Budapesti Hírlap, 1903. május (23. évfolyam, 119-148. szám)

1903-05-27 / 144. szám

8 BUDAPESTI HÍRLAP. (144. sz.) 1903. május 27. zúzott és több kocsi is megsérült. Emberéletben nem esett kár.­­ (Szomorú lakodalom.) A franciaországi Arrasból táviratozték. Salamon tüzértiszt lányának lakodalmát nagy szerencsétlenség zavarta meg. A cita­dellában, a­hol a lakodalmat ültek, tűz keletkezett, úgy, hogy egy petróleum lámpa fölborult és meggyúj­­totta annak a teremnek a kárpitját, a­melyben a la­kodalmi ebédet tartották. Három asszony és egy huszonkét éves leány életét vesztette. Huszonhét sze­mély megsebesült, köztük nyolc igen súlyosan.­­ (Az őrült rémtette.) Utvin temesvármegyei községből rémes eset hírét küldi levelezőnk: Sztrain Mojsze odavaló parasztgazda, a kin már régóta mu­tatkoztak az eknekórság jelei, az éjjel hirtelen őr­­jöngeni kezdett, kiugrott az ágyból, elővette a bo­rotváját s négy éves fiacskáját, a­kit különben na­gyon szeretett, kiragadva fekvő helyéből, elmetszette egészen a szegény gyermek nyakát. A zajra gyanút­lanul alvó felesége fölriadt és segítségért kiáltott, de az őrült ekkor az asszonyra vetette magát s csak az elősiető szomszédoknak sikerült a dühöngőt le­fogni. Sztrain ekkor mintha megbánta volna rémes tettét, zokogva borult fiának holttestére, úgy hogy erőszakkal kellett elvonszolni.­­ (Rendőri hírek.) Hirtelen halál. Zelbach Zsigmond, a Szohner-féle hajózási cég könyvelője ma délelőtt a Ferenc József rakodóparton hirtelen össze­esett és meghalt. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe vitték. — Életunt leány. Báron Franciska huszonkilenc éves rendőri felügyelet alatt álló leány ma délben marólúgot ivott Kender­ utca 17 számú lakásán. A mentők súlyos belső sérülésekkel vitték a Rókus-kórházba. — Elfogott tolvaj. A rendőrség letartóztatta Bedő Lajos tizenkilenc éves cipészsegé­­det, mert a Bajnok-utca 5. számú ház pincéjében lo­páson érték. — Az első cs. kir. szab. Dunagőzhajós-társaság közli, hogy e hónap 27-én és 30-án a Margitszigeten jótékony célra rendezendő tűzijátékok alkalmával déli 12 órától fogva hajón csakis külön kombinált belépő- és menettérti jegygyel lehet a szigetre jutni. E jegyek ára egy korona 20 fillér, a­mi a rendes hajó­­viteldíjon felül egészen jótékony célra fordíttatik. A jegyek a Duna gőzhajóstársaság összes budapesti hajó­pénztárainál árusíttatnak. A fennt megjelölt napokon déli 12 órától fogva a rendes szigeti jegyek, évi és egyes szabadjegyek, igazolványok stb. — a szövetke­zeti jegyek egyedüli kivételével — nem érvényesek. Az utolsó hajó a Margitsziget felső állomásáról éjjeli 11 órakor indul s az összes közbeeső állomások érinté­sével az Eskü­ térig megy. A hídon át a szigetre menő közönség a hajón való visszatérésre érvényes jegyet a sziget hajó­állomásain válthat húsz fillérért. — Vízhatlan köpenyek, kocsitakarók, urasági sze­mélyzet részére Weszely Istvánnál, Váci-utca 9. sz. ■— Paplan és matrac elismert legjobb kivitelben olcsón Both Nándornál, csak Bécsi-utca 5. szám. — mindennemű gyomorbajt abszolút biztonsággal kigyógyit a Stomachicon. Ara 2 kor. Lukács Zs. gyógy­szert. Újvidék. Raktár: Török József, Budapest. — Földes-féle Marg­it-érémet használjon minden hölgy, mert ez teljesen vegytiszta, törvényesen védett arckenőcs. Pár nap alatt ifjitja és szépíti az arcot. Egy tégely 1 K. Kapható minden gyógytárban. — Szépséghibák, u. m.: szeplő, májfolt, tűzfolt, bőratka (mitesszer), pattanás (vimmerli), sömör, anyajegy, sebhelyek, pórusok, ráncok, arcszőrök, vö­rös orr és kéz, hajhullás, szakállbajok, bőrkeménye­­dés, bőrviszketés, izzadás stb. sikerrel gyógyittatnak. A teint minden hibája kiigazítható, elromlott vagy elhanyagolt arcok szépsége visszaadható. Cím: Orvosi kozmetikai intézet, Budapest, IV., Kossuth Lajos­­utca 4. Az intézet orvosa található délelőtt 10—12, délután 2—5 óráig. Levelekre válasz: „Szépséghibák és azok gyógyítása“ című tájékoztató füzet zárt bo­rítékban 50 fillér levélbélyeg ellenében. — Bájos lesz a női arc a Budai dr.