Budapesti Hírlap, 1899. július (19. évfolyam, 180-210. szám)

1899-07-27 / 206. szám

8 BUDAPEST! HÍRLAP. (206. as.) frigy. junius 27. úti vicinális­ vasutak ügyét. A város tehát visszaszivta a képviselőházhoz beadott pana­szát s megengedte, hogy a budafoki vicinális a kelenföldi átlós útig bejöjjön. A vasutat meg­építették s a vállalat ma tudatta a fővárossal, hogy legkésőbben augusztus 31-ig a vonalat megnyitja, noha az engedelemokirat szerint szeptember 8-ig van a megnyitásra határideje. A vállalat egyúttal beterjesztette a menetrendet is. A menetrend sze­rint a kocsik 30 percenkint közlekednek, csak reg­gel, délben és este közlekednek 15 percenként. — Új iskola. A második kerületi iskolaszék arra kérte a tanácsot, hogy az Oszlop-utca és Bimbó­ utca környékén új iskolát építsen, mert a Margit-körúti iskolában nem kapnak elegendő he­lyet az iskolakötelesek. A tanács felhívására a mér­nöki hivatal ma azt javasolta a tanácsnak, hogy az új iskolát a Szent­ János kórház mellett, a Margit­­körút és Menház­ utca sarkán levő fővárosi telken építsék. Az építés 35.000 forintba kerül. — A katonai puskaporraktár. A gubacsi és a budafoki határban van a katonai kincstárnak a puskapor- és dinamitraktára. A főváros már régebben kérte, hogy a raktárakat a város határán túl vigyék, mert a raktárak közelében már számos ház épült s a raktárak állandóan veszedelmeztetik a vidéket. A közgyűlés a belügyminiszterhez for­dult, a­ki a hadügyminiszternél akarta kieszközölni a raktárak kitelepítését. A hadügyminiszter azon­ban nem enged, mert az ő véleménye szerint semmi­féle veszedelem nem fenyegeti a fővárost. — Adókivetés. A fővárosi adókivető bizott­ságok holnap, csütörtökön, a következő helyrajzi­­számú III. osztályú keresetadó-javaslatokat tárgyal­ják : a III. kerületben 3827—3997 számig; a IV. kerü­letben a meghivottakét; az V. kerületben az első bizottság 835—845 számig, a második bizottság a külön meghivottakét; a VI. kerületben az első bizottság 3994—4006 számig, a második bizottság 3495—3511 számig; a IX. kerületben 9541—9560 számig. IRODALOM és MŰVÉSZET, Budapest, júl. 26. A Petőfi-ünnnep. Petőfi Sándor emlékezetére ma jelent meg az első emlékkönyv. A magyar ifjúság hivatalos lapja, az Egyetemi Lapok kiadásában jelent meg. Gebhardt Károly és Hamvay Ödön szerkesztették. Az emlék­lap Wlassics Gyula miniszter következő soraival kezdődik: Ki az, a ki a nemzet örök büszkeségének, Petőfi Sándornak halála ötvenéves évfordulójakor hálával és kegyelettel ne áldozna a halhatatlan költő emlékének ? Van-e e magyar földön hazafi, kinek lelkét ne gazdagította volna Petőfi halhatatlan szel­leme? Van-e a nemzeti kultúrának nagyobb kincse, mint a nemzeti érzés leghatalmasabb kifejezői és lelkesítői, az ő dalai? Van-e a hazaszeretetnek lángeszűbb, önfeláldozóbb apostola, az emberi mél­tóságnak önérzetesebb, nemesebb dalnoka, mint ő ? Van-e, a­ki tisztább idealizmussal rajongott a sza­badságért, mint az ő lantja ? Van-e, a­ki jobban tudta és tudja ma is lelkesíteni nemzetét, mint az ő költői Géniusza ? Erre felel az egész nemzet­­egész szivével és egész lelkével, midőn halála ötvenéves évfordulója alkalmából emlékének oltártü­zet gyújt és hálát ad a Mindenhatónak, hogy nekünk, magyaroknak adta a világirodalom egyik legbámulatosabb tüneményét. A Petőfi-keresők címen Jókai Mór költeményt irt az emléklapba. Utolsó versszaka a költeménynek ekkép hangzik: Csirát vert a földrül