Budapesti Hírlap, 1899. január (19. évfolyam, 1-31. szám)

1899-01-01 / 1. szám

28 . BUDAPESTI HÍRLAP. (1. sz.) 1899. január 1. vésbbé kedvező eredménynyel járt a váltóüzlet részvénytársaság tevékenysége, minek folytán az intézet vezetőségében a múlt őszszel spontán vál­tozásnak kellett beállania. A váltóüzletből tehát a f®lyó évben nem lehet hasznot várni, ez a hiány azonban, tekintettel a nagy tartalékra, nem fogja a Bankegyesület osztalékát csökkenteni. A bank az idén még vásárolt a délmagyarországi kőszénbánya társulat bányakutaiból, a társulat telepei Bonyhád környékén vannak és megbízható szakvélemények, valamint az eddig elért eredmények szerint igen szép kilátásokkal biztatnak. A Bankegyesület idei osztaléka különben aligha lesz lényegesen kisebb a tavalyinál. A magyar országos központi takarék­­pénztár 1898-ban tartott rendes közgyűlésének határozatához képest 2000 drb új részvénynek ki­bocsátása által részvénytőkéjét 4.200.000 forintra, tartalékait pedig 3.200 000 forintra emelte föl, úgy, hogy 1898 márciusának vége óta az üzleteiben foglalkoztatott saját tőkéje , a rejtett tartaléko­kat nem számítva 7.400.000 forintra gyarapodott. Az intézet a lefolyt évre tevékenysége leg­több ágában igen kielégítő forgalmi adatokat fog fölmutathatni. A betétek összege túlemelkedett a 16 millión. A leszámítolt váltók összege 86 milliót meghalad, míg a tárcaállomány körülbelül 12 millióra növekedett. Az értékpapírelőleg üzlet is igen élénk volt s körülbelül 5­0 millió van ez üzletágban elhelyezve. A jelzálogüzletben az év folyamán körülbelül 5.300.000 forintnyi kölcsönt folyósított és körülbelül 4.600.000 forint zálogleve­let adott el az intézet. A záloglevélforgalom körül­belül 35 millió forintra emelkedett. Az 1898-ik évi osztalék a fölemelt részvénytőke után is, mint már több év óta, 40 fit lesz. — Ezeidl utóda, Szeidl Ambrus min. tanácsos az országos központi hitelszövetkezet ügyvezető igazgatójává történt megválasztása folytán a magyar államvasutaknál elfoglalt igazgatói állásától megválván, helyébe Wicken­­burg Márk gróf pénzügyi miniszteri tanácsost nevezték ki, a kinek kombinációba vételéről már értesítettük olvasóinkat. — A bankprivilégium meghosszabbítása. Bécsből telegrafozzák. Az osztrák-magyar bank végrehajtó bizottsága ma ülést tartott, a­melyen jóváhagyták az osztrák-magyar bankra vonatkozó törvények erejének 1893 december 31-ig való meg­hosszabbításáról szóló egyezményt, a­melyet még a mai napon alá fognak írni. Közgyűlési jóváhagyás végett a legközelebbi rendes évi közgyűlés elé ter­jesztik az egyezményt. — Bosznia hercegovinái 41/a°/o-o­s tarto­mányi vasutkölcsön 1898. évről. Január 10-én bocsátják aláirásra a Bosznia-hercegovinái 41,a°/0-os tartományi vasutkölcsön 22 millió korona névértékű kötvényét 101 árfolyamon, 1898 október 1-étől folyó kamatokkal. A „Budapesti Közlöny“ mai szá­mában megjelent ez uj kölcsönre vonatkozó, Kállai­ közös pénzügyminiszter által aláirt prospektusból a következő adatokat közöljük : Az 1898. évi XXIV. törvénycikk alapján fölhatalmazást nyert a magyar kormány s megfelelő módon az osztrák kormány is ahhoz való hozzájárulásra, hogy a bosznia-herce­govinai országos kormány 60 év alatt törlesz­tendő kölcsönt 11 millió forint, azaz 22 millió korona erejéig vegyen föl. Ezek alapján a cs. és kir. közös minisztérium Bosznia és Her­cegovina ügyében most 22.000.000 korona névér­tékű 41/2°/6­ os kölcsönt bocsát eladásra, bemutatóra szóló félévi szelvényekkel ellátott kötvényekben. A kölcsön több vasútvonal építése céljára vetetik föl s annak pontos visszafizetése s kamatoztatásáért Bosznia és Hercegovina összes országos vagyona, valamint ez országok jövedelmei