Budapesti Hírlap, 1903. május (23. évfolyam, 119-148. szám)
1903-05-10 / 127. szám
12 BUDAPESTI HÍRLAP. (127. sz.) 1908. május 10. A budai oldalon: Herczeg Erzsébet és társai X. Sasadi-dülö 11948. számú telkük Hauser Mátyásra (ajándék). Hauser Mátyás I. Sasadi-dülö 11946. számú telke Herczeg Erzsébet és társaira (ajándék). Kk. Légrádi István I. Vár 2311. számú háznak egyhatod része kk. Légrádi Andor és Rózára. Strakovits József Ferenc dr. II. Víziváros 3272—74, 3269. számú telke Szölle szül. Strakovits Malvinra (ajándék). Vidor Pál és neje II. Rézmáki-dülő 6209/2. számú telkük 10.000 koronáért Szabó Lajosra és Dezsőre. Hofhauser Ödön I. Vár 2189/90. számú háza 120.000 koronáért Eszterházy herceg hitbizományára. Bittermann István I. Mészáros utca 1136/2. számú háza 15.472 koronáért Dávid Jenőné szül. Victorisz Vilmára. Chason János I. Attila körút 772/73. számú háza Aky Szidónia és társaira. Szubovits Manó dr. I. Attila körut 772/ 73. számú háznak egyhatod része 16.000 koronáért Aky Szidóniára. Szendrey János dr. és neje I. Városmajor utca 1564/2. számú házuk 40.000 koronáért Hoffmann Jakab és nejére. Skrinár Jánosné III. Kerék-utca 866, 821/22. számú telkeinek részei Skrinár Jánosra. Eller Péter III. Filatoridülő 6336. 37. 2563/1—2563/2. számú telkei 8440 koronáért Schmidegg Manóra. Neuchloss Tivadar dr. III. Beltelek 42/43. számú telke özv. Neuschloss Adolfnéra. Liegl József III. Remetehegy III. 1851/57. számú telke özv Idegi Józsefnéra. Paldauf Jánosné III. Csúcshegy 3389—91. számú teleknek 718. része kk. Paldauf Erzsébet, János és Annára. Jovarszky Tituszné III. San Marco utca 72. számú telkének fele része 5800 koronáért Gittinger János és nejére. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Iparművészeti és könyvcédula-kiállítás. A Magyar Iparművészeti Társulat ismét pompás lakásberendezési kiállítást rendezett az Országos Iparművészeti Múzeumban. A Társulat kiállításai, úgy a keret, mint a kiállított holműs dolgában évről-évre gazdagabbak, tökéletesebbek s gyönyörűséggel szemléltetjük iparművészetünk óriási haladását. Az idén a Múzeum középső csarnokát rendezték be hibátlan s eredeti ízléssel, az oldalrészben pedig a geniális kis Il Wiegand Ude licitált rá arra a sok ötletesre és szépre, amit eddig láttunk tőle. A kiállítást ma este hat óra- Tar nyitották meg. A megnyitáson ott volt Láng Lajos kereskedelmi miniszter Wickenburg Márk gróf államtitkárral, Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszterZsilinszky Mihály államtitkárral és nagy előkelő közönség. A miniszterek, akiket Sláth György főrendiházi tag, elnök és Györgyi Kálmán vezértitkár fogadott. Végigjárták az egész kiállítást, amelyről a legnagyobb felismeréssel szóltak. A bejárás kapuját és folyosóját Maróthi (Rigid) Géza tervezte és mintázta, magyaros, margitvirággaldíszítve a pillérvégződéseket. Bent látjuk Thék Endre hálószobáját, ámpiros arányokban és konstrukcióval, észak-amerikai latinfából, ében, paduck, elefántcsont és gyöngyházberakással. Théké az ebédlő is, teakfából; a tervező óvakodott az ultramodernségtől, kivált pedig az osztrák ízlés hatásától; afrikai mahagónifából, pácolás nélkül, eredeti színben van az úri dolgozó- és könyvtár-szoba modernül alakított reneszánszstílusban, egyöntetű tölgylevél-, borostyán- és virágmotívum-diszítéssel. A szalont Gelb M. és Fia cég tervezte s rendezte, nyugodt, polgárias, késői ámpir-stílusban; gyöngéd, szerencsésen nőies jellegű az egész. A kupolás csarnok építészeti megoldása Horti Í Pálé; a csarnok közepén