Budapesti Hírlap, 1903. szeptember (23. évfolyam, 239-268. szám)
1903-09-03 / 241. szám
1903. szeptember 3. BUDAPESTI HIBLAP. (241. u.) Zene nappali órára szállította le. Hogy azonban a szállító közönség ezen utóbbi intézkedés terhét lehető csekély mértékben érezze, intézkedés létetett, hogy ott, ahol a felek azt kívánják, a ki- és berakás a fél költségére és veszélyére, a vasút által foganatosíttassák. Végül közöltetik, hogy a gabona, őrlemények, élők és romlandó árak kivételével a vámkülföldre rendelt valamennyi egyéb oly kocsirakományú teherszállítmányok, melyeknek elfuvarozása azonnal nem eszközölhető, a német vasútegyesületi üzletszabályzat 43. szakasz 5. póthatározmánya alapján csakis lehető elszállításig való ideiglenes megőrzésre fogadtatnak el. Ez intézkedések ez évi szeptember hónap 3-án lépnek életbe és visszavonásig érvényben maradnak. Az igazgatóság. ■— Előleges jelentés. A n. é. hölgyközönségnek szíves tudomására hozzuk, hogy a helybeli piacon 37 év óta fönnálló Lefkovics és Káry V. Gizella tér 4. sz. alatti selyem-, bársony-, szalag- és csipkeüzlet föloszlik. Ez alkalomból a dúsan fölszerelt raktáron lévő összes cikkek a hírlapokban hetenkint közzéteendő sorrendben mesés olcsó árakon lesznek elárusítva. E sorrend szeptember 7-én veszi kezdetét. • Legjobb minőségű iskola rajzeszközöket 3 koronától följebb ajánl Calderonié társa Bpest Váci-u. 1. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (Budai Színkör.) A Budai Színkörben ma festő Gergely Gizella, a győri színház primadonnája játszotta el mint vendég Lili szerepét. Igen kellemes talentum, a játékában finomság, a beszédjében élet és melegség van, a dalait pedig olyan színesen adta elő, hogy minden számát megismételtette a közönség. A tapson kívül virágot is sokat kapott. Az egész előadás jóságában érdeme volt még mellette Réteg-nek, Folki- ZIUSZ-nak, Barthos-nak és Terney-nek is. * (A színházak hírei.) A NemzetiSzínháztagjai sorába szerződtette Boros Endrét, a Magyar Színház kitűnő komikusát. A művész október elsején lép a Nemzeti Színház kötelékébe. A Vígszínházban szombaton, szeptember 5-ikén lesz Hennequin és Bilhaud A korbács (La famille Bolero) című darabjának a bemutató előadása. A darabot Molnár Ferenc fordította. A főszerepeket Kertész Ella, Barmath Hedvig, Hunyadi Margit, Góth, Hegedűs, Szerémi, Tanay és Balassa adják. A Népszínház most az Erkel-család legifjabb tagjának, Erkel Jenőnek Masinka, az egyetem gyöngye című operettjére készül. Az operett tárgya az orosz diákéletből van merítve. A női főszerepet Rédei Szidi fogja játszani. — A nyilvános karfelvételi próba hétfőn, szeptember 7-ikén délután három órakor lesz a Népszínházban. * (Az Ember tragédiája Bécsben.) A bécsi Jubileumstheater-ben tegnap mutatták be Madách remekművét, az Ember tragédiáját. A művet egyre, fokozódó érdeklődéssel hallgatta a közönség; a siker a rossz átdolgozás, a színészek közepes játéka és a hiányos rendezés ellenére nagy és általános volt. A bécsi sajtó ma mindazáltal tendenciózus hidegséggel ír az előadásról és a mű értékét is ízetlen maliciákkal igyekszik kisebbíteni. Tizenkét évvel ezelőtt, mikor a hamburgi társulat a bécsi színházi kiállításon mutatta be az Ember tragédiáid-t, a bécsi lapok magasztaló tárcákat írtak Madáchról. A politikai gyűlölet szomszédjainkban, sajnos, már az irodalmi kritikát is elvakította. * Béla külföldön.) Radics Béla, a népszerű fővárosi cigányprímás bandájával most Baden-Badenben hangversenyez, ahol az előkelő fürdőközönség a magyar zenét és a cigányokat nagyon kedveli. Radics, mint egy levelében jelenti, hangversenyt készül rendezni a Párisi Áruház kárvallottai javára. * (A Mintarajziskola új igazgatója.