Budapesti Hírlap, 1902. december (22. évfolyam, 330-358. szám)

1902-12-07 / 336. szám

40 BUDAPESTI HÍRLAP. (336. sz.) 1902. december 7. bagarin-csizmák teljesen egy darabból, vizmentesitve, erős duplatalppal................................7.— Fényesen tisztítható borjúbőrnyelves csizma, tiszti forma, gazdatiszteknek 8.50 Oroszlak csizma, elsőrendű, elegáns szabás, erős talp 9.— Maszasszáru erdélyi daróc (halma) csizma, bokáig érő bagam­abőr borítással, erős duplatalp, viz­­raentesitve ...........................................................6.— Ugyanaz alacsonyabb szárral....................................4.50 Magas bagarinbőr cipő, cugos cipő bunda­béléssel, duplatalp.............................5.— Minden csizmá­hoz melegítő talpbélés . Akvarell, olaj, zománc, porcellán, üveg, fa, zománc, fröcsös, gobelin festészeti tartozékok, készülékek, platini­onok, festékek, minták elb.­eszetésre és festésre Wien, i., Bier & Scheil, Tegetthoffstrasse 8. Árjegyzékek megrendelésénél tessék a kivánt szakmát megjelölni. 71397 Készülékek és hozzávalók fényképészethez. Legolcsóbb szabott árak. Karáeseeffi vásár Úgy mint az előbbi években, az idén is csakis első­rendű áruk jutnak áruhúzámban mélyen leszállított árakon eladásra, u. m.: Zibeline, Homespan, fekete divatfőermék, francia voir de laine, francia batiszt, francia szatin, francia tevantines angol zephire, cérna-batiszt, jól mosható barchet. Bilintárcai vidékre ingyen, bementve küldök. BRAMMER ÖDÖN BUDAPEST, Bécsi­ utca 4. szám. Zios. (A Magyar Orsz. Központi Takarékpénztár palotájában.) Legfigyelmesebb kiszolgálás. Meghívás. Méltóságos erdő­di Pálffy József gróf ur, mint az árvai uradalom teljhatalmú főkormányzója, folyó évi december hó 15-ik napjának délelőtti I­ órájára, Budapestre, az „Angol királynédhoz cím­zett szállodába rendkívüli közbrtokossági méltóztatott kitűzni, melyre a nagyméltóságu ura­dalmi közbirtokosság ezennel tisztelettel meghivatik. A közgyűlés napirendjei 1. A jövő 10 évi uradalmi vágásterületek eladására vonatkozó (a kiküldött szűkebb körű bizottság által előzetesen kidolgozott) szerződési- és verseny­­tárgyalási feltételeknek tárgyalása és végleges meg­állapítása. 2. Határozathozatal a jövő 10 évi vágásterüle­tek megvétele iránt beérkezett s esetleg még beérke­zendő ajánlatok fölött. Árva-Váralján, 1902 november hó 26-án. «« hí uradalmi Igazgatóság. Hölgyeknek a Zerge-bőr cugos v. fűzős, meleg béléssel.................. 3.— Oroszlakk, cugos v. fűzős, posztó szárral ...................3.50 | Boxcalf fűzős v. gombos, párisi divat. . . . 3.60 [ K­ertiaknak 3 VLxos bőr sima cipő strapara . Borjúbőr, fűzős, gavallérsarokkal 3.20 | Elegáns box­calf, fűzős, párisi ju­vafc Elegáns szalonlakk fűzős cipő .... . . Párisi chevreaux, fűzős, elegáns ... Bundával bélelt, cugos vagy fűzős, zergebőr Posztó, oroszlakk-betétes cipő • • • • • Elegáns szalonlakk fűzős cipő . . . • • Legfinomabb serró fűzős cipő, elegáns 3.50 3.60 • 4.— Gyermek-cipők 3 évesig ................................. Fiú-csizmák borjúbőrből 5—10-ig 2.30, 11 1 írt. 2.70 16-ig Több száz divatos ábrával ellátott árjegyzékem ingyen és bérmenttve. Mértékvételnek kérem harisnyában egy papirosra állva, a láb körvonalát lerajzolni. Csizmáknál a felső lábszár vastagságát. — Nem tetsző árut készséggel kicserélek vagy a pénzt visszaküldöm. A GULAR EDE , Cserepesi-ut 22/A­ . az Uránia Színházzal szemben, után is oly gyakran meghurcolt szegény költő­nek nevéről letörölje a szennyet, írói dicsősége napját újra fölragyogtassa, személye iránt a szeretet és rokonérzés lángját ismét föllobogtassa. Magasztos igazságszolgáltatás ez a gondviselés részéről, de egyúttal annak a csodás természeti erőnek a nyilvánulása, melyet Goethe óta Wahl­verwandtschaft néven nevezünk és a­melynek egy­aránt hódolnak az élettelen ásványok és a leg­magasabbra fejlett lelkek. Mert nem csodálatos-e, hogy a Debrecen közelében született, Debrecennel annyit érintkező, ősmagyar családból származó Kazinczy, továbbá Kölcsey, a­ki ugyancsak régi magyar kálvinista nemzetségnek a sarja, a­ki Debrecenben lakik, a­ki a kollégiumban nevelke­dik, egy évtizeddel Csokonai diáksága után, hogy ezek a nagy embereink nem szeretik, nem értik