Budapesti Hírlap, 1899. szeptember (19. évfolyam, 242-271. szám)
1899-09-20 / 261. szám
6 BUDAPESTI HÍRLAP. (261. sz.) .1899. szeptember 20. — (Eger városa egy magyar írónak.) Gárdonyi Géza, a kiváló iró, ki Egerben él, nemrég arra kérte Eger városát, hogy adja el neki a háza előtt elterülő városi telket. A nemesen gondolkodó képviselőtestület erre a kérésre ingyen engedte át haszonélvezetre a kívánt területet. Gárdonyi Géza szép köszönő levelet írt a képviselőtestületnek, amiből közöljük az alábbi részt: Fiatalságom óta az volt az egyik jámbor óhajtásom, hogy öregségemre ide húzódhassak Egerbe, a fenséges romok közelébe és itt várjam meg életem decemberét. A sors előbb megajándékozott e kedvezéssel és én örömmel jöttem ide, hogy egy kis sánci parasztházban műhelyt állítva, folytassam azt a csöndes munkát, amelyet aminden élet Ura nekem foglalkozásomul kijelölt. Boldog voltam, hogy Eger város lakói közé telepedhettem. Ez a város a magyar dicsőség városa. Minden kő a hazaszeretetről és nemzeti kötelességről beszél benne. És én e romokat szemlélve, mindennap érzem e városnak évszázadokon át sugárzó dicsőségét és hazaszeretetét. És látom mostan, hogy az az érzés és az a gondolkozás, amely e város lakóit a múltban fényes példaképpé emelte, nem hamvadt el az idővel. A múlandóság magával vitte az apák arcát és elporlasztotta az apák vérét, de nem vitte el és nem , porlasztotta el az apák nemes és fenkölt lelkét. Ez benne él, benne érez és benne gondolkodik Eger város fiaiban. A viharok idején kimagaslott ez a város az önfeláldozó honszeretet erejével, a béke idején kimagaslik minden nemzeti erőtmegbecsülő nemes gondolkozásával. Ennek a gondolkozásnak köszönhetem én, hogy csekély személyemben a magyar irodalmat olyan megbecsülés érte, a minőhöz hasonlót a városok történetében és az irodalomtörténet lapjain hiába keresünk. (A magyar színek védelme.) A belügyminiszter tudvalevőleg Brassó városának nemrég rendeletet küldött, amelyben megvédelmezi a magyar nemzeti színeket és megszabja, hogy hol szabad esetleg az úgynevezett szász színeket alkalmazni lobogón, kokáidán, díszítésen. A brassói rendőrkapitány plakátokon tette közzé a rendeletet, amely ellen azért mégis vétettek már. A brassói szász leányiskolában ugyanis — írja levelezőnk — a minap ünnepség volt. A tanítók a gyermeksereget kék-vörös kokárdával meg vállszalaggal aggatták tele, mitsem törődve a miniszter rendeletével. A rendőrség azonban a brassói főkapitány meghagyásából leszedette az idegen szinű ékességeket a gyermekekről. A tanítók felebbezést adtak be ez ellen az intézkedés ellen, a rendőrkapitányság azonban elutasította őket, kijelentvén, hogy a rendelet ellen nem lehet fölebbezni. Az intézet igazgatósága most az alispánhoz akar fölebbezni. (A csongrádi Kossuth-szobor.) Csongrád város polgársága szeptember 24-én, vasárnap, fogja nagy ünnep kíséretében leleplezni az ottani Kossuth-szobrot. A leleplező ünnepen Kossuth Ferenc is jelen lesz. (A király konyhája.) Az épülő új királyi palota egyik legfontosabb része, az udvari konyha már teljesen készen van. Kilenc helyisége van a pincében berendezett konyhának, valamennyi egymásba nyílik. A legnagyobb a helyiségek közül a nagy udvari konyha, amely hatalmas, tágas terem, közepén óriás takaréktűzhely van, amelynek mind a két oldalán süthetnek-főzhetnek akár ezer ember számára is. Ennek