-féle „Gyöngy­virág-krémé“ használata által. FŐVÁROSI ÜGYEK. A villamos vasúti állóhelyek. (Saját tudósitónktól.­) A kereskedelmi miniszter tudvalevőleg rendeletet adott ki, a mely 1904 január elsejétől megszünteti a villamos kocsik belsejében az állóhelyeket, a perronokon pedig redukálja az álló­helyek számát. A miniszter rendeletét megküldötte a fővárosnak, hogy azt hajtsa végre. A tanács a rende­letet kiadta a vasúti ügyosztálynak, tegyen jelentést a végrehajtás akadályairól. Az ügyosztály ma részletes jelentést is tett. Először a tiszti főügyésznek ismeretes jelenté­sével foglalkozik. A tiszti főügyész tudvalevőleg azt a jelentést tette, hogy a fővárosnak nincsen oka arra, hogy a miniszter rendelete ellen fölszólaljon, mert maga a közgyűlés már 1897-ben elhatározta az álló­helyek megszüntetését. Jogi szempontból, pedig tilta­kozott az egyik vállalatnak az ellen a kijelentése ellen, hogy a főváros az állóhelyek megszüntetésével okozott kárért rekompenzációval tartozik. Az ügyosz­tály akceptálja a tiszti főügyésznek a kártérítésre vonatkozó véleményét. Azt azonban nem fogadja el az ügyosztály, hogy az 1897. évi határozat kötné a fő­várost. A közgyűlés ugyanis a közlekedési szabályren­delet tárgyalásakor incidentalitól egy indítványra vette föl azt az intézkedést, a­nélkül, hogy ezt a nagy­­fontosságú kérdést a szakhivatalok megvitatták volna. De másrészt a lóvasútnak villamossá való átalakítása óta olyan viszonyok támadtak, a­melyeket előre látni nem lehetett. A kereskedelemügyi miniszter­ rendelete az ügy­osztály szerint nem célszerű, nem időszerű, s a mai viszonyok mellett nem lehet végrehajtani. A villamos vasút feladata a tömeges és gyors szállítás. Ez a kö­zönség eminens érdeke. A kényelem kérdése alárendelt jelentőségű. A közönség rendesen csak rövid utat tesz meg s szívesebben lemond a rövid időre a kénye­lemről, ha nem kell várakoznia a megállóhelyeken olyan kocsira, a­melyben elegendő ülőhely van. Még a nagy vasutakon is gyakran megtörténik, hogy a kö­zönségnek a perronon kell állania, mert nincsen ülő­hely. A kérdés megítélésénél a mi sajátos viszonyain­kat kell figyelembe venni. A villamos vasutak a nap bizonyos szakában, különösen reggel és este, továbbá a kirándulóhelyekre vasárnap és ünnepnap most sem tudják a forgalmat a közönség jogos érdekének meg­felelően lebonyolítani. Az ügyosztály fél az új rend­től, mert azokkal az intézkedésekkel, a­melyeket a­­miniszter óhajt: pótkocsik járatása, a kocsijáratok szaporítása, a menetidő új beosztása, a szállítóképesség csökkenését pótolni nem lehet, mert útvonalaink nem bírják meg. Számos, vonalon pótkocsi nem is járhat, mert a végállomáson nem lehet visszatérő sínpárt lefektetni. A nyugati pályaház előtt, az Egyetem-téren, a Király­ utcai végállomáson pótkocsival rendezkedni nem lehet. A közúti vasúttársaság vonalain be lehet rendezni a pótkocsi-járatást, ha a középponti város­háza előtt levő végállomást megszüntetik. De hogy minő új relációkat tegyenek helyébe, azt csak alapos tanulmány útján állapíthatják meg. Pedig már ma is sok bajt okoz a forgalom lebonyolítása. Ha egy vasárnapon hirtelen eső jön, a kiránduló közönség egyszerre akar visszajönni. Az ügyosztály a közlekedési bajok okát abban látja, hogy a villamos vasutak hálózatát nem fejlesz­tették egészséges irányban. Csak az amúgy is