Budapesti Hírlap, 1902. december (22. évfolyam, 330-358. szám)
1902-12-07 / 336. szám
40 BUDAPESTI HÍRLAP. (336. sz.) 1902. december 7. bagarin-csizmák teljesen egy darabból, vizmentesitve, erős duplatalppal................................7.— Fényesen tisztítható borjúbőrnyelves csizma, tiszti forma, gazdatiszteknek 8.50 Oroszlak csizma, elsőrendű, elegáns szabás, erős talp 9.— Maszasszáru erdélyi daróc (halma) csizma, bokáig érő bagamabőr borítással, erős duplatalp, vizraentesitve ...........................................................6.— Ugyanaz alacsonyabb szárral....................................4.50 Magas bagarinbőr cipő, cugos cipő bundabéléssel, duplatalp.............................5.— Minden csizmához melegítő talpbélés . Akvarell, olaj, zománc, porcellán, üveg, fa, zománc, fröcsös, gobelin festészeti tartozékok, készülékek, platinionok, festékek, minták elb.eszetésre és festésre Wien, i., Bier & Scheil, Tegetthoffstrasse 8. Árjegyzékek megrendelésénél tessék a kivánt szakmát megjelölni. 71397 Készülékek és hozzávalók fényképészethez. Legolcsóbb szabott árak. Karáeseeffi vásár Úgy mint az előbbi években, az idén is csakis elsőrendű áruk jutnak áruhúzámban mélyen leszállított árakon eladásra, u. m.: Zibeline, Homespan, fekete divatfőermék, francia voir de laine, francia batiszt, francia szatin, francia tevantines angol zephire, cérna-batiszt, jól mosható barchet. Bilintárcai vidékre ingyen, bementve küldök. BRAMMER ÖDÖN BUDAPEST, Bécsi utca 4. szám. Zios. (A Magyar Orsz. Központi Takarékpénztár palotájában.) Legfigyelmesebb kiszolgálás. Meghívás. Méltóságos erdődi Pálffy József gróf ur, mint az árvai uradalom teljhatalmú főkormányzója, folyó évi december hó 15-ik napjának délelőtti I órájára, Budapestre, az „Angol királynédhoz címzett szállodába rendkívüli közbrtokossági méltóztatott kitűzni, melyre a nagyméltóságu uradalmi közbirtokosság ezennel tisztelettel meghivatik. A közgyűlés napirendjei 1. A jövő 10 évi uradalmi vágásterületek eladására vonatkozó (a kiküldött szűkebb körű bizottság által előzetesen kidolgozott) szerződési- és versenytárgyalási feltételeknek tárgyalása és végleges megállapítása. 2. Határozathozatal a jövő 10 évi vágásterületek megvétele iránt beérkezett s esetleg még beérkezendő ajánlatok fölött. Árva-Váralján, 1902 november hó 26-án. «« hí uradalmi Igazgatóság. Hölgyeknek a Zerge-bőr cugos v. fűzős, meleg béléssel.................. 3.— Oroszlakk, cugos v. fűzős, posztó szárral ...................3.50 | Boxcalf fűzős v. gombos, párisi divat. . . . 3.60 [ Kertiaknak 3 VLxos bőr sima cipő strapara . Borjúbőr, fűzős, gavallérsarokkal 3.20 | Elegáns boxcalf, fűzős, párisi juvafc Elegáns szalonlakk fűzős cipő .... . . Párisi chevreaux, fűzős, elegáns ... Bundával bélelt, cugos vagy fűzős, zergebőr Posztó, oroszlakk-betétes cipő • • • • • Elegáns szalonlakk fűzős cipő . . . • • Legfinomabb serró fűzős cipő, elegáns 3.50 3.60 • 4.— Gyermek-cipők 3 évesig ................................. Fiú-csizmák borjúbőrből 5—10-ig 2.30, 11 1 írt. 2.70 16-ig Több száz divatos ábrával ellátott árjegyzékem ingyen és bérmenttve. Mértékvételnek kérem harisnyában egy papirosra állva, a láb körvonalát lerajzolni. Csizmáknál a felső lábszár vastagságát. — Nem tetsző árut készséggel kicserélek vagy a pénzt visszaküldöm. A GULAR EDE , Cserepesi-ut 22/A . az Uránia Színházzal szemben, után is oly gyakran meghurcolt szegény költőnek nevéről letörölje a szennyet, írói dicsősége napját újra fölragyogtassa, személye iránt a szeretet és rokonérzés lángját ismét föllobogtassa. Magasztos igazságszolgáltatás ez a gondviselés részéről, de egyúttal annak a csodás természeti erőnek a nyilvánulása, melyet Goethe óta Wahlverwandtschaft néven nevezünk és amelynek egyaránt hódolnak az élettelen ásványok és a legmagasabbra fejlett lelkek. Mert nem csodálatos-e, hogy a Debrecen közelében született, Debrecennel annyit érintkező, ősmagyar családból származó Kazinczy, továbbá Kölcsey, aki ugyancsak régi magyar kálvinista nemzetségnek a sarja, aki Debrecenben lakik, aki a kollégiumban nevelkedik, egy évtizeddel Csokonai diáksága után, hogy ezek a nagy embereink nem