Budapesti Hírlap, 1900. október (20. évfolyam, 269-298. szám)
1900-10-24 / 292. szám
1900. október 24. BUDAPEST HÍRLAP. (292. sz.) * ........ ■ ....— ■ .......... ..... ...... használja is. A rövidre fogott (100 oldal) 8 annál tartalmasabb könyv Kassán jelent meg, ahol 1 koronáért megrendelhető. * (A bűnvádi perrendtartás zsebkönyve) Írták E. Illés Károly és Vargha Ferenc. 483 oldal. Budapest: Grill. Annak a nagy négykötetes kommentárnak, melyet a társszerzők Balogh Jenővel egyetemünk nagytudásu tanárával együtt írtak a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896 évi XXXIII. t.-c.-hez, gyakorlati célokra készült kivonatát nyújtja e munka, melyről felesleges kritikát írni annak, aki a magyar büntetőjog e két oszlopos tagjának eddigi munkásságát ismeri. Illés Károlynak már két hasoncélú műve forog közkézen: az egyik az anyagi büntetőjog, a másik a büntetőjárásbíróságok zsebkönyve és nagyobb elismerésben a most megjelent művet sem részesíthetjük, mintha azt mondjuk, hogy méltó társa az eddigieknek, melyek minden jogász kipróbált kísérői a gyakorlatban. Hogy Vargha Ferenc, kinek éles ítélőtehetségét és rengeteg tudását, minden kriminalista méltányolja, a munka felét magára vállalta, az csak emeli a könyv értékét. De a szerzők e műben többet végeztek, mint a nagy kommentár egyszerű kivonatolását, mert elsimították mindazokat az egyenetlenségeket, melyek egy háromszerzőjű munkában elkerülhetlenek, arányosabbakká és áttekinthetőbbekké tették a törvény szövegéhez fűzött, most már igazán minden izében gyakorlati magyarázatokat. A bűnvádi perrendtartás magyarázatának e miniatűr képében mégis minden vonás élesen domborodik ki s ha nem is célja a kommentár helyettesítése, mégis alig akad vitás kérdés, melyre e munka gyors és biztos tájékozást ne nyújtson. A munka, mely az esküdtbíróságról és a bűnvádi perrendtartás életbelépéséről szóló törvényeket is felöleli, felerészében a törvény szövegéből, felerészében magyarázatokból áll, melyek körében mindenütt megtaláljuk a szükséges hivatkozásokat a büntető ügyviteli szabályokra, az ügyészségi, rendőri és csendőri utasításra. Csakis szerzők csodálatosan összevont tárgyalási módja tette lehetővé, hogy ez óriási anyag harminc évnyi terjedelemben megférjen, mert hisz a törvény a szövegkiadásokban is 2—300 oldal terjedelmű. A könyv kiállítása is csinos és kifogástalan s alakja kellemesen elüt a szokásos zsebkiadásoktól, melyek rendszerint foliánsnyi formában és 8—10 centiméternyi vastagságban a leglehetetlenebb zsebeket feltételezik. Amily kétségtelen, hogy a büntetőtörvénykönyv Illés-féle kiadása, a kis Illés, mint nevezni szokás, úgyszólván minden egyéb törvénykiadást kiszorított a gyakorlati jogászok forgalmából, és oly valószínű, hogy a kis Illés-Varga is csakhamar elfoglalja az őt megillető díszhelyet a bűnvádi perrendtartásra vonatkozó munkálatok" közt (V.) * (Ifjúságom.) E címmel egy kötet vers jelent meg Nikolszky Gézától Pécsett. Megrendelhető a szerzőnél potom három koronáért a Zsolnay-féle gyárban. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, okt. 23. — A népszámlálás. A népszámlálási bizottság ma délután Halmos János polgármester elnöklésével ülést tartott. A polgármester jelentette, hogy a miniszter a népszámlálásra megszabott időt nem hajlandó meghosszabítani, mert az idevonatkozó törvény megszabja az időpontot s ettől nem lehet eltérni. A népszámlálás anyagának földolgozására kitűzött határidő meghosszabbítása ellen azonban nem tesz kifogást a miniszter. Ezt az időt a miniszter 1901. március 1-ig terjesztette ki. A polgármester azt