túlter­helt vonalakon építettek villamos vasutat s parallel vonalakról nem gondoskodtak. Az utóbbi időben a for­galom javítása érdekében több parallel vonal építését tervezték, de a különböző hatóságok megakadályozták eddig azoknak végrehajtását. Ilyen vonal lenne a nagymező-utcai vonalnak a meghosszabbítása a Váci­­körútig, a Baross­ utcai vonalé a Dunapartig s a lánc­­hídfő-rudasfürdői vonal összekötése. Már egy eszten­dejénél több, hogy ennek a vonalnak a közigazgatási bejárását is megtartották, még­sem építik a vonalat. A Kerepesi­ úton tizenhárom irányban közlekednek a villamos kocsik. A forgalom lebonyolítása már ma is nehézkes. A bajt fokozza a pótkocsik beiktatása, a menetsebesség csökkentése s a menetidő sűrítése. Ilyen nagyszabású reformot máról-holnapra végre­hajtani nem lehet. Előbb a végrehajtás lehetőségéről kell gondoskodni. Az új rend életbeléptetésére az elő­­föltételek nincsenek meg s azokat egyszerre előterem­teni nem is lehet. Szociális szempontból sem tartja helyesnek az ügyosztály a miniszter intézkedését, mert az ered­ménye a közönség folytonos zaklatása s állandó rend­őri­­ beavatkozás lesz. Az ügyosztály ezek alapján azt a javaslatot teszi a közgyűlésnek, írjon föl a kereskedelmi miniszter­hez, hogy rendeletét helyezze hatályon kívül. Ha ezt nem akarja, a rendelet végrehajtását halaszsza arra az időre, a­mikor az előfeltételek meglesznek s a rendeletet minden baj nélkül végre lehet hajtani. De bármikor lépteti életbe a miniszter rendeletét, föltét­lenül mondja ki, hogy a rendelet intézkedései nem vonatkoznak a rendkívüli időkre, a­mikor a villamos vasutaknak gyorsan tömeges forgalmat kell lebonyo­­lítaniuk, így a kiránduló vonalaiéra vasárnap és ünnepnap, a temetői vonalakra halottak napján és mindszentek napján, a lóversenytéri kocsikra. Az ügyosztály javaslatát szombaton tárgyalja a közlekedési bizottság.­­ A tavalyi év zárószámadása. A főszám­­vevő ma rövid jelentést adott ki a főváros háztartá­sának tavalyi zárószámadásáról. A jelentés nem alkal­mas arra, hogy abból a főváros gazdálkodását meg­ítélhessük. A végső eredmény, hogy a tavalyi év záró­számadásában 99.843 korona 20 fillér a fölösleg. Ebből kell még fedeznii az előre nem látott kiadásokat s a­mi marad, az szolgál majd a jövő évi költségvetés deficit­jének a csökkentésére. Az egész fölösleg meglepően kicsiny. 1901-ben még 622.663 korona, 1900-ban 3.028.621 korona volt a zárószám­adás fölöslege. A ta­valyi év fölöslegéből nem igen jut valami a jövő évi költségvetésnek. De még ez a kis fölösleg sem a tavalyi év valóságos eredménye. Tavaly a kiadások és bevételek mérlege­­passzív volt,, mert 109.255 korona ,58 fillérrel volt kevesebb a bevétel, mint a kiadás. Ez tehát de­ficit. Végső eredményben úgy kapjuk meg a fölösleget, hogy az 1902. év végén volt 5,771.704 korona 68 fillér pénztári készlet terhére az idei költségvetésbe fölvett 900.000 koronán kívül a főszámvevő 4,771.863 korona­ 48 fillér kiadást tartott fönn. Ebben a pénztári kész­letben és fönntartott kiadásban szerepelnek azok a kétes követelések, a­melyeknek pontos kimutatását már a belügyminiszter is követelte. Ebben az összeg­ben van mint követelés a többi között a Kecskeméthy által ellopott félmillió is. A főváros összes bevétele tavaly 35,812.597 korona 55 fillér volt, kiadása pedig 35,921.853 korona 13 fillér.