Budapesti Hírlap, 1901. december (21. évfolyam, 331-360. szám)

1901-12-25 / 355. szám

1901. december 25. BUDAPESTI HÍRLAP. (355. sz.) csongfa fényességei. Most már a papiroslánc mellékes, fénylő ezüstszálakkal hálózzák be az egész fát és üveg­ből gyönyörűséges apróságokat készítenek a zöld lom­bok közé. A kereskedők ugyan jobbára azt mondják, hogy a karácsonyi vásár nem volt olyan, mint más években, megérzett rajta erősen, hogy kevés az embe­reknek a pénze, hanem azért, azt hiszszük, mégis ki­vette a részét minden kirakat a ma esti ajándékozás előkészületeiből. A mai est egészen kivette mindennapi form­á­jából Budapestet. A karácsony kötelező ékessége, a hó hiányzik ugyan az aszfaltról, szinte márciusba való az idei karácsony, de ha fehér lepel nem tompította is meg az utcai zajt, mégis kisvárosi csönd lett ma min­denfelé, mihelyest leszállott az est. A villamos vasutak megszüntették korábban a forgalmat, hogy az ő em­bereik is ünnepelhessenek s az utcákon nem lehetett látni egyebet, mint kocsikat, a­melyek jobbára aján­dékot hordtak, meg siető embereket, a­kiket már von­zott haza a karácsonyfa. Korcsmák, kávéházak ma ke­veset kaptak a rendes esti közönségből, itt-ott busult egy árva látogató, vagy a pincér, a ki várta az éjfél után megkezdődő életet, a mikor templomból, csalá­doktól jönnek haza az emberek s az utca megint nap­pali életre ébred. A ki csak tehette, nem maradt a mai estén egyedül, mert jó a karácsonyfa gyertyáinál me­legedni. Az agglegények sem keresték föl rendes ven­déglőjüket, üres maradt helyük a törzsasztaloknál, mert ilyenkor minden magános ember bőkezű kará­csonyi ajándékok árán közelíti meg a családi tűzhelyet, a­mely még az idegennek is melegít. A fenyőfa ragyo­gásában részük volt ma igen sok helyen az elhagyottak­nak is. Árvaházakban, kórházakban és sok helyütt a szenvedők között a szeretet ma este vagy már ma dél­után meggyujtotta a nagy karácsonyfát, hogy a­kiknek senkijük sincs, azoknak a jó szív mondja meg, hogy ő nekik is megszületett ma a Megváltó.­­ (Újévi üdvözlet a budai várban.) A királynak szánt újévi üdvözleteket a budai várban Apponyi Lajos gróf magyarországi udvarnagy és neje, Seharr-Thoss Margit grófné udvarhölgy fogad­ják december 31-én, kedden este nyolc és tíz óra között.­­ (Eljegyzés.) Két jelentést kaptunk ma; az egyik ezt mondja: Rákosi Béla dr. orvos és felesége, született Gluzek Kornélia, Tóth Ernő kir. itélőtábla­­biró és felesége, született Both Irma örömmel adják hírül gyermekeik: Méneské és Andor mátkaságát. — A másik értesítés igy szól: Jászberényi Kalmár Ernő és neje, született draskóci és laszkári Laszkáry Julia örömmel jelentik leányuknak, Ilonkának bajniki Schindler Aladár dr. miniszteri segédfogalmazó és tartalékos honvédhuszárhadnagygyal történt eljegyzé­sét. Schindler Aladár szülei: hajniki Schindler Dénes nógrádi földbirtokos és neje, folkusfalvi Folkusházy Paula. A két kézfogó — mindkettőt karácsony ünnepén tartják meg — némileg hozzánk is közel áll, a mennyiben az előbb megirtban a vőle­gény, T­óth Andor, Tóth Lőrinc veterán irótársunk unokája s mind a két menyasszony Rákosi Jenőnek unokahuga. — (A kir. hercegnő karácsonyi ajándéka.) Újabb bizonyságát jelentik ma annak, hogy mennyire méltányolják a legmagasabb körökben is Uber Ödön fővárosi fényképész művészetét. uber, a­ki évek óta kedvelt fotográfusa az előkelő társaságnak, nemrég megkapta a cs. és kir. udvari fényképész címet. Most pedig értékes karácsonyi ajándékul egy másik, ugyan­csak magas kitüntetést kapott: Erzsébet Mária kir. hercegnő ő cs. és kir. fensége kamarai fényképésze lett. Úgy tudjuk, ezt a címet Uher Ödönön kívül egyet­len magyar fotográfus sem mondhatja magáénak.­­ (Rákóczi hamvainak hazaszállítására) tudvalevőleg tizenkét fővárosi igazgatóból és tanárból bizottság alakult Budapesten, a­mely Rákóczi hamvai­nak hazahozatalát sürgető bizottság néven működik. A bizottság kéri azokat, a­kik a hazafias célra adakozni óhajtanak, hogy adományaikat ne a bizottsághoz, ha­nem a Budapesti Hírlap pénztárához küldjék. Nagy Sándor és So­ós Albin marosvásárhelyi lakosok négy koronányi gyűjtését is ide küldte a bizottság. — (A Belvárosi szabadelvű demokrata körben) nagy az élénkség Wekerle Sándor dr. a demokrácia hivatásáról és feladatáról a körben nemrég elmondott nagy beszédének hatása alatt megmozdult a közvélemény és a független gondolkozású polgárok közül számosan jelentkeztek fölvételre. A körben a demokrata eszmék terjesztésére megindítandó akció előkészítésére nagyban folynak a munkálatok. A kör megkezdette működését a jótékonyság terén is. A téli hónapok alatt szegény, keresetképtelen emberek föl­­segítésére Német Antal dr., Hegyi László és Fejérváry Frigyes urakból álló bizottságot küldtek ki, a­kik föl­keresik a nyomor tanyáit és ott, a­hol a szükség nagy, segítséget nyújtanak. Már meg is kezdették működé­süket a Belváros szegényei között. Az idei téli hóna­pok alatt a kör ezerötszáz koronát fog a szegények közt szétosztani.­­ (A király a konzuli akadémiának.) Bécsből a király két kéziratáról kapunk hírt. Az egyik kéziratban a király tudtára adja Korber minisz­terelnöknek, hogy Az osztrák-magyar monarkia írás­ban és képben című munka német kiadásának jöve­delmét a konzuli akadémia elhelyezésére szolgáló épü­let létesítésére szánta; a másik kézirat Golubovszki gróf külügyminiszternek szól és a király ez elhatáro­zását hirdeti. A külügyminiszterhez intézett kéz­irat ez: Kedves Goluhovszki gróf! A boldogult fiam, néhai Rudolf trónörökös által 1884-ben megindított, Az osztrák-magyar monarkia Írásban és képben című mű immár befejezést nyert. Megelégedéssel vettem tu­domásul, hogy ez a mű széles körökben terjedt el és ez­által mindenekfölött hozzájárult ahhoz, hogy úgy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és tarto­mányok, mint Szent István koronája országainak la­kossága közelebbről megismerje hazáját, hogy a haza szeretőtét mélyebbé és erősebbé tegye. A haza ismere­tének ápolása mellett azonban a serdülő ifjúságnak idegen országok és népek tanulmányozására is kell fordítania figyelmét és mivelhogy a konzuli aka­démia kiváltképpen van arra hivatva, hogy ezt a ta­nulmányt előmozdítsa, indíttatva érzem magam, hogy a nevezett mű német kiadásának jövedelmét a konzuli akadémia elhelyezésére szolgáló épület létesítésére szánjam azzal a kívánsággal, hogy ez tovább fejleszsze azt a hazafias eszmét, a­mely a mű megalkotóját vezé­relte. Ennélfogva ennek az irodalmi vállalatnak magán­alapomhoz tartozó, külön számlán álló aktív vagyo­nát úgy, a­mint 1001 december 31-én számszerűen ki fogják mutatni, de az eredeti rajzok és műlapok ki­zárásával, az ezt a vagyont esetleg terhelő kötelezett­ségekkel egyetemben házam és a külügyek miniszté­riumára ruházom és annak átadása végett kibocsátom a kellő rendeletét alapjaim főigazgatójához, Chernek báróhoz. Bécs, 1901 december 23. Ferenc József a. k. — (A szlávok és románok.) Megírtuk már annak idején, hogy a La france a l’Étranger cimű francia lap (szerkeszti Raoul C­ holard Párisban) e cí­­men cikket közölt abból az alkalomból, hogy a zimonyi Narodnost egy feltűnést keltett cikkben panaszkodott a románok térfoglalásáról a szerbek rovására. Ezt a cikket is ismertettük, mikor a szerb lapban megjelent. Most arról értesülünk, hogy Magyarországon többen a francia lap cikkét félreértették s éppenséggel magyar­­ellenes tendenciát olvastak ki belőle, holott éppen ellen­kezőleg az az egész tanítása — a dákoromán mozga­lom párisi s más pártfogóihoz intézve, — hogy mit szól­nak állítólag a magyarok által oly kegyetlenül elnyo­mott pártfogolt­ja­ikhoz, a­kik ime más nemzetiséget, a szerbet, léterében veszélyeztetik. Azzal a külföldi tu­dósok részen meggondolatlan, a románok részéről esz­telen ag­itációval szemben, mely ellenünk egy ideig Európában folyt, a legokosabb s leghathatósabb véde­kezés az ilyen, mint ez a cikk a francia lapban. — (Szt. Lukács-fürdő.) A cs. és apost. kir. felsége föudvarmesteri hivatala a következő elismerő nyilatkozatot juttatta a Szt. Lukács-fürdői kútvállasz­­athoz: Az alulírott cs. és kir. udvari gazdasági hiva­tal ezennel igazolja, hogy a Kristály Szt. Lukács-fürdői hegyi forrás igen kellemes izü és üdítő italnak talál­tatott. A cs. és kir. udvari gazdasági hivatal. Bécs, 1901 augusztus 23-án. Franz von Worlitzky, cs. és kir. udvari gazdasági igazgató.­­ (Decemberi zivatarok.) Vidékről ma is több helyről jön zivatar híre. A fejér megyei Nagy- Perkátá­ról jelentik nekünk, hogy ott tegnap való­ságos nyári zivatar volt. Dörgött, villámlott és való­sággal zuhogott a zápor. A pestmegyei Boldog köz­ség lakói december 20-án szivárványt láttak, másnap este pedig nagy vihar volt, úgyszólván folyton dör­gés és villámlás közepette szakadt a zápor. Zivatar volt tegnap, mint tudósítónk írja, a krassó-szörény­­vámegyei Bethlenháza községben is. ( /Házasság­.) Márkus József főpolgármes­ter fia, Márkus Jenő dr. fővárosi fogalmazó, jegyet váltott Hlatky Margit kisasszonynyal, Hlatky József dr. orvos, fővárosi bizottsági tag leányával. Arday Géza honvédfőhadnagy, Arday Ignác nyu­galmazott pénzügyőri felügyelőnek, a Ferenc József­­rend lovagjának fia, december 28-án délután fél hat órakor vezeti oltárhoz a belvárosi plébánia templom­­ban Karikás Annuska kisasszonyt, Karikás Mihály és felesége leányát. Gyarmathy Mózes kir. főerdész és orsovai erdő­­rendező eljegyezte Csíkszeredán Kovács Hana kisasz­­szonyt, Kovács Antal vármegyei árvaszéki ülnök és neje, Bonyhay Róza leányát. Karácson István dr. Budapestről jegyet váltott Schwar­cz Lenke kisasszonynyal Báttaszéken. Jaszkó Károly, kereskedelmi minisztériumi számvevőségi posta- és táviró tisztviselő eljegyezte Liebhardt Annuska kisasszonyt, Liebhardt Antal ke­reskedelmi minisztériumi központi posta- és táviró­­számvevőségi főtiszt leányát Budapesten. Tóth Ferenc Gergelylakról jegyet váltott Papp Etelka kisasszonynyal Csurgón. Steinberger Jenő eljegyezte Fischer Gizella kis­asszonyt Pécsett. Neuhausz Ernő január 6-án kél egybe Koczander Tercsike kisasszonynyal Győrött.­­ (Az artisták gyűlése.) A magyar szüle­tésű és illetőségű budapesti artisták gyűlést tartottak ma, a­melyen elítélték az egyetemi ifjúságnak a né­met nyelvű énekes-kávéházak ellen rendezett tünte­tését. Ezt a határozatot azzal okolták meg, hogy a tüntetés már­is retorziót szült a külföldön, a­hol boj­­kottálják a magyar artistát és cigánymuzsikust. A gyűlés eredményeképpen memorandumot fognak át­adni a főkapitányságnak, a­melyben kérik, hogy az énekes-kávéházak mostani rendjét ne változtassa meg s hogy ne tegyen semmi különbséget a nagy és a kis orfeumok között. Ez a magyar artisták gyűlése és kí­vánsága, melyhez megjegyezhetjük ezt: ha a külföldön máris kiküszöbölik a magyar artistákat, akkor kétsze­res okunk lesz arra, hogy itthon nekik helyet csinál­junk. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a mostani négy­­ötödrészben (vagy még többen) nem-magyar artisták sietnek ki, elfoglalni a hazakergetett magyarok helyét.­­ (Gyászrovat.) Kalner Elek, kir. tanácsos, szegedi pénzügyigazgató, meghalt december 23-án Szegeden. Möller József, orvos, Szombathelyen kilencven­négy esztendős korában december 22-én elhunyt. Vajda Jakab Fülöp, a szegedi kereskedelmi- és iparbank elnöke és egyik alapítója, december 21-án meghalt Szegeden hetven éves korában. Ifjabb Jófejű Sándor, a győri székeskáptalan rába­patonai uradalmának intézője, harminchat esz­tendős korában elhunyt I­ábapatonán december 20-án. Kaufman Györgyné, született Keszler Mária, december 22-én meghalt hatvan éves korában Csótánon. Lieszkovszky Gizella, özvegy Lieszkovszky Ká­­rolyné dr.-né leánya, tizenhat esztendős korában de­cember 22-én Kassán elhunyt. Rédly Béla, végzett műegyetemi hallgató, de­cember 22-én meghalt Budapesten huszonöt éves ko­rában.­­ (A szocialisták zavargása.) A főkapi­tányság hosszabb nyilatkozatot adott ki ma a szocia­­listák zavargásáról. Megfelel ebben a szociáldemokrata párt ama vádjára, a­melyet a Népszava című lapjuk­ban tettek közzé a rendőrség ellen. A főkapitányság nyilatkozata így szól: A RTép.Szarat-nak ma megjelent száma a mun­­kátalanok december 21-iki körmenete alkalmával elő­fordult rendzavarással foglalkozván, a főkapitányt azzal vádolja, hogy tervszerűen idézte elő a zavar­gást, tervszerűen okozott kárt a kereskedőknek, csakhogy jó szolgálatot tegyen a reakcionáriusoknak. A lap arra építi vádjait, hogy a rendőri intézkedé­sekért, de a rendzavarásért is a felelősséget az egész vonalon más és más tényezőkre igyekszik áthárítani, mint a­mely tényezők a felelősséget tényleg viselni kötelesek. Első­sorban a körmenet engedélyezéséről azt állítja, hogy a tüntetést a főkapitány csak a belügyminiszter utasítására engedte meg. Ez teljes valótlanság, mert a belügyminiszter úrral a főkapi­tány a körmenet bejelentéséről és engedélyezséről előzetesen semmiféle utón nem tárgyalt és nem be­szélt; tudomásul vette és engedélyezte azt a fő­kapitány teljesen saját elhatározásából és pedig azért, mert minden állampolgárt alkotmányunk sze­rint megillető gyülekezési jogot a főkapitány a mun­­kátalanokkal szemben is tisztelte. A Népszava foly­tatva a felelősség elhárítását, a menet szétoszlatásáért és a rendelkező tisztviselőként kirendelt Boda kapi­tányról a felelősséget ismét teljesen a főkapitányra akarja hárítani. E részben a tényállás az, hogy mi­dőn a Newyork-kávéház ablakát bezúzták. Boda ka­pitány egy közeli kávéházból a főkapitányságnak te­lefon útján az esetről jelentést tett azzal, hogy a menet azonnal való feloszlatását, tekintettel az ablak bezúzására és a menetben résztvevők hangulatára szük­ségesnek tartja és kéri ehhez a főkapitánynak hoz­zájárulását. Természetes, hogy erre a jelentésre a fő­kapitány csakis hozzájárulását adhatta és utasította maga részéről is a kapitányt, hogy tervét azonnal hajtsa végre; a szétoszlatásért tehát a felelősség nem Boda kapitányt terheli első­sorban, de teljes mérték­ben elvállalja azt a főkapitány is, hogy pedig a szét­oszlatja semmiféle összefüggésben nem volt ebben a konkrét esetben valami reakcionárius oldalról jövő befolyással, bizonyítja az, hogy az 1901 február 15-én tartott hasonló körmenet alkalmával ugyancsak a Newyork kávéháznál történt ablak­beverés után az akkor kivezényelve volt rendőrtanácsos a menetet azonnal szét nem oszlatván, ezért őt a főkapitány felelősségre vonta. Tehát a főkapitány semmiféle be­folyás szerint nem járt el most, hanem csak úgy in­tézkedett, miként azt február hónap 15-én is jónak látta volna. A Népszava cikke a felelősség áthárítá­sában szintén tovább megy és mások vagyonának rongálásáért is a rendezők és a menetben résztvevők felelősségét nagyrészt a rendőrségre akarja áthárí­tani, vádolva a rendőrséget, hogy nem tartotta­k .

Next