Budapesti Hírlap, 1900. december (20. évfolyam, 330-359. szám)

1900-12-30 / 358. szám

1900. december 30. BUDAPESTI HÍRLAP. (358. sz.) — Mi az oka mégis, hogy a pénzzel neki tarto­zott elszámolni ? — Én azt igy tartottam helyesnek. — Mennyi pénzt vett föl az ügyvéd úr Popper bárótól ? — Azt most nem tudom. Azt állítja Gály, hogy abból a pénzből 14.000 forintot visszatartott? — Nem igaz. Az ügyész. Azt tetszett mondani, hogy a vál­tók kizárólagos tulajdonát képezték. Hogy van az mégis, hogy a váltók behajtásáért províziót számított föl Gálynak ? — Én províziót? ’ ■ '­ — Igenis ön. — Hát igen, számítottam, de még nem kaptam meg. — Hogy egyezteti ön össze azt a tulajdonjoggal, hogy ön kötelezte magát a váltókra befolyó összege­ket kiadni? Ez azt mutatja, hogy az átruházás mégis csak szm­leges volt. — Én köteleztem magamat? — Igen ön. Ott van az okirat róla. A sajátkezű írása. — Kérem, Gály úr engem munka közben meg­rohant s én bizony nem rágtam meg minden szót, melyet írtam. Steiner dr.: Ha Popper báró időközben tönkrement volna, vájjon Perlaky úr kifizette volna Gálynak a váltók értékét? Perlaky: Nem. ’s Gr.­­ y Lajos ezt vallotta: — Én nagyon sok váltót adtam Perlakynak, melyeket jórészt kártyaadósságból kaptam. Az adósok örültek neki, hogy váltóval fizethettek, mert a kártya­adósság sokkal jobban nyomta őket, mint a váltó­adósság. Perlaky szinleg magára forgatta a váltókat, tisztán azért, hogy ne kifogásolhassák az eredetét. (Perlaky nevet.) Gály (Perlakyhoz): Ke tessék közberöhögni. Wiener biró: Kénytelen leszek az urakat meg­bírságolni. — Gály: A Popper-féle váltók dolgában el­számolást kértem. Perlakytól, a­ki egy jegyzéket adott át azzal a kijelentéssel, hogy nem revideálta, nem írta alá, mert nem szavatol a helyességéért. Ezt az el­számolást tehát a tizennégyezer forintról nem fogad­tam el tőle, később Pak­sba küldött utánam egy ugyan­olyan számadást, mely mellé ismét azt írta, hogy nem revideálta, nem írta alá és így nem is felel a helyes­ségéért. És ez eljárása szeget ütött a fejembe. Elbe­széltem barátaimnak, képviselőknek, klubbokban s azt mondták, hogy itt valami lappang. Perlaky inkorrekt dolgot követett el s mert a pénzről nem tudott elszá­molni, de nem is akart, nyilvánvalóan sikkasztást láttam az eljárásában s ezért jelentettem föl. Ez az én védelmem. Wiener biró: Mivel tudja ön bizonyítani, hogy mennyi pénzt kapott a Popper-féle követelésből? Gály: Tanukkal tudom igazolni. Hivatkozom N­a­g­y Dezső dr. és V­a­i­s­z Sándor dr. ügyvédekre. A bíróság elrendeli a bizonyítást. Elsőbben Fó­tl­o­r Antal dr. tanút hallgatták ki. A Popper-féle ügy­ben ő csinálta a számadást a könyvek alapján, mint Perlaky ak­kori segédje. Szabó Imre dr.: Irodavezetője voltam Perlaky­nak s a főnököm utasítására csináltam egy költség­­jegyzéket Gály ur részére, mely körülbelül hatezer fo­rintról szólott az ügyvéd ur javára, de formális vég­leges elszámolás nem történt. Az irodában a legna­gyobb rend uralkodott s valótlanságokat a könyvekbe nem írtak. . Ezek után Magyar István dr. királyi alügyész a hatóság előtt való rágalmazás vádját elejtette, mert a Gály Lajos által Perlaky ellen sikkasztás miatt megindított bűnpert azért szüntette meg a bíróság, mert a felek között elszámolási viszony forog fönn s míg ez az elszámolás be nem fejeződik, addig nincs ugyan sikkasztásról, de hatóság előtti rágalmazásról sem szó. Steiner Béla dr. fölmentést kér, ellenben Perlaky föntartja a vádat. A b­í­r­ó Gály Lajost a rágalmazás