Budapesti Hírlap, 1899. november (19. évfolyam, 303-332. szám)
1899-11-19 / 321. szám
10 BUDAPESTI HÍRLAP. (821. sz.) 1898. november 19. emléktáblába Kötő Miklósnak, a segesvári Petőfiszobor megalkotójának műtermében vésik be a szöveget, amelyet Bartók Lajos a Petőfi-Társaság alelnöke fog megirni. A tábla leleplezését a télre tervezik. Ugyancsak e napon fogja tartani az ereklyemúzeum Budapesten ünnepi közgyűlését, valamint fővárosi választmányának beszámoló-gyűlését is. (A Sulferein és a szászok.) A múlt hétfőn Berlinben a Sulferein vezetői szász estét rendeztek. Harnack tanár Erdély és népei címmel egy fölolvasással nyitotta meg az estét. Ebben mindenekelőtt beszámolt azokkal a kellemes emlékekkel, melyeket a Teutsch-szobor leleplezésének alkalmával az erdélyi szászok között szerzett. Azután élénk színekkel rajzolta, hogy a szászokat autonómiájuktól miként fosztotta meg a magyar zsarnokság. A tudós professzor szerint a szászok nemzetiségét és faji egységét most már nem védi semmi más, mint az evangélikus egyház autonómiája. A németség azonban még így is segíthet közgazdasági eszközökkel a szászokon. A német nagy tőkét be kell vinni Erdélybe a szászok közé, segítségével gyárakat s egyéb ipari és kereskedelmi vállalatokat kell alapítani s hogy a németországi tőke segítségével a szászság megerősödhetik, ellent tud állani még a fokozottabb erejű magyarositó törekvéseknek is. Vormeng udvari tanácsos pedig azt ismertette, hogy 1883 óta mit tett az egyesület az idegenben szorongatott németség, különösen pedig az erdélyi szászság érdekében ? Támogatta a szászok kultúrát és egyházi törekvéseit anyagilag is, de nagy akciót fejtett ki, különösen a németországi sajtóban a szászság érdekeinek védelmezésében. Az estének volt művészi élvezetet nyújtó része is. A szász születésű Gmeiner Lula német koncerténekesnő több szász népdalt mutatott be, a Berlinben tanuló szász ifjak pedig elénekelték a Siebenbürgen Land des Segens kezdetű dalt, amelyet tudvalévően nem szász költő irt, hanem egy Brassóba beszármazott Moltke nevű porosz, ki 1848/49-ben mint magyar honvédtiszt szolgált Bem táborában. — (Gyásarovat.) Bollányi Béla hosszas szenvedés után, tizennyolc éves korában, Abbáziában meghalt. A gyászoló család, az elhunyt hazaszállítása végett, Abbáziába utazott. Szomjas István földbirtokos, köz- és váltóügyvéd november 16-án ötvenöt éves korában Gesztelyben meghalt. Ma temették. Özvegy Domiánné Lauff Emilia elemi iskolai tanítónő november 15-én harmincnyolc éves korában Déván elhunyt. A dévai állami elemi és polgári iskola tanítótestülete külön gyászjelentést adott ki haláláról. Stróbl Ferenc Sopron megye bizottsági tagja, földbirtokos november 17-én hatvannégy éves korában Kapuvárott elhunyt. Holnap temetik. Wajlits Ilona, özvegy Wajdits Józsefné, született szent-iványi és szilasi Szilassy Ilka leánya november 17-én Nagy-Kanizsán elhunyt. Tekulits Jánosné született Meister Magdolna november 17-én hatvan éves korában Csongrádon meghalt. Holnap temetik. (A debreceni tanárok és a Varga-ügy.) Debrecenből jelentik, hogy az odavaló tanári kör legutóbbi ülésén Varga Ottó fővárosi tanárnak ismert ügyével foglalkozott. Maga az elnök, Dóczi Imre református egyházkerületi felügyelő hozta szóba az ügyet s a kör nevében örömét fejezte ki, hogy a miniszter visszaadta hivatásának Varga Ottót, a magyar oktatásügynek és történettudománynak ezt a kiváló munkáját. A tanári kör kifejezte köszönetét és elismerését az országos tanáregyesület vezetősége, különösen Beöthy Zsolt irányában, mint a ki a kellő időben és energiával megvédelmezte a tanári állás szabadságát. (Nagy idők tanúja.) Temesvárott ma, mint levelezőnk jelenti, 76 éves korában meghalt Klapka egykori orvosa, a szabadságharc egyik derék alakja, Manovits Miksa dr. Pápai születésű volt, tanulmányait is ott, majd Budapesten és Bécsben végezte. 