különben is az a célja, hogy az udvari ebédekre szükséges ételeket elkészítsék rajta. A konyha közepén márványlapos hosszú tálaló asztalok vannak. Hasonló nagyságú a sütőkonyha, amelynek egy nagyobb terme s egy kisebb benyílója van. A két helyiséget elválasztó középfalhoz támaszkodik az óriási kettős nyárssütő. Azután következik a konyhahelyiségek legfontosabb része, a király külön konyhája. Ez persze kisebb a többinél, de fölszerelésére annál nagyobb gondot fordítottak. Ennek is a közepén van a takaréktűzhely hármas nyílású tetővel, finom sárgaréz alkatrészekkel, vízvezetékkel és hőmérővel. A helyiség bejáratánál van még egy kisebb tűzhely: ez a király külön kávéstűzhelye, ahol csak az ő kávéját készítik. Külön konyhája van az udvar többi tagjának s ez a királyi főhercegi konyha. Két takaréktűzhely van benne. Egyiken az ételeket készítik, a másikon a kávét. A királyi palota konyhájának kiegészítő részei: a nagy udvari cukrászkonyha, ahol hosszú asztalszerű tűzhely húzódik el a fal mellett, aztán a kis cukrászkonyha, mellette a dolgozó konyha, ahol előkészítik az ételt a sütésre-főzésre. Legvégül van a cselédség konyhája. A konyha valamennyi helyisége a legnagyobb diszszel van fölszerelve s a modern konyhatechnika minden vívmányával ellátva. A helyiségeket gázzal és villamossággal világítják, minden takaréktűzhelybe vízvezetéket vezettek és minden tűzhelyet világítógázzal fűtenek. A helyiségek padozatát cementmozaik fedi. A helyiségek falát két méter magasságban majolika-lemezek borítják. Amit először kellett volna említenünk, a királyi konyha utolsó zugáig, utolsó szögéig a magyar ipar munkája: a takaréktűzhelyek egy régi magyar cégtől valók, a majolikarészek magyar majolikagyárból, az asztalok, állványok magyar asztalosoktól. (Egy ezredes bucsuzása.) A nagyváradi várban, mint tudósítónk jelenti, szép ünnep volt tegnap. Wagner Vilmos ezredes negyven évi szolgálat után nyugalomba vonult s ez alkalomból a király a Vaskorona-rend III. osztályú rendjelét adományozta neki. A nyugalomba vonuló ezredes kitűnő katona volt, a közlegény sorból küzdötte föl magát és kivált az olasz csatamezőkön és az 1866-iki háborúban szerzett magának érdemeket. A király figyelmét is több ízben magára vonta az ezredes s a legutóbbi buziási hadgyakorlaton egy kiválóan ügyes csapatmozdulata után a király meg is jegyezte: — Hiszen ez az öreg Wagner! Hogy van az öreg? Úgy látom, még mindig jó erőben van! A József-ezred meghatóan búcsúzott most az ezredestől. Az egész ezred kivonult a vár udvarára s a távollevő ezredes helyett Catty alezredes tűzte Wágner Vilmos mellére, lelkes beszéd kíséretében a Vaskorona-rendet. Wágner ezredes válaszában kérte bajtársait, hogy jövőre is a József-ezred dicsőségének emelésére törekedjenek. (A legöregebb negyvennyolcas honvéd.) Szabadkán a múlt csütörtökön ünnepelte Semsey Tamás, 48-as honvédtüzérszázados születésének századik évfordulóját. A vitéz százados szabadságharcunk élő bajnokainak nesztora. A 48-as honvédek az ország minden részéből fölkeresték üdvözletükkel. A Szabadkán élő összes honvédek személyesen fejezték ki legöregebb bajtársuk előtt szerencsekivonatukat. A kolozsvári országos történelmi ereklyemúzeum tette meg az első lépést a száz éves szabadságharcos ünneplésére. Semsey 1873 óta nyugdíjat kap s ezért az ereklyemúzeum Széll Kálmán miniszterelnökhöz fordult, hogy