alól fölmenti, egyúttal az ügyész indítványára átteszi az ügyet az ügyvédi, kamarához, mert fegyelmi vétséget lát Per­laky amaz eljárásában, hogy a váltókövetelést magához váltotta. — A Nemzeti Színház telke. Beleznay Árpád gróf egy hozzánk beküldött nyilatkozatában helyre­igazítja a Nemzeti Színház telke címen a minap meg­jelent közleményünket. Grassalkovich herceg, úgy­mond Beleznay gróf, a kérdéses telket nem a nem­zetnek, hanem Pest megyének ajándékozta. Az sem felel meg az igazságnak, hogy a herceg hagyatéka azért nem szállt a fiskusra, mert azt a csődeljárás folyamán a herceg egyik leánya árverésen meg­vette. A tényállás, írja Beleznay gróf, a követ­kező : Még I. Grassalkovich Antal gróf és H. Beleznay János generális között, mely utódjgnak neje Grassalkovich Zsuzsanra volt, oly családi szerződés jött létre, hogy a fiágból előbb kihaló család ingatlanai a másik család Ságéra száljanak. Grassalkovich herceg elhunytával tehát a Beleznay férfiág lett annak örököse. Hagyatékát azonban özvegyi jogon neje, született Batthyány Katalin hercegnő haszonélvezte. Grassalkovich Antal herceg még életében csőd alá jutott, halála után neje a csődöt akként szüntette meg, hogy a rengeteg erdők irtási jogát hét millió forintért eladta Sina bárónak, mitől az összes csődhitelező­k kielégítést nyertek. A hagyatéki leltárban a Nemzeti Színház fundusa, természetesen, nem szerepelhet, mert hisz azt még 1834-ben ajándékozta és 1836-ben tényleg át is adta Pest vármegyének, a­miként ez az eredeti alapítási okmányra rá van vezetve. Egyúttal meg­jegyzem, hogy a jogkérdés csak most kezd érde­kessé lenni, minthogy lépéseket tettem az iránt, hogy a megajándékozott megye az alapító levél értelmében az én jogaimat, miint Grassalkovich successorának jogait biztosítsa. Hogy a megye miként fog ennek eleget tenni, minthogy a telek a telekkönyvben a Nemzeti Színház nevén áll, ez egyike lesz a legérdekesebb jogkérdéseknek, de rám nem tartozik. — A Hunnnia gépgyár csődje. Körülbelül öt esztendeje, hogy a Hunnia gépgyár részvény­társaság, melynek Tarnóczy Gusztáv volt a vezér­­igazgatója, csődbe került. Ugyanakkor vizsgálat indult meg, hogy kinek a hibájából bukott meg a vállalat. A vizsgálatot úgy a törvényszék, mint a felsőbb bíróságok megszüntették, azzal a megokos­t­­ással, hogy a társaság fizetésképtelenségét a na­­­­gyobb szabású vállalat sikeres­­folytatásához szük­séges forgó tőke és a kellő hitel hiánya idézték elő , de ettől eltekintve, nem merült fel oly adat, minek alapján Tarnóczy Gusztáv, mint vezérigaz­gató az üzlet vezetésében gondatlansággal lenne ter­helhető. SPORT. Budapest, dec. 29. * Vadászati kiállítás. Nagyérdekű kiállítás lesz a jövő év folyamán a városligetben. A zooló­giai, valamint az ebtenyésztő- és baromfitenyésztő­társulat a kormány támogatása mellett nagyszabású zoológiai és vadászati kiállítást rendez, a­mely különféle versenyekkel lesz összekötve. A kiállítást részint a városligeti Műcsarnokban, részint a nagy korcsolyacsarnokban és a városligeti tavon he­lyezik el. Korcsolyaverseny a Tátrában. A remek Tátravidékkel meg fog esni az a csoda, hogy téli kiránduló helye lesz a közönségnek. Az egész országból kiállhatatlan köd hire érkezik, az új­­tátrafüredi szanatóriumból pedig azt írják, hogy az egész Tátrában rendkívül szép verőfényes napok vannak. A hőmérő higanyoszlopa már délelőtt 11 órakor 28—32° R.