a vérükből, a felekezetükből, a szülőföldjükből való Csokonait, sőt mindent elkövetnek, hogy má­sok is meggyűlöljék, mások is félreértsék! S nem a csodával határos-e, hogy a fitymáló Kazinczy, az ócsárló Kölcsey után előáll Toldy Ferenc, egy jámbor budai német polgár fia, a ki Debrecent talán nem is látta, kollégiumát is csak hírből ha ismerte, a ki buzgó katolikusnak nevelkedett, a ki a tősgyökeres magyar szellemet és a népies nyelvet csak könyvből ismerte, a ki mint lelkiismeretes tudós, mint rendes és pontos tisztviselő éli le éle­tét, előáll Toldy Ferenc és megszereti Csokonait, ezt az idegen város szülöttét, ezt a kollégiumból kiűzött diákot, ezt a nyugtalan lelkű költőt, ezt a különködő embert, ezt a majdnem rakoncátlan szellemet! S hogyan szereti! Apa nem lehet büszkébb fiára, anya nem lehet gyöngédebb szü­lötte iránt. A legnagyobb fáradsággal fölkutatja Csokonai életének rejtett adatait, összeszedi nyomtatásban és kéziratban maradt műveit, ösz­­szegyűjti a reá vonatkozó irodalmi termékeket, megírja tüzetes életrajzát és sajtó alá rendezi mű­veiből mindazt, a­mi csak nyilvánosság elé bocsát­ható volt. Minden sora, minden állítása elárulja, hogy mennyire vonzódik Csokonaihoz, mily hódo­latot érez költői lángelméje iránt. Semmi szeplőt, semmi foltot nem enged igaztalanul rajta tapadni Csokonai személyén vagy írói hírnevén. Tiltako­zik az ellen a léha pletyka ellen, mintha Csokonai a borban mértéket nem tartott volna, megcáfolja, hogy magában ember­­gyűlölő, társaságban kérkedő lett volna, párt­ját fogja abban a szerencsétlen kollégiumi per­­ben, melyből fakadt Csokonai életének tragikuma; még külsejét is megszépíti, midőn a zordon szem­öldök alatt nyájas tekintetet lát, midőn a himlő­­verte arcon megnyerő és jóságos vonásokat fedez föl. Majd pörbe száll a Csokonait becsmérlő föl­fogás ellen, rámutat saját mestereinek, Kazin­­czynak és Kölcseynek tévedéseire és balitéle­­tére, tisztázza a költői munkásságára szórt vádak alól s az elfogult, az ízlésükben megvesztegetett íróktól és közönségtől fö­lebbezve, egy későbbi nemzedéktől, a tel­jesen fölvilágosult közvéleménytől várja Csokonai jellemének és költői értékének méltó megítélését. Erre azonban nem kellett sokáig vá­rakoznia, a magyar ívóvilág és az egész közönség­­örömmel csatlakozott Toldy fölfogásához, annyi­val inkább, mert látta, hogy Toldyt a szeretet nem teszi vakká, az elismerés nem bámulóvá. Toldynak ugyan könnyei is kiperdülnek, mik­or Csokonai halálvivódását elbeszéli, de azért hibáira nem huny szemet. Toldy megindult lélekkel viszi a tisztelet, adóját Csokonai szellemének, de azért műveinek fogyatkozásait nem hagyja megrovás nélkül. Toldynak rokon érzésből és igazságérzetből folyó nézetét annál készebb volt a magyar közön­ség elfogadni, mert Toldy munkája 184­1-ben je­lent meg, a Petőfi irodalmi föllépése idejében, ak­kor, midőn figyelem és érdeklődés a nép, a nép nyelve és költészete felé fordult politikában és irodalomban egyaránt. E demokratikus szellem­nek föl kellett támasztani Csokonait, a­ki először szólaltatta meg a paraszt dalt a költészetben, a­­d annyi népi tárgyat, annyi népnyelvi szót és kifő­zé­st vitt bide az irodalomba. — Toldy valóban a kor szellemének adott hangot, s erre annál hivatot­­tabb volt, mert ő éppen ez években a hivatalos ma­gyar irodalomnak is legfőbb képviselője. Mint a Tudományos Akadémia titkára és mint a Kisfa­­ludy-Társaság egyik legbefolyásosabb tagja, a napi irodalom kérdéseiben dönt; mint irodalom­történetíró elevenekről és holtakról mond majd­nem fölebbezhetetlen ítéleteket. Csokonai tehát most már hivatalosan, az egész ivóvilág helyeslésével, elfoglalta a legelőke­lőbb magyar elmék között azt a polcot, a­melyre előbb a közönségnek csak egy töredéke ültette, s az is inkább ösztönezetű hódolatból, mint kritikai tu­datossággal. E méltó helyet azóta Csokonaitól senki sem vitatta el, sőt Toldy irodalomtörténete s az összes irodalomtörténeti kézikönyvek belevész­ték a köztudatba. De a magyar kritikának még ezzel nem merült ki Csokonai iránti kötelessége. Csokonai általános értékének megállapítása után hátra volt egyes műveit méltatni, a nagy termé­­kenységű és rendkívül könnyen, sőt néha könnyel­!

Next