korlátlanul szava­tolnak. E vasúti kölcsön kamatoztatására és tör­lesztésére szükséges annuitás ezenkívül külön az által biztosíttatik, hogy az osztrák-magyar monarkia közös aktíváiból legfeljebb tíz, egymásután követ­kező esztendőn keresztül a netaláni üzemhiány fedezésére szükséges összeg évi 800.000 forint erejéig előlegeztetik. A kölcsön visszafizetése leg­feljebb 60 év alatt történik meg. A kormány csak 1905 július elseje után van jogosítva a köl­csönt fölmondani vagy a sorsolások fokozását elrendelni. E kölcsön Bosznia - Hercegovinában úgy töle, mint kamatokra nézve minden időre bélyeg-, illeték- és adómentességet élvez, a kötvé­nyek ezenkívül e két országban árvapénzeket is elfogadtatnak. Az aláírás Budapesten a Pesti magyar kereskedelmi banknál és fiókosztályainál, Bécsben a Landerbanknál s fiókjainál, Prágában a Böhmische Unienbanknál s a Länderbank fiókjánál, Brünnben a Mährische Escomptebanknál, Grazban E. C. Mayer bankháznál, (a Länderbank commandite-je), Trieszt­ben a Banca Commercials Triestina-nál s Sarajevo­­ban a Boszniai s Hercegovinai országos banknál történik. A kölcsönt ezenkívül egyidejűleg Német­országban is aláírásra bocsátják; a berlini tőzsdén a jegyzést már megengedték, Frankfurtban, Ham­burgban s Lipcsében pedig javaslatba fogják hozni. — G­abonaüzlet. Budapesten ma búzát mérsé­kelten kínáltak, az irány csak a forgalom folyamán szilárdult meg, 25.000 mm-t vontak el a piactól s teljes napi árakat fizettek. Bécsben, noha Newyork­­ból magasabb jegyzések híre jött, az üzlet minimá­lis maradt; a forgalom hiánya nyomasztólag hatott. Berlinben amerikai telegramok hatása alatt eleinte szilárd volt az üzlet, később gyengülés állt be, Pamban tartott irány mellett a búza 10 szantimmal drágább volt. New­ Yorkban tegnap a búza 1—11/2, a tengeri 1/g. Chicagóban a búza 11/*—17/s, a tengeri Vt—70 centtel emelkedett. C. T. B. Parisból írják a következőket: A múlt évi gyenge termés, mely a készleteket is az utolsó métermázsáig fölhasználta, a mellett, hogy a folyó évben, különösen az első hat hóban óriási arányú behozatalt is követelt búzából,­­ még most is mu­tatja nyomait, mert az import nemhogy megszűnt volna, mint ezt remélték, hanem még emelkedő irányzatot is mutat. A franciaországi kitűnő termés, — mely­nek pedig meszsze híre jutott, — legkevésbbé sem befolyásolta az importőröket, mert aratás óta hónapról-hónapra milliókra rugó importunk van búzából. Tagadhatatlan ugyan, hogy őrléskikészítési eljárás alá is sok búza jut a be­hozatalból, de azért a behozott búzának a zöme mégis a francia piacokra kerül. Különösen tevékeny részt vesznek az amerikai búzaexportőrök, továbbá az oroszok s részben a kanadaiak is, a­kik össze­sen már a folyó évben az első tizenegy hónap alatt több mint 14 millió méter mázsa búzát helyeztek el piacainkon. — Szövetkezeti mozgalmak. A pestmegyei gazdasági egyesület december havi közgyűlésén Károlyi Sándor gróf indítványt tett arra nézve, hogy Pest megye, épp úgy, mint azt a hitelszövetkezeti mozgalomban tette, a fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetek érdekében megindítandó akcióban is elöl­­járjon. A terv a napokban közelebb jut egy lépés­sel a megvalósuláshoz. Január 9-ére, délután 4 óra­kor, ugyanis a pest megyei gazdasági egyesület és hitelszövetkezetek képviselői, a megyeház díszter­mében értekezletet tartanak, hogy a mozgalom meg­indításának mikéntjét megvitassák s az alakítandó szövetkezetekre nézve megállapodjanak. Pestnek valóban sietni kell, ha nem akar a felvidéki megyék mögé kerülni. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy Mailáth József gróf a felvidéken egy nagy szövetkezeti központ alapítását tervezi, melynek hatásköre több megyére ki fog terjedni. Az alakulás január első felében meg fog történni. — Argentina gazdasági haladása. Buenos- Ayresből a következő nagyérdekű tájékoztató soro­kat közük velünk. Ritkán van alkalmunk megbíz­ható tiszta képet nyerni Argentína gazdasági kul­túrájáról, főképp pedig termelési és exportképessé­géről, pedig az már elvitazhatatlan, hogy Argen­tína talán már a közel­jövőben az amerikai Egyesült Államoknak egyik legfélelmesebb és ver­senyképesebb konkurrense lesz. Argentína kitűnő klímája és talaja alkalmas a mezőgazdasági pro­dukció fokozására épp úgy, mint az állattenyésztés fejlesztésére. Egyedüli hátránya, hogy a népbeván­­dorlás igen lassan halad s a pénzügyi helyzet is a túl magas ázsió következtében folyton kedvezőtlen. Elegendő munkaerő mellett és kivált ha a pénzügyi viszonyok is jobbra fordulnának, a­mire két-három jó termés után remény is lehetne, Argentína mesés forgalmat létesíthetne az európai államokkal szem­ben. Mutatják különben ezt olyan évek, a midőn kevés volt ugyan a munkaerő, de jó termést adott a föld s az export mindennemű terményekből nagy volt. A múlt év egyike volt a legrosszabb éveknek, az 1898-iki esztendő azonban már jelen­tékenyen javult s ha a terméskilátások ezentúl sem változnak, az 1899-n­si a mostanit jelentékenyen fölül fogja múlni. Argentínában az állattenyésztés rohamosan kezd ismét gyarapodni; az 1897/98. év­ben csaknem 1 millió darab élő állatot és, mintegy 500.000 tonna állati produktumot vittek ki. A mezőgazdasági pr­odukcióból 15­5 millió tonnát exportáltak, a­melynek nagy része gabonából állott. Értékben kifejezve az exportcikkek forgalma 11 mil­lió arany pesoval nagyobb volt, mint 1896/97-ben s tett összesen 130 66 millió arany pesot. Főbb ex­portcikkei ezek voltak Argentínának : szarvasmarha 341.606 darab (1896/97-ben 244.340), juh 566.575 (504.638), gyapjú 266.557 tonna (200.294), búza 632.802 tonna (135.698), kukorica 481.231 tonna (806.257 tonna), lenmag 160.130 tonna (165.997 tonna). — Fiume és a dunai átrakó­dó-forgalom. A fiumei kereskedelmi és iparkamarához Ferry Nándor kamarai tanácsos memorandumot nyújtott be, a­melyben hangsúlyozza a folyóvízi összekötte­tések Fiuméra való kiterjesztésének szükségességét. Nevezetesen azt javasolja, hogy Pakson és Duna-Ad­onyban Fiume felé átrakodó állomásokat létesítse­nek, továbbá a budapest­ brucki vonal főbb állomásai­ról közvetetten tarifákat léptessenek életbe, hogy így a folyók nyújtotta rövidebb összeköttetések az átrakodási forgalom segítségével kihasználtassa­nak. A javaslat megokolásában Ferry kifejti, hogy a Vaskapu szabályozása negatív eredmény­yel járt az országra, a­mennyiben a Vaskapu-csatorna sokat használt Ausztriának, de annál kevesebbet vagy éppen semmit Magyarországnak, a­melynek határain rés nyílott az importnak és a Balkán-államok ver­senyének. Azért ajánlatos, hogy a folyóvizek átrakodó forgalmát Fiume felé megkönnyítsük és így Fiuménak lehetővé tegyük, hogy Trieszttel eredménynyel ver­senyezzen. A kamara utolsó ülésén a javaslatot egyhangúlag elfogadta és ez értelemben előterjesz­tést tesz a kereskedelmi miniszternek. — B­unkásszövetkezetek. A munkások és zsellérek (kisgazdák) szövetkezeti akciója egyre terjed az Alföldön. Csabáról jelenti levelezőnk, hogy a karácsonyi ünnepek során és utána népes érte­kezletek voltak Arad városának Gáj külvárosában, továbbá Szent-Leányfalva, Fakert, Zimánd-Köz és Zimorid- Újfalu községekben, hol a munkások szö­vetkezet alakítását kimondták és megkezdték az üzletrészek jegyzését. . — A magyar mezőgazdasági szeszterme­­lők­ országos egyesületének választmánya tegnap Zselénszki Róbert gróf elnöklésével ülést tartott. A választmányban