Budapesti Hírlap, 1900. március (20. évfolyam, 59-89. szám)

1900-03-30 / 88. szám

10 volt, amelyen jelen volt a miniszterelnök, a külügyminisztérium főtitkára, az osztrák-magyar diplomáciai ügyvivőség személyzete és a fejedelem kísérete. Ferdinánd fejedelem felköszöntötte Ferenc József királyt, Müller osztrák-magyar diplomáciai ügyvivő pedig a fejedelemre, a fejedelmi dinasztiára és Bulgária virágzására ürítette poharát. (Romániai zsidók bevándorlása Erdélybe.) Említettük a minap, hogy Romániából egyre sűrűbben vándorolnak ki a zsidók, még pedig Kis-Ázsiába. A kivándorlás azonban a mi szempontunkból tulajdonképpen bevándorlás, mert a Romániai zsidók jelentékeny része nem Kis-Ázsiába megy ki, hanem hozzánk Erdélyié húzódik megélhetést keresni. A kassai vasúti állomásra — mint nekünk írják — nap-nap után érkeznek családostul a romániai zsidók, azután elszélednek Erdélyben a városokban és a falvakban egyaránt. A városokban naponkint lehet látni ilyen idegen alakokat, akiknek legnagyobb része kivonul falura. A romániai zsidóság bevándorlása nem igen lesz hasznára Erdélynek. Az ottani nép úgy is szegény és semmi szükség sincs arra, hogy a külföld nyomorultjai ide jöjjenek elvenni még azt a keveset is, ami van. A kormány remélhetőleg nem fogja figyelmen kívül hagyni ezt a bevándorlást; elég gondja van a galíciai bevándorlással és nem kívánatos, hogy ugyanez megismétlődjék az erdélyi határon is. (Katonatisztek ügyei.) A minap jelentettük, hogy a májusi előléptetés a hadseregben ismét nagyon gyönge lesz, mert csak kevés tisztnek a szolgálati minősítvényét kérték el. Mint a D. A. Z. értesül, kapitányokká a gyalogos, vadász, hidász, vasúti és táviró csapatoknál az 1892. novemberi ranggal biró főhadnagyokat fogják előléptetni körülbelül az utolsó száz kivételével. Mivel ezek a főhadnagyok körülbelül ötödfél évig voltak hadnagyok tehát 12—12*/a évig tartott, amig kapitányokká lettek. Főhadnagyokká hir szerint az 1895. májusi ranggal biró hadnagyokat léptetik elő , de ezek közül is kevesen, mintegy 20-an csak novemberben lesznek főhadnagyok s igy ez utóbbiak 5'/a évig jártak egy csilaggal. A katonatisztek fölemelt fizetését , mint Bécsiál jelentik, a magyar honvédségi költségvetés szentesítése után azonnal folyósítják. A májusi fizetést már az új fizetési fokozat szerint számítják. (Ferenc József-rendek.) A hivatalos lap csütörtöki száma közli, hogy a király Linberger István késmárki ágostai hitvallású evangélikus lelkésznek és főesperesnek egyházi téren szerzett érdemeiért, Baader Henrik oki. mérnöknek, a temesvári városi villamos közúti vasúttársaság vezérigazgatójának a közügyek terén szerzett érdemeiért és Brettner Miksának, a galaci osztrák-magyar segítő-egyesület elnökének, magyar állampolgárnak az egyesület körül és a közjótékonyság terén kifejtett sok évi buzgó tevékenységéért a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta. (Házasság.) Seefranz Antal cs. és királyi ezredes, a graci hadtesttüzérezred parancsnoka, ma vezette oltárhoz a deák téri ev. templomban Schulcz Juditot, néhai szepesi Scholcz Rezső miniszteri tanácsos leányát. A vőlegény tanúja Koller Viktor ezredes, a budapesti 4. hadtest vezérkari főnöke, a menyasszonyé Kachelmann Károly gépgyáros volt. Az esketést Schranz lelkész végezte. Szűcs Kálmán posta- és távirótiszt eljegyezte Moenich Jolánkát, Moenich Károly városi levéltáros és t. tanácsos leányát Székesfehérvárott. Spitz J. Gyula április 1-én tartja esküvőjét Ruttkay Ilonkával, Ruttkay Sámuel és neje leányával Budapesten. Mandl Izidor eljegyezte Gandl Rózát