-t mutat és az ott időző ven­dégek ki nem fogynak a téli sport kedvteléseiből. A tavalyi bajnoki korcsolyaversenyt tudvalevőleg a Csorbai tavon tartották meg, ha az idő ismét használhatatlanná teszi a budapesti pályát, úgy a Tátra közönségének ismét remek látványosságban lehet része. * Butters. A kis Butters, akárhogy cáfolták is a hírt, január elsejével mégis megválik a Sprin­­ger-istállótól. A fürge emberke, a­kinél őszintébben sem tréner, sem tulajdonos nem örült lova győzel­mének, ott hagyja gazdáját, a­kinek pedig nem egy nagyon szép diadalt szerzett. Talán nem csa­lódunk, ha azt h­iszszük, hogy megválásának oka első­sorban a múlt év sikertelensége, bár minden objektív sportsman igazolni fogja, hogy a siker­telenség oka a Hyams volt, a­kit Butters nagyon szeretett. A Springer-istáló most tréner és zsoké nélkül költözik az alagi új telepre, de meglehet, hogy a mai divatos áramlattal amerikai tréner és amerikai zsoké fogja öregbíteni a vörös sapkás fekete dresz régi dicsőségét. * A Király-díj. A budapesti tavaszi meeting nagy versenye már nagyban foglalkoztatja a foga­dókat és a könyvesek listája a mellett szól, hogy a nagy­díjért ismét komolyabb pályázóknak tartják a hároméveseket, mint az idősebb lovakat. Ez utóbbiak közül a december 15-iki bánatjelentés után még Mindegy, Per Butters, Gapo Gallo, Attila, Polonius, Kartal, Sobri és Dunas tartotta meg induló jogát, de a fiatal gárda sokkal erősebben van kép­viselve. Ott van a Metcalf-isiklló triásza, Marathon, Carrasco és Sligh Leicestershire, melyek közül Marathon ma az első favorit, ott van a legjobb két­éves, Ezermester, továbbá Falb, Bordereau, Ormod, Retour és Booley. Bizonyos tehát, hogy a jövő évi Király-díj a különböző évjáratok izgató mérkő­zése lesz. * A Tarnovszky-emlékverseny. A krakói versenyügy hanyatlását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a TarnofS27cí­-emlékversenyre is csak hat istállótulajdonos nevezett összesen 13 lovat. A ne­vezettek közt van Timor, Higany, Ida, Alice, Maida és San Jago. Érdekes, hogy Springer Gusztáv báró, a­ki ezt a versenyt kétszer egymásután megnyerte Mindeg­­gyel és Leader-rel, ez idén egyetlen lovát sem nevezte a díjért. * Turfszédelgés Amerikában. A maga ne­mében páratlan szédelgést kísérlett meg egy ame­rikai szövetkezet. Semmi egyebet sem akartak ke­ Egyesületek. Az országos orvosi kör tegnap tartotta tiszt­újító gyűlését. Elhatározták, hogy a korán el­hunyt néhai Farkas Jenő dr. egészségi felügyelő összes orvosi munkáit kiadják a kör költségén. Az igazgató­tanácsba idősb. Glass Izor drt és Katona József drt választották be, különben a régi tiszti­kar Vidor dr. elnökkel megmaradt. * A magyar mérnök- és építész-egyesület ma este Fischer-Forbát Imre, Magdeburg város mérnöke előadást tartott Magdeburg csatornázásáról s ezzel kapcsolatban arról a fejlődésről, a­mely Német­országban a városi közegészségügy terén vehető észre. Magdeburg (lakosainak száma 230.000) összes szennyvizeit az úsztató rendszer szerint épült csatornahálózattal viszi el a város területéről, még­pedig nem a város melletti , meglehetős nagy Elba folyóba, hanem a 11 kilométernyi távolságban fekvő gazdasági öntöző telepre. Itt egyrészt a szennyes vizet mezőgazdaságilag értékes alkat­részei használtatnak ki, másrészt az öntözéssel kapcsolatos talajszűrés folytán a csatornák felhasz­nálatlan vize kristálytiszta állapotban jut vissza az Elbába. E módszer a csatornázás kérdésének két­ségtelenül legtökéletesebb megoldása , de alkalmaz­tatása megfelelő talajviszonyokhoz van kötve és igen költséges, miért is csak gazdagabb városok