Budapesti Hírlap, 1902. október(22. évfolyam, 269-299. szám)

1902-10-31 / 299. szám

tu­ lajdonosaihoz, melyben, hivatkozva az illetőknek egyéb tekintetben kipróbált hazafiságára, fölkérik őket, hogy cégtábláikat magyarosítsák meg s ezzel járul­janak hozzá, hogy Temesvár külsőleg is a teljesen magyar város képét nyerje. — Az öngyilkos fegyelmi ü­gye, Csongrád vármegye közigazgatási bizottságának fegyelmi vá­lasztmánya október 28-án tartott ülésén Schiller Ká­roly, az öngyilkossá lett szegedi helyettes pénz­ügyigazgató fegyelmi ügyében hozott határozatot. Schiller Károlyt a fegyelmi választmány a sikkasz­tásban vétkesnek mondotta ki és miután magát a hivatalvesztésre szóló ítélet elől öngyilkosságával el­vonta, az özvegyet nyugdijvesztettnek jelentették ki. A bizottság Bobovnik László dorozsmai állami nép­iskolai tanítót megfosztotta állásától. * — Városok költségvetése. Pozsonyból jelen­tik: Pozsony városának jövő évi költségvetése, mely most nyomtatásban megjelent, 408.000 korona hiány­nyal záródik. A hiány födözésére a községi pótadó­nak 32 százalékról 36 százalékra való fölemelését fog­ják a hétfői közgyűlésnek indítványozni. — Hód­mezővásárhelyről jelentik. A városi képviselőtestü­let Lukács György főispán elnö­klésével tartott köz­gyűlésén az 1903. évi költségvetést 1.100.000 korona szükséglettel állapította meg. A városi pótadó a jövő évben is­ 66 százalék lesz. Az üresedésben lévő taná­csosi állásra a közgyűlés Gonda József dr.-t válasz­totta meg. EGYESÜLETEK.­ ­Az ügyvédsegédek országos egyesülete ma este 8 órakor az Arany­kakas-vendéglőben (Gyár­ utca) tartja évi tisztújító közgyűlését. Érdeklődőket szívesen lát a rendezőség.* Az állami tisztviselők országos egyesülete no­vember 23-án délután négy órakor tartja alakuló köz­gyűlését a vármegyeházán. IlILTTER.*) Hemopatia (vérgyógyítás). Qr KnVíírQ I óvárosi orvosnak ezen \\i és eredeti ' ' , f , jryópvmódját biztosan megvéd­v nélküdés, kezdődő vaksu­g, és elmezavar kitörése ellen. Páratlan szép sikerrel gyónyithatók: asztma, gyomor-, vese- és szívbajok, köszvény, ideg-, vér- és bőrbetetts bprok. — Rendelés naponta 9—1 és 3—1$-ig. V. ker., Váci-körút 18. X. em. 71283 Vérszegényeknek! A Novakovics testvérek cég Dalmáciából, dalmát borok első mintaraktára Budapesten, VII., Erzsébet-körút 43. szám alatt (Royal­­szállóban) van. — Valódi vér, vörös, fehér, asztali, kitűnő és csemege-borok saját, valamint válogatott dalmát szőlőkből pecsételt palackokban kicsiben, vala­mint hordókban nagyban elárusittatnak. 71421— Felhívási— Mielőtt a földbirtokos birtokaira törlesztéses köl­csönt fölvesz vagy régi kölcsönt konvertál, úgy a jutá­nyos kamat, gyors és szakavatott lebonyolítás, vala­mint a lehető legmagasabb kölcsönösszeg elérése tekin­tetében érdeke, hogy alanti bankcéget ajánlat­­tételre szólítsa föl. — Cím: Frankl Adolf banközlete Bpest, VI., Eötvös­ utca 19. (Eötvös­­udvar) saját ház. Interurban-telefonszám 25—40. 