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Székely Bertalant, a kiváló festőművészt nevezte ki az Országos Mintarajziskola és Rajztanárképző-intézet igazgatójává. (Az Országos Képtár költözködése.) Az Országos Képtár tegnap kezdte meg költözködését új otthonába, a Szépművészeti Múzeum palotájába. Egyelőre csak a modern képeket, szobrokat s a történelmi csoport műtárgyait szállítják a városligeti új palotába. Az Országos Képtárnak úgynevezett Esterházy-kiállítása még a jövő őszig marad az Akadémia mostani termeiben, s a rendes napokon a közönség számára hozzáférhető. * (Az Iparművészeti Társulat) lakásberendezési kiállítása újabb megállapodás szerint október 35-ikéig marad nyitva. Akkor lebontják a kiállítást s nyomban hozzáfognak a karácsonyi kiállítás rendezéséhez, mely ez idén a szokott időnél korábban, november hónap elején nyílik meg. A lakásberendezési kiállítás megtekintése és tanulmányozása végett számos külföldi szakember utazott Berlinből, Münchenből, Darmstadtból stb. külön e célra Budapestre. A kereskedelmi miniszter is külön utazási segítséget adott a főhatósága alatt álló ipari szakiskolák egyes tanárai részére, hogy a maga nemében páratlan kiállítást alaposan tanulmányozhassák! * (Beírás a sziniakadémiába.) A sziniakadémián az előkészítő osztályba való beírást szeptember 7-ikétől 9-ikéig, az I. és II. osztályba való beírást szeptember 10-ikén és 11-ikén tartják meg, délutánonként 3 órától kezdve. Abeíráshoz megkívántatik színpadias alak, tiszta kiejtésű hang, férfiaknál legalább tizennyolc éves, leányoknál tizenhat éves kor, műveltség, iskolai előképzettségés szülői vagy gyámi beleegyezés. A beírás díja két korona, a felvételi díj tíz korona, az iskolapénz évenkint hatvan korona. Bővebb értesítés nyerhető az intézet igazgatóságánál (Kerepesi-ut 1. sz., II. emelet.) * (A zongorajáték új elmélete.) Zenetanárok, művészek és haladottabb zongorajátszók számára Tóth Elemér zenetanár a zongorajáték és tanítás természettudományi alapra fektetéséről s ezzel kapcsolatban a technikai analízisről ismertető előadásokat tart. A hat előadásra terjedő ciklusban ismertetni fogja a zongorajáték fiziológiai és pszichofiziológiai törvényeit és a játékban, valamint a tanításban való alkalmazás módozatait. Az előadásokat hétfői és csütörtöki napokon esti hat órától kezdve, Thék Endre zongoratermében (Klotild-palota, Kigyó-tér 3.) tartja meg. FŐVÁROSI ÜGYEK. — A Halászbástya. A Mátyás-templomot körülövező hatalmas műalkotás, a Halászbástya elkészült. Évek óta dolgoznak már rajta Schulek Frigyes tanár emberei. A közönség a Várból szívesebben járt már eddig is a bástyán, mint akár a siklón. A régi, sötét, szűk jezsuita lépcső helyett díszes, világos és tágas boltozott följárót készítettek, a falazaton széles ablakokat vágtak, a lépcső homlokzatfalába pedig azt a kis kőoroszlánt tették, amely még Mátyás király idejéből maradt. A bástya főhomlokzatát a templomhoz vivő impozáns főlépcső két részre osztja s a két oldalon nyúlik el a déli és északi bástya. A főlépcsőt tartó hatalmas homlokfal jobb oldalán van a Szent György kútja, körülötte pihenőhelyekkel. A kút mellett áll a prágai Hradsinban őrzött híres Szent György lovas-szobor bronz mása. A szobornak igen érdekes története van. A hradsinbeli ólomszobrot a XV. században két magyar fiú, a Kolozsváry testvérek készítették. Az igen érdekes ólomszobor az utóbbi időben repedezni kezdett , akkor gipszlenyomatot készítettek róla, amelyet a