Budapesti Hírlap, 1899. december (19. évfolyam, 333-362. szám)

1899-12-01 / 333. szám

4 Részletes tudósításunk itt következik : "A magyar delegáció. Bécs, nov. 80. A magyar delegáció ma délután 5 órakor tartotta alakuló ülését, melyre megjelentek a közös kormány tagjai is. Nákó Kálmán gróf korelnök üdvözli az orszá­gos bizottság tagjait és fölhívja Zichy János grófot a körjegyzői teendők végzésére. (Helyeslés.) Ezután bejelenti, hogy Bánffy György báró rendes tag le­mondván, helyette Firczák Gyula munkácsi püspök fog behivatni. Következtek a választások. A korelnök kihir­deti, hogy elnökké Szápáry Gyula grófot, (Élénk éljenzés.) alelnökké Szilágyi Dezsőt (Élénk éljenzés.) és jegyzőkké Münnich Aurélt, Rudnyánszky József bárót és Teleky Sándor grófot, (Éljenzés.) végre h­áznagygyá Wodianer Albert bárót választotta meg az országos bizottság. Szápáry Gyula gróf az elnöki széket elfog­lalván, üdvözli a bizottság tagjait, ígéri, hogy elnöki kötelességét részrehajlatlanul fogja teljesí­teni. Az országos bizottság összeállításában ez év­ben, úgymond, személyi változás is állott be, a­melyről megemlékezni kívánok. Az a férfiú, ki év­tizedeken át tagja és sok évben a bevett szokás szerint vagy elnöke vagy alelnöke volt az országos bizottságnak vagy a hadügyi albizottságnak és a­ki ez állásában az országos bizottság munkájának mindig nagy részét végezte, most nem tagja az országos bizottságnak, hanem más minőségben, mint a magyar kormány feje vesz részt az üléseken. Az állás tehát, a­melyet köztünk elfoglalt, változott, de nem változott azon bizalom, a­melylyel viseltettünk iránta és viseltetünk ma is. (Helyeslés.) Azt hiszem, hogy az országos bizottság nézetével találkozom, ha az országos bizottságnak hosszú éveken át volt elnökét, Széll Kálmánt jelenlegi állásában melegen üdvözlöm. (fü­lénk éljenzés.) Azok mellett a nagy összegek mellett, a­melye­ket az európai hatalmak évenkint hadügyi költségekre költenek és a­melyek elől saját biztosságunk érde­kében mi sem zárkózhatunk el, politikánk célja csak a béke politikája lehet. (Helyeslés.) Mióta ez az országos bizottság 1898. évi május havában Budapesten működött, ő felségét és a magyar hazát nagy csapás érte Magyarország koro­nás királynéjának bekövetkezett halála által. Minden magyar ember tudja, hogy a boldogult királyné mit tett nagy kitartással, hogy a 67 előtt fönnállott ellentétek kiegyenlíttessenek. Miután e csapás bekövetkezte óta holnap jelenik meg először ez országos bizottság ő­felsége előtt, fölhatalmazást kérek a tisztelt országos bizottságtól arra, hogy mély fájdalmunknak ez alkalommal az országos bizottság nevében adhassak kifejezést. (Élénk helyeslés.) A monarkia dualisztikus szervezete folytán ő felsége uralkodási gondjai sokkal nagyobbak, mint bármely fejedelemé, de minél nagyobbak az elő­forduló nehézségek, annál nagyobb kitartással és odaadással teljesíti uralkodói kötelességét. (Elénk tetszés.) Azt a forró óhajtását nyilvánítja, hogy az egek ura ő felségét, a magyar királyt, a hozzá híven ragaszkodó népek javára sokáig éltesse. (Szűnni nem akaró lelkes éljenzés.) Rudnyánszky József báró jegyző olvassa a külügyminiszter átiratát, a­mely szerint ő felsége a delegáció tagjait holnap déli 12 órakor a Burg már­ványtermében fogadja. Ezután K­állay Béni közös pénzügyminiszter a közös kormány nevében beterjeszti a közös költség­­vetést. Végül megválasztottak