707H THE MUTUAL _4A_ new-yorki életbiztositó-társaság. társasági vagyona: 1898dec.31-én 1,437,913,603frank 1899 11 31-én 1,563,961,000 11 1900 11 31-én 1,687,040,168 11 1901 5 1 31-én 1,828,181,200 11 •v­ezérig­azg­e­tós­ég­: Budapest, TV., Károly-körut 26. szám. 67505 *) Ezen rovatban foglaltakért nem vállal fele­lősséget a szerkesztőség. BUDAPESTI HÍRLAP. (299. sz.) 1902. októ­ber 11. KÖZGAZDASÁG. A betegpénztári háborúság vége. Két hónappal ezelőtt a 60.000 taggal bíró bu­dapesti kerületi betegsegítő pénztár megrokkant pénzügyi viszonyainak rendezése végett rendkívüli közgyűlést hívott egybe, melyen nagy többséggel el­határozták, hogy az átlagos napibérek után szedett két százalékos járulék helyett ezentúl két és fél szá­zalékot vetnek ki. A pénztár vezetősége azzal okolta meg a mérsékelt járulék-fölemelést, a­mely külön­ben évi 250.000 korona bevétel-többletnek felel meg, hogy már évek óta nagy veszteséggel dolgozik, mert a nagy munkanélküliség évei alatt a segítségre szo­rult beteg munkások száma megkétszeresedett; az évek óta kilátásba helyezett törvény revíziója pedig, a­melytől a betegsegítés gyökeres rendezését várják, mert a javaslat minimális három százalékot tervez, egyre késik, míg a segítségre szorulók egyáltalán nem várhatnak. A mostani pénztári vezetőség régi ellenzékének nyugalomba vonult vezetői a járulékfölemelést föl­használták arra, hogy újra akcióba lépjenek. A köz­gyűlés határozatát megfölebbezték s állítólag 30.000 aláírást gyűjtöttek a fölebbezésükhöz, melyben a pénztár igazgatóságát, a felügyelő hatóságot, tiszt­viselői és orvosi karát azzal vádolják, hogy ők az okozói a pénzügyi helyzet romlásának. Hevesen ki­kelnek a családtagok díjtalan kezelésének állítólag tervezett megszüntetése ellen, s követelik a teljes szabad orvosválasztás visszaállítását, a­mely szerintük a pénztár pénzügyeit mindjárt rendbehozhatná. Idő­közben deputációztak, röpiratoztak, gyanúsították és sértegették egymást teljes gőzzel mindkét oldalon, a­minek sajtóper alakjában még folytatása következik. A kereskedelmi miniszter most 67.902/1902— VIII. száma alatt kelt leiratával véget vetett a nagy háborúságnak. A pénztár közgyűlési határozatát jó­váhagyta, egyidejűleg megengedte, hogy a pénztár a törvény reviziójáig a családtagok díjtalan keze­léséről és ellátásáról továbbra is gondoskodhassék. A törvény revíziójának tárgyalása az országgyűlés téli munkaprogramjába fölvétetett, s hogy a fölebbezőket is kielégíthessék, utasította a miniszter a pénztárt, hogy a fölebbezésben földicsért szabad orvosválasz­tás kérdését is újból tanulmányozza és tegye meg előterjesztését. A fölemelt járulékot már ez évi no­vember hónap 1-től szedi a pénztár s az erről szóló körlevelet és díjtáblázatot küldötte szét most nyolc­ezer munkaadójának, kik között a legelőkelőbb gyá­rak és közlekedési vállalatok is szerepelnek. Érdekes, hogy a kerületi pénztár vezetősége el­len emelt vádakat azzal oszlatta el most rövid uton a kereskedelmi minisztérium, hogy a dob­ utcai mun­káspénztárt, melynek pénztárosa a nyár folyamán földerített sikkasztásai miatt agyonlőtte magát, ugyan­csak a napokban utasította a kerületi pénztár ad­minisztrációjának tanulmányozására és arra, hogy jövő évi január hónap 1-től ugyanezt a rendszert al­kalmazza, mint a­mely rendszer, legalább a vissza­élések meggátlására a legcélszerűbbnek bizonyult. Napok óta folyik ez a tanulmányozás a dob­ utcai