elhelyezett kút Maróthi Géza műve; a felsővilágitású opaleszcens ablakokat Horti terve nyomán Róth, Miksa készítette s a diszvakoló munkátNeuhauser János cég végeztette. A csarnokban a gyulafehérvári templom szobrászati díszéből kölcsönzött román oszlopra csavarodva kúszik a bogyós növényzet s áttörött szárai, egymás közé fonódva, körben futó frízzé fejlődnek, jelképezvén: a modern művészet mint fonja át s fakasztja uj virágzásra a régi művészetet. Maróthi kútja siró nőket ábrázol, a víz cseppen kint esik, mint könnyhullás. A fogadó szalont már Wiegand Ede tervei után kéiszítette a Schmidt Miksa cég s modern szoborművei Ligeti Miklóstól valók; a kandalló márványát Münz Izidor szállította, a kupolák áttört dísze Rákos Manó munkája. A bútorzat fényezett jávorfából van; a padló fehér molton szőnyegen fehér angóra bőrök; a terem vakolása, angol eljárás szerint, durván fröcskölt mészhabarcs. Tervező, aki választékosságával adja meg a helyiség nyugodt előkelőségét. Kissé kényes, talán kissé keresett is ez, de annál remekebb Wiegand három másik szobája, a háló, reggeliző és dolgozó. Egyszerű, komoly, tömör, angolosan tisztult s mégis eredeti, részleteiben is sikerült minden darabja, igen gondos munkája Mocsay József műasztalosnak. Az ilyen holmi nincs alávetve a divat-izlés szeszélyeinek, ez mindig szép, ez maradandó alkotás, sorsát biztosítja gyakorlatiassága és egyszerűsége. A kitalálás eredeti, egyéni és modern, Wiegand lemondott arról, hogy a régibb és más életviszonyokból termett stílusokat zsebelje ki, vagy keverje, az asztalos munkáját nem téveszti össze az építőmester dolgával, nem folyamodik arkitektonikus megoldásokhoz: a mai embernek csinál a mai életviszonyoknak megfelelő bútort. E három szoba talán a legsikerültebb, amit a gazdagon tervelő Wiegand eddig alkotott s ezzel is tetéződött az a sok érdeme, amit a magyar iparművészet fejlesztése terén már megszerzett. Horti Pál, Vukovics és Kaufmann (hogy miért nincs magyar neve minden magyar művésznek!?) ebédlője az Iparművészeti Társulat sorsjátékán a főnyeremény. A bútorberendezés fényezett ázsiai paliszszander fából van, indiai rózsafa és ébenfa intarziával s ezüst verettel. Van benne minden, ami az ebédlőbe kell: ezüstnemű, porcellánkészlet s üvegedények. Szerencsés ember, aki megnyeri. A biliárdszoba berendezését Messzinger Alajos tervezte, egészen magyar anyagból. Igen csinos és céljainak megfelelő Menyhért (Meder) Miklós és Hajts Jakab női lakószobája. Soha csinosabb, kedvesebb, eredetibb és egészen magyaros lelkű gyermekszobát, mint Andi (Springholcz) Mariskáé; a bútorokat két derék asztalos, Morcát János és Petrik József készítette; a függönyöket a művésznő két testvére, Karla és Jolán hímezték. A bútorzat díszítését maga a művésznő végezte. Valóságos kincs a magyar iparművészetnek e fiatal leány talentuma ; három év előtt a női kiállításon figyelmeztettük rá a közönséget, azóta hatalmasan haladt s nem telik bele két-három esztendő, büszkébbek leszünk rá, mint Greenwayukra az angolok. Úgy hallom, most Skóciába készül, tanulmányútra, noh, csak el ne veszítse útközben fényes tehetsége magyar zamatját. A gyermekszoba bútora válogatott fenyőfa s a magyar festett parasztbutor formáinak fölhasználásával van tervezve, igen egyszerűen és praktikusan. Az ékités festett viola ág a bútoron. Iglói vászonból vannak a párnák s gyermeknek kedves mesemotivumokat hímeztek rá, legelésző libákat s nótát: „Széli fújja pántlikámat, harmat éri a szoknyámat . . .