Budapesti Hírlap, 1900. október (20. évfolyam, 269-298. szám)

1900-10-07 / 275. szám

8 BUDAPESTI HÍRLAP, (275. sz.) 1900. október 7. haladéktalanul utazzék vissza hazájába. A herceg nem engedelmeskedett ennek a felhívásnak, hanem titokban Brüsszelbe utazott, ahol folytatja az áskálódását a francia kormányzó ellen. Atyja, Norodom kambodiai király, erősen kikelt fia ellen és kijelentette a francia kormánynak, hogy fia nem kapott megbízást, hogy Parisban lépéseket tegyen a kambodsai kormányzó ellen. Norodom királyezenkívül még a következő táviratot küldte fiának Brüsszelbe: Jöjj azonnal vissza! Ha nem jössz azonnal vissza, úgy példásan meg foglak fenyiteni. Norodom. — (Az országos középiskolai tanáregyesület) igazgatósága Beöthy Zsolt miniszteri tanácsos elnöklésével tegnap tartotta első ülését, amelyen kilenc új tagot vett fö. A szegedi tanárok vádjaira, amelyeket a fővárosi fiatal professzorok jogtalan előtérbe való helyezése miatt hangoztatnak, az egyesület részletesen fog válaszolni. A tanári körök számára a következő vitatételeket tűzték ki: 1. Az iskolai felügyelet helyes szempontjai.2. Az akciók tana didaktikai oldalról. 3. Az új történettanítás tervének módszeres végrehajtása. 4. A klasszikus olvasmányokhoz milyen egymásutánban kapcsolódjék a régiségtan oktatása. 5. Milyen módon és mértékben lehetne az ifjúságot a természettudomány körében gyakorlatilag foglalkoztatni ? (Ő felsége apróhirdetése.) Néhány évvel ezelőtt a franciák meghódították azt a hatalmas szigetet, mely Afrika keleti partjai közelében fekszik és azóta erős gyarmati csapatokkal bizonyítgatják, hogy Madagaszkárt nagyon érdemes megtartani a igaza volt Benyovszky Móricnak, amikor itten királyságot akart alapítani a maga számára. Hogy egészen franciává legyen Madagaszkár, természetesen meg kellett fosztani a tróntól az uralkodó maláji dinasztiát és ez a francia tábornoknak nem is ment nehezen. Madagaszkár utolsó nemzeti királynője, Ranavála annyira engedelmes volt, hogy nem is próbált ellentállást, sőt — mint annak idején a párisi lapok írták, — néhány héttel a trónvesztés után már javában udvaroltak neki a Tananarivóban állomásozó csinosabb francia tisztek. Ez a dolog azért tűnt föl különösen, mert Madagaszkárban — ez még, úgy látszik, az idilli korból maradt meg — az udvarlásnak az az egyik módja, hogy az illető hölgy és az illető úr egy közös lónak a hátán tesznek együtt sétalovaglásokat. Ranavaló ő felsége is ilyen módon vigasztalta magát a trónvesztés után. A köztársaság azonban szigorú és úgy látszik, nem sok érzéke van már az idillek iránt. Mert mindennek az lett a vége, hogy Madagaszkár királynőjét egy szép napon cselédségével fölrakták egy francia hadihajóra, miután előbb udvariasan közölték vele, hogy ezentúl Algírban fog lakni. Azóta ott lakik Ranaváló ezen a legcivilizáltabb francia gyarmaton és ott jutott a modern szokásoknak annyira közelébe, hogy most már apró hirdetéseket ir. Ne tessék azonban azt gondolni, hogy ezek az apróhirdetések talán emlékei a katonai és polgári elem közt való jó egyetértésnek valamikor régen odalent Tananarivóban. Korántsem, az apróhirdetés nem érdekli a tananarivói helyőrség egyetlen tisztjét sem, ő felsége sorai tudniillik, melyek a Telegramme című algíri lapban jelentek meg, ezt mondják : Óvás. Ranaváló királynő figyelmezteti a közönséget, hogy nem fogja megfizetni azokat az adósságokat, melyeket