­­ Az ó-budai ágostai hitközség kérelme. Az ó-budai ágostai evangélikus hitközség a Zichy­­utcában levő házát 1869-től ingyen átengedte a fő­városnak iskola számára. A főváros a Vörösvári-uton új iskolát épített s a hitközség épülete fölszabadult. A hitközség az épületet imaháznak akarja átalakítani s most arra kéri a fővárost, hogy az átalakítás költsé­géhez 3500 koronát adjon. — Kossuth-szobor — Szabadságharc-szo­bor. A képzőművészeti bizottság Matuska Alajos al­polgármester elnöklésével ma tartott ülésén tárgyalta, hogy hol állítsák föl a Kossuth­-szobrot és a Szabad­ságharc-szobrot. A mérnöki hivatal és a középítési bizottság tudvalevőleg azt a javaslatot tette, hogy mind a két szobrot a Szabadságharc-téren, egymással szemben állítsák föl. A képzőművészeti bizottság mai ülésén Bárczy István tanácsos azt vitatta, hogy a hatszázezer korona nem elég arra, hogy a Szabadság­­téren megfelelő Kossuth-szobrot állítsanak. De a Szabadságharc-szoborra is kevés a pénz. Azért az ügyosztály nevében azt a javaslatot tette, hogy a két alapot egyesítsék s egy emlékművet csináljanak s a két szobormű egyesített kivitelére vázlat-pályázatot hirdessenek. Hans Ivor báró tiltakozik a két m­ű egyesítése ellen. A közönség Kossuth-szoborra adta a filléreit, azt másra fordítani nem lehet. De különben is lehetetlennek tartja, hogy a Kossuth-szobor egy más emlékműnek a mellékalakja legyen. Kossuth Lajos szobrát nem lehet semmiféle emlékműnek alá­rendelni. A szobor helyének pedig legalkalmasabbnak mondja a parlament dél-keleti oldala előtti teret. A szobrot a Vécsey­ utca tengelyében a Szabadságharc­­szoborral egyenes vonalban lehet fölállítani. Berze­­viczy Albert is a parlament előtti teret tartja a Kossuth-szobor számára a legalkalmasabbnak. De jó ideának mondja az ügyosztály javaslatát, hogy a két alapot egyesítsék. Bízik abban, hogy akad művész, a­ki megtalálja az egyesítés módját, a­nélkül, hogy Kossuth szobra mellékalakká lenne. Hosszú vita keletkezett azután arról, hogy eszmei pályázatot hir­dessenek-e, vagy rendes pályázatot. De a döntést el­halasztották, a­míg a közgyűlés az egyesítésről hatá­roz. A bizottság arra kéri a közgyűlést, döntse el, hogy egyesítsék-e a két alapot vagy ne. Ha egyesítik az emlékművet, a Szabadság-téren állítják föl. Ha nem egyesítik, akkor a Szabadságharc-szobrot a Sza­badság-téren, a Kossuth-szobrot a parlament előtt a Vécsey-utca tengelyében állítják föl. Hogy a szobrok fölállítását mielőbb megvalósíthassák, a bizottság föl­hatalmazást kér a közgyűléstől, hogy a pályázatot ki­hirdethesse s az emlékműnek fölállítására szükséges összes intézkedéseket megtehesse. — Az Onderkó-alapítvány, Onderkó János nagyobb alapítványt tett a fővárosnál, a­melynek kama­tát minden esztendőben azok között az idegen anya­nyelvű tanulók között osztják szét, a­kik legnagyobb sikerrel tanulták a magyar nyelvet. A tanács leg­utóbbi ülésén az alapítványt így osztotta meg: 100 koronát kaptak: Coulemont Edit, Körner Stefánia, Kunszt Julia, Bayer Berta, Katzer Józsa, Malek Kál­mán, Petróthy Irén, Hrabovszky Róza, Peller Malvin, Lőb Józsa, Schupp Anna, Szentmiklóssy Hana, Lukász Károly. 50 koronát kaptak: Szalay Margit, Kubeseh Mária, Haffner Józsa, Kuhajda Mária, Kollár Adolf, Labutz Péter, Steharnik Lipót, Flössl Margit, Gorza­­leczky Margit, Zeissel Katalin, Hofmann Paula, Liszka Gyula, Bartucchi Jakab, Polizner Anna, Mac­­cik János, Hevesi József, Rogacsnik Nándor, Miksitz Etel, Abranek Józsa, Bagl István, Simák­ Magda, Gaiger Anna, Mildenblitz Ottó, Kőszeghy Anna, Richter János, Zasztera Rózsa, Castiglion Hermina és Richter Rudolf. — Iskolakötelesek eltiltása a korcsmázás­­tól. A krisztinavárosi iskolaszék legutóbbi ülésén Eperjessy István igazgató indítványára elhatározta, hogy előterjesztést tesz a tanácsnak, hogy­ az iskola­­köteles korban levőket szabályrendeletileg tiltsa el a nyilvános mulatóhelyektől és a korcsmábajárástól. Az iskolaszék határozatát megküldött© valamennyi iskolaszéknek, hogy a kérelmet támogassák.

Next