kerestesse ki az agg honvéd keresztlevelét. Nemsokára megérkezett a válasz, amely szerint a miniszterelnökségben nem találják a kért iratokat. Semsey saját nyilatkozatai és egyéb adatok alapján azonban a múzeum igazgatósága mégis megállapította a 48-as tüzérkapitány korát. A századik születésnapra az ereklyemúzeum üdvözléjével kíséretében három aranyat és jófajta öreg borokat küldött Schmausz Endre főispánnak, hogy adja át Semseynek. Az üdvözlő levélben érdekes adatok vannak a legöregebb magyar szabadsághős életéből. Semsey Sátoralja-Ujhelyen Kossuth Lajosnak iskolatársa és egyik legjobb barátja volt. Tanulmányainak befejezése után az első határőrezred tisztje lett s mint ilyen 1832-ig szolgált. A szabadságharc kitörésekor Gábor Áron székely csapatába állt, amelynek ő volt az egyetlen képzett tüzértisztje. A kökösi csatában, ahol Gábor Áron elesett, Semsey tette lehetővé a magyar csapatok visszavonulását. Maga is megsebesült, de azért átvette a parancsnokságot, a tüzérütegeket visszafordította a kozákok felé s addig maradt a helyén, a mig a 85. és 86. zászlóalj visszavonult. A száz éves honvéd egészsége ma is igen jó. Nemrég kigyógyult köszvényes bajából s alig használja régi botját, a melyet még a szabadságharcban szerzett. (Munkások a vértanuknak.) Az aradi gép- és vaggongyár munkásai pompás koszorút helyeznek október 6-án a vértanuk szobrára. Megtakarított filléreikből öt kilogram súlyú ezüstkoszorút csináltattak s a szalag két ágára ezt a fölirást vésették . 1899 október 6. Az aradi gép- és vagyongyár hazafias munkásai. Ti meghaltatok a hazáért! Mi dolgozunk a hazáért! — (Nagy idők tanúja.) Diósgyőri Simon Endre 1848—49-iki honvédfőhadnagy, nyugalmazott királyi törvényszéki biró, szeptember 15-én 75 éves korában meghalt, Gyulán. Elhunytaz özvegye szül. verseci Biberly Terézia, felnőtt gyermekei és kiterjedt rokonság gyászolja. (Egy tanító emléke.) A fővárosban a múlt hónapban hunyt el Luttenberger Ágost evangélikus tanító, a kiváló pedagógus. A fővárosi tanítóság körében mozgalom indult meg, hogy az elhunyt nevére jótékonycélú alapítványt tesznek. Luttenbergernek sok ezer tanítványa közül ma már igen sok, előkelő állású ember. Atanítványok, jó barátok és kartársak köréből Péterfy Sándor kir. tanácsos elnöklésével ma száztagú bizottság alakult, mely már meg is kezdte a gyűjtést. Az adományokat a gyűjtőbizottság pénztárosához, Scholtz Lajos tanárhoz lehet küldeni. (Deák-tér 4. sz.) — (Gyászrovat.) Scheurer-Kesztner szenátor, a francia szenátus volt alelnöke, akinek nevét a Dreyfus-ügy tette ismeretessé, mint egy párisi távirat jelenti, meghalt. Scheurer-Kesztner jóformán a legelső volt azok közt, akik Dreyfus ártatlanságát hirdették. A Dreyfus-család és kevés számú hívük elsősorban őt avatták be abba a mozgalomba, amelyet Dreyfus kiszabadítása végett meg akartak indítani. A Dreyfus-családnak tekintélyes, jó nevű emberre volt szüksége, akit előtérbe toljon s a ki nevének és állásának súlyával előmozdítja ügyüket. Erre a feladatra nagyon jónak látszott Scheurer- Kestner, a ki a mellett, hogy elzászi volt, még a francia szenátus alelnöki állását is betöltötte. Mathieu Dreyfus elmondta neki öcscse ügyének állását és ráterelte gyanúját Walsin- Esterházyra. Mathieus argumentumai meggyőzték Scheurer-Kestnert, aki a szenátusban szóba hozta a Dreyfus-ügyet és nyiltan kijelentette, hogy nem