Budapesti Hírlap, 1899. december (19. évfolyam, 333-362. szám)

1899-12-10 / 342. szám

1899. december 10. BUDAPESTI HÍRLAP. (342. sz.) 15 hőseit, Paarl-t, Drakensteint és Frensche Hock-ot jelölték ki számukra. Az új telepesek csakhamar teljesen összevegyültek a hollandus lakossággal, a­mi ennek hasznára vált, mert nagyobb intelligen­ciájukkal erősen hatottak a nép jellemére, valamint a földmivelést és ipart is fölvirágoztatták. Azt a mély vallásos érzületet, mely a dél-afrikai hollandust jellemzi, a francia hugenották plán­tálták e kalandosokból alakult társadalomba. Két emberöltőn múlva a hollandusok, kik az anya­országból mind sűrűbben emigráltak Délafrikába, beolvasztották maguk közé a franciákat. Az új nemzedékek a francia nyelvet teljesen elfelejtették, csak a nevük vall származásukra. A Viltiers, Duplessis, Dutoit, Joubert, Relief, Roux és más francia név tulajdonosa büszkén emlegeti most is francia eredetét. A későbbi fejlemények, Transzvál és Oránzs megalakulása, az angolok­kal való harcok ismertetése nem fér e szűk keretbe. A hugenották ivadékai Dél-Afrikában most is gyakran játszanak előkelő szerepet, köztük első helyen említendő Joubert tábornok, a transzváli hadvezér és Sir John Henry de Villiers, a Fok­­gyarmat igazságszolgáltatásának feje.­­ Méreg­keverék. Az elmúlt hónapokban izgalmas méregkeverési pert tárgyalt a párisi tör­vényszék s el is ítélte azt a bűnös asszonyt, ki, máig se bizonyos, hogy miért, férje élete ellen tört. Légué orvos foglalkozott a világhistória emlékeze­tesebb méregkeverőivel. Tanulmányából adjuk a következőket : A méregkeverő asszonyoknak borzalmas sze­rep jut már a régi legendákban. Az agyafúrt Medea büvitalokat főzött s midőn Jázon elfordult tőle, hogy Kréon leányát, Glaukát szeresse, Medea mér­gezett ruhát küldött a királyleánynak. E legen­­­­dát rhódusi Apollóniusz hagyta ránk, históriai igaz­ságát nem ellenőrizhetjük, Titusz­ Liviusz azonban történelmi tényként jegyezte föl, hogy a keresztény időszámítás előtt száz esztendővel, százötven előkelő római hölgyet ítéltek halálra s akasztottak föl méregkeverés miatt. A főbűnös Hieronyma Sparta volt, nála vásárolták a mérget azok, kik nem győz­ték bevárni, hogy természetes uton jussanak egy­­egy áhítozott örökség birtokába. Az ősi Rómában is gyakran szerepelt a méreg. Kérő udvari méregkeverője Lokuszta volt, rabszolgákon próbálta ki s­ura jelenlétében, a mérget, melyet Néró láb alól elteendő alattvalói­nak szánt. Anyja, Agrippina is értett a méreg­keveréshez . Britannikus pusztult el hirtelen halál­lal, akár villám sújtotta volna agyon . Szvétónnisz szerint fehér arzénikummal kevert mérges növé­nyek nedve okozta halálát. A barbárok berontása s a római császárság megdőlte után ritkábban szerepel a méreg, az el­fajuló civilizációk e galád és orv fegyvere. A közép­kori alkhimisták a bölcsek­ kövét kutatják s egyébbel alig törődnek, tégelyeikből egyetlen méreg került ki, az antimonos-sav, mely egyes cselszövő klastrom­ban szedte volt első áldozatait. A római császárok méregkeverőinek rettentő ügyessége éled­t újra Franciaországban, Médicsi Ka­talin udvarában. Ő hoz Itáliából egy illatszerészt, ki mindenható úrnőjének pártfogása alatt működik. A halál hűséges cselédjévé lesz a királynőnek s nem hagyja cserben, nem árulja el soha. Az érde­mes olasz is fehér arzénikum porral dolgozott, be­főzött gyümölcsbe és süteményekbe keverte ; oly ügyesen adagolta a mérget, hogy áldozatainak ha­lálára mindig kényelmesen megtalálták a természe­tes magyarázatot. A XVII. század bünkrónikája talán a leggaz­­dagabb. 