Budapesti Hírlap, 1903. szeptember (23. évfolyam, 239-268. szám)

1903-09-30 / 268. szám

1903. szeptember 30. BUDAPESTI HÍRLAP. (268. sz.) Károly, Oláh József, Pintér Pál, Rácz Elek, Rácz La­jos, Szabó Zsiga, Török Pista, Usztay Gusztáv, Vörös­­Jancsi. Radics Béla bandája versenyen kivül óhajtott ■ maradni. A jelentés fölolvasása után Fása Lajos rövid beszédet mondott a cigányokhoz. Koszorút fontatok, úgymond, a magyar dalnak és Dankó Pistának, a ki­dnek dalait zúgja bércek ormán a havasi szellő, Dankó Pistának, ki annyi gyönyörűséget szerzett a magyar­nak, hogy az el nem felejtődik, a­mig rózsa nyit az ágon, a­mig a szív dobog a kebelben és köny rezeg a szemben. Beszédét így fejezte be Pósa: A dal elszál­­lott, a szegedi temetőben ráborult egy sírra, a­melynek ■ölén feldobogott a költő szíve. Áldja meg az Isten dalfakasztó vonatokat, hegedűtök siró, kacagó húrját. Utolsó szavam hozzátok, nótás cigányok: a koszorú­ból, a­mit itt szereztetek, tépjetek egy-egy levelet és küldjetek el nótás Dankó Pista porladozó szívére. A beszédet zajosan megéljenezték, a föl­­d­szólításnak pedig lett is foganatja: számos cogányprimás máris megfogadta, hogy koszo­­rut küldenek a Szegedi főpolgármesterinek azzal a kéréssel, hogy tegye le Dankó Pista sírjára. • Pósa beszéde után átadták a díjakat, mire Banda Marci a színpad elejére lépve, az összes cigányok ne­vében köszönetet mondott a közönségnek és a zsűri­nek. Végül Porzsolt Kálmán igazgató szólott. Beszé­dében ismertette az országos cigányverseny célját és jelentőségét. A cél az volt, hogy az elhunyt dalköltő­­inek szobrot állítsanak. A magyar dal diadalt aratott és meglesz az ércszobor is. E beszéd után a közönség b éljenzése közben lehullott a függöny. Tíz percnyi szü­­­net következett, azután megkezdődött a Cigányélet­­előadása. Az első és második fel­vonás között Banda Marci, majd pedig Kóczé Antal muzsikált s a közön­ség mind a kettőjüket viharos tapssal jutalmazta pompás játékukért. * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színházban holnap szerdán a Patyolat kisaszony kerül ismét elő­dadásra. Az újdonság főszerepeit ezúttal is Újházi, Rákosi Szidi, B. Lenkei Hedvig, Gyenes, Dezső, Ga­­bányi, Mihály­fi, Gál és V. Molnár Rózsi fogják ját­szani. Csütörtökön Ed­egaray nagyhatású drámája a­­Halálos csönd kerül színre ebben a szezonban először. A főszerepeket P. Márkus Emilia, Gál és Mihályfi­­fogja játszani és ezen az előadáson lép föl hosszú tá­vollét után először T. Vízvári Mariska, a­ki Iuezt játszsza. A Nemzeti Szinház előadásai rendesen hét­­és­ fél órakor kezdődnek, a korábban való kezdés a­­szinlapom mindig külön van föltüntetve. A pénteki­t bemutató előadástól kezdve az az ujitás lép életbe, hogy az előadást mindig a szinlapon jelzett időn túl­­tíz perccel fogják kezdeni. Az előadás megkezdésétől­­ó felvonás végéig a nézőtérre senkit be nem bocsáta­nak s az ajtókat bezárják. Az ujitás által az igazgató­ság az előadás zavartalan menetét kívánja biztosítani. A Vígszínházban október harmadikén kerül be­mutatóra Mars és Desvallieres bohózata a Dr. Ne­­ibántsvirág. A címszerepet Gáth Sándor játszsza. He­gedűs Gyula egy orvost, az Őrnagy úr pendantját játszsza. Hálás szerepe van Tapolczainak, Tanaynak, Szerémynek és Vendreinek is. A nők közül Kertész