használják. De azért a német városok nagy része kiépítette csatornázását olyképpen, hogy a szennyes vizeket előzetesen megtisztítva, a legközelebbi folyóba vezeti. Még sokkal kifejlettebb a központi vízellátás állapota Németországban, nemcsak a városokban, hanem a falvakban is, így a délnémet tartományokban az utolsó huszonöt évben körül­belül 2000 községben létesült központi vizellátás kétmillió lakos részére; e munkájában sok közsé­get a kormány is hathatósan támogat. Hatalmasan fejlődött a városi közegészségügy minden más ága is , így jelesül a közvágóhidak száma a legutolsó tíz év alatt megkétszereződött, a népfürdők száma is nagyon szaporodott. A közegészségügy terén tapasztalható megfeszített munkálkodás eredmé­nyezte azt, hogy bár a német városok rohamosan­­fejlődnek, a halandóság e városokban egyre csökken. * A tisztviselők betegsegítő egyesülete a minap véglegesen megállapította alapszabályait. Az egye­sület tagja lehet minden magán- és köztisztviselő, nő és férfi egyaránt. A beiratás díja egy korona, a tagsági járulék havonta két korona. Az egyesület tagjait a betegség egész idejére gyógyításban ré­szesíti, halál esetén három-négyszáz koronát ad a temetkezés költségeire, a tag felesége százhúsz­­százh­atvan koronát, a gyermek után hatvan-nyolc­van koronát ad. Szülés esetén harminc-negyven ko­rona segítség illeti meg a tagot. Az egyesület azt tervezi, hogy társadalmi segítség mellett a tiszt­viselők számára kórházat épít a fővárosban. Előle­­ges jelentkezéseket elfogad Móczár Elemér állami számszéki számtanácsos Zöldfa­ utca, Csáp József királyi zálogházi főtiszt Eötvös-utca 3. és Reé József királyi telekkönyvvezető, V. Csáky-utca 27., Tarcsay József Nefelejcs-utca 61., ugyanott a részletesebb felvilágosítások is megtudhatók. * A közkórházi orvos­társulat tegnap gyűlt össze ez évi rendes közgyűlésére Réczey Imre egyetemi professzor elnöklésével. A közgyűlésen Nercám La­jos a titkári, Ztirschler Ágost a pénztári jelentést terjesztette be. Temesváry Rezső előadást tartott a művészet haladásáról a tizenkilencedik században. A pesti bölcsőde-egyesület ma délután gyűlt egybe ez évi rendes közgyűlésére Adler-Bankalári Hedvig asszony elnöklésével. Novák Lajos titkár jelentése szerint az egyesület két intézetében, a Tabánban és a Józsefvárosban az elmúlt évben 435 gyereket gondoztak 56.004 ápolási nappal, 12.786 forint költségen. A király Erzsébet királyné emlékére ezer forintos ágyalapítványt tett,­a­melylyel az ágyalapítványok száma huszonkettőre emelke­dett, 76.357 forintnyi tőkével. Az egyesület tőkéje összesen 106.921 forint. Az összes vagyon a két intézeti házzal 250.000 forint. It Az első gyermekmenedékhely-egyesü­let mai köz­gyűlésén bemutatták a titkári jelentést, a­melynek tanúsága szerint 1899-ben 833 gyermeket vettek föl, az évi ápoltak száma 1253. Az egyesületnek 21 első-, 35 másod- és 119 harmadrendű alapítványa 18 résztülvinni, minthogy az amerikai hivatalos ügető­évkönyvbe becsempészszék egy rusvillei (Indiana) ügető-meeting eredményét, a­melyet különben sohase tartottak meg, hogy a résztvett lovak re­kordját meghamisítván, ezeket jó pénzért adhassák el. A becsempészés tényleg sikerült is és a Year book­ a fiktív meeting eredményével jelent meg, de a turpisságra rájöttek, mielőtt a bűnösök arathattak volna. A Board of Revicio, az amerikai ügető­szövet­­kezetek bírósága, a minapában foglalkozott az ér­dekes esettel és tizenegy személyt Amerika összes versenypályáiról kitiltott.

Next