az eltemetett mag; A régi szabadság ága fakad; Minden, mi halott, föltámad ez évben; Csak tégedet hagy-e az uj kor a mélyben, Csak te maradsz-e halva magad ? Oh, élve ha volnál, büszke dalodtól Lángra lobogna a két haza most. Hallgatsz. Bizonyítja halálodat ez. Ha keresed sírodra tapos. Oh, halva bizonynyal a dalnoki Cikkeket és verseket írtak a füzetbe: Apponyi Albert gróf, Madarász József, Ábrányi Emil, Pósa Lajos, Gracza György, Bartók Lajos, Endrődi Sándor és még többen. Apponyi gróf gyönyörű cikkét itt adjuk: Petőfi halálának ötvenedik évfordulójára. Mikor Petőfi a hazáért küzdve elesett, várjon minő gondolatok közül ragadta őt ki a halál ? remélt­ e, csüggedett-e ? nemzete diadalát látta-e előre, vagy bukását? minő mértékkel mérte ama u­táni harc esélyeit, melynek egyik mártírjává lön ? megszámlálta-e az ellenséget és vele szemben maroknyi hadunkat ? vagy csak azt az örökkévaló, azt a kifogyhatatlan, azt a legyőzhetetlen hatalmat érezte-e, melylyé a nemzeti tudat a költő láng­­lelkében nőtt és izmosodott, és, a géniusz kivált­sága szerint, ezt a győzelmes súlyt vetvén latba statisztikával, hadászattal, politikával szemben, bízva a bizalom minden törvénye ellen, édes re­­ménynyel hunyta-e be szemeit ? Igenis, így lehetett; költőnk egész egyéni­sége ezt teszi valószínűvé, ő nem félt a nyers hatalom végleges győzelmétől az igazság, a sza­badság, a testvériség erkölcsi ereje fölött; ő az eszményi erőtényezők diadalában bízott. — Hisz­­szük, hogy e bizalom édesítette meg végső perceit és hogy Isten, ki őt lángelmével megajándékozta, mivel e lángelmét le nem alacsonyitotta, mivel azt nemes és magasztos érzelmek ébresztésére hasz­nálta, a költő utolsó óráját is megáldotta, így láthatta maga előtt Petőfi nemzete jövő­jét távozó lelke szemeivel, biztatóan, dicsően, ké­tely és félelem nélkül, mert a­mit ekkor mérlegelt, a­mit egymáshoz viszonyított, az csak a nyers erő volt egyfelől, és az eszmény hatalma másfelől; a magyar nemzet pedig ez utóbbihoz van kötve, örök, felbonthatatlan frigyben. Örök, felbonthatatlan frigyben ? miért kell ide kérdőjelt tennünk ? Boldog vagy, Petőfi, hogy ezt a kérdőjelt nem láttad, a valós költőpróféta előre­látásának e számítási hibáját, az egyetlent, mely bizonytalanná teszi különben csalhatatlan bizal­madat: nem azt az igazságot, melyen e bizalom fölépül, hanem azt, hogy megmarad-e nemzeted az igazság hű képviselőjéül, s uj diadalának részeséül. — Boldog, a kit ez a kétely meg nem közelitett, boldog a hit költői szive a kételytől mentesített, boldog a ki akkor élt és akkor halt meg, mikor a nemzeti lélek csodálatos tisztasága és emelkedett­sége azt meg sem engedte. Komor és kétségbeejtő lett volna a hős költő haláltusája, ha olyan időket lát vala maga előtt, midőn üres szóvá satnyul, hazugságra fordul és e metamorfózisban erkölcsöt gyilkoló légy vérré alakul mindaz a nagy eszme, a melyért élt, énekelt, küz­dött, meghalt. — A ki ilyen időt látott és a kiben egy szikrája élt a nagy korszak eszményiségének, az átélte ama kínokat is, melyektől a gondviselés Petőfit megóvta.. De a gondviselés ennél többet tett. — Petőfi halálának 50-ik évfordulójára nem remény sugarai esnek, hogy megvalósul a haldoklónak látománya: a magyar nemzet összeforrva a jog, az igazság, a szabadság, a testvériség, az emberiség minden szent eszményének ápolásával és e frigyben diadalmas­kodva minden ellenséges erőn, az idők­ minden viszontagságán. Hála Istennek, hogy 1899-ben újra e remény biztat — és úgy legyen mindenkorra. Apponyi Albert.