Budapesti Hírlap, 1900. szeptember (20. évfolyam, 239-268. szám)

1900-09-21 / 259. szám

1900. szeptember 21. BUDAPESTI HÍRLAP. (259. sz.) szomszédos megyékből. Az egyházi ünnepségeken mint vendégek részt vettek még Majláth Gusztáv gróf erdélyi római katolikus püspök és két kano­­nokja, Csató János kir. tanácsos, Alsófehérmegye alispánja, Simonfy Lajos ,járási főszolgabíró és Csiszér balázsfalvi járásbíró. Az egyházi ünnepségek hétfőn kezdődtek az érsek és az összes püspökök által vezetett körmenettel,mely Balázsfalva főbb utcáit és tereit bejárta. Kedden délelőtt ünnepi istentiszte­let volt az érseki templomban, hol az érsek pontifikáit és Pável, Szabó, Radu püspökök fényes egyházi kísérettel segédkeztek. Délben Mihályi érseknél lakoma volt, melyen az érsek latin nyelven a pápát, román nyelven a királyt köszöntötte föl. Szabó János szamosujvári püspök magyar nyelven a magyar kormányt, Mihályi érsek magyar nyelven Majláth püspököt, Majláth gróf püspök a görög katolikus püspöki kart, Hosszú dr. kanonok Czakó János alispánt, Csató az egyházfőket köszöntötte föl. Este az Izolum-szállóban hangverseny volt, melyen több román szerző művét is előadták, a koncertet bál követte. Szerdán megkezdődtek a szinódus ülései.­­ (A belváros szobrai.) A király által a nemzetnek ajándékozott tíz szobor közül kettőt tudvalevőleg a belvárosban állítanak föl. A két szobor helyéül azt a teret jelölték ki, mely a Klotild kir. hercegnő palotái előtt van. Egyik felére jön a Pázmány Péter szobra, a tér másik felére Werbőczy István szoboremléke. Mind a két szoboralak szemben fog állani a Kossuth Lajos­ utcával. Mielőtt a szobrokat végleges kivitelben rendeltetésük helyére állítanák, kipróbálják, hogyan hatnának művészileg legjobban az adott környezetben. E végből a fő­város mérnöki hivatala a szobrok hű mását fölállit­­tatja a téren és végleges elhelyezésüket az orszá­gos bizottság fogja megállapítani.­­ (3K0110 Miklós temetése.) Köllő Miklóst, a tragikus véget ért művészt ma délután 4 órakor temették el a kerepesi­ úti temető halottasházából. A művésznek a végső tisztességet rendkívül nagy közönség adta meg, mely sűrű tömegben lepte el a halottas­házhoz vivő utat. Különösen nagy szám­mal jelentek meg a fővárosban tartózkodó székely­földiek, főleg a székely szobrász- és kőműves­­iparosok, kiknek az elhunyt művész mindig párt­fogójuk, feljövetelükkor első útbaigazítójuk, munka­adójuk és munkához juttatójuk volt. A fő­városi művészvilág igen nagy számmal volt kép­viselve, az elhunyt szűkebb bajtársai, a szobrász­művészek, élükön Zala Györgygyel, Stróbl Alajossal, Padrusz Jánossal, Róna Józseffel teljes számmal megjelentek. A vallás- és közoktatásügyi minisz­tériumot K. Lippich Elek miniszteri osztály­­tanácsos, a művészeti osztály vezetője, a képzőművészeti társulatot Jendrassik Jenő, az iparművészeti múzeumot Mihalik József kép­viselte. A székely egyetemi és műegyetemi ifjúság testületileg vett részt a temetésen. A gyá­szoló közönségben jelen voltak: Rákosi Jenő, Rákosi Szidi, Littkéné Komáromi Mariska, Szana Tamás, Rákosi Viktor, Jakab Ödön, Molnár László, Sebők Zsigmond, Berényi László s többen. A koporsót valóságos koszorú-özön födte, köztük volt a művész