Budapesti Hírlap, 1899. július (19. évfolyam, 180-210. szám)

1899-07-22 / 201. szám

8 fát sem ér. A tanács nem is akart több ilyen össze­írást. A tanács úgy tervezte, hogy a jövő esztendő­ben az általános népszámlálás alkalmával pontosan összeíratja az iskolaköteleseket. A kultuszminiszter azonban követelte az összeírást. A főváros kétszer is fölírt, hogy várjon a miniszter a jövő esztendőig, akkor megcsinálhatják a pontos összeírást. A miniszter nem engedett, a tanács tehát rábízta a kézbesítőkre. És nem lehetetlen, hogy a­mint három év előtt tízezer iskolakerü­lő volt, az idén tízezerrel kevesebb iskolaköteles lesz, mint a­mennyi iskolába jár. Ennek az összeírásnak a költsége igazán kidobott pénz. — Iskolaszéki tagok választása. Az 1896. évben választott iskolaszéki tagoknak a mandá­tuma szeptemberben lejár. A tanács tehát fölhivta az igazoló választmányt, hogy az iskolaszéki tagok választására az intézkedéseket tegye meg. Az igazoló választmány­ — mint értesülünk — csak októberre akarja kitűzni az új választást. El­akarja kerülni a választmány, hogy a beírásoknál zavarok legyenek. Eddig ugyanis a beírások ide­jében választották az iskolaszéki tagokat s nem tudták, hogy az új tagok, vagy a régiek vegye­nek-e részt a beírásokon. — Az elüljáróságok éjjeli inspekciója. A belügyminiszter elrendelte, hogy a járvány alkal­mával az elüljáróságok éjjeli inspekciót tartsanak. A rendelet alapján a tanács fölhívta az illetékes ügyosztályt, tanulmányozza, nem lehetne-e az elöl­járóságoknál az éjjeli inspekciót állandósítani. Az ügyosztály ma a kerületi elöljárókat hívta föl, hogy legközelebbi értekezletükön tárgyalják a kérdést és tegyenek jelentést. Az elöljáróságok éjjeli inspek­ciója körülbelül tízezer forintjába kerülne a város­nak, haszna azonban nagyon kevés lesz belőle. Minden balesetnél a rendőrség jelenik meg, a rendőrségnél orvosi inspekció is van. Ha pedig műszaki emberre van szükség, ott van a központi mérnöki hivatal inspekciója. Az elöljáróságokra rendes körülmények között éjjel nincsen szükség. Este hat óráig pedig úgy is­­tartanak inspekciót az elüljáróságok. — A Kisfaludy-Színház szubvenciója. A tanács utasította a pénzügyi osztályt, hogy a jövő évi budgetbe a Kisfaludy-Színház számára 6000 forintot vegyen föl. — A hazai ipar pártolása. A tanács any­­nyira neki­buzdult a hazai ipar pártolásának, hogy a pártolásával üti agyon a hazai ipart. Egy gyújtó­­gyár ajánlotta föl a portékáját s a tanács nagy lelkesedésében kiadta a rendeletet, hogy a hivata­lok vezetői csak annak a gyárnak a produktumát használják. A gyujtógyárosok egyesülete ma kérel­met adott be a tanácshoz, hogy módosítsa a rende­letét. Kérelmében elmondja, hogy Magyarországon 15 gyujtógyár van, közöttük olyan is, a­mely már 40 —50 éve működik. A tanácsi rendelet pedig a monopolizált egy gyáron kívül a többi hazai gyárt agyonüti, mert a vidék is a főváros példáját kö­veti. Arra kéri az egyesület a tanácsot, módosítsa úgy a rendeletét, hogy a hivatalok csak hazai gyártmányt vásároljanak. De ne adjon monopóliu­mot egy gyárnak a többi rovására. A kérelem tel­jesen jogos és a tanács valószínűleg teljesíteni is fogja. — A Várpart építése. A közgyűlés elhatá­rozta, hogy a Várpartot s a Lánchíd-utcát az idén megépíti. Az építés költségét föl is vették a budgetbe. A tanács legutóbbi