Budapesti Hírlap, 1901. április (21. évfolyam, 90-118. szám)
1901-04-21 / 109. szám
32 BUDAPESTI HÍRLAP. (109. sz.) 1901. április 21. olcsón készítik az egész cipőt, úgy, hogy sikerrelszáll szembe minden versenynyel. Kétségtelen, hogy Bécs után Budapestre is rákerül a sor és mit fog akkor csinálni a néhány héttel ezelőtt keletkezett temesvári Turul cipőgyár, mely máris — mint halljuk — leírta 1.200.000 koronányi részvénytőkéjének felét? — Gabonapiac. A határidőüzlet iránya ma is szilárd volt. A kulissza folytatja fedezési vételeit, melyek ma különösen tengeriben voltak élénkek és a cikk árjavulása kihatott a búza árfolyamára is. A tengerit ma Bécs részére is nagyobb mértékben vásároltak s csak 3000 métermázsa búzát mondtak föl. A rozsra a fölmondott 1500 métermázsa éppen ellenkező hatást gyakorolt ; áprilisi határidőre néhány fillérrel olcsóbb. Zabban alig volt kötés, habár névleg valamivel jobban jegyez. Fölmondták e cikkből 9000 métermázsát. A tegnapi esti zárlathoz viszonyítva, ma délig áprilisi búza 2 s májusi 3 fillérrel, októberi ugyancsak 2—3 fillérrel, októberi rozs 2 fillérrel, tengeri 5 fillérrel, zab 3 fillérrel emelkedett, míg áprilisi rozs 3 fillérrel olcsóbb. A készárupiacon búza jó kínálat és élénk vételkedv mellett ma szilárd irányzatú volt. Elkelt körülbelül 39.000 méter mázsa néhány fillérrel jobb árakon. Rozs iránya és ára változatlan. Helyben és helybeli paritásra 7.40—7.50 koronáig, prima árut 7.65 koronáig jegyzőnk prompt szállítással. Takarmányárpában gyengébb a kinálat. Helyben 6.50 koronáig, jobb áruért 6.65 koronáig jegyzőnk. Zab iránya változatlan maradt. Minőség szerint helyben 6.65—6.85 koronáig jegyzünk. Príma áru 7.05 koronáig jegyez Tengeri jobb kinálat mellett szilárdabb s az árak 2/a fillérrel javultak; prompt áruért 5.30 korona érhető el budapesti paritásra. Kőbányán 5.35 koronáig fizetnek. Gyomán 5 koronáig, Dévaványán 4.927 koronáig fizettek. Bécsien a piac, tekintet nélkül a kedvezőbb magyar vetésjelentésre, valamivel szilárdabb. Berlinben a búza szilárd, a rozs tartott, ára részben változatlan, részben 25,50 fillérrel olcsóbb. Parisban a búza lanyha, 5—10 szantimmal olcsóbb, a rozs tartott, ára változatlan. Londonban a búza valamivel gyengébb, a tengeri nyugodt, de alig keresett. Liverpoolban a búza lomha, ára változatlan, a tengeri tartott, 1/8 centtel drágább. Newyorkban V 8—V 8 centtel olcsóbb, a tengeri részint változatlan, részint V 8 centtel drágább. Csikágóban a búza 1/8 centtel olcsóbb, a tengeri részint változatlan, részint 1/3 centtel drágább. — A Székelyföld. Tanulmány. Irta Szilvássy János dr. Budapest, 1901. A Budapesti Hirlap nyomdája. Ara korona. Hoffmann Géza dr. bányaigazgató e cimen adta közre apósának, néhai Szilvássy orvosdoktornak dolgozatát, a melyben a Székelységnek, főképpen Csikmegyének közgazdasági helyzetét rajzolja és a mostani válságos állapotból való kibontakozás útjait megjelöli. a tanulmánynak kétségen kívül legbecsesebb része az, amelyben évek hosszú során át folytatott éles megfigyelései után a székelység közgazdasága nyomorúságait felfedi. Csik megyében nincs nyoma sem a modern földművelésnek, nincs semmi ipar, nincs modern közlekedés. A nép nem tud gazdálkodni. Most is a kezdetleges nyomásos gazdálkodást űzi, amely szerint a földet minden második évben fekete ugarnak hagyja. Kezdetleges faekéjével alig 1ó—15 centiméternyire szántja fel a földet. Az otthon felgyűlő bő trágyát nem hordja ki a szántókra, hanem azzal csak a legelőket javítja, de ezt is minden rendszer nélkül. Vetésforgóról nincs fogalma. A vetőmagvakat nem frissíti föl. Az őszi vetést épp úgy, mint a tavaszit megkésve teszik. Saját élelmére sem termeszt a hüvelyesek közül mást a paszulynál. Kukoricát nem vet, hanem drága pénzen veszi Brassóból a romániai árut. Gyümölcstermeléssel nem foglalkozik, ezt is