szeretik, nem értik a vérükből, a felekezetükből, a szülőföldjükből való Csokonait, sőt mindent elkövetnek, hogy mások is meggyűlöljék, mások is félreértsék! S nem a csodával határos-e, hogy a fitymáló Kazinczy, az ócsárló Kölcsey után előáll Toldy Ferenc, egy jámbor budai német polgár fia, a ki Debrecent talán nem is látta, kollégiumát is csak hírből ha ismerte, a ki buzgó katolikusnak nevelkedett, a ki a tősgyökeres magyar szellemet és a népies nyelvet csak könyvből ismerte, a ki mint lelkiismeretes tudós, mint rendes és pontos tisztviselő éli le életét, előáll Toldy Ferenc és megszereti Csokonait, ezt az idegen város szülöttét, ezt a kollégiumból kiűzött diákot, ezt a nyugtalan lelkű költőt, ezt a különködő embert, ezt a majdnem rakoncátlan szellemet! S hogyan szereti! Apa nem lehet büszkébb fiára, anya nem lehet gyöngédebb szülötte iránt. A legnagyobb fáradsággal fölkutatja Csokonai életének rejtett adatait, összeszedi nyomtatásban és kéziratban maradt műveit, öszszegyűjti a reá vonatkozó irodalmi termékeket, megírja tüzetes életrajzát és sajtó alá rendezi műveiből mindazt, ami csak nyilvánosság elé bocsátható volt. Minden sora, minden állítása elárulja, hogy mennyire vonzódik Csokonaihoz, mily hódolatot érez költői lángelméje iránt. Semmi szeplőt, semmi foltot nem enged igaztalanul rajta tapadni Csokonai személyén vagy írói hírnevén. Tiltakozik az ellen a léha pletyka ellen, mintha Csokonai a borban mértéket nem tartott volna, megcáfolja, hogy magában embergyűlölő, társaságban kérkedő lett volna, pártját fogja abban a szerencsétlen kollégiumi perben, melyből fakadt Csokonai életének tragikuma; még külsejét is megszépíti, midőn a zordon szemöldök alatt nyájas tekintetet lát, midőn a himlőverte arcon megnyerő és jóságos vonásokat fedez föl. Majd pörbe száll a Csokonait becsmérlő fölfogás ellen, rámutat saját mestereinek, Kazinczynak és Kölcseynek tévedéseire és balitéletére, tisztázza a költői munkásságára szórt vádak alól s az elfogult, az ízlésükben megvesztegetett íróktól és közönségtől fölebbezve, egy későbbi nemzedéktől, a teljesen fölvilágosult közvéleménytől várja Csokonai jellemének és költői értékének méltó megítélését. Erre azonban nem kellett sokáig várakoznia, a magyar ívóvilág és az egész közönségörömmel csatlakozott Toldy fölfogásához, annyival inkább, mert látta, hogy Toldyt a szeretet nem teszi vakká, az elismerés nem bámulóvá. Toldynak ugyan könnyei is kiperdülnek, mikor Csokonai halálvivódását elbeszéli, de azért hibáira nem huny szemet. Toldy megindult lélekkel viszi a tisztelet, adóját Csokonai szellemének, de azért műveinek fogyatkozásait nem hagyja megrovás nélkül. Toldynak rokon érzésből és igazságérzetből folyó nézetét annál készebb volt a magyar közönség elfogadni, mert Toldy munkája 1841-ben jelent meg, a Petőfi irodalmi föllépése idejében, akkor, midőn figyelem és érdeklődés a nép, a nép nyelve és költészete felé fordult politikában és irodalomban egyaránt. E demokratikus szellemnek föl kellett támasztani Csokonait, aki először szólaltatta meg a paraszt dalt a költészetben, ad annyi népi tárgyat, annyi népnyelvi szót és kifőzést vitt bide az irodalomba. — Toldy valóban a kor szellemének adott hangot, s erre annál hivatottabb volt, mert ő éppen ez években a hivatalos magyar irodalomnak is legfőbb képviselője. Mint a Tudományos Akadémia titkára és mint a Kisfaludy-Társaság egyik legbefolyásosabb tagja, a napi irodalom kérdéseiben dönt; mint irodalomtörténetíró elevenekről és holtakról mond majdnem fölebbezhetetlen ítéleteket. Csokonai tehát most már hivatalosan, az egész ivóvilág helyeslésével, elfoglalta a legelőkelőbb magyar elmék között azt a polcot, amelyre előbb a közönségnek csak egy töredéke ültette, s az is inkább ösztönezetű hódolatból, mint kritikai tudatossággal. E méltó helyet azóta Csokonaitól senki sem vitatta el, sőt Toldy irodalomtörténete s az összes irodalomtörténeti kézikönyvek belevészték a köztudatba. De a magyar kritikának még ezzel nem merült ki Csokonai iránti kötelessége. Csokonai általános értékének megállapítása után hátra volt egyes műveit méltatni, a nagy termékenységű és rendkívül könnyen, sőt néha könnyel!