* A kormány az ünnepen. Zsilinszky Mihály kul­tuszminiszteri államtitkár levélben tudatta Bartók Lajossal, a Petőfi­ Társaság alelnökével, hogy Wlassics Gyula kultuszminiszter, megrongált egész­sége miatt, nem vehet részt a segesvári Petőfi­­ünnepen, melyen a magyar kormányt és vallás­os közoktatásügyi minisztériumot Zsilinszky Mihály államtitkár, Gopcsa László dr. miniszteri titkár és Martos Ferenc dr. segédfogalmazó fogják képvi­selni. A küldöttség, mely koszorút is visz, az e hónap 29-én induló különvonaton megy Segesvárra.* Képviselők az ünnepen. A segesvári Petőfi­­ü­nnepen való részvételre eddig a következő kép­viselők jelentkeztek: Illyés Bálint, Kalocsay Alán, Kállay Lipót, Kobek István, Komlóssy Ferenc, Kulik Béla, Lázár György, Leszkay Gyula, Lónyay Sándor, Madarász József, Major Ferenc, Mezőssy Béla, Malek Lajos, Polczner Jenő, Pildner Ferenc, Rátkay László, Teleki Domokos gróf, Török Bertalan, Trauschenfels Emil, Várossy Gyula, Wolfner Tivadar, Zeyk Gábor. * .­­ A börze is megünnepli Petőfi emlékét. Ma a börzén ivet köröztek, a melyben azt kérik, hogy a börze hétfőn, Petőfi emlékére maradjon zárva. Az ivet száznál többen írták alá s ma délután fogják benyújtani a börze tanácsához, a­mely a dologban határozni fog.* A Magyar Színházat Filó János alelnök, Beöthy László igazgató, Molnár László és Lukácsy Sándor fogja képviselni. Az Akadémia Zsilinszky Mihályt és Komáromy Andrást küldötte ki. A Krisztinavárosi nyári színház Petőfi-ünnepe iránt igen nagy az érdeklődés, Makó igazgató a díszelőadásra új díszleteket festetett. Teljes nagy­ságban látható lesz Petőfi szobra, a görög stílusú Petőfi-ház, számos jelesünk mellszobra és az igaz­gató egykorú, hiteles 48-as tárgyakkal teszi a színpadot érdekessé. A Krisztinavárosi Nyári Színház Petőfi-műsorát a legtöbb vidéki színház is átvette, a­mennyiben Petőfi emlékezetére csaknem min­denütt Jókai Mór Apotheozisát és Rudnyánszky Gyula Petőfi­jét adják elő. A harmadik szakaszban a haldokló Petőfi víziójában, láthatók lesznek a sza­badságharc főbb eseményei. A Népszínházat Vidor Pál, Faludi Miklós és Fodor Oszkár képviseli. A Kisfaludy­ Színházban va­sárnap Hídvégi Ernő szavalja Taksonyi Józsefnek Petőfihez című ódáját. Utána a Szalamit­ot adják. A Városligeti Színkörben ugyancsak a Taksonyi ódáját szavalják és a Szigetvári vértanuk­at adják elő. * Jókai Mór ma Bartók Lajoshoz, a Petőfi­­ünnepet rendező bizottság elnökéhez a következő levelet intézte, mely válaszul szolgál mindazoknak, kik hozzá az utóbbi időben a Petőfi-ü­nnepen való megjelenés dolgában kérdést intéztek: Kedves Lajosom ! Kérlek, légy szíves köz­hírré tenni, válaszul több oldalról érkezett tuda­kozódásokra, hogy mi írók és művészek, kik a Petőfi-ünnepeken résztveszünk, egyszerű polgári ruhában fogunk ott megjelenni. Petőfi egész lelké­vel demokrata volt, ellenkeznék az ő egész szellemi irányával, ha mi most az ő emlékét parádés ruhá­ban ünnepelnék meg. A­ki honvéd, a­ki katona, az felkötheti a kardot Petőfi emlékünnepén, de mi egyszerű polgárok hagyjuk otthon az aranyos, ezüstös kardjainkat ezeken a napokon s dicsőítsük az egyenlőség bajnokát abban a viseletben, a mit rendesen hordani szoktunk, ha díszes társaságba megyünk, abban a viseletben, a melyben az 1848 — 49-ik­i március 15-ikét Petőfi vezetése alatt végig­­küzdöttü­k. Baráti