királynak ajándékoztak. A lenyomatot azután a király átengedte az építőművésznek, aki bronz öntvényben örökítette meg a prágai magyar szobor bukását. A bástyafalat két oldalt övező galéria régi román stílben épült. Középkori kolostori folyosóra emlékeztet, hasonlóan a római Campo Santokhoz. Az alsó rész zárt folyosó hatalmas oszlopsoros ablakokkal Pest felé, széles kőpadokkal a pihenni vágyók részére. A felsőrész nyílt terrasz elég magas védőpárkányzattal, amely előtt ülőkék vannak. A folyosók a hajlásuknál kisebb-nagyobb tornyokba torkolnak, amelyeknek kiugró erkélyei szintén Pestre néznek. A főlépcsőktől széles kapukon át visz az út a folyosókra és a bástyaudvarra, amelynek déli részén, a templom baloldalán (Pest felől) már fölállították a Szent István-szobor román stilu ballusztrádokkal övezett talapzatát. A nagy kapunyitások oldalfalait kőből faragott, étetnagyságu szobrok díszítik. A szobrok Árpád korabeli vitézeket ábrázolnak, érdekesen stilizált korhű kosztümökben. Kár, hogy a szobrokat a főváros éretlen sihederei máris megcsonkították s az értékes kőfaragások kiállóbb részeit: lábat, kart, ruhadiszt, kardokat, letördelték. Az építmény leghatalmasabb része az északi bástya saroktornya, amely a Duna nullpontjától 96, a bástyatetőtől 28 méterre emelkedik. A torony erkélyei alatt tágas kioszk van, amelyben kávéházat vagy cukrászboltot akarnak berendezni. Építés közben igen sok érdekes dologra bukkantak. A bástyaüregben a régi kazamaták helyén találtak egy meglehetős tágas szobát, amely koponyákkal van tele. Hozzávetőleg 3000 koponya hever egy rakáson a török időkből. Az üreget körülfalazták s ajtót vágtak hozzá. Egy másik érdekes lelet az északi bástya és a régi polgári leányiskola épülete között levő területen van. Ott találták egy dominikánus templom romját. A bástyán elhúzódó árkádokról, a terraszokról és a toronyerkélyekről csodásan szép, páratlanul festői látvány tárul a néző elé s bizonyos, hogy Schidek Frigyes tanár remek alkotása rövid idő alatt a főváros közönségének s az itt tartózkodó idegeneknek kedves helye lesz. — Vizsgálat: A Párisi Áruház leégése után a polgármester tudvalevőleg utasította az összes kerületielüljárókat, hogy a házakat szigorúbban vizsgálják meg. A hetedik kerületi elüljáróság több veszedelmes dolgot talált a vizsgálat során. Egy Károlykörúti üzletben két hordó benzint találtak, egy kerepesi úti kereskedő tiltott helyen tartotta a petróleumot és a benzint. Egy papírkereskedő a kapualjában rendezett be nyomdát, egy bútorkereskedő az udvari helyiségekbe raktározta a bútort. Az elöljáróság természetesen sürgősen elrendelte a szükséges intézkedéseket s a tűzveszedelmes helyiségeket azonnal kilakoltatta. A Kerepesi-ut 72. számú házában a mezőgazdasági múzeumnak a kapu alatt van a kirakata. Az elöljáróság elrendelte, hogy a kirakatot azonnal vigyék el. Az udvar boltozva van s az elöljáróság a boltozat sürgős lebontását rendelte el. A vizsgálatot csak Tassán tudják végezni, mert kevés a tűzoltótiszt, a ki a vizsgálóbizottságban részt vehet. — Az első közgyűlés. A nyári szünet után, szeptember kilencedikén tartja a fővárosi törvényhatóság első közgyűlését. A közgyűlés napirendjét már megállapították. Kisebb jelentőségű adminisztracionális ügyekben kell határoznia a törvényhatóságnak. ■ • — Krausz Mayer városa. Krausz Mayer örököseinek az Angyalföldön közel félmillió négyszögöl nagyságú területük van. Egész városrész, csaknem akkora, mint az egész Torsésváros. Néhány évvel ezelőtt az örökösök parcellázni akarták ,-az, egészterületét. A főváros azonban a parcellázásra