pénzért veszi. A búzatermelést egy pár ■ kísérlet után ,arában hagyta. Állatállománya számára mesterséges takarmányról nem gondoskodik. Az erdőkezelésből sincsen haszna. Annyira tilalmazva van az erdei legeltetés és a fahasználat, hogy tenger erdeje között is gyakran nélkülözi a tüzelő és építő fát, állatjai pedig elsatnyulnak. Az apaállatokat túlságosan igénybe véteti. A téli istállózásra nem fordít gondot, sem az állatok tisztán tartására. Mindezek folytán az állattenyésztés visszafejlődött. Baromfitenyésztése említést sem érdemel, olyan kismértékű. Iparvállalata a Székelyföldnek csak kettő van jelentékeny : a köpeci barnaszénbánya és a borszéki savanyúvízüzlet. Mind a kettőt a nehéz termelési és fuvarviszonyok lenyűgözik. Borszékhez a világnak mind a négy tája felől száz kilométerre van a legközelebbi vasút. Marosvásárhelyről Borszékre éppen annyi ideig kell utazni, mint ugyanonnan Londonba vagy Konstantinápolyba. Székelyföldön kiválóan fontos faipar sem a székelységnek jövedelmez. A gyarló megyei utak és a járhatatlan vicinális utak miatt a faipari produktumok szállítási bére, úgymint a nyereség erősen megcsappan. A székelység nyomorúságának egyik jelentékeny oka az uzsora. A nagyszámban működő takarékpénztárak valóságos uzsorakamatra dolgoznak. Kisemberek között a magánkölcsönnél 20—100 százalék sem ritka, sőt beszélik, hogy szokás tíz forint után tavaszkor egy fejős juhot, száz forint után egy fejős tehenet venni kamatba. A telekkönyvek rendezetlenek s akadnak lelketlen üzérek, akik egyenesen abból élnek, hogy e rendezetlenségre építve, a tényleges tulajdonost birtokából kiforgatják. Szilvássy János dr. a segítés módjaképpen a földmivelésnek kellő modern nívóra emelését jelöli meg. Azután a tagosításnak és arányosításnak gyorsabb tempóban és kevesebb költséggel való keresztülvitelét. Mert van eset rá, hogy egy község összes regale kötvényeit és egy nagy erdejét már ráfizette a tagosításra és még akkora pótadót vetettek ki az emberekre, hogy minden adóforintra 15 forint esett. Azaz 1500 százalék. Sürgősen szükséges továbbá a székelyvasút megépítése s helyben a székelyföldön oly iparvállalatoknak létesítése, a melyeknek nyersanyaga a székelyföldön bőven található. Csikban, Háromszékben rengeteg széntelepek hevernek parlagon ; a havasok tele vannak vassal, ólommal, aranynyal, ezüsttel, mangánnal, terméskénnel. Szárhegyen, Felcsikban egész hegyek vannak remek fehér márványból, mely a karraraival versenyez; ma az országutakat kavicsolják vele. Gyergyó vidéke nagyon hasonlatos a Tátra vidékéhez. Kellő mivelés mellett épp oly jó kendert és lent termelne, mint a Szepesség. Méltó és érdemes támogatni most, a tizenkettedik órában, a szívós és sokat szenvedett székely népet, azt a vért, a melynek minden csöppje drága gyöngyöt ér. — Hitelszövetkezeti közgyűlés. Az országos központi hitelszövetkezet ma tartotta Széchényi Sándor gróf elnöklésével közgyűlését. Az előterjesztett igazgatósági jelentés fokozódó tevékenységről, becsületes munkáról és igazán értékes eredményről tesz tanúságot, a mi egyaránt megérdemli a közgazdák és politikusok figyelmét, mert nemcsak gazdasági, hanem szociális jelentősége is van. A kis emberek mind nagyobb számmal s növekvő bizalommal fordulnak ez intézethez, mely a teremtő munkában meddő éveknek a kis emberek hitele érdekében csaknem egyetlen számbavehető alkotása. A szokott formaszerűségek után előterjesztették az igazgatóság jelentését, mely szerint az üzleti év végéig a kötelékbe 964 szövetkezet tartozott. 443-at a Hazai szövetkezetek központi hitelintézetétől vettek át, 484 újonan alapíttatott, 915 tisztán gazdasági, 8 vegyes, 41 kizárólag iparos jellegű. A rutén földön 16 szövetkezet van. Az árvapénzeket az egyes törvényhatóságok mind fokozottabb mértékben helyezik el az O. K. H. Sz.