foko­zódó igényeket támasztanak s másrészről szemre­hányásokkal illetik a kormányt azért, hogy az adók behajtásánál túlságos szigorúsággal jár,el. Az adókezelés reformjára nézve­­ folyamatban van­nak a munkálatok s reméli,hogy a jövő év folyamán mind az egyenes adók, mind az adókezelés reformja tekintetében javaslatokat fog benyújthatni. Van egyes terrénum, a­hova a pénzügyminiszter keze nem nyúlhat be s ez az egyházi adózás kérdése.

Next