és megalakultak az al­bizottságok. Az osztrák delegáció. Bécs, nov. 30. A Reichsrath delegációja ma ülést tartott. Elnökké Vetter von der Lille grófot választották meg, alelnökké Jávorszki lovagot, mind a kettőt egyhangúlag. Vetter gróf megköszöni megválasztását és azt mondja, hogy a delegátusok feladatukat teljes kötelességérzettel és azzal a hazafiassággal fogják teljesíteni, mely ebben a delegációban a monarkia hatalmi állásának és külső tekintélyének megóvása és érintetlen védőképessége érdekében irányadó. A szónok kiemeli, hogy a politikai helyzet egy tényben kulminál, hogy tudniillik a béke Európá­ban megvan és a legközelebbi időre biztosítva van. A kormány, mely a béke áldásainak bölcs fölisme­rése mellett energikusan és sikeresen működik fön­­tartása érdekében, a legnagyobb érdemet szerezte, a­miért a legmelegebb köszönet jár neki. Meg­emlékezett azután Erzsébet királyné haláláról is s végül háromszoros hach­ot kiáltott az uralkodóra. Pacák és társai a legutóbbi szerbiai elítélé­sek ügyében interpellálnak. Kérdik, hajlandó-e a külügyminiszter befolyását érvényesíteni a szerb kormánynál abban az irányban, hogy az elítéltek megkegyelmezését siettesse. Gom­bovszki gróf külügyminiszter sajnálja, hogy az interpellálók kezdésének nem felelhet meg. A hazaárulási perben történt elítélés föltétlenül belső szerb ügy, melyhez nekünk semmi közünk és melybe beavatkozni semmi jogunk sincsen. Mi nem tűrnék el, úgymond, hogy valaki bírósági ítéletek ellen nálunk kifogásokat emeljen. Ugyanezt a jogát a szerbeknek is el kell ismernünk és semmi tekintet­ben, sem diplomáciai, sem más módon be nem avatkozhatunk. A delegáció azután megalakította a költség­­vetési bizottságot s ezzel az ülés véget ért. A közös költségvetés. A közös költségvetés összes szükséglete, ko­ronaértékekben számítva, 346,704.207 korona, a melyből 318,499.734 korona a rendes s 28,204.473 korona a rendkívüli szükségre esik. Ebből leszámí­tandó a bevételek összege: 9,356.706 korona, marad tehát nettó szükséglet: 337,347.501 korona. A fede­zetül számítandó vámbevételek nettó jövedelme 124,650.089 koronában van előirányozva. Ha ez összeget levonjuk az előirányzott szükségletből­ marad a kvóta arányában fedezendő szükség össze­sen 212.397.412 korona. Ebből az új kvótakulcs szerint 73.064.709 korona esik Magyarországra. A költségelőirányzat részleteiben a következő­képpen oszlik meg : II. Rendkívüli szükséglet. Külügyminisztérium . . . 202.295 korona Hadügyminisztérium: A) Hadsereg ..... 14,072.528 „ B) Haditengerészet . . 13,910.450 „ Pénzügyminisztérium. . . 19.200 „____ Összesen 28,204.473 korona. Az összes szükséglet tehát, mint már fönnebb jeleztük, 337,347.501 korona. A közös külügyminisztéria összes nettó szük­séglete 10.119.286 koronával van előirányozva, a­mi az aranyérték-különbözet levonása után a tavalyi előirányzatnál 447.884 koronával nagyobb. Az 1898. és 1899. évek költségvetéséhez mintegy 86.000 korona pótlékot kért a külügyminisztérium. A közös hadügyminisztérium összes nettó szük­séglete 283,258,704­ korona, a­mi a tavalyi előirány­zatnál, az aranyérték-különbözet levonása után 954.180 koronával több. A haditengerészet összes nettó szükséglete az 1900. évre 39,466.500 korona, a­mi a tavalyi elő­irányzatnál, az értékkülönbözet levonása után 3.108.340­­koronával több. A többrendbeli póthitel, mit a haditengerészet kér, több mint