Mária Róza nevű maláji szobalánya csinál. Madagaszkár királynője elveszítette koronáját, hazáját és életének apróbb örömeit, egy azonban, úgy látszik, megmaradt számára: a háztartás és annak boszuságai. Ezeket magával vitte a számkivetésbe. (Egyetemi élet.) A Műegyetemi segítőegyesület tegnap tartotta alakuló bizottsági ülését. Az ülés tárgya a tisztviselők megválasztása volt. Egyhangúlag megválasztották a következőket: Elnök lett Lipthay Jenő, alelnök P. Tóth Aladár, I. titkár Osztoics Dezső, II. titkár Ledvinka Ferenc, főpénztáros S. Stahel Géza, alpénztáros Olattfelder Dezső és Zerneck Ernő, ellenőr Ernszt Antal, főjegyző K. Lipthay Ervin, aljegyző Asbóth Oszkár és Haris Ervin, háznagy Pfitzner Sándor. Az orvostanhallgatók segítő és önképzőkörének választmánya a következőképpen alakult meg: Elnök lett Navralil Dezső, alelnök ifj. Morelli Gusztáv, I. titkár Tóth Gedeon, II. titkár Schmidt Béla, pénztáros Lobmayer Géza, ellenőr Mutschenbacher Tivadar, főjegyző Erkel Lajos, jegyzők Kertsák Rezső és ifj. Szontágh Miklós, főkönyvtáros Mansfeld Ottó, könyvtáros Dollinger Béla és Benczúr Gyula, háznagy Nádassy István. (Tüntetés a belga királyság ellen.) Brüsszeli tudósítónk arról ad hírt, hogy a szocialisták nagy dinasztiaellenes tüntetésre készülnek. A tüntetésre álltalmul azt használják föl, hogy Albert herceg, a trónörökös, most hozza haza ifjú nejét. A herceg és felesége ma délután Brüsszelbe érkezett és holnapra készült a nagy tüntetés. A szocialisták nem is titkolták tervüket és szándékuk nagy aggodalmat kelt. A szocialista újságok fölhívják a munkásokat, hogy a trónörököspár megérkezése alkalmából köztársasági kongresszust rendezzenek s bejelentik, hogy ötvenezer munkás fog a királyság ellen tüntetni. Ismerve a belgiumi szocialisták szervezetét, szinte bizonyos, hogy meglesz a tüntetés, amelyet az sem fog megakadályozni, hogy a király rendeletére betiltották. Legföljebb arról lehet szó, hogy a tüntetés elhalasztódik. Hír szerint a szocialista vezetők a polgármesterrel történt megállapodás következtében a tüntetést holnapután el halasztották. Hogy Brüsszel aggodalma még nagyobb legyen, ma a királyi palotába az a hír érkezett, hogy Albert herceg ellen szőtt összeesküvést fedeztek föl és hogy öt embert elfogtak. Közöttük van Lipidonak egy vádlott-társa. A hercegi pár mai bevonulásakor a polgárőrség állott sorfalat, a pályaudvaron Verviersben egy szocialista községi tanácsos kérvényt akart átnyújtani, melyben az amnesztiát kérte, de a kérvény átadásában megakadályozták. A mikor Albert herceg a verviesi polgárőrségen szemlét tartott, szocialista községtanácsosok ismételten tüntettek az amnesztia mellett. (Kitüntetett vasúti tisztviselők.) A perzsa sah hasznos szolgálataik elismeréséül újabban a következőket tüntette ki : galgóci Schober Albert miniszteri tanácsos, államvasuti elnökhelyettest a II. osztályú; továbbá Kolányi Zsigmond államvasuti főfelügyelő igazgató-helyettest; Fendt Ottó államvasuti igazgatósági főellenőrt, Winkler József főmérnököt, Stejskál József, Jármay Béla, Ofner József és Lendvay Márk felügyelőket a HI. osztályú nap- és oroszlán-renddel. (A lúg-ősi egyházmegye ünnepe.) A görög katolikusok szeptember 18-dikán Balázsfalván az érsekség székhelyén, megünnepelték kétszázadik évfordulóját annak, hogy a görög szertartású egyház a római szentszékkel egyesült. A lugosi egyházmegye, mint egy távirat