özvegyéé, szüleié és testvéreié, továbbá a képző­művészeti társulat, a képzőművészek egyesülete, művésztársai, az iparművészeti múzeum, a székely szobrászok (Szeretett mesterüknek), az egyetemi ifjúság, a székely műegyetemi ifjú­ság, Rákosi Jenő, Rákosi Szidi, Fanny­ Béla, özvegy Csukássy Józsefné, Rákosi Béla dr. és neje, Szana Tamás, Zilahi Dezsőék, Pétery Sándor és neje, Vogel Irma és Ilona, Siklódy Imre és családja és még többek koszorúja. A gyászszertartást Novák József lelkész végezte. A beszentelés után a ko­porsót négylovas halottaskocsira tették és a gyászoló közönség elkísérte Köllő Miklóst nyugvó helyére. A koporsó után ment az özvegy, továbbá legközelebbi rokona, Hermann Béla fővárosi taná­csos, nejével. A hosszú menet a temető negyedik mezejére ment, a Deák-mauzóleum jobboldali szomszédságába, a­hol a főváros disz-sirhelyet adott az elhunyt művésznek. A sírnál Jendrassik Jenő mondott pályatársai nevében megragadó búcsúbe­szédet, mely mindenki szivét mélyen meghatotta. — (Obsit.) Szolgálati kötelezettségük teljesí­tése után tiszti rangfokozatuk megtartása nélkül a következőket bocsájtották el saját kérésükre a hon­védség kötelékéből: Vértesi Izidor dr., Medrei Béla dr., Hantz Mihály dr. és Bardócz Gyula dr. tarta­lékos honvéd-főorvosok, Stein Fülöp dr., Pollák Sándor dr., Halász Lajos dr., Kohut Antal dr. és Treisz Károly dr. tartalékos honvéd-segédorvosok, Löschner Ottó gyógyszerész-járulnok és Székcsik Elek tartalékos honvéd-gyógyszerészgyakornok.­­ (Róma bevételének évfordulója.) Rómá­ból táviratoztak . Ma volt harmincadik évfordulója Róma bevételének s ezt a napot mindenütt ünne­­piesen megülték. Majdnem az összes városok lobogódíszt öltöttek, az üzletek be voltak zárva. Rómában ma reggel az ünnepi bizottság nagy néptömeg kíséretében a Panteonhoz vonult és koszorúkat tett le Viktor Emánuel és Umberto király sírjára. Délután tengerésztisz­tek és a tengerészeti minisztérium képviselői megjelentek a kapitóliumon, hogy átadják a község­tanácsnak a Róma cirkálóhajó lobogóját, mely Umberto király koporsóját borította be a temetés alkalmával. A római ünnepségeken az esős idő mellett is nagy néptömeg vett részt, mely a királyi házat éltette. Délután a községtanács a haditengerészet és a hadsereg képviselői­vel a Panteonba ment, hogy ott koszorúkat tegyen le, azután a Porta Piához mentek, a­hol a menet, valamint számos egyesület is, melyek zászlóikkal vonultak ki, a lakosság tetszése között koszorúkat helyezett el. A polgármester felolvasta a királytól a római községtanács táviratára érkezett választ, melyben a király elismerését fejezi ki, hogy Róma a mai napon hozzáfordult és nagy vigasz­talást nyújt neki gyászában. — Legjobb kivánataimmal és a legélénkebb megindulással — mondja a távirat, — viszonzom azokat az érzelmeket, melyeket önök az örök város nevében kifejeztek, hol nagyatyám és szegény atyám földi maradványai pihennek, ünnepies meg­erősítéseként annak, hogy a haza sorsa elválaszt­hatatlan dicső fővárosának sorsától. Azután a polgármester nagy tetszéssel foga­dott beszédet mondott, melyben gyászolva emlé­kezett meg Umberto király haláláról és azt mondta : — Azokra a szavakra, melyek hazánk integri­tását fenyegetik, avval