1650 táján Itália divatos mérge az aqua Tof­­fana. Toffana asszony keverte először, róla nevezték el s kétkedve vallotta, hogy több mint hatszáz éle­tet oltott ki az ő pokoli találmánya, köztük két pápa életét is. Ausztriai VI. Károly udvari orvosa, Garelli szerint, állítólag köldökfű lepárolt nedvébe kevert valami alkoholos kőrisbogár főzettel föl­eresztett arzénes savat. Csaknem ugyanezen korban két asszony Brin­villiers és Voisin, szinte fölülmúlják Franciaország­ban az olasz Toffanát. Minden bűnrekesztő ok, gyűlölet, boszúvágy vagy egyéb indok nélkül, pusztán gyilkos ösztönét követve Brinvilliers asz­­szony sorra látogatja Páris padlásszobáiban a sze­gényeket s a kórházban, a Hotel-Dieuben a haldok­lókat és úgy ezeknek, mint barátainak, ismerősei­nek, süteményeket, meg édességeket hord . . . Menthetlenül elpusztult, a­ki Brinvilliers ajándéká­ból evett.­­/S midőn nyomozni kezdik, midőn áldo­zatainak névsorát iparkodtak összeállítani, a birák ámulva tapasztalták, hogy cinkostársai között ott találhatók a törvény emberei . . . A párisi Beauregard­ utcában, egy kerttel körülvett nagy­házban, Voisin asszonynál találkoz­tak éveken keresztül a cinkosok. A cinkosok név­sorában megtaláljuk a felsőbb bíróságok és taná­csosok legelőkelőbbjeinek neveit; a méregkeverő özvegységgel s új házassággal biztatta klienseit, a fiatal asszonyokat . . . A Beauregard­ utcai kliensek közé tartozott Le Féron tanácselnök felesége. A­ nyomozó bírósá­gok elnöke is Le Féron. Persze, börtön várakozott az asszonyra, de egy évi letartóztatás után mégis megmenekült: kilenc évre száműzték és 1500 livi bír­ságot fizetett. Lescalopier elnök felesége is oszto­zott sorsában. Dreux Franciskát, az udvari ala­mizsnamester feleségét, örökre száműzték Francia­­országból. És még számosan bűnhődtek, férjük, testvéreik és barátnőik megmérgezéséért,­­ a botrány nőttön-nőtt s a rettentő részletek során emlegetni kezdték Montespan asszony nevét is. A bíróság könyörtelenül folytatta még akkor is a nyomozást, de a király rémül meg a kínvallatások révén előkerülő vallomások borzalmas voltától s elrendeli a vizsgálat beszüntetését. Nyolcszáz tíz ülést tartott a bíróság. A rémesetek ilyen halmazával még csak a Borgiák korában találkozunk, midőn a pápa hiva­talos történetírója, Onufrio Panvinio szerint „számos kardinális, sőt több békés tudós, kik a vi­déki városokban elvonulva éltek, jön áldozatává VI. Sándor híres mérgének.“ Egy időben kétségbe vonták e méreg hatal­mas voltát. Ma azonban, mióta Selmi vegyelemzései révén az arsines-ekét, melyekről sejtelmünk is alig volt, ismerjük, bízvást hitelt adhatunk a pápák mérgéről reánk maradt históriáknak. Az „arsinesn-ek az organikus szubsztanciák és az arzenikum ele­gyedése révén állanak elő. A Borgiák rájöttek, hogy a méreg hatályossága roppant mód gyarapodik, ha valamely szerves anyagon bocsátják keresztül; e végett arzénikummal hintettek be például egy meg­fojtott sertést s azt félretévén, bevárták mig telje­sen rothadásnak indult; a rothadó anyagból leszi­­várgó levet összegyűjtötték s ez az a pokoli folya­dék, melynek csalhatatlan hatását egymáson tapasz­talták ki, melyet acquetta-nak neveztek el. A Borgiák mérgei között szerepel egy hófe­hér por is. Ezt akkor használták, midőn a körül­mények a kivételesebb óvatosságot követelték; nem élt oly villámgyorsan, mint az akvetta, lassan hatott s teljesen alkalmas volt arra, hogy bármely étel­ben vagy italban áruló iz nélkül elkeveredjék. E porral dolgozott VI. Sándor, Zizim szultán öcscsé­­nek, Dzsem hercegnek, ki kezesül tartózkodott Rómában, ebből adott be, mielőtt átküldte őt VIII. Károlyhoz. A határidőre ható mérgek egyike ez, bár vannak tudósok, kik ma is tagadják még, hogy ilyen mérgek egyáltalában léteznének. A