Dreyfus, hanem Walsin az áruló. Billot hadügyminiszter azonnal válaszolt Scheurer-Kestner interpellációjára és oly határozottan nyilatkozott Dreyfus bűnösségéről, hogy a szenátus majdnem egyhangúan vette tudomásul a miniszter válaszát. Scheurer- Kestner ezzel lejárta magát. A szenátus néhány héttel utóbb újra megválasztotta elnökségét és Scheurer-Kestnert ezúttal még csak nem is jelölték az alelnöki állásra. Ettől fogva nem is igen beszéltek róla. Csak most a Dreyfus-per idején emlegették újra. Ő is meg volt idézve a száz és egy néhány tanú között, de már nem jelenhetett meg ; a halálos betegség az ágyba vetette. Fölolvasták tanúvallomását. Azt mondta benne, hogy meg van győződve Dreyfus ártatlanságáról és Walsin bűnösségéről. A katonai bíróság éppoly kevéssé hajtott a szavára, mint a szenátus. Aznap halt meg, amelyen hire érkezett Dreyfus megkegyelmezésének. Vizkeleti Kiss Gyula vármegyei bizottsági tag ötvenkilenc éves korában meghalt Gosztonyban. Ma temették. Vetési Szabó Paula hatvanhat éves korában meghalt Budapesten. Ma temették. Özvegy Fest Antalné, született Schuszter Antónia, nyolcvanöt éves korában meghalt. Az elhunytban Fest Jenő m. kir. posta- és táviró felügyelő és Fest Aladár m. kir. állami főgimnáziumi igazgató édesanyját gyászolja. Az elhunytat holnap délután temetik a Krisztina-körut 19-dik számú házából. (A franciás miasszony.) Szépasszony rabja van ma reggel óta a főkapitányságnak: Csorba Árpád gyógyszerészsegéd huszonöt esztendős felesége, Hirschbein Franciska, akit négy kis gyermekétől vittek el a detektívek a Csokonai utca 8/b. száma alatt levő lakásáról. A fiatal asszony bűne ez. Férjének és apósának van egy háza az Elemér utca 30. száma alatt s Csorbáné házmestereket szerződtetett, akiktől négyszáz—nyolcszáz forintnyi kauciót vett föl. A pénzt elköltötte, de a házmestereket még sem alkalmazta. A rászedett emberek vártak egy darabig, de minden sürgetésük hiába való volt. Erre aztán megtették a följelentést az asszony ellen. Arányi Taksony dr. rendőrkapitány vezette ebben az ügyben a vizsgálatot s ma beismerésre bírta az asszonyt. Csorbáné sírva mondta el, hogy körülbelül kétezer forintnyi kauciót sikkasztott el s a pénzt a lóversenyen és a börzén játszotta el. (Az osztálysorsjáték húzása.) Az osztálysorsjáték mai húzásán húszezer koronát nyert a 80742 számú, tízezer koronát nyertek a 26293, 39279, 57309 számú, ötezer koronát nyertek a 47014, 49800, 65658 számú, kétezer koronát nyertek a 4733 11734 14227 17400 24483 26613 27775 29101 29491 32203 32417 33050 39951 41113 49670 49844 50543 50863 57644 56929 59712 60673 62620 75346 78452 80620 92304 95287 ezer koronát nyertek a 145 1342 3956 4065 5093 9346 12042 13458 16042 17959 20384 21918 22013 23205 26600 28573 33072 44952 48714 51198 53215 53507 54144 55675 56101 57331 59462 59859 64184 64337 65147 70311 70947 71525 74016 76268 80598 84623 86942 87366 87703 90486 92576 93727 93897 95716 96877 97673 98411 99771, ötszáz koronát nyertek a 3436 6476 6677 10012 12102 13190 21243 26558 30250 34471 36087 36156 37652 39846 44492 44748 45852 47233 47517 50131 50228 51618 53208 54451 54957 56462 57223 57802 60885 67630 67663 68134 68812 70047 70679 71807 73924 75684 77224 78812 78837 78993 80281 80997 82721 83387 89754 90981 91656 93945 94129 95586 95886 96379 97358 számú sorsjáték. Kihúztak azonkívül 1859 darabot kétszáz ko-