fogunk válaszolni, hogy magasra emeljük lobogónkat,a mely a szerencsét­lenségben, úgy látszik, mintha még szilárdabban volna odaerősítve a kapitóliumra. Róma üdvözli az ifjú uralkodót, a­ki ismeri beléje és a szavojai ház missziójába vetett rendíthetetlen hitünket és meg­újítja a király és a nép közti ünnepies egyes­­séget.Fiuméból táviratozzék . A helybeli olasz ko­lónia megünnepelte Róma bevételének évfordulóját, az olasz hajók zászlódíszt öltöttek. Lebrecht konzul a kolónia nevében üdvözlő táviratot küldött a római kormánynak.­­ (Elintézett lovaglás üg­y.) Abból a hír­lapi polémiából, a­mely miatt tegnapelőtt pisztoly­­párbaj volt Latinovics Ernő és Farkasházi Fischer Zsigmond között, lovagias ügy támadt Latinovics és Márkus Miksa hírlapíró között, a­mit azonban békésen intéztek el. Az erről szóló jegyzőkönyv igy szól: " A Márkus Miksa és Latinovics Ernő urak közt fölmerült becsületbeli ügy a mai napon a lovagiasság szabályai szerint elintéztetett. Buda­pest, 1900 szeptember 20. Derri Gyula Majthényi Béla br., cs. és kir. 1. százados, Vészi József, Posztóczky Iván, mint Márkus Miksa urnak mint Latinovics Ernő urnák megbizottai.­­ (Zsidó polgármester.) Lőcséről Írják ne­künk : Poprád rendezett tanácsú város képviselő­testülete szeptember 18-án tartott közgyűlésén a megüresedett polgármesteri állásra Beer Zsigmond dr. ottani zsidó ügyvédet választotta.­­ (A húszkoronás.) Az eredeti terv, mint megírtuk, tudvalevőleg az volt, hogy az új húsz­­koronás bankón látható két női fej számos élő szép asszony fotográfiájából összeállított képe legyen a magyar, illetve az osztrák típusnak. A Deutsche Zeitung című bécsi lap most azt újságolja, hogy a rajzoló ettől az eredeti tervtől eltért annyiban, a­mennyiben mindegyik női fej a huszkoromson egy-egy élő hölgy arcképe. És pedig a magyar oldalon lát­ható barna hölgy Ficttner Frigyes dr.-nak, az osztrák-magyar bank budapesti főintézete főnökének a felesége, a szőke hölgy pedig az osztrák oldalon Kaizl­er, volt osztrák miniszter neje. Az osztrák-magyar bank mára tűzte ki az új húszkoronás bankjegyek kibocsátását. A budapesti intézetben reggel kilenc órakor kezdték forgalomba adni az új pénzt s a két pénztárnál egész délelőtt folyt a becserélés. Az értékes újdonságból száz­ezrekre menő összeget váltottak be már a mai első délelőttön s a hivatalos órák után is sokan álltak még a banképület főkapujában, a­kik a rózsás piros bankókra várakoztak.­­ (A párisi szőlőfelállitás) Pará­ból je­lentik a Bud. Tud.-nak. A párisi kiállítás igazga­tósága értesítette a magyar kormánybiztosságot, hogy a szőlőki­állítást, a­melynek megnyitását október elsejére tervezték, már szeptember 26-án megnyitják.­­ (Brassó-Kronstadt.) Brassó­ból írják ne­künk : A városi képviselőtestületnek ama határozata dolgában, hogy Brassó hivatalos neve Kronstadt legyen, a magyar képviselők felebbezése következ­tében a megyei törvényhatóság fog dönteni. Ennek az ülése október hónap elején lesz a vármegyei főispán elnöklésével. A megye alispánja szász, a törvényhatósági tagok nagy része is szász meg román. Az utolsó szó azonban a kormányé. _ — (Megérkezett ezred.) A hadügymi­nisztérium a tavaszszal Budapestre helyezte át a Szarajevóban székelő 86-ik gyalogezredet, melynek legénysége részint bácskai, részint pestmegyei fiukból kerül ki. Az ezred ma délután 3 órakor érkezett meg a keleti pályaudvaron a fővárosba s az üllői-úti Mária Terézia-kaszárnyába szállásolták el, melynek környéke most népes a messziről jött fiuk látására odasereglett hozzátartozóktól.