hosszú időn át ismeretlen arsines-ek fölfedezése óta s mióta Selmi kimutatta borzasztó hatásukat, kissé óvato­sabban kell elbánnunk a rém­mesékkel. Úgy tudjuk, hogy egy francia tudós laboratóriumában éppen jelenleg a határidős mérgek tanulmányozásával fog­lalkoznak ; a határidőre mérgezett tengeri nyulak, — haláluk időpontja két hóval eleve meg volt állapítva — pontosan, éppen a kitűzött határidőre elpusztul­tak. Nem vagyunk fölhatalmazva, hogy részleteseb­ben ismertessük a még folyamatban lévő kísér­­leteket, annyit azonban már­is közölhetünk, hogy a méreg beadásának időpontjától az utolsó pilla­natig mi sem árulta el, hogy valamely változás történt, volna a halálra szánt állatok egész állapotá­ban, sőt, az utólagos boncolás sem volt képes a méreg mivoltát megállapítani. Rövid idő kérdése, hogy teljes világosságot derítsen a tudomány e dologra is. X Fringia. Az annyiszor diadalmas kuruc kard, a fringia elnevezésének eredetéről olvasunk érdekes magyarázatot. Állítólag e latin jelmondat Franciscus Rák­óczy in nemme gentis insurrexit arma (Rákóczy Ferenc a nép nevében fegyverre kelt) kezdőbetűinek összetételéből származik a fringia elnevezés, melyet, mint romlott latin szót nyomoz­tak eddig, fölolvasó-estéje este 6 órakor az ásványtani intézetben. — A Nemzeti Szalon téli tárlata (Ferenciek-tere_ kilen­cedik szám) nyitva van délelőtt 6 órától esti 9 óráig. Be­lépő dij 20 krajcár. — 5 mezőg­azdasági museum (Kerepesi­mé’ 7*2.) nyitva délelőtt 9—1 óráig. — A magy. királyi Skörcsponts statisztikítti hivatal nyilvános könyvtára _ és térképgyűjteménye (Második kerület Oszlop-utca) nyitva délelőtt 9 órától egészen délután 1­0 óráig. — Modecsi metszetei* kiállítá­sa az országos képtárban (Akadémia), nyitva 9 órától egész délután 1 óráig. Belépés és? a katalógus díjtalan. — Iharsamvésze&S Mnzemis és az ipar­művészeti társulat karácsonyi kiállitása nyitva­­délelőtt 9 órától 1 óráig és este 5 órától 8 óráig. — SteáUí­­manzolemu a kerepesi-uti temetőben, nyitva délután 3—5-ig. Az eg­yetemi füvészszer­fő (az Üllői-utón­.)^ Nyitva­­ ,­ reggel hét órától kezdve egész este­ hét óráig. — . 2tk­. Kereskedelmi Ifi tizen­m . Igazgatóság: Kempesi-ut 20. szám. I. emelet. Hivatalos órák 9—2-ig. Telefonszára 21—55. Nyilvános olvasóterem és tudakozó-osztály. Kerepesi-ut 22. I. emelet. Hivatalos órák délelőtt 9 órától 12 óráig és délután 3 órától esti 6 óráig. Telefon­száma 21—16. Hazai termékek állandó • kiállítása, Keleti mintatár és Kereskedelmi­ gyűjtemény, továbbá a Házi ipari ki­állítás (melyben" az üzlet vezetőség árusításokat is eszkö­zöl) a városligeti Iparcsarnokban, nyitva: télen 9—2-ig, nyáron és a többi évszakokban 9—12-ig és délután 3—5-ig, vagy 6 óráig. A rangy.­­ kir. a kereskedelmi muzeum­ kül­földi kirendeltségeinek vezetőségével megbízott üzletve­­zetőség (V. ker. Váci-körut 8*2. szám. — Nemzeti musemu­: Természetrajzi­ tára nyitva d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. Többi tárai megtekinthetők egy korona belépődíj mellett. — Az uj orszdiszSutsz U.wjp­ola««arMoUa megtekinthető minden szombaton 20 k­r belépő dij mellett. Másnapokon a belépő­ dij e­ ry korona. Jegyek az Akadémia­ utca 18. szánt alatti­­ építő­­irodában kaphatók d. e. 10 órától d. u. 1 óráig. — Közlekedési muzeuma a “Városligetben, nyitva délelőtt 9 órától déli 12 óráig és délután 3 órától 5 óráig. — Országos képtár és a ^ Velasquez-kiállítás az Aka­démiában nyitva van délelőtti 9 órától délutáni 1 óráig. — Teshnolog­iífu­­fmrmu­zeum (a szombati nap kivételével) minden nap nyitva van délelőtt 9 órától 12-ig és délután 3—5 óráig. — Természetrajzi gyüjtemésiyek­ a Muzeianmi. (Muzeum-körut 4-ik sz. alatt) nyitva