1848 tavaszán hozta haza orvosi diplomáját s rögtön beállott a szabadságharc bajnokai közé. Komáromba osztották be, ahol Klapka mellett volt a kapitulációig s akkor besorozták az osztrák hadseregbe, mint ezredorvost. 1853-ban Theresienstadtba került s ott a magyar politikai rabok mellé osztották be. Ezek között volt a többi közt Vay Miklós báró, a későbbi országbíró. Mint jó hazafi, Manovill dr. itt is talált módot, hogy egészségügyi kifogásokkal, sokszor saját szabadságának veszedelmeztetése árán, könnyítsen a foglyok sorsán. Manovill később Szebenben élt, majd Budapesten, mígnem körülbelül 80 évvel ezelőtt Temesvárott telepedett le, mint magánzó, ahol nagy tisztelettel vették körül. (Jouanst ezredes sorsa.) Parárót jelentik: A lapok már régebben jelentették, hogy a rennesi helyőrség tisztjei kerülik Jouanst ezredest és Bréon őrnagyot, akik állítólag Dreyfus felmentésére szavaztak. Juillard tábornok tegnap Ilennesbe érkezett és a tisztikar fogadásakor nem fogott kezet Jouanst ezredessel. (A mentés ügyének országos szervezése.) Széll Kálmán kormányelnök, mint belügyminiszter holnap délelőttre értekezletet hívott össze, hogy megbeszélje a mentés és az első segítés ügyének országos szervezését. Ebben a dologban Andrássy Géza gróf, a budapesti önkéntes mentőegyesület elnöke elnöklésével ma előértekezlet volt a melyen a hivatalos kiküldötteken kívül sok vendég jelent meg, köztük Márkus József polgármester, Csatáry Lajos miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, Borszéky Soma osztálytanácsos, Óváry Ferenc országgyűlési képviselő, Tony Ödön dr. közegészségügyi tanácsost stb. Andrássy Aladár gróf, elnök, hosszabb beszédben ismertette amentés és első segítségnyújtás intézménye országossá tételének fontosságát. Azután Kresz Cléra dr. ismertette a holnapi országos értekezleten benyújtandó indítványát, hogy mily módon lehet a nagyobb városokban mentőintézeteket célszerűen fölállítani? Indítványozza e célból, hogy az 1876. évi közegészségügyi törvény V. fejezetének rendelkezései egész terjedelmükben végrehajtassanak. Nevezetesen, hogy az ország népesebb városaiban mentő-intézetek állíttassanak föl, hogy a mentő művelet a tűzoltóságra bizassék, illetőleg ez intézménynyel kapcsolatosan szerveztessék és végre, hogy a mentő-szamaritánus oktatás szigorúbban foganatosíttassák és hathatósabban ellenőriztessék. Eresz azután megokolta indítványát. Hosszasan argumentál a mellett, hogy a rögtöni balesetekben az első segítségnyújtásra a tűzoltóságot és nem a rendőrséget, vagy más közegeket, vagy a népesebb városokban az orvosokat kell fölhasználni. A megokolás után erős vita fejlődött ki, különösen az indítvány 3. pontja körül. Elsőnek Täuscher dr. Pozsony város főorvosa szólott hozzá, elmondván, hogy Pozsonyban már hosszú idő óta a rendőrség kezében van a mentés és első segítségnyújtás s éppenséggel nem ütközik semmi nehézségbe és a személybiztosság sem szenved vele. Indítványozza azután, hogy