Ellának, Gazsi Mariskának, Pécsi Paulának és Har­mat Hedvignek van nagyobb szerepe. — Holnap, szer­dán, a Teknősbékát, Gaudillot vigízáékát adják, az testét pedig az igazgató úrral vezetik be. A Népszínházban Dankó Pista hátrahagyott­­népszínműve a Cigány­élet, holnapután, csütörtökön közi meg huszonötödik előadását. A holnapi előadás keretében közreműködik a Cigányélet első felvonása­­előtt Koczé Antal, ki művészi hegedű­játékáért arany­­érmet és a Népszínház ezüstkoszorúját nyerte a orszá­gos versenyen, a felvonás után pedig Farkas Pali fog játszani, ki finoman árnyalt játékáért kapta a cigány­­isverseny aranyérmét és Sennyey István báró értékes tisz­­t­eletdíját. — Erkel Jenő operettje, a Népszínház má­sodik újdonsága e szezonban szintén magyar szerzők­­operettje lesz. E hét péntekjén kerül premiere­ bérlet­­­ben színre Erkel Jenő és Rössel Nándor nagy ope­­reret­tje Masinka, az egyetem gyöngye címen, melynek mesteri hangszerelését Erkel Gyula, az Operaház és a­­Népszínháznak egykor ünnepelt karmestere végezte. .­A Népszínház új primadonnájának, Komlósy Eramá­­jn­ak ez lesz bemutatkozása új szerepben. . A Magyar Színházban szombaton lesz a Drótos­tól jubiláns előadása. Az előadás iránt oly­­­agy már­­is az érdeklődés, hogy a Magyar Színház igaz­gatósága kénytelen volt külön pénztárt ( a színházi­­előcsarnok jobboldalán) nyitni, a­hol a századik elő­­­­adás jegyeit árusítják. A Drótoslót jubileumán a szín­­iház minden látogatója megkapja az operett legnép­szerűbb dalának hangjegyét egy díszes emlékalbum­­keretében, a­melyet Lehár Ferenc arcképén kívül a W Drótostótból vett tablók ékesítenek. Az operett szer­­­dai előadásán először játszsza Girált- önkéntes szere­pét Farkas Ferenc és Lórit Abelovszky Margit. Csü­törtökön a Magyar Színház két újonan szerződtetett­­énekesnője: Keleti Juliska és Révész Ilonka lép föl­­ először. Keleti Juliska Zsuzsa szerepét, Révész Ilonka­­Mici szerepét játszsza.­­ A Magyar Színház igazga­tósága a minap tíz estére hirdetett bemutató-bérlet­­ alkalmából ezúton is figyelmébe ajánlja régi bérlői­­éjnek, hogy jegy őket október hó 1-ig tartja fönn. Azon­túl e jegyek is eladásra kerülnek, s a le nem játszott bemutatók bérleti összegét a színház pénztára vissza­­­fizeti. Bérelni lehet a színház titkári hivatalában, dél­­el után 4—6-ig. Az Urániffi-színházban állandóan zsúfolt ház előtt adják Strausz Adolfnak Szerbia című nagysikerű da­rabját. A közönség, miután a darab már csak rövid ideig marad műsoron, estéről-estére teljesen megtölti a nézőteret, hogy gyönyörködjék a darab szép rész­leteiben. Ma este a keleti akadémia hallgatói testületi­leg jelentek meg az előadáson. A budai nyári színházban holnap, szerdán az Éjjeli menedékhely­nek lesz a negyvenedik, e szezon­ban utolsó előadása. Csütörtökön a Sulamith címü dalmű kerül színre Anday Blankával a címszerepben. Pénteken Mocsáry Bélának A szálka címü kis vígjá­tékét és Suppeénak Tíz leány és egy férj sem címü operettjét adják. * (Újházi Ede ünneplése.) Újházi Edét, a Nemzeti Színház kiváló művészét, abból az alkalom­ból, hogy a belügyminiszter a színház örökös tagjává nevezte ki, tegnap délután zajos ovációban részesítet­ték tanítványai a Színművészeti Akadémián. A mes­tert, a­mikor a tanterembe lépett, a minden osztályból összegyűlt növendéksereg zugó éljenzéssel fogadta. Ez­után Váradi Antal dr. igazgató szép beszédben mél­tatta Újházinak a színművészet terén szerzett elévül­hetetlen érdemeit, a­melyeket ugyancsak kivívott ma­gának az oktatás terén is. A mester a meghatottságtól alig tudott köszönetet mondani a szívből fakadó ün­­nepeltetésére.