üdvözlettel öreged : Jókai Mór. * Képviseletek az ünnepeken. A segesvári ünnepre újabban a következő testületek jelentették be kép­­viseltetésüket : A dunántúli közművelődési egyesület igazgatóválasztmánya Lakatos Sándor hírlapíró sze­mélyében; a lipótvárosi kaszinó koszorút tesz le a seges­vári és a budapesti Petőfi-ü­nnepen. — A Kisfaludy- Társaság kiküldöttjeiként Ábrányi Emil és Bayer Jó­zsef rendes tagok fognak az ünnepben részt venni és a Petőfi-emlékre leteszik a társaság diszes koszorúját. — Az országos magyar képzőművészeti társulat küldött­­ségileg képviselteti magát az emlékünnepen. A küldöttség tagjai: Vastagh György és Telepy Károly festőművészek. A társulat koszorúját Telepy Károly fogja letenni. — A műemlékek országos bizottsága Faludy Kálmánt, Czobor Béla drt és Szendrey Jánost küldi ki. — A magyar könyvkereskedők egyesü­letét a budapesti emlékünnepen Hoffmann Alfréd elnök, Segesvárit pedig Ranschburg Viktor főtitkár fogja képviselni. —­ A Budapesti Újságírók Egyesü­letét a segesvári Petőfi-ünnepen Balhay Béla dr., Cziklay Lajos, Gara József, Lovászy Márton és Neszmélyi Arthur fogják képviselni. A küldöttség diszes koszorút visz az emlékre. A mezőberényi Petőfi-ü­nnepen az egyesület képviseletében Clair Vilmos fog megjelenni. A budapesti Petőfi-szo­­borra Bán Zsigmond dr., Bleicher Miksa, Hollósy Géza, Zlyka Károly és Soltész Adolf dr. viszik a koszorút. A vidéki hírlapírók szövetségét a segesvári Petőfi-ünnepen Szávay Gyula és Barát Ármin al­­elnökök, Erotjer Lajos dr. és Lenkei Lajos igazgató­­sági tagok fogják képviselni. A kassai Kazinczy-kört Segesvárott Ladányi Béla, a kör főjegyzője fogja képviselni. A törvény­­hatóság külön küldöttséget küld. Székesfejérvár városát és az ottani Vörösmarty­­kört a segesvári Petőfi-ünnepen Havranek József kir. tanácsos polgármester fogja képviselni, a­ki szép koszorút tesz a város és a kör nevében a Petőfi-emlékre. A polgármester vezetésével külön­ben a városi bizottság tagjai közül is többen le­mennek Segesvárra.* A Petőfi-ház. A hazafiságnak és kegyeletnek szép példáját adta Kispest községe, a­mely a Buda­pesten építendő Petőfi-házra, szerény anyagi viszo­nyaihoz mérten, százforintos adományt szavazott meg. * Kis-Körösön, a­hol Petőfi született, az eddigi elhatározástól eltérően e hónap 31-én tartják a Petőfi-ünnepet, ezzel a programmal: 1. Megkérik az ottani egyházak fejeit, különösen az evang. lelké­szeket, hogy 31-én délután 5 órakor isteni tisztele­tet tartsanak. 2. Az isteni tisztelet után a közönség a Petőfi-szobor elé vonul, azt megkoszorúzza, a dalárda két alkalmi dalt énekel, Benedik­ty Andor kiskőrösi ügyvéd pedig emlékbeszédet tart. 3. A szobortól a közönség Petőfi szülőházához vonul, a­hol megint a dalárda énekel s talán Pósa Lajos fog emlékbeszédet tartani. Az ünnepre meghívják Föld­­váry Mihályt, a kerület képviselőjét, az Otthont, a Petőfi­ Társaságot, az írókat és művészeket. A község 100 forintot szavazott meg a Petőfi-házra. E határoza­tát a község egyhangúlag, igaz, hazafias lelkesedés­sel hozta.* Jelentkezés a budapesti Petőfi-ünnepre. A ren­dező-bizottság felkéri a budapesti Petőfi-ünnepen résztvenni szándékozó küldöttségeket és testületeket, hogy magukat a rendező-bizottságnak az új város­házán (Lipót­ u.) földszint 5. szám alatt lévő irodá­jában előjegyeztessék, hogy helyük eleve biztosítva legyen. Az irodában adják ki a személyre szóló belépőjegyeket is.

Next