beható tanácskozás folyt az irányban, hogy mi módon volna segíthető a mező­gazdasági szeszgyárosok ama szorult helyzetén, hogy az idén pótkontingenst nem kapnak, dacára a készle­ben álló földolgozandó terményeikknek és hizlalásra beállított állatállományuknak s kénytele­nek a törzskontingens kifőzése után üzemüket be­szüntetni. A mezőgazdasági szeszgyárosok körében az a téves nézet uralkodik, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak részére adni szokott pótkontingenst a pénzügyminiszter az ipari szeszgyáraknak osztotta ki. Az ülésen e téves fölfogást Schreiber Viktor pénzügyminiszteri osztálytanácsos számadatokkal cáfolta meg s kifejtette az igazi okát annak, hogy ma nem áll módjában a miniszternek kellő mennyi­ségben pótkontingenst adni a mezőgazdasági szesz­főzdéknek azért, mert az idén jó burgonyatermés lévén, minden szeszgyáros kitermeli,illetve kitermelte törzskontingensét s nagyon csekély az a kontingens készlet, a­mely visszabocsáttatott a mezőgazdasági szeszgyárosok által, holott az előbbi gyönge ter­mésű években nagyobb mennyiségű pótkontingens állott a miniszter rendelkezésére. A választmány meggyőződést szerezvén az előterjesztettekből arról, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdék szorult helyze­tén másképp segíteni nem lehet, minthogy körirat­ban hívja föl az egyesület az összes mezőgazdasági szeszgyárosokat, hogy ki nem termelt kontingen­,­süket azonnal jelentsék vissza, hogy a pénzügy­­miniszter azokat pótkontingens gyanánt kiosztássá. Felterjesztésben kéri a minisztert, hogy a vissza­juttatott kontingenst ama gyárosoknak oszsza ki, a­kik nagyobb kontingens kifőzésére berendez­kedtek s kéri az egyesület azt is, hogy keressen módot és eszközt a miniszter arra, hogy nem kellő kontingens­ visszaérkezése esetén is föntartassék a 8 hónapi főzési időtartam.­­ A Magyar Kereskedelmi Részvénytár­saság most befejezett nyolcadik üzletévében is teljesen kielégítő eredménynyel működött. A fiumei behozatali üzlet s általában a magyar kikötő forgal­mának fellendítése érdekében a társaság fiumei fiókja Kereskedelmi részvénytársaság céggel önálló vállalattá alakult, mely a teljesen be­rendezett kávéhántoló- és kikészítőtelep mű­ködését folytatja. Az összes behozatali ágak fölkarolása végett a társaság a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal együtt két milió korona alap­tőkével megalapította a Fiumei Kereskedelmi Bank Részvénytársaságot, azzal a feladattal, hogy ez a magyar kikötőben igazi árubank hivatását teljesítse s a magyar tőke erejével minél több üzletágat te­reljen Fiuméba.­­ A déligyümölcs-aukciók intézmé­nye immár teljesen megszilárdult és a hazai fogyasz­tásnak fő-ellátó helyévé lett, sőt számos közelebb eső külföldi piac bevásárló-forgalmát is Budapestre vonzza. Cserzőanyag üzletében a társaság eredménynyel exportálja a hazai tölgyfakivonatot s e gyártmány­ból nem csak Nyugat-Európában, hanem Orosz­országban, sőt Kis-Ázsiában is nagyobb mennyi­ségeket helyezett el.­­ Mint az államvasutak gép­gyárának vezérügynöksége, a társaság ebben az évben a gázcséplőgépek és lokomobilok eladása terén minden eddigi sikereit fölülmúlta. Nem csak a belföldi üzletben, hanem Romániában is, a­hol teljesen szervezett kirendeltség dolgozik Fehér Miklós és Társa cég alatt a magyar gyártmányok bevezetése érdekében, olyan eredménye van a tár­saság tevékenységének, a­milyenre alig lehetett számítani. Hasonlóképpen fejlődött az Orosz­országba való gépkivitel is. A kereskedelem­ügyi minisztérium megbízásából teljesen keres­kedelmi alapon kezeli a társaság a Magyar Kereskedelmi Múzeum kirendeltségeit a Balkán-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék