Budapesti Hírlap, 1899. július (19. évfolyam, 180-210. szám)
1899-07-22 / 201. szám
8 fát sem ér. A tanács nem is akart több ilyen összeírást. A tanács úgy tervezte, hogy a jövő esztendőben az általános népszámlálás alkalmával pontosan összeíratja az iskolaköteleseket. A kultuszminiszter azonban követelte az összeírást. A főváros kétszer is fölírt, hogy várjon a miniszter a jövő esztendőig, akkor megcsinálhatják a pontos összeírást. A miniszter nem engedett, a tanács tehát rábízta a kézbesítőkre. És nem lehetetlen, hogy amint három év előtt tízezer iskolakerülő volt, az idén tízezerrel kevesebb iskolaköteles lesz, mint amennyi iskolába jár. Ennek az összeírásnak a költsége igazán kidobott pénz. — Iskolaszéki tagok választása. Az 1896. évben választott iskolaszéki tagoknak a mandátuma szeptemberben lejár. A tanács tehát fölhivta az igazoló választmányt, hogy az iskolaszéki tagok választására az intézkedéseket tegye meg. Az igazoló választmány — mint értesülünk — csak októberre akarja kitűzni az új választást. Elakarja kerülni a választmány, hogy a beírásoknál zavarok legyenek. Eddig ugyanis a beírások idejében választották az iskolaszéki tagokat s nem tudták, hogy az új tagok, vagy a régiek vegyenek-e részt a beírásokon. — Az elüljáróságok éjjeli inspekciója. A belügyminiszter elrendelte, hogy a járvány alkalmával az elüljáróságok éjjeli inspekciót tartsanak. A rendelet alapján a tanács fölhívta az illetékes ügyosztályt, tanulmányozza, nem lehetne-e az elöljáróságoknál az éjjeli inspekciót állandósítani. Az ügyosztály ma a kerületi elöljárókat hívta föl, hogy legközelebbi értekezletükön tárgyalják a kérdést és tegyenek jelentést. Az elöljáróságok éjjeli inspekciója körülbelül tízezer forintjába kerülne a városnak, haszna azonban nagyon kevés lesz belőle. Minden balesetnél a rendőrség jelenik meg, a rendőrségnél orvosi inspekció is van. Ha pedig műszaki emberre van szükség, ott van a központi mérnöki hivatal inspekciója. Az elöljáróságokra rendes körülmények között éjjel nincsen szükség. Este hat óráig pedig úgy istartanak inspekciót az elüljáróságok. — A Kisfaludy-Színház szubvenciója. A tanács utasította a pénzügyi osztályt, hogy a jövő évi budgetbe a Kisfaludy-Színház számára 6000 forintot vegyen föl. — A hazai ipar pártolása. A tanács anynyira nekibuzdult a hazai ipar pártolásának, hogy a pártolásával üti agyon a hazai ipart. Egy gyújtógyár ajánlotta föl a portékáját s a tanács nagy lelkesedésében kiadta a rendeletet, hogy a hivatalok vezetői csak annak a gyárnak a produktumát használják. A gyujtógyárosok egyesülete ma kérelmet adott be a tanácshoz, hogy módosítsa a rendeletét. Kérelmében elmondja, hogy Magyarországon 15 gyujtógyár van, közöttük olyan is, amely már 40 —50 éve működik. A tanácsi rendelet pedig a monopolizált egy gyáron kívül a többi hazai gyárt agyonüti, mert a vidék is a főváros példáját követi. Arra kéri az egyesület a tanácsot, módosítsa úgy a rendeletét, hogy a hivatalok csak hazai gyártmányt vásároljanak. De ne adjon monopóliumot egy gyárnak a többi rovására. A kérelem teljesen jogos és a tanács valószínűleg teljesíteni is fogja. — A Várpart építése. A közgyűlés elhatározta, hogy a Várpartot s a Lánchíd-utcát az idén megépíti. Az építés költségét föl is vették a budgetbe. A tanács legutóbbi