a városok nevezetesebb pontjain, különösen a gyárakban mentőszekrényeket állítsanak föl. Barla dr. szabadkai tűzoltófőparancsnok indítványt nyújt be a fertőtlenítő intézményre vonatkozólag. A fertőtlenítést épp oly fontosnak tartja, mint a mentést, mert mindkettő embertársaink életének épségben tartására van irányozva. Tauffer dr. Temesvárról okvetetlenül a tűzoltóság belevonásánál kívánja. Csatári dr. a fertőtlenítést a hatósági közegekre kívánja bízni. A vitában résztvettek még Botz dr., Venczel Lajos, Kék Lajos, Glósz dr. (Eger), Krausz Kálmán, Urszinyi dr., Szalay Mátyás és Dúl Jenő. Az értekezlet azután elfogadta Kresz Géza dr.-nak azt az indítványát, hogy a mentés ügyét a tűzoltóság kebelében kell szervezni a vidéken. Azután az egybegyűltek átmentek a B. Ö. M. E. palotájába, ahol Aczél Károly dr., a mentőegyesület főparancsnoka bemutatta a mentő intézmények adminisztrációját és gyakorlati működését. — ((Lesseps szobra.) Port-Szaid-ból érkező telegram jelenti, hogy ma leplezték le szép ünnepséggel Lesseps Ferdinándnak, a Szuez-csatorna megalkotójának szobrát. Az ünnepségen, melyen ott voltak az összes nemzetközi hatóságok képviselői, először a kedive, utána Arenberg gróf, a csatorna nemzetközi felügyelő bizottságának elnöke, majd pedig Lesseps Károlyt beszéli. A csatorna bejárójánál számos hadihajó és kereskedelmi hajó állt díszben. A pompás időben mintegy ötezer főnyi néptömeg gyűlt össze a leleplezésre. (A Petőfi-ház) javára az elmúlt héten a következő adományok érkeztek: Esterházy Ernő gróf 10 frt, Boliczay Béla fővárosi bizottsági tag 5 frt, Schreyer Jakab dr. fővárosi bizottsági tag 5 frt, özv. Eigel Nándorné magánzó Budapest 5 frt, déli vasút igazgatóságának tisztviselői 5 frt, Temesmegye főpénztára 9 frt 75 kr, a pöstyéni főszolgabiró 10 frt 65 kr, a tordai főszolgabiró 13 frt 5 kr, Nyíregyháza város tanácsa 10 frt, Jászfényszaru község Szolnok megye alispánja útján 5 frt, a győri kereskedelmi és iparkamara 10 frt, Jánó Lajos brassói iskolaigazgató 5 frt, a M. Á. V. kassai állomásfőnöke 2 frt Bohner Ágoston Budapest 2 frt, a Budapesti Hírlap gyűjtése 110 frt 97 kr, Ungmegye alispánja 103 frt 25 kr,Sopron megye alispánja 293 frt 18 kr. Az adományokat a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületnél kamatozó főösszeghez csatolták. (Csokonai születése napja.) A debreceni költőnek Csokonai Vitéz Mihálynak születési évfordulóját kegyelettel ünnepelte meg e hónap 16-án a debreceni Csokonai-kör. Az elnöki megnyitót Géresi Kálmán alelnök mondta, melyben szép szavakkal emlékezett meg E. Kovács Gyuláról, a ki a Csökönai-körnek tagja volt. Utánna Gulyás István dr. értekezett Debrecen egyik legnagyobb emberéről, Weszprémy Istvánról, ki büszkesége volt az orvosi karnak s neve külföldön is ismert volt. Végül Vértessy Gyula dr. fölolvasta Lilli címen irt poetikus novelláját. A kegyeletes ünnepséget a debreceni dalosegyesület Kuruc dalok-szal zárta be. (A kolozsvári Mátyás-szobor.) Kolozsvárról jelentik: A Mátyás-szobor-bizottság mai ülésén elhatározták, hogy a gyűjtést újból teljes erővel megindítják, mert az egybegyűlt összeg még mindig nem elég. A szobor leleplező ünnepe valószínűleg a jövő szeptemberben lesz. (Az Otthon mulatságai.) Az Otthon vigalmi bizottsága ma délután tartotta alakuló ülését Márkus Miksa elnöklésével. A bizottság mindenekelőtt tisztikarát alakította meg, alelnökökké Szomházy Istvánt és