­­ A Nemzeti Színház tagjai októ­ber harmadikán, szombaton a Royal-szálló dísz­termében társasvacsorát rendeznek Újházi tisz­teletére. A lakomán Újházi Ede barátai és tisztelői is részt vesznek. Jegyek hét koronáért kizárólag a Nem­zeti Színház titkári hivatalában kaphatók, szombat reggeli kilenc óráig. * (Magyar Színház.) A Magyar Színházban A drótostót ma esti előadásán lépett föl utoljára Boross Endre, a­kit a Nemzeti Színház tagjai sorába szerződtetett s ma vált meg a színháznak egy másik érdemes tagja, Szilágyi Vilmos is, a­ki a Vígszínház­hoz szerződött. A színház tagjai a ma esti előadáson az előjáték után búcsúztak el távozó kartájaiktól a színpadon, a­hol az igazgatóság nevében Zoltán Jenő igazgató, a társulat nevében pedig Babos Árpád ren­dező mondott meleghangú búcsúbeszédet. Mindkét mű­vész a megnyitás napjától kezdve tagja volt a Magyar Színháznak. * (Szininövendékek vizsgálata.) Tekintet­tel arra, hogy a Várszínházban januártól kezdve, valószínűleg vidéki színtársulatok fognak ját­szani, az Országos Színművészeti Akadémia növen­dékei még újév előtt tartják meg vizsgálati előadásai­kat. Az első vizsgálati előadás október 11-én, vasárnap este hét órakor lesz, a­mikor Csillag Teréz tanítványai vizsgáznak a Gyurko­vics lányok­ban. A főszerepeket következőképpen osztották ki: Radványi — Kürthi, Gyurkovic­sné — Orosz Adrien, Gid­a — Vándori, Sári — Schilling Valéria, Horkai — Csontos, Katinka — Gyöngyösi és Sándort­ — Kis. — A második vizsgálat a rákövetkező vasárnapon, októ­ber 18-án lesz. Ekkor Gál Gyula tartja meg s­övendékeivel a vizsgálatot.­ Szinre kerül Daudet Alfonz drámája: A létért való küzdelem. * (Arkeológiai Társaság.) A nyári nagy vakáció után tudományos társulataink közül az első ülést m­a délután tartotta, az Arkeológiai Tár­saság Forster Gyula elnöklésével. Az ülésnek Szendrey János titkár hivatalos referádáján kí­vül, a­melyben a társulati tagok szaporodásáról s a pénztár állapotáról adott számot, két fölolvasás volt a tárgya. Tariczky Endre a tiszavidéki halmok ke­vet­­­kezésé­ Től tartott hosszabb, igen tartalmas előadást. E halmok támadásáról többféle, egymással megle­hetősen ellenkező föltevés van forgalomban. Koráb­ban némelyek avar- mások hűn halmoknak tartot­ták, mígnem néhai Szabó József híres geológu­sunk, a­ki az Akadémia megbízásából kutatta át azt a vidéket, úgy döntött, hogy a tiszavidéki hal­mok természetes geológiai képződések. E föltevés valóságát azonban megcáfolják az újabb kutatások. 