ülésén elhatározta, hogy az idén nem építik meg az utakat, mert ott tervezik a Rudas-fürdőhöz vezető földalatti vasutat. — A ferencvárosi adófelügyelőség. A IX. kerületi adófelügyelőség eddigi hivatalos helyiségé­ből a Soroksári­ utca 56. számú házába költözött át. — Kolera-költség. A főváros nem tudja ki­heverni az 1892-ik évi kolera költségét. Még min­dig tartozik egyeseknek, a­kik hét esztendeje vár­nak a pénzükre. A főváros fölhívására 1892-ben a rendőrség több bérkocsit rendelt ki a Bakács-térre, hogy szükség esetén a járvány­bizottság rendelke­zésére legyen. A járvány után a bérkocsisok a fuvardíjukat követelték, még pedig az egész időre, a­mig a Bakács-téren várakoztak. A főváros csak arra az időre akarta fizetni a bérkocsisokat, a­mikor tényleg fuvaroztak. A bérkocsisok beperelték a vá­rost s a pert megnyerték, mert a Kúria kártérítési igényüket megállapította. A bérkocsisok nem akar­tak tovább pörösködni, egyezséget ajánlottak. Le­mondtak a perköltségről és a kamatról, csak a tőkét követelték. A tanács tegnapi ülésén meg is sza­vazta a követelésüket. — Szubvenció. Az országos iparegyesület 2000 forint szubvenciót kért a fővárostól. A pénz­ügyi bizottság Vid­a Imre tanácsos elnöklésével ma IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, jul. 21. Petőfi emléke. — Saját tudósítónktól. — Az eddigi megállapodások szerint a buda­pesti Petőfi-szobor előtt Halmos János polgármester fogja mondani az ünnepi beszédet. Utána Jókai Mór elszavalja Apotheozis-ét, majd pedig az egye­temi ifjúság szónoka lép az emelvényre. A Petőfi-ünnep tárgyában rendkívüli gyűlést tartott tegnap este az egyetemi ifjúság. Elhatároz­ták, hogy Gebhard Károly fog beszélni a Petőfi­­téren, Bénás­d Ákos pedig elszavalja az Egy gondolat bánt engemet . . . című költeményt. Az ifjúság Petőfi-emlékalbumába Wlassics miniszter gyönyörű cikket küldött. Az emléklap ára tíz krajcár lesz. * Az országos magyar dalosegyesület elnöksége fölhívta a fővárosi dalosköröket, hogy testületileg vegyenek részt a július 30-iki Petőfi-ünnepen. A dalosköröket Bellovits Imre tanítja be a Honfi dal­ra, a Talpra magyar­­-ra és a Slimnusz-ra. A próba minden kedden este hét órakor van a Zene­kedvelők Egyesületében (Bálvány-utca).­­ A debreceni daloskör Petőfi-ü­nnepet rendez július 30-án Márk Endre vezetésével. A Petőfi költeményeire írott férfikarból rendezi hangversenyét. — A kis­pesti daloskor is rendez Petőfi-Ünnepet az­ Ullmann­­féle vendéglőben. Seres Ferenc elnök mondja az ünnepi beszédet.* A kolozsvári országos történelmi ereklyemúzeum, igazgatósága tegnap délután ülést tartott a seges­vári Petőfi-ünnep dolgában. Az értekezleten jelen­voltak : Deáky Albert elnök, Nagy Pál 48/49-es honvédfőhadnagy egyesületi jegyző, Sándor József orsz. képviselő, Fekete-Nagy Béla, Ruszkó István, Harkányi Miklós, Bakó Lajos, Szadeczky Béla, Sipos Károly, Tanács József és mások. Deáky elnök bemutatta a Petőfi­ Társaság hazafias hangú levelét, mely az ünnepen való rész­vételre hívja föl az ereklye­múzeumot. Sándor József orsz. képviselő, az Emke első alelnöke bejelentette, hogy az Emke is testületileg részt vesz, koszorút helyez Petőfi szobrára. A cser­ és babérból össze­állított koszorút Fekete-Nagy Béla, az Emke jegy­zője viszi ki az ünnep színhelyére. Előadta továbbá, hogy a kolozsvári daloskör is