ülésén elhatározta, hogy az idén nem építik meg az utakat, mert ott tervezik a Rudas-fürdőhöz vezető földalatti vasutat. — A ferencvárosi adófelügyelőség. A IX. kerületi adófelügyelőség eddigi hivatalos helyiségéből a Soroksári utca 56. számú házába költözött át. — Kolera-költség. A főváros nem tudja kiheverni az 1892-ik évi kolera költségét. Még mindig tartozik egyeseknek, akik hét esztendeje várnak a pénzükre. A főváros fölhívására 1892-ben a rendőrség több bérkocsit rendelt ki a Bakács-térre, hogy szükség esetén a járványbizottság rendelkezésére legyen. A járvány után a bérkocsisok a fuvardíjukat követelték, még pedig az egész időre, amig a Bakács-téren várakoztak. A főváros csak arra az időre akarta fizetni a bérkocsisokat, amikor tényleg fuvaroztak. A bérkocsisok beperelték a várost s a pert megnyerték, mert a Kúria kártérítési igényüket megállapította. A bérkocsisok nem akartak tovább pörösködni, egyezséget ajánlottak. Lemondtak a perköltségről és a kamatról, csak a tőkét követelték. A tanács tegnapi ülésén meg is szavazta a követelésüket. — Szubvenció. Az országos iparegyesület 2000 forint szubvenciót kért a fővárostól. A pénzügyi bizottság Vida Imre tanácsos elnöklésével ma IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, jul. 21. Petőfi emléke. — Saját tudósítónktól. — Az eddigi megállapodások szerint a budapesti Petőfi-szobor előtt Halmos János polgármester fogja mondani az ünnepi beszédet. Utána Jókai Mór elszavalja Apotheozis-ét, majd pedig az egyetemi ifjúság szónoka lép az emelvényre. A Petőfi-ünnep tárgyában rendkívüli gyűlést tartott tegnap este az egyetemi ifjúság. Elhatározták, hogy Gebhard Károly fog beszélni a Petőfitéren, Bénásd Ákos pedig elszavalja az Egy gondolat bánt engemet . . . című költeményt. Az ifjúság Petőfi-emlékalbumába Wlassics miniszter gyönyörű cikket küldött. Az emléklap ára tíz krajcár lesz. * Az országos magyar dalosegyesület elnöksége fölhívta a fővárosi dalosköröket, hogy testületileg vegyenek részt a július 30-iki Petőfi-ünnepen. A dalosköröket Bellovits Imre tanítja be a Honfi dalra, a Talpra magyar-ra és a Slimnusz-ra. A próba minden kedden este hét órakor van a Zenekedvelők Egyesületében (Bálvány-utca). A debreceni daloskör Petőfi-ünnepet rendez július 30-án Márk Endre vezetésével. A Petőfi költeményeire írott férfikarból rendezi hangversenyét. — A kispesti daloskor is rendez Petőfi-Ünnepet az Ullmannféle vendéglőben. Seres Ferenc elnök mondja az ünnepi beszédet.* A kolozsvári országos történelmi ereklyemúzeum, igazgatósága tegnap délután ülést tartott a segesvári Petőfi-ünnep dolgában. Az értekezleten jelenvoltak : Deáky Albert elnök, Nagy Pál 48/49-es honvédfőhadnagy egyesületi jegyző, Sándor József orsz. képviselő, Fekete-Nagy Béla, Ruszkó István, Harkányi Miklós, Bakó Lajos, Szadeczky Béla, Sipos Károly, Tanács József és mások. Deáky elnök bemutatta a Petőfi Társaság hazafias hangú levelét, mely az ünnepen való részvételre hívja föl az ereklyemúzeumot. Sándor József orsz. képviselő, az Emke első alelnöke bejelentette, hogy az Emke is testületileg részt vesz, koszorút helyez Petőfi szobrára. A cser és babérból összeállított koszorút Fekete-Nagy Béla, az Emke jegyzője viszi ki az ünnep színhelyére. Előadta továbbá, hogy a kolozsvári daloskör is résztvesz