1898-ban megbontották a halmokat s akkor kiderült, hogy ókori temető van alatta, a­mely a hunok idejéből datálható. Ennek a föltevésnek a helyességét egyebek között azzal is bizonyítják, hogy ásatások alkalmával a halomban piramisszerű emelkedésekre bukkantak. A másik felolvasó Márton Lajos dr. volt, s az újabb ása­tások alapján Gömör vármegye őskoráról adott képet. * (Színészek nyugdíja.) Az Országos Színész­­egyesület, mint említettük, most dolgoztatja ki az új nyugdíjazási szabályzatot. Azzal foglalkozott a közép­ponti tanács Rónaszéki Gusztáv elnökléséve­l ma is. A tervezett reformnak célja, hogy egészségesebb alapra fektesse a nyugdíjalapot. A progresszivitás elvét már kimondták, bár ez eddig is megvolt, a­mennyiben min­denki az egész gázsija után tartozik nyugdíjszázalékot fizetni, — egyformán ugyan 6 százalékot, — de a leg­nagyobb nyugdíjösszeg mégis csak 1800 korona. Ily­­forr­án a 24.000 koronás primadonna a maga percent­jeivel derekasan segített — volna a kisfizetésű tago­kon. Csakhogy az urak és hölgyek hamarosan meg­tanulták, hogy­ a­ki 1800 korona gázsi után fizet, az is megkapja a maximális nyugdíjat, és bekövetkezett a gázsi-rejtegetések sora. Ennek tulajdonítható, hogy 4000 koronás gázsis tag már alig van, és szinte csoda, hogy akad néhány 6000 koronás tag is (hét), van négy 7200, három 8000, két 9600, két 10.000, egy 12.000 és egy 18.000 koronás tag is. Bizonyos azonban, hogy­­ nagyon sokan a tényleges gázsinál csekélyebb összeg­­ után fizetnek. Annak idején Blaha Lujza azért nem is lépett be a nyugdíjintézetbe, mert nem akarta óriási­ fizetése után a százalékot fizetni. Akkoriban őszintébb­ idők jártak.­­ Az új alapszabályok szerint a gázsi­rejtegetés megboszulná magát, mert a nyugdíj arányos lesz a befizetett százalékokkal. Ma néhány szakaszt tárgyaltak. Az ülés elején szóvátétetett, hogy mi lesz Lüttich ellenőrrel, a­ki már féléve föl van függesztve állásától, bár a fegyelmi bizottság ítélete alapján már vissza kellett volna őt helyezni. Az ügyet a legköze­lebbi rendes ülésben fogják elintézni. Thury Elemér vidéki tanácsos a fővárosba szerződött, és ezért kilép a tanácsból. Helyébe Tompa Kálmánt hívják be. * (Huszár Ilona festőiskolája.) Huszár Ilona bárónő a Rottenbiller­ utcából a VI., Fasor 26. szám­ alatti műtermébe helyezte át női festőiskoláját. A tatt-­ folyam október 5-ikétől június 1-jéig tart. A képző-­ és iparművészet minden ágát tanítják, kitűnő tanárok­vezetése alatt. Beiratkozni lehet délelőtt 1221-ig, ünnep- és vasárnapokat kiv­éve. Az iskola karácsonyi­ bazárt rendez a tanítványok munkáiból és az év végén,­ kis kiállítást tanulmányaikból. Díjazott pályázatok is vannak. * (Izsó és Hölczel.) Ismert kézből a következő sorokat kaptuk: Az én figyelmemet kikerülte és csak­­ most, mások utján jutott tudomásomra, hogy a Buda­pestit Hírlap­ban Izsó József nyugalmazott színésztől f ily címmel közlemény jelent meg, a­mely a magyar­ művészettörténelem egyik igen fontos adatát akarja kiigazítani és két fontos állítást kockáztat meg. Az egyik, hogy Hölczel a nemrég elhunyt szobrász fa­­j szobrász volt, s a másik, hogy Izsóval Hölczelnek mindössze annyi összeköttetése volt, hogy délelőttön­ként helyt engedett neki atelierjében s Hölczel ott­ egy Krisztust faragott. A­mi a „faszobrász“ elnevezést­ illeti, az magában nem volna baj, mert a fában való faragás is művészet, Hölczel pedig a gótikus fafara­gásnak mestere volt. Ezt nemcsak számtalan művével­ bizonyította be, a­melyek magánosok tulajdonai, de­ három nagy gótikus templomnak: a máriafalvi, a kas-. sál és bártfai templom remek restaurálásával halban tatlani érdemet szerzett magának. Egyéb templomi­ munkálkodását nem is említem, a­melyek közül a bu­dapesti Erzsébetvárosi templom