­­ (Az ellopott Széchenyi-szobor.) Szep­tember 14-én éjszaka, mint már jelentettük, ellopták a Svábhegyről Széchenyi István gróf bronzból való mellszobrát. Száz korona jutalmat tűztek ki a szobor kézrekerítőjének, de még senki sem jutott a pénzhez, mert a vakmerő tolvajok egyelőre ismeretlenek. Egy Farkas nevű pénzügyőri felvigyázó azonban olyan fontos vallomást tett az ügyről, hogy valószínűleg ezen az alapon­ elfogják a tolvajokat. Farkas ugyanis szeptember 14-én éjszaka a budaeörsi vámon fölül, a temető mellett állt őrt, a­mikor észrevette, hogy a Sashegy oldala mellett levő keskeny utón em­berek ereszkednek le egy kézikocsival. Elhaladtak Szabó fuvaros portája előtt, aztán odaértek Farkas elé. A négykerekű kocsi mellett négy ember j­árt. Festékes, pecsétes ruhát viseltek s első látásra szoba­festő munkásoknak nézte őket. Megnézte, nincs-e va­lami megvámolni való a kocsin, a­mely ponyvával volt letakarva. Egy rézüstöt talált rajta, a­mely szájá­val lefelé volt fordítva, azonkívül a mellszo­bor is a kocsin volt. Farkas különösnek találta ugyan, hogy éjnek idején szobrot szállítanak, de mert úgy tudta, hogy a szobor nem megvámolni való holmi, nem firtatta a dolgot. — Nincs-e valami az üst alatt? kérdezte. Két ember eléje állt. — Már megnézte egyszer, szólt az egyik, hagy­jon nekünk békét. A kocsi és kísérői azután eltűntek az éjszaká­ban. A rendőrség most keresi ezeket az embereket, a­kikről elég pontos személyleírása van.­­ (A nemzetközi földrajzi kongresszus.) Tü­rr István tábornok, a­ki a nemzetközi földrajzi kongresszuson a közoktatásügyi miniszter kikül­döttjeként vett részt, s mint a kongresszus dísz­­elnöke a nagyfontosságú tanácskozásokban kiváló részt vett: értesülésünk szerint most adta be jelen­tését a kongresszusról, melyen közel 400 szakférfiú vett részt. Tü­ri tábornok tegnap személyesen föl­kereste a földmivelésü­gyi minisztert is s tájékoz­tatta a kongresszus tanácskozásainak ama része felől, mely a mezőgazdasági szakoktatás és a tele­pítés kérdését érinti.­­ (Fehéregyháza jövője.) Haller Lujza grófnő Fehéregyházáról annak a kijelentésére kér bennünket, hogy az a hir, mintha a Petőfi-emlék­­oszlop körül lévő terület és park a benne lévő őr­­házzal együtt elárvereztetnék, valótlan. Az egész terület a Petőfi-társaság tulajdona, melynek maga a grófnő adta ajándékba s igy a birtok el nem tulajdonítható.­­ (Vasúti kongresszus.) Parisból táviratoz­zák . A nemzetközi vasúti kongresszust ma délután Baudin közmunkaügyi miniszter elnöklésével meg­nyitották. A miniszter köszönetet mondott az ural­kodóknak és államfőknek, a­kik megbízottakat küldtek a kongresszusra és megemlékezett a hala­dásról, mely a szállítóeszközök terén az utóbbi években tapasztalható.­­ (Egy Lloyd-hajó balesete.) Fiumé­ból jelentik: Az Apollo nevű nagy Lloyd-hajó tegnap este Sansego mellett zátonyra futott. A magyar- 7

Next