az ünnepben és ott három hazafias dalt kíván elénekelni. A daloskör kirándulásának részleteit Kozma Endre dr. titkár intézi. A kolozsvári kirándulókra nézve az ülés elhatározta, hogy az ereklyemúzeum sürgősen kérje föl az üzletvezetőséget, valamint a Petőfi Társaságot, hogy a különvonathoz Kolozsvárt legalább két kocsit csatoljanak. Egyúttal arra is fölkéri az ereklyemúzeum a máv. igazgatóságot, hogy a Kolozsvárról indulók részére 50°/C ármérséklést adjon. Az ülés örömmel vette tudomásul Sándor József orsz. képviselő értesítését, hogy az ünnepre vonatkozó előmunkálatok Segesvárott is folynak s erre a Petőfi Társaság Kisküllő megye alispánját, Somogyi Istvánt kérte föl. A honvédsirok fölötti gyönyörű parkot és festői Petőfi-örházat Haller Louise grófnő létesítette. Ő fizeti a kertészt és őrt is. Ezért a muzeum elismeréséül márványtáblát helyez a Petőfi-örház falába s azt az ünnep napján leleplezi.* A Kereskedelmi alkalmazottak országos egyesülete a Petőfi-ünnep alatt koszorút tesz a költő szobrára. — A Népszínház képviseletében Fodor Oszkár dr. titkár és Faludi Miklós utazik a segesvári Petőfi-ünnepre a díszes koszorút fog helyezni a költő szobrára.* Nagybánya, ahol Petőfi oly örömmel tartózkodott, szintén megünnepli a költő emlékét Morvay Győző tanár kezdésére. Az ünnepnek a következő a programja: Julius 30-án reggel: kirándulás a közeli Koltóra. Istentisztelet a templomban, azután Petőfi fájának és Teleki Sándor gróf sírjának megkoszorúzása. Délben a Petőfi-emléktábla leleplezése a városházán. A városház azelőtt szálló volt, a hol Petőfi Erdődről Koltóra menet a nászéjszakát töltötte. A tábla fölirása ez: E húsban szállt meg Petőfi Sándor 1847 szept. 8. — Közadakozásból. A tábla költségeit az iskolásfiúk adták össze. Lesz emlékbeszéd és szavalat is. Délután kivonulás a Petőfitanyára, ahol megkoszorúzzák a már meglevő emléktáblát. Este a ligetben vacsora és tánc. Beszédet mond: Petőfi egykori barátja, törökfalvai Papp Zsigmond, Ilévész János szerkesztő, Nagy Gábor joghallgató, Gergely György, a kolozsvári egyetemi kör elnöke és Morvay Győző tanár, Nagy Gábor és Melák Gyula szaval, a daloskor pedig hazafias dalokat énekel.* A szepes-szombati szabadságemlék végrehajtó bizottsága július 3- án, Petőfi halálának ötvenéves évfordulója alkalmából leleplező ünnepet rendez. Az ünnep programja ez: Képviselőtestületi díszközgyűlés a városház tanácskozó termében. A közönség az emlékoszlophoz vonul. Himnusz, előadja a szepes-szombati és matheóci daloskör. Ünnepi beszéd, mondja Sax Ágoston , dr. Szabadságemléke. Költemény. Irta és szavalja Ábrányi Emil. Talpra magyar, ifj. Szotyori Nagy Károlytól, előadja a szepesszombati és matheóci daloskör. Der Freiheitsbaum, előadja Brósz János. Szózat, előadja a szepesszombati és matheóci daloskor. A leleplező ünnepet este hangverseny követi, amelyet egészen Petőfi emlékének szenteltek. A hangverseny után előképben bemutatják Petőfi halálát.