pénztárhoz kiküldött miniszteri vizsgálóbiztos köz­bejöttével. Meglepő, és a munkaadókat igazán szépen jel­lemző ebben a nagyobb szabású munkásmozgalom­ban az, hogy a munkaadók, a súlyosabb gazdasági viszonyok mellett is kivétel nélkül, s úgyszólván egy­hangúlag járultak hozzá a munkásaik érdekében a mérsékelt fölemeléshez, holott a törvény szerint a járulékok egyharmadát sajátjukból fizetik, a­miért nem jár ki nekik semmiféle ellenszolgáltatás. Ez bizonyára a legegészségesebb szociálpolitika, mely a józan gondolkozású munkásvilágra kétségkívül na­gyobb hatással lesz, mint a professzionálus munkás­vezéreknek sok esetben túlhajtott izgatásai.­­ A pénzpiacról, Bécsből jelentik nekünk. Az Osztrák-Magyar Banknál ma élénkebb volt a benyújtás és húsz millió koronát tett 2-2 millió esedékességgel szemben. A magánkamatláb ma is a bankkamatlábbal egyenlő volt. Berlinben rövid határidejű pénzre ötöd­­fél, medióra négy százalékot tett a kamatláb. A ma­gánkamatláb változatlanul három százalék.­­ A nafta-kartel. Lembergből jelentik nekünk. A Szlovo Polszki értesülése szerint a nafta-kartel létrejövetele nincsen kizárva, a döntés holnap lesz. — Árverési csarnok. Egy érdekcsoport a ke­reskedelemügyi miniszter döntését kérvén ki arra nézve, vájjon árverési csarnok létesítésére iparigazol­vány kiállítható-e, a budapesti kereskedelmi és ipar­kamara Lánczy Leó udvari tanácsos, kamarai elnök elnöklésével tartott tanácskozások alapján részletesen megokolt véleményt terjesztett a kereskedelemügyi miniszterhez. A kamara ebben, úgy, mint előző eset­ben, hasonló kérelmekkel szemben, ez alkalommal is kifejezést adott a széles üzleti körök amaz aggályai­nak, hogy árverési csarnokok létesítése esetére még szaporodni és könnyíttetni fognak az irreális ü­zel­­mekre szolgáló vagy legalább ezeket elősegítő alkal­mak, újabb módok fognak kínálkozni a hitelbe vásá­rolt áruknak rögtönös, gyors értékesítésére és a hite­lezőknek kijátszására. Tüzetesen kifejti a kamara, hogy az árverési csarnok, a­mely a folyamodóknak előadása szerint állítólag csupán kislokok miatt feszélyezett vagy mos­toha viszonyok miatt rászorult személyeknek nyúj­tana alkalmat művészi vagy kézi munkájuk vagy egyéb értéktárgyaik megfelelő értékesítésére és a­mely továbbá nem árutömegeknek, hanem csupán bizo­mányba vett egyes tárgyak eladásával foglalkoznék ebben a szűk keretben nálunk nem nyújthat ipar­­szerű üzleti keresetet. A külföldi árverési csarnokok körül tett megfigyelések alapján kimutatja a kamara, hogy az amatőr­ gyűjtemények vagy bizományba vett egyes tárgyak és műdarabok­ alkalomszerű értékesítése még a külföldön sem nyújthatott létalapot az árverési csarnokoknak, hanem hogy azok a korlátozó törvényes határozmányok formaságainak betartása mellett , az évek során akként fejlődtek, hogy azok ez idő szerint egész rendszeres, szünet és megakasztás nélkül folyó árverések formájában elárusítást űzött üzletek. Ezek­ben a használt és elavult tárgyak, régiségek, ritkasá­gok és műdarabok kínálata egyre inkább leszorul és előtérbe nyomul a mindennapi használati tárgyak sok százféle cikke, a­melyet az aukcionátor legna­gyobbrészt alárendelt minőségben külön az