Újpesten. (Új egyetemi professzor.) Ma érkezett meg a kultuszminisztériumba a királyi kézirat, melyben Békefi Remiget a cisztercita rend tagját a budapesti egyetemi magyar művelődéstörténeti katedrájának rendkívüli tanárát rendes egyetemi tanárrá nevezi ki. A hivatalos lap holnapi száma közölni fogja a kinevezést. Békefi Rémig első rendes professzora a magyar művelődéstörténeti katedrának, amelyet egy évvel ezelőtt szerveztek. Még javakorában levő ember, 1858-ban született a veszprém megyei Hajmáskér községben. Középiskoláit Veszprémben, Zircen és Egerben, a teológiát, mivel belépett a ciszterciták közé, Zircen végezte, 1882-ben középiskolai tanári oklevelet, 1884-ben bölcsészettudori oklevelet kapott. Tanárkodott Pécsen és Zircen. 1892-ben az Árpádkori politikai és művelődéstörténet magántanára és a rend történetírója, 1896-ban az Akadémia levelező tagja s 1898-ban a magyar művelődéstörténet rendkívüli tanára lett a budapesti tudomány-egyetemen. Főbb művei: A zirci, pilisi, pásztói és szent-gotthárdi cisztercita apátságok története, két kötetben ; A cikádori apátság története, Emlékkönyv (ebben a ciszterciták története van megírva 1142—1896-ig) ; Hunyadi Mátyás király, mint a cisztercita-rend reformátora; A ciszterciták középkori iskolázása Párisban ; Székesegyházi iskoláink szervezése az Anjou-korban; Oláh Miklós nagyszombati iskolájának szervezete ; A pásztói apátság története . A sárospataki ref. főiskola 1621. évi törvényeiről. Ezenkívül számos cikket irt különböző hirlapokba és folyóiratokba. (Tanítók tisztelgése.) A Nógrádmegyei Tanítótestület nagyobb küldöttsége ma tisztelgett a kultuszminisztériumban Pacséri Károly tanfelügyelő vezetésével Molnár Viktor miniszteri tanácsosnál. A küldöttség átadta az elnöki osztály vezetőjének a megyei tanító-egyesület tiszteletbeli elnökségéről szóló oklevelet. (Gyászrovat.) Révész Jánost, a Budapesti Hírlap kiadóhivatala tisztviselőjét ma délután 4 órakor temették. A gyászszertartáson megjelentek a Budapest Hírlap szerkesztőségének tagjai Rákosi Jenő vezetésével, a kiadóhivatal tagjai teljes számban Zilahi Dezső helyettes igazgatóval, a Fővárosi hírlap kiadóhivatali tisztviselők segítőegyesületének igen sok tagja Bródy József alelnökkel s nagy gyászoló rokonság. Weiszburg Gyula dr. rabbi az elhunytat megható beszédben búcsúztatta, melyet senki könny nélkül nem hallgatott. Az énnekkar Lazarus Albert kántorral néhány gyászdalt énekelt, mire a halottat kivitték a temetőbe. Ziemialovszki volt galíciai minisztert, mint Bécsről táviratozték, ma temették nagy részvéttel. A királyt Paar gróf főhadsegéd képviselte. Ott voltak Körber miniszterelnök, Goluhovszky, Wittek és Welsersheimb miniszterek, a lembergi községtanács és a galíciai tartománygyűlés küldöttsége és az országgyűlés mindkét házának számos tagja. Tószegi Dávid magánzó elhunyt Szabadkán hatvannégy éves korában. Özvegy Miszóry Ferencné született Bisitzky Anna nyolcvanhat éves korában március 27-kén Magyar-Óvárt meghalt. Alexy Mariska, Alexy József csacai állami tanító leánya, a kassa-oderbergi vasút csacai állomásának pénztárosnője március 26-án huszonkét éves korában elhunyt. Mikidka Béla joghallgató huszonhárom éves korában március 27-én elhunyt Bessenyőn. Divald Gyurka, ifjabb Divald Károly és neje született Kiss Paula öt éves kisfia március 28-án Budapesten meghalt. (Postatisztek lakomája.) A fővárosi posta- és távirótisztek tegnapelőtt este társas vacsorát rendeztek a Terézvárosi Kaszinóban abból az alkalomból, hogy a kereskedelmi miniszter a budapesti főpostahivatalt és a központi