az aggodalmát fejezte ki ma, hogy az anyag földolgozására kitűzött idő kevés, mivel azonban a dolgon változtatni nem lehet, intézkedni kell, hogy a munkát gyorsan és pontosan hajtsák végre. Elsősorban törekedni kell a számláló kerületek megalkotásával. Számlálóbiztosokul igen alkalmasoknak találja a tanítókat. Körösi József ezer embert tart szükségesnek a munkálatok elvégzésére. Szerinte az egyetemi tanulókat nem lehet alkalmazni. A tanítók közreműködését nagyon kívánatosnak tartja. Halmos János polgármester ajánlja, hogy a közigazgatási tanfolyam hallgatóit is alkalmazzák, így tehát a munkálatokat a tanítók, a közigazgatási tisztviselők s a közigazgatási tanfolyam hallgatói fogják végezni. Fölterjesztést fognak intézni a közoktatásügyi miniszterhez a téli szünetek meghosszabbítása végett, hogy a tanítók szabadabban dolgozhassanak. A kerületi beosztást a mérnöki hivatal fogja előkészíteni; ez 10—15 napba kerül. Körösi József kéri — s ehhez a bizottság hozzájárult — hogy a kerületi biztosokat katonai szigorúsággal szervezzék, mert csak így lehet gyors és pontos munkára számítani. Az alkalmazottak egy napra 6—8 koronát kapnak. — Az Uránia szubvenciója. Az Uránia tudományos színház folyamodott a fővároshoz, hogy adjon neki évenként ötezer korona szubvenciót, tekintettel arra, hogy ez az intézet kulturális célt szolgál. A közoktatásügyi bizottság ma elhatározta, hogy előterjesztést tesz a közgyűlésnek, hogy szavazzon meg az Urániának 1901-től kezdve három esztendőre évi háromezer korona szubvenciót. — A községi választások. Az igazoló választmány a községi választások körül való eljárás megállapítása dolgában november másodikán délelőtt tíz órakor ülést tart. — A magyar állampolgárság megszerzése. A székesfőváros IV. ügyosztálya szabályrendeletet dolgozott ki a magyar állampolgároknak Budapest székesfőváros községi kötelékébe való fölvételéről, a budapesti illetőség megszerzéséről, az illetőségi bizonyítványok kiállításáról, a külföldiek által kért telepedési engedelmekről és a községi kötelékbe való fölvétel kilátásba helyezéséről s az ezekért fizetendő dijakról. A szabályrendelet szerint az a magyar állampolgár, akit az 1886. évi XXII. tc. 14. §-a alapján Budapest székesfőváros kötelékébe fölvesznek, 100 korona dijat tartozik fizetni. Ezt a dijat tekintet nélkül a családtagok számára, a nagykorú családtagok kivételével, a családfőre vetik ki. Az a magyar állampolgár, aki a budapesti illetőséget az 1886. évi XXII. tc. 10. §-a alapján szerzi meg, közigazgatási végrehajtás útján beszedhető 20 korona díjat tartozik lefizetni. Illetőségi bizonyítványok kiállításáért 4 korona, útlevél elnyeréséhez szükséges igazolványok kiadásáért pedig egy korona díj fizetendő. Cseléd és munka könyv kiállításához szükséges egyszerű illetőségi igazolványok azonban díjmentesek. A külföldiek által kért telepítési engedelemért abban az esetben, ha a folyamodó még nem lakik két év óta Budapesten, 200 korona, ha pedig már több mint két éve lakik Budapesten, 100 korona fizetendő. Az a külföldi,aki a települési engedelemért járó díjat lefizette és települési engedelmet nyert, a díjnak visszafizetését még abban az esetben sem igényelheti, ha Budapestről végleg eltávozik. Az a külföldi, aki magyar állampolgársága elnyerésének reményében Budapest székesfőváros községi kötelékébe óhajtja magát fölvétetni, 400 korona dijat tartozik fizetni, melybe a település alkalmával fizetett dijat be nem számítják. A tanács a IV. ügyosztály emez előterjesztéséhez némi módosítások után hozzájárult s további tárgyalás végett kiadta a pénzügyi és gazdasági bizottságnak. Ez a tanács által letárgyalt szabályrendelethez hozzájárult. Fölhívta azonban a tanács figyelmét arra a viszás helyzetre, hogy nálunk bármely külföldi egyén minjden előleges bejelentés és hatósági engedelem nélkül letelepedhetik. Innen van aztán, hogy az idegen illetőségűeknek és külföldieknek vagyontalan nagy tömege özönli el fővárosunkat, akiket aztán a hatóság és társadalom kénytelen vagy teljesen ellátni, vagy pedig pénzzel és jótékony intézményeiben való részesítéssel, sok esetben talán a helybeli szegények rovására támogatni. Ez okból arra kéri a bizottság a tanácsot, tegyen mihamarább javaslatot a közgyűlés elé arról, hogy idegen a főváros területén engedelem nélkül le ne telepedhessék s hogy az itt tartózkodó idegeneket nyilvántartsák. A tanítónők otthonának a közoktatásügyi bizottság ma délután Fayer Ferenc tanácsos elnöklésével tartott ülésén 1200 korona évi segítséget szavazott meg, kikötötte azonban, hogy a Mária Dorothea-egyesület két tanítónőt tartozik ellátni. A főváros könyvtára. A könyvtári albizottság tegnap délután ülést tartott, amelyben a könyvek beszerzésének módját állapították meg olyanformán, hogy a könyvtár fejlesztésére a főváros részéről nyújtott évi hatezer koronát, nagyobb kiadások esetén a főváros pénztárából külön összeget és a könyvtár javára hagyományozott pénzeket és ajándékokat jelölték ki. A bizottság kimondotta továbbá, hogy kicserélni, vagy eladni csak kettős példányokat és olyan műveket szabad, amelyeknek kiegészítését a főváros könyvtárának az érdeke nem kívánja. Azokat a könyveket, amelyekbe az adakozó beleírta a nevét, nem szabad eladni vagy elcserélni. A bizottság köteles működéséről a tanácsnak jelentést tenni, a befolyt pénzt pedig a könyvtár gyarapítására fordítani. A tanács a könyvtár számára a központi városháza épületének azt a részét engedte át, ahol azelőtt a tiszti kaszinó volt. A koprophor pormentes szemétgyűjtő és szállító rendszer. Budapesten múlt év augusztus hónapjában a városi tanács megengedte, hogy a koprophor-vállalat 1899. szeptember elejétől fogva 30 napon át a II. ker. Lánchíd utcából az utcai és az utca mindkét házsorából, valamint az uj Szent János-közkórházból a háziszemetet a koprophor rendszer szerint összegyűjthesse és elszállíthassa, hogy így a rendszer gyakorlati alkalmazhatósága bebizonyítható legyen és e kipróbálás megfigyelése céljából egy vegyes bizottságot küldött ki. A székesfőváros közgyűlése holnap fog dönteni egy bizottmányi és tanácsi előterjesztés folytán a fölött, hogy a budapest-jobbparti szemetet a koprophor-rendszer szerint fuvaroztassa-e. — A Trombitás-út rendezése. A főváros közgyűlése elhatározta, hogy a Trombitás-út rendezésére az útba eső Laumann-féle ingatlant 26.667 koronáért kisajátítja. A belügyminiszter a határozatot jóváhagyta. — A bombatéri vásárcsarnok. A Bombatéren építendő detail-vásárcsarnok építésére felügyelő bizottság október 24-én (szerdán), délelőtt 10 órakor a tanácsi Vili. ügyosztályban (TV. ker. Borzutca 7. szám I. em. 3. a.) ülést tart, melyen a vasszerkezeti munkálatokra megtartott nyilvános versenytárgyalás eredményét fogják kihirdetni. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Budapest, okt. 23. — Az igazságügyi orvosi tanács elnöke. A király az igazságügyminiszter előterjesztésére Korányi Frigyes egyetemi tanárt, a főrendiház tagját, az igazságügyi orvosi tanács elnökévé újabb három évre kinevezte. A kinevezést a hivatalos lap mai száma közli. — Fölmentő verdikt. Szabadkai tudósítónk táviratozza. Az idevaló esküdtszék tegnap és ma tárgyalta Gere Miklós zentai földbirtokos bűnügyét. Gerét azzal vádolták, hogy május hónapban agyonlőtte a feleségét, mert mást akart elvenni. Az esküdtszék fölmentő verdiktje után a törvényszék fölmentette Gerét. A verdiktet a közönség megéljenezte. — Börtönre itélt ügyvéd, Kalmár Antal dr. bács-topolyai ügyvéd a múlt évben egy bács-petrovoszellói földművestől ezerötszáz forintos váltót kapott leszámítolásra s az érte fölvett pénzt elsikkasztotta. A földműves, amikor látta, hogy a pénzét nem kapja vissza, följelentette az ügyvédet, akit a szabadkai törvényszék félévi börtönre ítélt. A szegedi tábla, tekintve, hogy a megkárosított földműves, tizenegy gyermek atyja, pótolhatatlan veszteséget szenvedett az összeg elvesztésével, a büntetést egy évre emelte föl. A kúria ma tárgyalta az ügyvéd semmiségi panaszát s azt a koronaügyész-helyettes indítványára elutasította. — Ibrahim és társa. Abban az időben, mikor Inger Szolimán a szomáli expedícióját szervezte, élt Budapesten egy szent életű muzulmán, Mohamed ben Redsib, aki a Károly-körúton, egy kalitkaszerű boltban, hímes perzsa szőnyeget s egyéb keleti iparcikket árait. Ben Redsibnek pompásan ment a dolga, s pár esztendő alatt szép kis vagyont takarított meg magának. Egy napon beállít hozzá Inger Szolimán titkára, Kifiotisz, s biztatta, hogy vegyen részt a szomáli expedícióban. Egy olyan tüneményes üzleti talentum, amilyen ő, mondotta a ravasz görög, kincseket gyűjthet abban az afrikai birodalomban, amely ősi jogon Inger Szolimánt illeti. Ben Redsib szabadkozott, hogy már öreg ahhoz, hogy új vállalatba kezdjen, de mikor Kifiotisz másnap tudatta vele, hogy a hódító Szolimán a kereskedelmi miniszteri tárcát szánta neki, nem tudott ezentállni a csábításnak s fölesküdött az expedíció zászlajára. A portékáját hamarosan elvesztegette s a pénzt Ingernek, az üres boltot pedig Ibrahim bin Ibrahim Mardilli bitsorsosának adta át. Aztán minisztertársaival, akik szintúgy, mint ő, drága pénzen jutottak a fényes álláshoz, útra kelt az Inger birodalma felé, honnan hónapok múlva kifosztva s elcsigázva tért vissza. Ibrahim bin Ibrahim Mardilli nem volt méltó utódja a becsületes Redsibnek. Alig hogy beleült az üzletbe, Braun Ármin segédjével együtt két nagy csalással kompromittálta a régi céget. Fölutaztak Bécsbe s Nissin Behár szőnyegkereskedőtől 2030, Russo J.-től pedig hatezer korona ára szőnyeget csaltak ki hitelbe a Redsib cége alatt. A szőnyeget nyomban eladták s a kárvallott kereskedők csak későn tudták meg, hogy az üzlet már nem a becsületes Redsibé, hanem a ravasz Mardilfié, akinek sem pénze, sem hitele. A két kereskedő panaszára Mardilfit és Braun Ármint csalásért vád alá helyezték s ma ültek fölöttük törvényt. Az itélőtanácsban Eördögh András elnökölt, a vádhatóságot Gaál dr. alügyész képviselte, védő Válsz Sándor dr. volt. Mardillit és Mohamed Redsibet, a címzetes szomáli minisztert, akit tanúnak idéztek meg, török tolmács útján hallgatták ki. Az előbbi tagadott, Redsib pedig nem tudott eléggé kitérni a gyászos végű expedícióra, melynek vagyoni romlását köszönheti. A bíróság Mardillit fölmentette, Braun-nal szemben pedig az ügyész elejtette a vádat. — Megsemmisített verdikt. A szabadkai esküdtbiróság nemrég tizenegy esztendei fegyházra ítélte idősb Baka János földmivest, aki fiát, Jánost huszonnyolc baltaütéssel megölte. Baka Ferenc, aki a testvéröcscsét lefogta, mialatt a kegyetlen apa ütötte, szintén tizenegy esztendőt kapott. A kurta ma megsemmisítette az ítéletet, mert Weiss Jenő dr. ügyvéd is tagja volt az esküdtbíróságnak, jóllehet elvesztette erre, az állásra a 8T