árverelés céljaira készíttet, vásárol vagy vásároltat és a­melyek­kel a fogyasztási piacot a szó szoros értelmében el­árasztja. Véleményében a kamara tüzetes összehason­lításokat tesz egyfelől a rendes elárasztási formára szorítkozni kénytelen kereskedők és iparosok, másfelől pedig az árverési csarnok üzemmódja között, és ennek fonalán kimutatja, hogy az árverési csarnok műkö­dése az ipartörvény értelmében tiltott, illetve bizo­nyos időbeli és egyéb korlátozásokhoz kötött tömeges és gyors vásárlásra ingerlő eladási módnak tekintendő, a­melynek állandósítása a kereskedők és iparosok leg­szélesebb rétegeire a legnagyobb hátrányokat és káro­sodásokat idézné föl. Utal a kamara többek között a bécsi Dorotheum árverési csarnokra, a­mely rövid né­hány hónapi fönnállása óta annyira tudta magához vonzani nem csupán Bécsnek, hanem a vidéknek vá­sárló közönségét is, hogy a csarnoknak tágas termei reggeltől estig folyton tömegesen látogatottak, minél fogva a vevők a rendes kereskedői üzletekben való vásárlástól teljesen elszoknak és összes szükségleteiket lehetőleg az árverési csarnokban fedezik. A bécsi detailkereskedést, kis- és középipart fenyegető ka­tasztrófának elhárítása végett a bécsi kereskedelmi és iparos szaktestületek nagy mozgalmat indítottak a végből, hogy az árverési csarnok az új áruk, valamint partiáruk, nemkülönben az ipartörvény alapján rövid időre egyesek részére engedélyezett végeladások le­bonyolításától eltiltassék és a Dorotheumot ellenőrző szaktanácsba gyakorlati kereskedelmi és ipari szak­értők is bevonassanak. Tekintve az árverési csarnok­nak üzemmódját és azt, hogy az intézménynek ter­mészetszerű expanzivitása nálunk a jelzettekhez ha­sonló bajokat fog előreláthatólag fölidézni, a kamara felkérte a kereskedelemügyi minisztert, hogy az ár­verési csarnoki üzlet az ipartörvény 51. §-ába ütköző elárusítási formának minősíttessék. — Széntröszt Amerikában. Londoni lapok azt jelentik Pittsburgból, hogy barnaszéntröszt van alakulóban 24 millió fontnyi alaptőkével. — A cukorkontingens. A cukorfinomítók bi­zottsága tegnap november hónapra a cukorkontin­gensnek hat százalékát bocsátotta eladásra és adó­zás alá. Az ár nem változott. — Az acéltröszt kötvényei. Newyorkból jelentik: Hodge és mások keresetére Emery newarki alkancellár elrendelte, hogy egyelőre rendelet bocsát­tassák ki, a­mely az acéltrösztnek megtiltja, hogy az elsőbbségi részvények helyett kötvényeket bocsásson ki, föltéve, hogy az esetben, ha a tröszt ez ellen fö­­lebbezéses él, a felperesek hozzájárulnak ennek az ügynek a fölebbezési bíróság legközelebbi üléssza­kában való tárgyalásához. — Kolozsmegye a kisemberekért. Kolozs­­megyének következő községei: Budatelke, Kis- és Nagy-Cég, Valkó, Kelecel, Újfalu, Csucsa, Jege­­ristye, Kis és Nagy-Sebes, Bátor, Sebesvár, Marót­­laka, Malomszeg, Gyeke, Tuszu, Gyulatelke elhatá­rozták, hogy összes községi gazdasági alkalmazottai­kat a községek költségére rendes tagoknak a gazda­sági munkás- és cselédsegítő-pénztárnál beíratják. Kolozs megye birtokosai értekezletükön kimondották, hogy e közgazdaságilag és szociálpolitikailag nagy­ fontosságú intézményt teljes erejükkel fogják támo­gatni.

Next