“ És népmesékből vannak véve a fali képek: angyalbárányok legeltetése, irigy királykisasszonyok, királylányból lett jávorfa, stb. Milyen poéta ez a fiatal bátty s milyen tündérujjacskái vannak! A Múzeum alagsorán vannak kiállítva a művészi könyv-cédulák, az ex-librisek, amilyet a könyvespolcára helyezett könyvébe ragaszt, aki szereti és megbecsüli könyvét, s ezzel mintegy tulajdonjogát is vallja és igazolja. Régente a könyvtulajdonos címerét festette a könyvbe, így Mátyás a Korvin-kódexekbe, vagy super ex-librist használt. Az igazi ex-librisek a könynyomtatással kezdődnek: fába s rézbe metszett képecskék, amit a tulajdonos könyvébe ragasztott, jelezve a képecskén, hogy milyen az ő életbölcsesége, mit keres a könyvben. Olykor a tulajdonos jelmondata is ott van a könyv-cédulán. A régiek közül itt egy Korvin-kódex Mátyás címerével, itt van Rákóczi bibliája super ex-librisével, itt a Bél Mátyás superje is. Itt az első magyar könyv-cédula 1550-ből, a pozsonyi Tollnkes Jánosés nyomában vagy négyszázötven, főpapok, mágnások, káptalanok, közkönyvtárak és vármegyei könyvtárak könyvcédulái. Jellemző, hogy az Esterházyaknak volt német, francia, angol könyvcédulájuk, csak magyar nem volt egyetlen egy sem. Csinosak s többé-kevésbbé eredetiek is a modern magyar cédulácskák: Horty, Nagy Sándor, Kriesch Aladár, Helbing, Faragó foglalkoznak szerencsésen e művészi kis holmival, aminek maholnap talán nagyobb divatja lesz könyvgyűjtőink körében. Külön említjük meg, — mert tartozunk neki ezzel az elismeréssel, — hogy mind a két kiállítás leíró katalógusát szakavatott alapossággal Czakó Elemér írta és szerkesztette. (Md.) * (A Nemzeti Színházban) ma este másodszor került színre Molnár Gyula vígjátéka, a Nyári zivatar. A szép számú közönség a darab vidám ötletein jól mulatott. A szerzői minden fölvonás után több ízben lelkes tapssal hívták a lámpák elé, a szereplőkkel együtt. * (Román dráma a Népszínházban.) Sólymosi Elek színésziskolája legközelebb Caragiale bukaresti író Anka című román drámáját mutatja be a Népszínházban. A darabot Alexics György dr. fordította. Sólymost azt tervezi, hogy a romániai ma nagyobb városokban megismétli az előadást, oly módon, hogy mindenütt három előadást rendez és két estén román művek kerülnek színre. * (Forgószél kisasszony) ma esti második előadásán zsúfolt ház ünnepelte ismét Fedák Sárit, 3. címszerep személyesítőjét, aki az ő dicsőséggel, szeretettel, ünnepléssel bővelkedő művészpályájának egy újabb szenzációs sikerét érte el ebben a darabban. Ritkán láttunk szerepet úgy kiaknázva, annyi, ötlettel, pajkossággal, szellemmel túlzsúfolva, mint ahogy a művésznő Liane szerepét tánccal, dallal, mókával, apró tréfával elhalmozta. Olyan művészi produkció élvezetében pedig, amilyen a második fölvonásbéli Katonabanda-kuplé, s az utána következő tánc-nóta, csak akkor volt részünk, ha hébe-korba a külföldi operett-színpadok legelsői vendégszerepeltek nálunk. Rólandot ma este Balassa játszotta, Siróth helyett, aki beteget jelentett, s rövid huszonnégy óra alatt annyi lelkesedést, igyekezetet és szeretetet fordított a nehéz feladatra, hogy a szerep egészen földerült, megfiatalodott a kezében. A közönség ma is állandó, nagy derültséggel kísérte a mulatságos darab ezer bohóságát, s Fedák Sárit elhalmozta a szeretet és lelkesedés minden jelével. * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színházban hétfőn Szigligeti Ede történelmi színműve, II. Rákóczi Ferenc fogsága mérsékelt helyárakkal kerül színre; Zrínyi Ilonát Jászai Mari, Amáliát K. Hegyesi Mari, Rákóczi Ferencet ,Beregi, Bercsényi