résztvesz az ünnepben és ott három hazafias dalt kíván elénekelni. A da­loskör kirándulásának részleteit Kozma Endre dr. titkár intézi. A kolozsvári kirándulókra nézve az ülés elhatározta, hogy az ereklyemúzeum sürgősen kérje föl az üzletvezetőséget, vala­mint a Petőfi­ Társaságot, hogy a különvonathoz Kolozsvárt legalább két kocsit csatoljanak. Egyúttal arra is fölkéri az ereklyemúzeum a máv. igazgató­ságot, hogy a Kolozsvárról indulók részére 50°/C ármérséklést adjon. Az ülés örömmel vette tudomásul Sándor József orsz. képviselő értesítését, hogy az ünnepre vonatkozó előmunkálatok Segesvárott is folynak s erre a Petőfi­ Társaság Kisküllő megye alispánját, Somogyi Istvánt kérte föl. A honvédsirok fölötti gyönyörű parkot és festői Petőfi-örházat Haller Louise grófnő létesítette. Ő fizeti a kertészt és őrt is. Ezért a muzeum elismeréséül márványtáblát helyez a Petőfi-örház falába s azt az ünnep napján leleplezi.* A Kereskedelmi alkalmazottak országos egyesü­lete a Petőfi-ünnep alatt koszorút tesz a költő szobrára. — A Népszínház képviseletében Fodor Oszkár dr. titkár és Faludi Miklós utazik a segesvári Petőfi-ünnepre a díszes koszorút fog helyezni a költő szobrára.* Nagybánya, a­hol Petőfi oly örömmel tartóz­kodott, szintén megünnepli a költő emlékét Morvay Győző tanár kezdésére. Az ünnepnek a következő a programja: Julius 30-án reggel: kirándulás a közeli Koltóra. Istentisztelet a templomban, azután Petőfi fájának és Teleki Sándor gróf sírjának megkoszorú­zása. Délben a Petőfi-emléktábla leleplezése a város­házán. A városház azelőtt szálló volt, a hol Petőfi Erdődről Koltóra menet a nászéjszakát töl­tötte. A tábla fölirása ez: E húsban szállt meg Petőfi Sándor 1847 szept. 8. — Közadakozásból. A tábla költségeit az iskolásfiúk adták össze. Lesz emlék­beszéd és szavalat is. Délután kivonulás a Petőfi­­tanyára, a­hol megkoszorúzzák a már meglevő emléktáblát. Este a ligetben vacsora és tánc. Beszé­det mond: Petőfi egykori barátja, törökfalvai Papp Zsigmond, Ilévész János szerkesztő, Nagy Gábor jog­hallgató, Gergely György, a kolozsvári egyetemi kör elnöke és Morvay Győző tanár, Nagy Gábor és Melák Gyula szaval, a daloskor pedig hazafias dalo­kat énekel.* A szepes-szombati szabadságemlék végrehajtó bizottsága július 3- án, Petőfi halálának ötvenéves évfordulója alkalmából leleplező­ ünnepet rendez. Az ünnep programja ez: Képviselőtestületi díszközgyűlés a városház tanácskozó termében. A közönség az emlékoszlophoz vonul. Himnusz, elő­adja a szepes-szombati és matheóci daloskör. Ünnepi beszéd, mondja Sax Ágoston , dr. Szabadságemléke. Költemény. Irta és szavalja Ábrányi Emil. Talpra magyar, ifj. Szotyori Nagy Károlytól, előadja a szepes­szombati és matheóci daloskör. Der Freiheits­­baum, előadja Brósz János. Szózat, előadja a szepes­­szombati és matheóci daloskor. A leleplező­ ünnepet este hangverseny követi, a­melyet egészen Petőfi emlékének szenteltek. A hangverseny után előképben bemutatják Petőfi halálát.* Az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület hosszabb leve­let intézett Bartók Lajoshoz, a Petőfi-Társaság alelnökéhez. Az egyesület áthatva a hazafias ünnep nagy nemzeti jelentőségétől és hódolva a halhatat­lan költő emlékének , elhatározta, hogy az ünnep alkalmából Segesvárra kegyeletes célú kirándulást rendez és arra összes tagjait meghívja.