Salamon Ödönt, jegyzővé Őszi Kornélt, pénztárossá Keszthelyi Ernőt, ellenőrré Bede Jóbot választván. Ezután elhatározta, hogy az Otthon új díszes helyiségeihez képest az eddigieknél nagyobb arányú mulatságot rendez, első estéjét pedig december 10-ikére tűzte ki. Makai Emil vig prológja fogja megnyitni a hangversenyt, melyen a többi közt Rákosi Jenőnek ez alkalomra írt és Kern Aurél által megzenésített operettje kerül színre. A program többi számát később állapítja meg a bizottság. A hangversenyes mulatságokon kívül ez idén férfiesték is lesznek az Otthonban, csakis az Otthon tagjainak részvételével. (A pestis-rendelet.) A hivatalos lap mai száma közli azt a rendeletet, amelyet a belügyminiszter a pestis dolgában kiadott és amelyről már megemlékeztünk. A rendelet szól az összes törvényhatóságoknak s ezeknek kötelessége, hogy tartalmát a legszélesebb körben közzétegyék. Közölni tartoznak tehát a hivatalos személyeken kívül az összes orvosokkal, szülésznőkkel, lelkészekkel és tanítókkal. A bejelentés módját a rendelet a következőképen állapítja meg: Akinek pestis vagy pestisgyanús eset jut bármily módon tudomására, azt élő szóval, postai vagy távírói után késedelem nélkül bejelenteni tartozik: a székesfővárosban a kerületi elöljáróságoknál, egyéb városokban a rendőrkapitányi hivataloknál , szolgabirói székhelyeken a szolgabirói hivataloknál ; egyéb községekben a községi csinjároknál, kik a jelentést a legkisebb késedelem nélkül a szolgabirói hivatalba juttatni kötelesek. A székesfővárosi kerületi elöljáróságok, a rendőrkapitányi és szolgabirói hivatalok és a községi elöljárók a vett jelentést nyomban tovább adni tartoznak, mégpedig: a székesfővárosban és a többi törvényhatósági joggal bíró városokban a polgármesterhez, vármegyékben (rendezett tanácsú városokban a polgármester útján) az alispánhoz és egyidejűleg közvetetlenül a belügyminiszterhez, mégpedig minden késedelem nélkül, távirati úton, még éjjel is. A szolgabírói hivatalok a községi elöljáróságoktól hozzájuk érkező jelentéseket is mindkét felsőbb helyre tovább jelenteni tartoznak. A jelentések átvételére kijelölt egészségügyi hatóságok a jelentés vétele után nyomban a miniszter további rendelkezéséig is tartoznak megtenni szakközegeik véleménye alapján s azok közbenjöttével a legsürgősebb óvóintézkedéseket. A pestisre gyanús betegektől vagy halottakból származó anyagokat vizsgálat végett a fővárosba nem szabad beküldeni; a betegség megállapítása céljából szükséges bakterológiai vizsgálatok végzésére esetről-esetre mindannyiszor a helyszínére a belügyminisztérium fog "alkalmas szakembert kiküldeni. (A hamis grófnő.) Bécsből jelentik: Ma délelőtt a rendőrség egy fiatal nőt tartóztatott le. A hölgy az egyik legelőkelőbb szállóban lakott, ahol azt írta be a vendégkönyvbe, hogy ő Chorinsky grófnő. Külseje azonban nagyon is ellentmondott állítólagos grófi rangjának. Azonkívül pedig több nagy divatáru cégnél és ékszerésznél akart nagy megrendelést tenni. A kereskedők nem valami kedvező információt kaphattak felőle. A rendőrség azután elkezdte kilétét kutatni. A fiatal hölgy azt vallja, hogy ő valóban Chorinsky grófnő és Oroszországból jött, apját azonban nem ismerte. Személyazonosságát semmivel sem tudta igazolni, azonkívül pedig nem volt egy krajcár pénze sem. A rendőrség most nyomozza, hogy ki lehet az idegen nő, mert hogy nem igazi Chorinsky grófnő, az több mint bizonyos.