jelenti, külön is megüli ezt az évfordulót. Az ünnepre az egész egyházmegye papsága, tanítósága és sok ezer ember jött Lugosra. Az ünnepet nagy fénynyel ülik meg. A templom homlokzatát nemzeti szinti lobogókkal díszítették föl, mi jó hatást tesz. Ma este Radu püspök tiszteletére fáklyásmenet volt. A püspök az üdvözlőbeszédre válaszolva törvénytiszteletre és hűségre buzdította a hívőket a haza és a trón iránt. Holnap délben közebéd lesz, este pedig a lugosi, oravicai és nagylikváni román dalosegyesületek hangversenyt rendeznek. (A tűzrendészeti törvényjavaslat.) A magyarországi tűzoltóság több vezető embere ma értekezletet tartott a tűzrendészeti törvényjavaslat dolgában. A gyűlésen, melyen Óváry Ferenc dr. óvsz. képviselő elnökölt, a többek közt részt vettek : Szily József dr. budapesti önkéntes főparancsnok, Lukáts Gyula tűzfelügyelő, Breuer Szilárd, Markusovszky Géza, Szabó Gyula, Vida Pál parancsnokok. A gyűlés hosszú vita után megállapította a törvényjavaslatot, melyet az országos tűzoltó-szövetség holnapi gyűlésén még egyszer revideálnak. A szövetség azután a javaslatot fölterjeszti a belügyminiszterhez. (Az órások egy írónőnek.) Ebner-Eschenbach Mária német írónő a minap ülte meg irói jubileumát. Ebből az alkalomból, mint nekünk Bécsből írják, érdekes kitüntetés érte. Ebner-Eschenbach Mária legkiválóbb művének a Lotte die Uhrmacherin (Lotti az órásnő) címűt tartják s az írónő csaknem minden más munkájában is nagy szeretettel foglalkozik az órával és annak gyártásával. Ezért azután a bécsi órásegyesület tegnap tartott ülésén dísztagjává választotta. (A csemegekereskedők a miniszterhez.) Említettük, hogy a rendőrség a munkaszüneti törvény alapján megtiltotta a csemegekereskedőknek, hogy üzletüket vasárnap este nyitva tartsák. A csemegekereskedők erre elhatározták, hogy meg- fölebbezik a rendeletet a kereskedelmi miniszterhez. Most körözik aláírásra a kérvényt a közönség közt, a csemegekereskedők ugyanis leginkább célravezetőnek a fölebbezésnek azt a módját tartják, ha a közönség maga kéri a minisztertől a bodegák nyitva tartását, meggyőzve ez által a minisztert arról, hogy ez elsősorban a közönség érdeke. Ugyancsak a vasárnapi munkaszünet megtartására hivatkozik a felebbezés is, azt feleli ugyanis a főkapitány nyilatkozatára, hogy a bodegák vasárnap esti becsukása a cselédek vasárnapi kimenőjének vet véget, míg a bodegák, házilag kezeltetvén, semminemű személyzetnek nem háborítják munkaszünetét, ha nyitva tartják is vasárnap esténkint. (Orvosok ünnepe.) A Royal-szálló nagy különtermében ma este a nagy orvosi társaság ünnepelte Korányi Sándor dr.-t, az I. belklinika eddigi adjunktusát, abból az alkalomból, hogy rendkívüli tanárrá nevezték ki. Mintegy hetvenkét orvos volt ott az ünnepen, amelyen sok tesztban éltették az új rendkívüli tanárt. — (Milyenek az állapotok Ó-Szerbiában.) Belgrádi levelezőnk Írja: A román-bolgár konfliktus óta Európa élesen figyel a Balkán-félszigetre. A szerb kormánykörök, tudjuk nem avatkoztak bele a román-bolgár viszályba, de feszült figyelemmel kisérik az ó-szerbiai eseményeket, mert Ó-Szerbia még mindig forrong. A novi-bazári szandzsákban s az úgynevezett Koszovópoljén muzulmánok és keresztények között egyaránt évek óta szünetel már a rend, a szultán tisztviselőinek hatalma csak a papíron van. A török hatóságok oly mesterileg tudják eltitkolni az állapotokat, hogy ide is csak kerülő