berendezése, utolsó­ munkája, szintén tanúskodik nagy tehetségéről. Höl­­ czel azonban először csak­is gipszszel, agyaggal dol­gozott már Marburgban, a­hol első műterme volt, tö­mérdek szobrot készített. Ezek közül a leghíresebbek e városban és Rohitzon láthatók. A fafaragást már mint végzett akadémikus Marburgban tanulta, de mindig az volt a véleménye, hogy a­ki gipszben, agyagban nem tudja megcsinálni az alakot, azt fából sem fogja tudni soha sem faragni. Tanítványai jó először mintáztak, azután fogták hozzá a faragáshoz. Húsz évig így tanított az öreg Höltzel, államilag segített, bártfai iskolájában. Egyébképpen igen sok ércbe ön­tött- és gipsz-szobra van Hölczelnek Magyarországon is, de vésett kőbe, elefántcsontba, ezüstbe is. Még fontosabb azonban Izsó Józsefnek az az állítása, hogy Izsónak Hölczel egyáltal­án nem dolgozott. Pedig az az igazság, hogy Hölczel tulajdonképpen átutazóban volt Budapesten és Konstantinápolyba készült, a­hol sok munkája lett volna, s régi ismerőse Izsó biztatá­sára maradt műtermében. Ezt számtalanszor elmondta­ nekem évekkel ezelőtt, még halála előtt is emlegette előttem azt a víg életet és vidám tréfálkozást, a­mit együtt elkövettek. De bizonyítja e körülményt Höl­­­czel élő özvegye, s tudnak erről a Reményi testvérek is, de tudott róla az akkori művészvilág is­. A Busuló Juhász eredetije tudvalevőleg Angliába került, Höl­czel csinálta azt a példányt, a­mely Magyarországon van, természetesen az­ eredeti Izsó-féle minta után. A­ Fonóleány­nak végső formáját az öreg Höltzel adtai meg, ő javított rajta, olyanformán, hogy a legénynek a bundája félig lecsúszik a válláról, a­mikor incsel­’ kedve a leány után kap. Arany mellszobrát is együtt mintázták, s több kisebb mellképet, szobrot készítettek ott. Sőt egyszer Izsó megrendelést kapott, hogy a­ Szentháromságot fába faragja ki. Izsó nem akarta el­­­vállalni a munkát, de Höltzel biztatta, hogy csak fo­gadja el, kifaragja ő. Nagy érdeklődéssel és gyönyörű­séggel nézte végig Izsó, hogy dolgozik rajta Hölczel.­ A munka Temes megyében van valamelyik telemplom­­ban. Az 1872-ik évet egy hónap híján Izsónál töltötte f­el Hölczel. Ez azonban semmit sem von le Izsó művészi­ érdeméből, a keresett szobrászok maguk ügyi sem végezhetik el munkájukat, tehetséges,­ megbízható munkatársakra szükségük­ van. Az­ pedig éppen nem vált sem Izsónak, sem­ a magyar művészetnek kárára, hogy Hölczelt Ma-­ gyarországon tartotta. Hölczel csak azért vált meg­ Izsótól, mert mint becsvágyó művész a maga kezére­­ akart dolgozni. Ez a tiszta igazság. * (Rövid Kis-katekizmus és Ájjtatossági­ Kalauz.) Slubrégh Béla pécsi hitoktató az iparos-­ inasok és ismétlő-iskolások számára készitett Rövid Kis-katekizmus cimü kis­káté-füzetkéjét ismételten is­ úgy dolgozta át s úgy bővítette ki, hogy mostani alak­­­jában a legrövidebb és legkönnyebb vallástani t­an­i könyvecske gyanánt szolgálhat a legszükségesebb hit­i erkölcsi tudnivalók elsajátítására s egyszersmind a­ szükségesebb imádságos könyvül is használható a ka­tolikus keresztény embernek legfőbb ájtatosságaihoz. Az új füzet diszkötésben és egyszerűen kötött vagy fű­zött alakban kapható a kiadónál. Darabonkint fűzve 18 fillér, kötve 24 fillér, fél diszkötésben 30 fillér és egész diszkötésben 40 fillérért. 17

Next