megtagadta az engedelmet, még pedig azzal a megokolással, hogy a terület nincsen szabályozva s a főváros közérdeke nem engedi meg,, hogy a kültelken olyan óriás területet parcellázzanak, benépesítsenek s ezzel az amúgy is káros extenzív fejlődést mozdítsák elő. A tulajdonosok a főváros határozata ellen felebbeztek. A közmunkatanács jóváhagyta a főváros határozatát, de fölhívta a fővárost, hogy az egész vidék szabályozó tervét csinálja meg. A közmunkatanácsi törvény világosan a közmunkatanács kötelességévé teszi a nagyarányú szabályozások tervezését és végrehajtását. De azért a főváros mérnöki hivatala hozzáfogott smeg is csinálta a szabályozó tervet s ezzel a fővárosra hárította az esetleges végrehajtást is. A szabályozó terv felöleli az Erdőtelek, Váci-út, Újpest határa és a Szent László-út között fekvő területet. Közel száznégy utca által határolt tömb keletkezik az új városrészben. Hat teret csinálnak s huszonöt utca hasítja a terven az óriás területet. Körülbelül hatvanezer négyszögöl terület kell utcára. A közmunkatanács a mérnöki hivatal által kidolgozott tervet akceptálta, csak az angyalföldi állomást akarja huszonöt méter széles, hatalmas út segítségévelösszekötni a Duna-parttal. A főváros illetékes ügyosztálya nem tesz kifogást az új út beiktatása ellen, de konstatálni kívánja, hogy az utat a közmunkatanács kívánja s így ha esetleg végre-hajtásra kerül a dolog, a fővárost annak megépítése nem terhelheti. Erre valószínűleg úgy sem kerül sor, mert valószínű, hogy a főváros csak úgy engedi meg annak a területnek a parcellázását, ha a tulajdonosok nemcsak az utca területét adják, hanem az utakat meg is építik s az uj városrészben szükséges középületeknek is ingyen adnak területet. — A régi képviselőház sorsa. Csaknem egy esztendeje már, hogy az állam átadta a fővárosnak a Sándor-utcai képviselőházat. A főváros azonban még ma sent határozta el, hogy, mit csináljon vele. A tanács döntés helyett a bizottságokhoz utasította a dolgot. Pénteken kerül a középítési bizottsághoz. Az ügyosztály azzal a javaslattal terjeszti elő, hogy, nem a középítési bizottság feladata, hogy megmondja, hogy mire használják az épületet. S ebben az ügyosztálynál kétségkívül igazam van. — Elmaradt kirándulás. A fővárosi tanítók turista-egyesülete kirándulást tervezett Kassára a Rákóczi-kiállítás megtekintésére. Az egyesület, arra kérte a tanácsot, hogy szeptember hetedikén az iskolákban adjon szabadnapot. A tanács azzal a megokolással, hogy az iskola érdekével ellenkezik, hogy a szabadnapok számát még szaporítsák, a kérelmet elutasította. A tanítók erre lemondtak a kirándulásról. — A déli vasút áthidalása. A krisztinavárosiak már évek óta kérik, hogy a Mészáros utca környékén hidalják át a déli vasútpályatestét, mert most csak nagy kerülővel juthatnak át a pályatest ..túlsó oldalára. A mérnöki hivatal most azt a javaslatot tette, hogy a Nyárs-utca és Kapitány utca között építsenek gyaloglódat. Kocsihíd építését fölöslegesnek tartja a mérnöki hivatal. SPORT. * Alago Az űrlovasok szeptemberi négynapos meetingje holnap kezdődik Alagón. A versenyeket egyébként a magyar lovászfiúk szövetkezete is rendezi benne, mert például a holnapi nap hat futásában derék űrlovasaink egyszer sem szállanak nyeregbe, de az űrlovas-szövetkezetnek a magyar urlovas-sport mai állapotában szüksége van arra, hogy valami dicséreteset cselekedjék és azt az érdemét nem akarjuk elvitatni, hogy a belföldi zsokék kiképzésével hasznos szolgálatot tett az egész versenyügy magyarosodásának. A holnap kezdődő meetingen különben a lóanyag selejtje 11