­ Az egye­sületet Feilitzsch Artur báró elnök vezetésével mintegy 150 tag fogja képviselni. * A nagykárolyi Kölcsey-egyesület nevében Nagy László alispán, az egyesület elnöke, levelet írt Bartók Lajosnak, a­melyben tudatja, hogy az egyesület nem vesz részt a segesvári ünnepen, mert külön ünnepet rendez ugyanazon a napon Erdődön. Petőfi feleségének, Szendrey Júliának a szülőhelyén, ott, a­hol Petőfi életének egyik leg­boldogabb idejét élte.* Pancsováról jelentik: A pancsovai nemzeti szövetség, a Gromon Dezső magyar nyelvterjesztő egyesület, a társaskör, a magyar daloskor, a pancsovai férfi-dalegyesü­let, az evang. és izraelita templom dalosegyesületek elhatározták, hogy Petőfi Sándor halálának 50-ik évfordulóján gyászünnepet rendeznek. A program a következő : Himnusz, éneklik a dalegyesületek, Apotheozis, Jókai Mór­tól, emlékbeszéd, szavalat Petőfi költeményeiből és végül Talpra magyar, éneklik a dalegyesületek. * (A Singer­gyár.) Egy gyárigazgató, a­ki sztrájkoló munkásaival elmegy a korcsmába mulatni, később becsip és a sztrájk főcinkosait ölelgeti, mindenesetre az úgynevezett ritkaságok közé tar­tozik. Kövesi Albert legújabb, darabja A Singer­­gyár, melyet ma mutattak be a Krisztinavárosi Színkörben, dicsekszik a gyárigazgatók e különös példányával. Kövesinél az alkohol simítja el a szociális ellentéteket. Nem hisszük, hogy ezzel a módszerrel meg volna oldva a szociális kérdés problémája, de meglehet, hogy az ügyes, szeren­­cséskezű Kövesi egy színházi siker problémáját megoldotta vele s ő rá nézve elvégre ez a lénye­ges. A szerző meseszövő talentuma kissé sztrájkol a darabban. De vannak a Singer-gyárnak jó figurái, a­kik elvégre nem tehetnek arról, hogy nem keve­­rednek bonyodalmakba. A főszemély egy bőbeszédű munkáslány, a­ki­­ mii tendenciáját képviselvén, a munkáskérdésről szónokol. Egy kis klotúr ráférne. Szende Anna igen jól játszotta ezt a szerepet. Elő­fordul még egy fotográfus, egy költönő és egy sportférfiú, a­kik fölváltva képviselik a humort a BUDAPESTI HÍREAP. (201. vt.) tartott ülésén hozzájárult a szubvenció meg­adásához. — Az ószeresek panasza. Az ószeresek nincsenek megelégedve a Teleky-téri állapotokkal. Az Kijvásár-téren egy pár forintért akkora helyet foglaltak el, a­mennyit akartak, a Teleky-téri csar­noknak pedig szabott ára van. A­mikor átköltöztek, az ószeresek egymásra licitáltak s az elöljáró figyelmeztette őket, hogy ne verjék föl mestersé­gesen az árakat. A jó idő elmúlt s az ószeresek alig tudják a nagy bért megfizetni. Most már az alapösszeg leszállítását kérték. A pénzügyi bizott­ság, Baló László jegyző referálása után, ma a magas bódék alapbérét 12 forintról 10 forintra, az alacsony bódékét 10 forintról 9 forintra szállí­totta le. ( Adókivetés: A fővárosi adókivető bizott­ságok holnap, szombaton, a következő helyrajzi számú III. osztályú keresetadó-javaslatokat tárgyal­ják : a III. kerületben 1429/2—1850 számig; a IV. kerületben 623—626 számig; az V. kerületben az első bizottság 830—831 számig, a második bizott­ság a külön meghívottakat; a VI. kerületben az első bizottság 3965—3970 számig, a második bizott­ság 3469—3474 számig; a VII. kerületben az első bizottság a külön meghívottakét; a VIII. kerü­letben az első bizottság a külön meghívottakét; a IX. kerületben 9425—9442 számig. i­gy. július 22.

Next