-nél. A központi intézet kamatlába 51/a°/0 volt. Az intézet 1900 év végéig 4.700.000 korona értékű kamatozó kötvényt bocsátott ki s hét vidéki képviselőséget szervezett. A tiszta nyereség 118.684 korona 14 fillér, melyből a tartalékalap dotálása után 4 százalékos osztalékot fizetnek. A közgyűlés az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentését elfogadta s a felmentést megadta. Horváth János előterjesztette a szövetkezeti kongresszus határozatait. A vidéki központok kérdésénél Poroszkay Béla (Nagybecskerek) kívánatosnak tartja, hogy azok egyszersmind hitelintézetek legyenek, ne csupán ellenőrző s felügyelő központok. Nagy György, Makkfalvay Géza és Seidl Ambrus felszólalásai után a közgyűlés a kongresszus által tett javaslatokat elfogadta. Az igazgatóságba az alapítók részéről a kisorsolt Ottlik Iván újból megválaszhatott, új tag gyanánt Chavrak Levin dr.; a rendőrtagok részéről a kisorsolt Mailáth József Pallavicini Ede őrgrófot új tag gyanánt Józsefet választották meg. Mi Lisztkivitelünk. A februári élénkebb kivitel után a múlt hónapban csökkent Fiume lisztkivitele, ami azonban csak átmenet volt, mert ebben a hónapban megint igen jelentékeny lendület állott be. A külföldi kikötőkbe 52.997 métermázsa liszt ment el innét márciusban, a múlt évi márciusi 64.502 métermázsával szemben. Csökkent nevezetesen az Angliába, Hollandiába és Franciaországba irányuló export, ezzel szemben emelkedett a kivitel Brazíliába, Hamburgba, Olaszországba és Keletindiába. A tengeri útirány nagyfokú versenyképességén tanú jeléül ezúttal Skandináviába és Dániábó is több kisebb szállítmány ment, közvetetlen vonal hiányában Hamburgban való átrakodásait]. Egy küldemény — szintén átrakodással az Reunion szigetére ment, ahová eddig nem vittüek ki lisztet. Az egyes piacoknak a márciusi kivitelben való részesedése a következő volt: Anglia 16.378 (1900-ban 21.594), Brazília 10.640 (2941), Franciaország 7032 (15.855), Olaszország (illetve Tirol) 9381 (7438), Hollandia 4681 (14.573), Belgium 650 (600), Hamburg 1239 (100), Dánia (Kopenhága) 100 (0), Norvégia (Surisztiánia és Bergen) 275 (0), Svédország (Stockholm) 200 (0), Spanyolország 100 (0), Tunisz Jossaosa 60 (20) Tripolisz 150 (0), Románia 3 (0), Törökorország 266 (84), Görögország 50 (32), Egyiptom 50 (270), Réunion 101 (0), Keletafrika 124 (94), Brit- Keletindia 656 (307), Holland-Keletindia 841 (491) métermázsa. Az Anker élet- és járadék-biztosító-társaság Bécsben április 20-án tartotta XLII. rendes közgyűlését Prokesch Osten Antal gróf elnöklete alatt. Mint a számadási jelentésből kitűnik, az 1900. évben 9833 ajánlat nyujtatott be K. 48.602.837.00 tőkére és K. 35.016.55 járadékra és 7818 szerződés K. 39.438.486.91 tőkére és K. 37.261.40 járulékra létesittetett. Az év végén érvényben volt 87.150 szerződés 505.214.107 K. 71 fillér tőkére és K. 321.374.19 járadékra. Az 1900. évben halálesetekért, visszavásárlásokért, életeseti és járadékbiztosításokért K. 3.310.647.30, a nyereményrésszesüléssel kötött haláleseti biztosítások osztalékalapjaiból és a minimális eredménynyel garantirozott túlélési csoportok alapjaiból s az üzleti nyereségből a társaság áiltal adott összeg hozzá számításával tv. 6,981.049.88, a nem garantirozott túlélési csoportok alapjaiból K. 1,447.037.55, összesen Tv. 12,237.734.73 fizettetett, míg a tartalékok szabályszerű emelésére K. 12.873.201.32 fordittatott. A halálesetre nyereményosztalékkal biztosítottak mint nyereményosztalékot az „A“ osztalékterv szerint az évi dijnak 25 százalékát, a „B“ osztalékterv (emelkedő osztalék) szerint pedig a biztosítás tartama arányában az évi dij 21, 18, 15, 12, és 49 százalékát kapják. A biztosítéki vagyon a számadási jelentés szerint áll: a tőke- és járadékbiztosítások dijtartalékaiból (biztosítási alapok) K. 45,080.629.50, a garantirozott túlélési csoportok alapjaiból K. 77,262.204.92, öszszesen K. 122,342.894.42, továbbá a részvényekből K. 2,000.000.