egy millió koronára rúg. A közös pénzügyminisztérium összes nettó szük­séglete 4.214.601 korona, a­mi a tavalyi előirány­zatnál 58.039 koronával kisebb. A nyugdíj­szükség­let 1900-ra 3.792.586 korona, a­mi a tavalyi elő­irányzatnál e célra 89.374 koronával kevesebb. E minisztérium bevételei 69.383 koronával vannak töb­bel előirányozva, mint tavaly. Itt kerek összegben 60.000 korona van megtakarítva. A számellenőrzés kimutatása szerint a közös legfőbb számszék költségelőirányzata a jövő évre nettó 298.460 korona, a­mi a tavalyi előirányzatnál 22.980 koronával több. Bosznia és Hercegovina költségvetése rend­kívüli hadügyi szükségül 7.382.000 koronát követel, a­mire van fedezetül 80.000 korona bevétel. A tavalyi előirányzatnál a mostani 206.000 korona több szükségletet mutat. A katonatisztek fizetésének javítása. A katonatiszti fizetés javítása a jövő évi közös költségvetésben 9.482.342 korona több kiadást idé­zett elő. A fizetésjavítás a következő számokat adja : I. rangosztály (tábornagy) 24.000 korona. II. rangosztály (hadügyminiszter) 20.000 korona. III. rangosztály (táborszernagy) 16.800 korona. IV. rangosztály (altábornagy) 14.016 korona. V. rangosztály (vezérőrnagy) 11.400 korona. VI. rangosztály (ezredes) 7200 korona. VII. rangosztály (alezredes) 6000 és 5200 korona. VIII. rangosztály (alezredes és őrnagy) 4800, 4400 és 4000 korona. IX. rangosztály (százados) 3600, 3200 és 2800 korona. X. rangosztály (főhadnagy és hadnagy) 1800, 2400 és 2200 korona. Az 1897-ik évi zárószámadás. Az 1897. évi előirrányzott rendes kiadások a póthitelekkel együtt 140.076.385 forintra rúgtak. Ezzel szemben a tényleges kiadás 140.677.873 forint volt, vagyis az eredmény 601.488 forinttal kedvezőtlenebb. A rendkívüli kiadás a póthitelekkel együtt 29.913.543 forintban voltak előirányozva, ezzel szemben a tényleges kiadás volt 27,354.859 forint és így az eredmény 2,558.684 forinttal ked­vezőbb. A boszniai megszállás költségeinek elő­irányzata 3,493.000 forintot tett ki, az eredmény 240.344 forinttal kedvezőbb. A határvámjövedék fölöslege 50,573.130 forinttal irányoztatott elő, tény­leg befolyt 62,267.037 forint és így az eredmény 11,693.907 forinttal kedvezőbb. A hadügyminiszter válaszai: a delegáció tavaly is több kérdést jelölt meg, a­melyekről ez idén jelentést kívánt a közös hadügyminisztertől. A miniszter ezekre válaszul több táblázatos kimutatást terjeszt a bizottság elé, a­mely táblázatokból vesszük a következőket: A magyar nyelv tanításáról a katonai intéze­tekben azt a jelentést teszi a miniszter, hogy a Kassán, Kőszegen és Kis-Martonban lévő intézet­ben valamennyi növendéknek kötelessége, hogy magyarul tanuljon. Ezen a réven 662 növendék tanult tavaly ezeken a helyeken magyarul, a­kik közül 387 osztrák származású. Magyarul kitűnően 98 tanult, jelesen 169, jól 159, elégségesen 220. A kis­martoniak közül 7 növendék tanulása elégtelen volt, 2 növendéké pedig rossz. Az általános ered­mény az, hogy 2290 katonai növendék közül 1334 tanult magyarul, még­pedig 697 osztrák. A klasszi­fikáció ez: kitűnő 317, jeles 353, jó 316, elégséges 329, elégtelen 9, rossz 2; nem osztályoztak 8 növendéket. A katonai akadémiákba pályázókról, fölvettek­­ről és az állományról szóló határozatnak megfelelő­­leg a hadügyminisztérium táblázatos kimutatást tesz közzé, a­melyből megtudjuk, hogy a két katonai akadémiába pályázott összesen 