táviróállomást egyesítette. A lakomán mintegy háromszázan vettek részt. Az első felköszöntőt Demény Károly postaigazgató mondotta, aki beszédében fejtegette az egyesítés közgazdasági és etikai előnyét és kiemelte a tisztviselők eddig is tanúsított lelkes és odaadó munkálkodását, a posta és táviró-intézmény alkalmazottjaira emelte poharát. Dávid Endre felügyelő, a táviróhivatal volt főnöke meghatóan búcsúzott el kollegáitól és az egyesítés eszméjének a megvalósítóját, Szalay Péter elnökigazgatót éltette. Józsa Lajos főfelügyelő, az egyesített hivatalok új főnöke folytonos éljenzés között köszöntötte föl Demény Károly igazgatót. Pál Imre posta- és távirótanácsos megemlékezett azokról a nagy sikerekről, amelyeket a tisztviselők az utóbbi időben, a hivatalon kívül, társadalmilag is kiérdemeltek és azokra koccintott, akik az intézet körén kívül állnak s mégis támogatják őket humánus és kulturális törekvéseikben. Lázár István felügyelő Dávid Endrét, Németh Pál felügyelő Józsa Lajost és végül Demény Károly igazgató a jelenvolt hölgyekre mondott humoros felköszöntőt. A vacsora alatt a posta- és távirótisztviselők ének- és zeneegyesületének úri bandája húzta Simon Jenő postagyakornok és prímás vezetésével. Az egyesített táviróhivatalnak, amely az utóbbi pár év alatt rohamosan fejlődött és amelyhez az interurban telefonállomás is hozzátartozik, ötszáz tisztviselője van és ennélfogva az új főnök hatásköre igen kiterjedt. Józsa Lajos felügyelőt szeretik a hivatalnokok körében. A volt táviróhivatal főnökét, Dávid Endrét a kassai postaigazgatósági kerületbe nevezte ki a kereskedelemügyi miniszter igazgató-helyettesnek és a napokban veszi át új hivatalát. — (Budapest—Visegrád—Nagymaros és Dömös) közt a magyar folyam és tengerhajós részvénytársaság április elsejétől kezdve a következő menetrend szerint járatja hajóit: Indulás Budapestről d. u. 3 órakor, indulás Visegrádról este 6 óra 35 perckor, érkezés Dömösre 7 óra 10 perckor. Indulás Dömösről reggel 4 óra 45 perckor, indulás Visegrádról reggel 5 óra 10 perckor, érkezés Budapestre d. e. 7 óra 45 perckor. Első menet április 2-án. A fentemlített napokon tehát a budapest— dömösi vonalon levő állomások mind a személy-, mind az áruforgalomra megnyílnak. — (Domba Miklós végrendelete.) Dumla Miklós a Budapesten elhunyt osztrák államférfiu végrendeletét ma bontották föl Bécsben. Eleinte azt hitték, hogy nincs végrendelet s ha ma meg nem találják, a családi tanács az elhunyt írott jegyzetei és szóbeli kijelentései alapján akart intézkedni. Dumba végrendeletében az örökösök kinevezése után számos hagyományt tesz, összesen mintegy kétszáznegyvenezer forint értékben jótékony, művészeti és egyházi célokra. (Osztálysorsjáték.) Az osztálysorsjáték mai húzásán kétszázezer koronát nyert 5108, tízezer koronát 23451, ötezer koronát 36576 79144 42705, kétezer koronát 34272 35485 90351 85151 85208 68609 23965 39852 16934 66230 43611 19286 95746 60316 13247 30356 60411 20979 82888 99788 15447 31019 32033 43639 67445 87923 61767 42053 50978 18162 37997 92171 56697 11576 12260, ezer koronát 10181 17445 59156 74479 82516 89446 80319 32538 4052 43014 46030 94791 38701 45202 29933 35955 49027 34734 44360 50490 15641 15461 48024 85666 71801 71992 45590 1668 67133 31993 69428 72801 4734 10871 58089 50432 6174 50116 82907 62764 17615 2041 22062 50352 37162 61056 95669 81462 11200 ötszáz koronát 25608 37211 93401 50870 17768 26628 11822 85862 27060 75828 64784 28318 28199 92355 42313 65883 86713 21735 38949 41103 76164 35091 44804 71531 43066 73727 1615 84726 75455 59570 