Miklóst Szacsvay, Knitteliust Vízvári, Buccelinit Gyenes és Lehmann Godefrédet Mihályfy fogja játszani. Kedden Szigeti József emlékezetére fölelevenítik a Vén bakancsos és fia a huszár cirü népszínművet, Lidi szerepében Iilada Lujza asszonynyal. A darab, amelyet legutoljára 1894. augusztus 24-én adtak, teljesen új betanulással és rendezéssel kerül előadásra. Tardos Viktor A erő anyja cimü tragédiája foglalkoztatja jelenleg a Nemzeti Színház művészi személyzetet. Az újdonságból a próbák már naponkint folynak. A darabhoz új díszletek és jelmezek készülnek. • Az Operaháznak a most kezdődő héten két vendége lesz: Scomparini Mary olasz operaénekesnő és Zádor Dezső, budapesti származású fiatal énekes, aki most a prágai Deutsches Landestheater tagja, de már Münchenbe szerződtették. Scamparini kisasszony kétszer fog föllépni: pénteken az Aida címszerepében és vasárnap a Próféta fülesében. Zádor Dezső kedden mutatkozik be a Rigoletto címszerepében, majd csütörtökön a Trobadour-ban Luna grófot és szombaton a Bajazzók-ban Tóniét és a Parasztbecsület-ben Alitét fogja énekelni. ■ A Vígszínház-ban az egész héten Forgószél kisasszony kerül színre, címszerepében Fedák Sárival. Szerdán, május 13-án, a dunai ünnepre való tekintettel az előadást három órakor kezdik. Holnap este az országos Rákóczi-ünnep alkalmából a Forgószél kisasszony előadása előtt Lampérth Géza és Géczy István, Rodostó címü költeményét mondja el Góth Sándor. A Népszínház ben pénteken adják huszonötödször a Kínai mézeshetek címü operettet. Ez lesz a műnek ebben a szezonban utolsó előadása. — A dunai ünnep napján, szerdán délután négy órakor kezdődik a kínai mézeshetek előadása. Tekintve az előadás korai kezdetét, a családok gyermekeiket is elhozhatják a színházba. Ez alkalomból azt a kedvezményt adja az igazgatóság, hogy két jegygyel a szülők egy gyermekeit vihetnek be a nézőtérre. — Csütörtökön Nagy Etel, Nagy Dezső műegyetemi tanár leánya, Rákosi Szidi színésziskolájának végzett növendéke fog vendégszerepelni a Népszínházban. — Szombaton lesz Weinberger Károly Hektor kisasszony című operettjének bemutatója. A darab női főszerepeit Hegyi Aranka, Ledofszky Gizella és Szentmiklóssy Irén játszszák. A Magyar Színházban e héten, pénteken kerül színre huszonötödször Lehár Ferenc szép zenéjű operettje, A drótostót. A jubiláns előadás érdekessége, hogy Lehár Ferenc ez alkalomra egy magyaros románcot irt, amelyet Rabos Árpád fog énekelni. .A drótostót szerdai előadása a dunai ünnepre való tekintettel délután négy órakor kezdődik. Az Irónia Színházban kedden lesz a bemutatója Haberfeld Emil dr. Az orvos régen és most című darabjának. Nagyhatásúaknak ígérkeznek a darab érdekes mozgóképei. Indiai kígyók mérgének eltávolítása, veszettség ellen való beoltás, különböző érdekes műtét, a budapesti mentők tömeges balesetnél eszközölt munkálata és még számos más mozgókép szövődik a mű szövegébe. A szerző természetesen kirekesztett a darabból mindent, ami kellemetlen hatással lehetne a közönségre. A Budai Színkörben hétfőn a Rákóczi-ünnep alkalmából II. Rákóczi Ferenc kerül színre. Szerdán a dunai ünnep miatt délután öt órakor kezdik a Newyork szépe előadását. Szombaton a Gésák című operettet újítják föl. A Városligeti Színkörben holnap, vasárnap ismét két népszerű előadás lesz felére leszállított helyárakkal. Délután negyedfél órakor a Mári, egy asszony a népből című népdrámát adják. Este hét órakor a Rákóczi-ünnep alkalmából II. Rákóczi Ferenc fogsága, Szigligeti történelmi színműve kerül sztáré, Aj