78, fölvétetett 52; a pályázók közt magyar állami illetőségű volt 19, föl­vétetett 10. A lefolyt utolsó 6 év tapasztalata szerint a hadsereg tiszti állományának kiegészítésénél a katonai akadémiák 19­ 3%-kal, a hadapródiskolák 61%-kal, a tartalékos tisztek 19%-kal szerepelnek. A katonai nevelőintézetek fizetéses helyeinek betöltésére vonatkozólag azt jelenti a miniszter, hogy Magyarországból 32, Ausztriából 95 folyamodás érkezett, de csak 19, illetőleg 58 volt tekintetbe vehető. Az egyéves önkéntesség jogát tavaly 2163 ma­gyar és 3303 oszták kapta meg. Ezek közül tény­leges szolgálatba lépett 1705 magyar, 2578 osztrák. Vizsgálatra bocsáttatott 1436 magyar, 2137 osztrák, a vizsgán megjelent 1419 magyar, 2122 osztrák. Megfelelt 1062 magyar, 1677 osztrák, megbukott 333 magyar, 354 osztrák, önként visszalépett 24 magyar, 81 osztrák, a második év szolgálata alól fel­­mentetett 17 magyar, 68 osztrák, tartósan szabad­ságoltatott 238 magyar, 279 osztrák, a második év szolgálatára köteleztetett 102 magyar, 88 osztrák, de az egyéves önkéntes­ tanfolyamon a második év­iben is résztvehetett 53 magyar, 32 osztrák. A ka­tonai élelmezési karnál 44 magyar, a katonai építé­szeti számvevőségi karnál 4 magyar tett tényleges szolgálatot. Utólagosan a rendes határidőn kívül tett le tiszti vizsgát 30, második évi tényleges szolgálat után megfelelt a tiszti vizsgán 5, meg­bukott 13. A katonai orvosnövendékek ösztöndíjainak meg­osztásáról tabelláris kimutatást közöl a hadügy­miniszter, melyből megtudjuk, hogy az 1898. április elsejétől 1899. április végéig ösztöndíj engedélye­zésére folyamodott 113, ezek közül ösztöndíjat nyert 86, összesen kilépett az ösztöndíjasok közül 72, ösztöndíj élvezetében maradt a régebbiekkel együtt 142. A műegyetemi hallgatók ösztöndíjainak megosz­lása ez volt: Ösztöndíjban részesült 1898—99-ben 7 osztrák, 2 magyar, összesen 9 ; ezek közül az előbbieknél egy 500 forintos, a többi 300 forintos ösztöndíjban, az utóbbiak közül egy 1000 forintos, a többi 300 forintos ösztöndíjban. A hallgatók a bécsi, gráci és prágai műegyetemről valók. A buda­pesti műegyetem hallgatói közül ösztöndíjra eddig csakis egy pályáztat, az is a tanári kar által méltat­lannak találtatott. A magyar iparnak a katonaság részére szük­séges ruházat és felszerelés szállításában való részesüléséről is jelentést kért a delegáció. Utasí­totta a hadügyminisztert, hogy a cs. és kir. had­sereg ruházati és szereleti tárgyainak szállításánál a magyar ipart megillető részesedés jövőre is biz­tosíttassák , hogyha pedig a magyar kisipar a neki szánt részt valamikor igénybe nem venné, akkor ez a rész a különböző gyárak lehető tekintetbevételé­vel szintén a magyar iparnak engedtessék át. Erre a miniszter kijelenti, hogy az a hányad, mely a cs. és kir. hadsereg ruházati és szereteti tárgyainak szállításánál a magyar ipar részére föntartatott, jövőre is annak fog juttatni. Hogyha pedig a magyar kisipar a neki szánt részt valamikor igénybe nem venné, akkor ez a rész, a különböző gyárak lehető tekintetbevételével, szintén a magyar iparnak fog átengedtetni. I. Rendes szükséglet. Külügyminisztérium . . . 9,916.941 korona Hadügyminisztérium: A) Hadsereg 269,186.176 „ B) Haditengerészet . . 25,556.050 „ Pénzügyminisztérium. . . 4,185.401 „ Számellenőrzés................... 298.460 „ Összesen 309,143.028 korona BUDAPESTI HÍRLAP. (333. sz.) 1899. december 1.

Next