25450 79600 1306 7574 3197 93576 71237 39787 77328 49900 2127 77997 59281 57082 92874 53768 13940 31427 49687 44239 6170 50086 597 17688 24535 25671 99739 64945 66272 96685 17443 36614 57915 81720 21053 56357. Az osztálysorsjáték mai húzásán az 5108. számú sorsjegy nyerte meg a 200.000 koronás főnyereményt. Ezt a 8 nyolcadból álló sorsjegyet Fleissig Sándor bankár (Erzsébet körút 2.) adta el a szerencsés nyerőknek. (Jótékonycélú előadás a Somossy-mulatóban.) A Somossy-mulató pénteken, március 30-án a Fővárosi hírlapkiadóhivatali tisztviselők segítőegyesülete javára jótékony célú előadást rendez. Ez alkalommal a lengyel zsidó társaság Goldfaden művét, Sulamit-ot adja elő. (Két jó barát.) Nagyvárad városában, mint tudósítónk táviratozza, ma öngyilkosságot követett el két jó barát. Az egyiket, Lénárá Ferencet, aki szolgalegény egy cukrászdában, szerelmi bánat keserítette el annyira, hogy fánként akart megválni az élettől, a másik, Botos József kávéházi szolga csupa szimpátiából ment barátjával a halálba, meg azért, mert elhagyatottnak érezte magát. Lénárd beleszeretett egy Mogyoróssy Irén nevű leányba, aki másokat is boldogított szerelmével. Ez a csapodárság nagyon elkeserítette a szerelmes legényt és megmondta barátjának, Botos Józsefnek, hogy e miatt öngyilkos lesz. Botos erre azt felelte, hogy vele akar meghalni, hiszen úgy sincs senki a világon, aki szeretné. Mindkettő egy szállóban szobát bérelt és odahivatták a leányt. Itt Lénárd azt követelte a leánytól, fogadja meg, hogy ezentúl csak őt szereti. A leány kinevette, mire Lénárd a lányra lőtt. A golyó nem talált és a leány sikoltozva szaladt ki a szobából. Mire a nagy lármára a szálló személyzete besietett a szobába, ott Botost halva, Lénárdot haldokolva találta. A két legény halántékon lőtte magát. (A Telefon Hírmondó) útján értesül a nagyközönség leggyorsabban a bel- és külföldi lóversenyek eredményéről, amennyiben minden futás után részletes referádát olvastat fel a szerkesztőség. (Félbenmaradt merénylet.) Molnár János kőművest elhagyta a minap a szeretője, Máté Lidia, aki magával vitte kis gyermeküket is. A legény különösen a gyermeket sajnálta, akit nagyon szeret. Kétségbeesésében öngyilkosságot akart elkövetni, de azután meggondolta a dolgot. Mielőtt megtenné az utolsó lépést, a másvilágra küldi hűtlen szeretőjének édesanyját, mert szerinte ő fordította el tőle a leánya szivét. Tegnap este elment özvegy Máté Györgyné lakására s a mikor szemben állt az öreg asszonynyal, revolvert rántott elő, hogy lelőjje. Szerencsére belépett az utolsó pillanatban Kis István napszámos és kicsavarta Mohsár kezéből a fegyvert. A merénylőt a rendőrségre kisérték. (A megfojtott asszony.) A rendőrségen, mint említettük, töredelmes vallomást tett Benkner Lipótné gyilkosa, Kotász Erzsébet cselédleány. Kiderült, hogy milyen borzalmas nyugodtsággal akarta eltüntetni gonosz munkájának minden nyomát. Asszonyának véres ingét úgy elrejtette, hogy még most sem találják, aztán tiszta inget adott rá. A halott füléből kivette az egyik fülbevalót s bevitte Politzer Samu szobájába, ahol összetiporta a földön. Hogy mennyit rabolt el a cseléd, még mindig nem tudják. Annyi bizonyos, hogy Benkner Lipótnénak nagyobb összegre szóló életbiztosítása volt Bécsben, amely nemrég járt le. A biztosító társaság néhány héttel ezelőtt küldte el az asszony járandóságát. Ebből az összegből egy garast sem találtak meg a detektívek. A vizsgálatot ebben az irányban tovább folytatják, a megfojtott asszonyt holnap fogják fölboncolni. BUDAPESTI HÍRLAP, (88. sz.) 1900. március 30.