utakon szivárog ki a hajmeresztő eseteknek egy-két kirívóbb példája. Életbiztosság nincs. Az utasokat, kereskedőket szabadon gyilkolják le a mondhatni szabadalmazott rablóbandák. A gyilkosokat ismeri mindenki. El is ítélik őket, de elfogni nem merik. A mohamedánok, minden idegent agyon akarnak verni, kettőzött izgatottsággal üldözik a keresztényeket, akik mozdulni sem mernek. Két év alatt vagy 2150 gyilkosság történt s az adót húsz év óta nem fizetik. A most megjubilált szultán füléhez is elérkeztek a panaszok. A szultán meg is sokalta a dolgot és Semsi basát oda küldötte ez év július hónapjában, hogy rendet csináljon a szandzsákban. Semsi basa, aki a szandzsákba való rozsaji születés, nagy tekintélynek örvendett a vidéken s a józan mohamedán elemek, valamint a császári tisztviselők epedve várták. A basában sok jóindulat volt a keresztények iránt s nekiment a sok gyilkosnak és gyujtogatónak. Julius végén Novi- Bazárban, Szjenicában és Bilopoljában összefogdostatott nyolcszáz rablót s azokat a novi-bazári várba csukatta. Igazságot akart szolgáltatni csupán, persze a leggazabb elemek a várban hirtelen halállal múltak ki. Azonban Semsi basa dicsősége sem sokáig tartott. A szilikoárok, vagyis a szultán ajtónállói, akik a novi-bazári rablónemzetségek Konstantinápolyban viruló hajtásai, nem hagyták véreiket. Augusztus elején már észrevehető volt a forrongás. A keresztények menekülni kezdtek. A vérboszu címén öltek jobbra-balra. Augusztus 9-én pedig Novi-Bazár városában nagy csöndben gyülekeztek az odavaló kormánypalota, a konak előtt, előbb 40-en majd 2000-en kövekkel, dorongokkal. A kerület polgári főnöke, Helmed Nedzsib efendi jámbor úr, aki csak azt tette, amit Semsi neki parancsolt s a foglyok kiadását követelő tömeget csendesíteni igyekezett. A nép azonban azt kiáltotta: „Add ki véreinket, te komisz türk !“ — s mikor a szultán nevében beszéltek a kerület vénei, a szultán örménységét (a szultán anyja tudniillik örmény rabszolga volt) illették szemérmetlen szavakkal. Erre katonákért küldtek a novi-bazári várba. Mire egész lassan leballagtak, a tömeg kiszabadította a rablókat s fittyet hányt a csöndesen rendbeállott nizámoknak. Azonnal a táviróhivatalba siettek és a szultánnál bepanaszolták Mehmed Nedzsibet, mint békebontót. A szultán kapusai aztán megtették a magukét s a dolog vége az lett, hogy a szultán táviratilag a Serresbe tette át Mehmedet és a novibazáriaknak adott igazat, így történt ez három héttel a szultán jubileuma előtt s mostmegint szabad a lopás, a gyújtogatás, sőt gyilkosság is. (Gyilkos vadorzók.) Utóbbi időben sűrűn érkeznek az ország különböző helyéről hírek, a melyek vadorzók által elkövetett gyilkosságot jelentenek. Pozsonyi tudósítónk most táviratozza, hogy a Károlyi grófi stomfai uradalom erdejében agyonlőve találták Bartha József uradalmi erdészt. A merénylet elkövetői vadorzók, akiket most a csendőrség keres. (Az uj bankó kicserélése.) Még vadonatúj a huszkoronás bankó, de a hivatalos lap mai számában már megjelent az osztrák-magyar bank szabályzata arról, hogy mi lesz a rendje a használhatatlanná vált bankók kicserélésének. E szerint a kapott, de minden részükben teljes bankjegyet valamennyi bankintézet elfogadja, vagy kicseréli teljes névértékben. A véletlen folytán használhatatlanná vált, bepiszkított, festékbe, tintába mártott, vagy ily anyaggal leöntött bankjegyet csak akkor fogadhat.