—, s a tőketartalék, különtartalék s az 1900. évben átutalt nyereségből K. 6,277.529.69, összesen K. 130,620.424.11. A társaság összes vagyona K. 138,202.504.41. Ebből Magyarországra esik: magyar értékpapírokban K. 14,472.457.75, jelzálogkölcsönökben K. 13,005.200.0, és ingatlanból (társasági ház Budapesten) K. 1,063.768.80, összesen K. 28,541.426.55. A részvényeseknek osztalék és fölülosztalék gyanánt K. 400.090 osztatik ki; az elérés és halálesetre nyereményrészesüléssel biztosítottak osztalékalapja javára K. 300.00 utaltatik s a rendkívüli tartalékok emelésére K. 310.000 fordittatik. Az 1900. évben a nyereményrészesüléssel biztosítottaknak s a fölszámolásra került garantirozott túlélési csoportoknak nyereményosztalék gyanánt K. 659.100.13 fizettetik ki. — Az igazgató-tanácsból kilépő Hoyos Sztaniszló gróf ismét megválasztatott. Felügyelő-bizottsági tagnak megválasztattak: Klein Hubert báró dr., Scanavi Etienne lovag és Wiedmann Ottó; póttagokul Pflaum Mór és Seidl Mór. Az 1900. évi szelvény április hónap 22-ikétől kezdve váltatik be 200 koronával a társaság bécsi és budapesti pénztárainál. A vetés állása s a mezőgazdasági állapot. A földmivelésügyi miniszterhez a gazdasági tudósítóktól beérkezett jelentések a vetés áprilisi állásáról s a mezőgazdasági állapotról ezt jelentik. A hideg és főképp a szeles időjárás következtében a vetés fejlődése lassú s a bokrosodás sem kielégitő. Az őszi búza és rozs vetése, bár néhol sárgul, egészben véve még mindig kielégitő s részben jól áll. A repce vetésének egy része a tél folyamán kifagyott. A mi megmaradt, elég jól nő s már több helyen virágzik is. A gazdasági munka országszerte serényen folyik. Férgek s egerek az ország némely részében most is károsítják a vetéseket. Meglehetős sok a drótféreg okozta kár az ország keleti részében s itt-ott az Alföldön, néhol a Duna jobbpartján is. A tavaszi vetéssel, nevezetesen az árpával és zabbal az ország főbb részében, az Alföldön s a Duna jobbpartján nagyrészt elkészültek, sőt itt már a kukorica vetése s a burgonya ültetése is megindult. Répát is nagyon sok helyen vetettek már. A dohánypalánták a melegágyakban elég jól fejlődtek; ez is, mint általában minden növény, nagyon kívánja már az enyhe tavaszi időt. A takarmány termő földeken, illetve a mesterséges takarmányosokon a fejlődés elég kedvező. A réti fű és legelő fűnövése a hideg idő miatt nem mindenütt kielégítő. A jószág ugyan a szabadban mozog és legelhet már, azonban még kevés füvet talál s ez annál károsabb, mert a szálas takarmánynemű sok helyen már teljesen elfogyott. Különösen áll ez a Felvidékre nézve, ahol már egyáltalán alig van szálas takarmány még a nagyobb uradalmakban is. A szőlők metszésével az ország nagy régben elkészültek. A szőlők téli károsodása selil itt-ott hallani ugyan panaszt, de a kár még ilmanolyan jelentékeny, mint a minőnek képzeltél*!. A gyümölcsfák gazdag virágzását alighanem favárosítani fogja a folytonos hideg, illetve esős és szeles időjárás. Fagytól is féltik a szépen ázó gyümölcsfákat, amelyek elég jól teleltek. Tojáskivitelünk. A kormánynak a tojáskivitel emelésére irányuló intézkedéseinek megvan a kívánt hatása, amennyiben tojáskivitelünk az 1899. évi 350.097 métermázsáról 416.217 métermázsára emelkedett a múlt évben, ami, ha az 1899. értékegységet veszszük alapul, közel 34 millió korona értéknek felel meg. A statisztika szerint főpiacaink voltak Ausztria 229.981, Németország 135.589, Hamburg 16.555 és Anglia 21.488 métemázsával. Az előző évhez képest emelkedett a kivitel Ausztriába 18.251, Németországba 38.246, Hamburgba 3944 és Angliába 2713 métermázsával. A valóságban angliai kivitelünk sokkal nagyobb volt, mert a Németországba és Ausztriába szállított tojás igen jelentékeny kontingense tran-