* Az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület hosszabb levelet intézett Bartók Lajoshoz, a Petőfi-Társaság alelnökéhez. Az egyesület áthatva a hazafias ünnep nagy nemzeti jelentőségétől és hódolva a halhatatlan költő emlékének , elhatározta, hogy az ünnep alkalmából Segesvárra kegyeletes célú kirándulást rendez és arra összes tagjait meghívja. Az egyesületet Feilitzsch Artur báró elnök vezetésével mintegy 150 tag fogja képviselni. * A nagykárolyi Kölcsey-egyesület nevében Nagy László alispán, az egyesület elnöke, levelet írt Bartók Lajosnak, amelyben tudatja, hogy az egyesület nem vesz részt a segesvári ünnepen, mert külön ünnepet rendez ugyanazon a napon Erdődön. Petőfi feleségének, Szendrey Júliának a szülőhelyén, ott, ahol Petőfi életének egyik legboldogabb idejét élte.* Pancsováról jelentik: A pancsovai nemzeti szövetség, a Gromon Dezső magyar nyelvterjesztő egyesület, a társaskör, a magyar daloskor, a pancsovai férfi-dalegyesület, az evang. és izraelita templom dalosegyesületek elhatározták, hogy Petőfi Sándor halálának 50-ik évfordulóján gyászünnepet rendeznek. A program a következő : Himnusz, éneklik a dalegyesületek, Apotheozis, Jókai Mórtól, emlékbeszéd, szavalat Petőfi költeményeiből és végül Talpra magyar, éneklik a dalegyesületek. * (A Singergyár.) Egy gyárigazgató, aki sztrájkoló munkásaival elmegy a korcsmába mulatni, később becsip és a sztrájk főcinkosait ölelgeti, mindenesetre az úgynevezett ritkaságok közé tartozik. Kövesi Albert legújabb, darabja A Singergyár, melyet ma mutattak be a Krisztinavárosi Színkörben, dicsekszik a gyárigazgatók e különös példányával. Kövesinél az alkohol simítja el a szociális ellentéteket. Nem hisszük, hogy ezzel a módszerrel meg volna oldva a szociális kérdés problémája, de meglehet, hogy az ügyes, szerencséskezű Kövesi egy színházi siker problémáját megoldotta vele s ő rá nézve elvégre ez a lényeges. A szerző meseszövő talentuma kissé sztrájkol a darabban. De vannak a Singer-gyárnak jó figurái, akik elvégre nem tehetnek arról, hogy nem keverednek bonyodalmakba. A főszemély egy bőbeszédű munkáslány, aki mii tendenciáját képviselvén, a munkáskérdésről szónokol. Egy kis klotúr ráférne. Szende Anna igen jól játszotta ezt a szerepet. Előfordul még egy fotográfus, egy költönő és egy sportférfiú, akik fölváltva képviselik a humort a BUDAPESTI HÍREAP. (201. vt.) tartott ülésén hozzájárult a szubvenció megadásához. — Az ószeresek panasza. Az ószeresek nincsenek megelégedve a Teleky-téri állapotokkal. Az Kijvásár-téren egy pár forintért akkora helyet foglaltak el, amennyit akartak, a Teleky-téri csarnoknak pedig szabott ára van. Amikor átköltöztek, az ószeresek egymásra licitáltak s az elöljáró figyelmeztette őket, hogy ne verjék föl mesterségesen az árakat. A jó idő elmúlt s az ószeresek alig tudják a nagy bért megfizetni. Most már az alapösszeg leszállítását kérték. A pénzügyi bizottság, Baló László jegyző referálása után, ma a magas bódék alapbérét 12 forintról 10 forintra, az alacsony bódékét 10 forintról 9 forintra szállította le. ( Adókivetés: A fővárosi adókivető bizottságok holnap, szombaton, a következő helyrajzi számú III. osztályú keresetadó-javaslatokat tárgyalják : a III. kerületben 1429/2—1850 számig; a IV. kerületben 623—626 számig; az V. kerületben az első bizottság 830—831 számig, a második bizottság a külön meghívottakat; a VI. kerületben az első bizottság 3965—3970 számig, a második bizottság 3469—3474 számig; a VII. kerületben az első bizottság a külön meghívottakét; a VIII. kerületben az első bizottság a külön meghívottakét; a IX. kerületben 9425—9442 számig. igy. július 22.