délelőtt 10—12 óráig*. — Egyetemi könyvtár zárva — Múzeumi Bicesyortík­ nyitva d. e. 9 órától 1 óráig. — Akadémiai könyvtár nyitva d. u.. 3—5 óráig. — Iparművészeti múzeum könyv­tár­a­ nyitva délelőtt 9 órától 12 óráig és este fél 7-től fél 9 óráig. Mag­yar királyi szabadalmi levéltár (VII. Erzsébet­ körut 19-ik szám) nyitva van naponkint délelőtt 9 órától délután 1 óráig. — Mentő-egyesület helyiségei megtekinthetők dél­után 5-től.8-ig. Sólyom-és Markó-utca sarkán az egyesületi házban. — Állati tért nyitva egész nap. Bolépti-dij 80 kr. LATZKO­VITS A. cs. és kir. szab. fehérneműgyár Budapest, IV., Váci-utca 22. „Nemzeti szálloda.“ Úri ingek speciális készítője. Ajánlja dúsan fölszerelt nyakkendő, keztyü, zseb­­kendő stb. stb. raktárát. 58090 NAPIREtszt. Naptár, Vasárnap, december 10. Római kat.: A 2 Melkiades. — Protestáns : A 2 Judit. — Görög-orosz. (november 28.) Párámon. — Zsidó: Tebeth 8. — Nap kél reggel 7 óra 22 perckor, nyugszik d. u. 5 óra 52 perc­kor. — Hold kél délután 12 óra 5 perckor, nyugszik es­te 1*2 óra 8 p. —* A miniszterek nem fogytal­nak­. — A Petőfi- Társaság ülése d. e. 10 ó. az Akadémia I-ső em. torm­óbori. —­­Szabad liceum­. Szilágyi Gyula dr.: Az erjedés tüneménye a mikrofotográfia bemutatása ; vetített képekkel ; este 6 órakor a műegyetem tekn. kom. intézetének tantermében (VIH. Esz­­terházy­ u. 7. az. II. em­). — A természettudományi társulat SIIZEREKET, KÖZHENGEREKET GÖZUTIMOZDONYOKAT minden ezerszerű nagyságban és a legjutányosabb árak mellett építenek JOHN FOWLER & Go. Budapott-Kelenföldön ——1—= a vasútállomással szemben, h... ■ — Legenyhébb klimatikus gyógyitóhely a német Dél-Tirolban Legenyhébb klimatikus gyógyitóhely a német Dél-Tirolban. Százon szeptember 1-től Június 1-igl, E535. Prosperus a gyógyitóhely gondnoksága, által. ezelőtt Wanke Gusztáv örökösei Budapest, IV., Kígyó­ utca I0. szám. Ajánlja dús raktárát mindenféle Halifax, Merkúr, Jégáras­­kodó, Helios és Jackson Hain­es korcsolyákban, valamint lomfefűrészeti- és játék­szerszámait, mint legcélszerűbb ka­rácsonyi ajándékot rendkívül olcsó árban. 56111 i írt R2 egy finom metszésű üveg*készlet, mely 41 darab­­frt 0& ^ól áll és pedig 12 vizes-pohár, 12 boros-pohár, s»5 §*1 rí 6 likőr-pohár, 1 vizes-üveg, 1 boros-üveg, 1 likőr­es y üveg, 6 kom­pót* tányér, 1 kompót-tál, 1 csemege­állvány, összesen 4,1 drb. Valóban finom kivitelben 1 forinttal drágább, egy hat személynek való étel­készlet, legfinomabb karlsbadi porcellánból, festett és aranyozott díszí­téssel, mely 26 darabból áll, és pedig: 6 lapos tányér, 6 leves-tányér, 6 csemege-tányér, 1 leves-tál fedéllel, 1 pecsenye-tál, 1 főzelék-tál, 1 saláta-tál, 1 tészta-tál, 1 sauce-tál, 1 sauce-alja, 1 sótartó, összesen 26 drb.3­­­6 tányérral több­­ forinttal drágább.15 , egy legfinomabb valódig karlsbadi virágos és aranyo­sf­­­­ala­zott­ kávé vagy tea-készlet, mely 16 darabból áll, 1 nil és p. 1 kávé- vagy teakanna, 1 tojáskazma, 1 cukor­­gy tartó fedéllel, 6 csésze, 6 tányér, összesen 15 drb. ^ ^ Meg nem felelő tárgyak visszavételnek és a pénz visszaküldetik. Ládáért és csomagolásárt 60 kr. számittatik Megrendelések utánvét mellett és az utolsó vasúti állomás mos­. jelölésével eszközöltetnek. 55289 Billam 1. Budapest, Hunyadi-tér 1. szám, And­rássy-út mellett. Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve, karácsonyi és újévi ajándékul porcellás- és üvegkészletek, majolika­­lámpa, Eriia-ezüst stb. kaphatók. Kívánatra szí­nes képes árjegyzéket ingyen és b­érmentve küld a szegedi porcellán-festészeti gyár, Ivánkovics Károly és Fia Szeged. Utazó-ügynökök Magyarország és Erdély részére magas jutalék mellett kerestetnek. 53150

Next