Budapesti Hírlap, 1903. szeptember (23. évfolyam, 239-268. szám)
1903-09-30 / 268. szám
1903. szeptember 30. BUDAPESTI HÍRLAP. (268. sz.) Károly, Oláh József, Pintér Pál, Rácz Elek, Rácz Lajos, Szabó Zsiga, Török Pista, Usztay Gusztáv, VörösJancsi. Radics Béla bandája versenyen kivül óhajtott ■ maradni. A jelentés fölolvasása után Fása Lajos rövid beszédet mondott a cigányokhoz. Koszorút fontatok, úgymond, a magyar dalnak és Dankó Pistának, a kidnek dalait zúgja bércek ormán a havasi szellő, Dankó Pistának, ki annyi gyönyörűséget szerzett a magyarnak, hogy az el nem felejtődik, amig rózsa nyit az ágon, amig a szív dobog a kebelben és köny rezeg a szemben. Beszédét így fejezte be Pósa: A dal elszállott, a szegedi temetőben ráborult egy sírra, amelynek ■ölén feldobogott a költő szíve. Áldja meg az Isten dalfakasztó vonatokat, hegedűtök siró, kacagó húrját. Utolsó szavam hozzátok, nótás cigányok: a koszorúból, amit itt szereztetek, tépjetek egy-egy levelet és küldjetek el nótás Dankó Pista porladozó szívére. A beszédet zajosan megéljenezték, a földszólításnak pedig lett is foganatja: számos cogányprimás máris megfogadta, hogy koszorut küldenek a Szegedi főpolgármesterinek azzal a kéréssel, hogy tegye le Dankó Pista sírjára. • Pósa beszéde után átadták a díjakat, mire Banda Marci a színpad elejére lépve, az összes cigányok nevében köszönetet mondott a közönségnek és a zsűrinek. Végül Porzsolt Kálmán igazgató szólott. Beszédében ismertette az országos cigányverseny célját és jelentőségét. A cél az volt, hogy az elhunyt dalköltőinek szobrot állítsanak. A magyar dal diadalt aratott és meglesz az ércszobor is. E beszéd után a közönség b éljenzése közben lehullott a függöny. Tíz percnyi szünet következett, azután megkezdődött a Cigányéletelőadása. Az első és második felvonás között Banda Marci, majd pedig Kóczé Antal muzsikált s a közönség mind a kettőjüket viharos tapssal jutalmazta pompás játékukért. * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színházban holnap szerdán a Patyolat kisaszony kerül ismét elődadásra. Az újdonság főszerepeit ezúttal is Újházi, Rákosi Szidi, B. Lenkei Hedvig, Gyenes, Dezső, Gabányi, Mihályfi, Gál és V. Molnár Rózsi fogják játszani. Csütörtökön Edegaray nagyhatású drámája aHalálos csönd kerül színre ebben a szezonban először. A főszerepeket P. Márkus Emilia, Gál és Mihályfifogja játszani és ezen az előadáson lép föl hosszú távollét után először T. Vízvári Mariska, aki Iuezt játszsza. A Nemzeti Szinház előadásai rendesen hétés fél órakor kezdődnek, a korábban való kezdés aszinlapom mindig külön van föltüntetve. A péntekit bemutató előadástól kezdve az az ujitás lép életbe, hogy az előadást mindig a szinlapon jelzett időn túltíz perccel fogják kezdeni. Az előadás megkezdésétőló felvonás végéig a nézőtérre senkit be nem bocsátanak s az ajtókat bezárják. Az ujitás által az igazgatóság az előadás zavartalan menetét kívánja biztosítani. A Vígszínházban október harmadikén kerül bemutatóra Mars és Desvallieres bohózata a Dr. Neibántsvirág. A címszerepet Gáth Sándor játszsza. Hegedűs Gyula egy orvost, az Őrnagy úr pendantját játszsza. Hálás szerepe van Tapolczainak, Tanaynak, Szerémynek és Vendreinek is. A nők közül Kertész Ellának, Gazsi Mariskának, Pécsi Paulának és Harmat Hedvignek van nagyobb szerepe. — Holnap, szerdán, a Teknősbékát, Gaudillot vigízáékát adják, az testét pedig az igazgató úrral vezetik be. A Népszínházban Dankó Pista hátrahagyottnépszínműve a Cigányélet, holnapután, csütörtökön közi meg huszonötödik előadását. A holnapi előadás keretében közreműködik a Cigányélet első felvonásaelőtt Koczé Antal, ki művészi hegedűjátékáért aranyérmet és a Népszínház ezüstkoszorúját nyerte a országos versenyen, a felvonás után pedig Farkas Pali fog játszani, ki finoman árnyalt játékáért kapta a cigányisverseny aranyérmét és Sennyey István báró értékes tiszteletdíját. — Erkel Jenő operettje, a Népszínház második újdonsága e szezonban szintén magyar szerzőkoperettje lesz. E hét péntekjén kerül premiere bérletben színre Erkel Jenő és Rössel Nándor nagy opererettje Masinka, az egyetem gyöngye címen, melynek mesteri hangszerelését Erkel Gyula, az Operaház és aNépszínháznak egykor ünnepelt karmestere végezte. .A Népszínház új primadonnájának, Komlósy Eramájnak ez lesz bemutatkozása új szerepben. . A Magyar Színházban szombaton lesz a Drótostól jubiláns előadása. Az előadás iránt olyagy máris az érdeklődés, hogy a Magyar Színház igazgatósága kénytelen volt külön pénztárt ( a színházielőcsarnok jobboldalán) nyitni, ahol a századik előadás jegyeit árusítják. A Drótoslót jubileumán a színiház minden látogatója megkapja az operett legnépszerűbb dalának hangjegyét egy díszes emlékalbumkeretében, amelyet Lehár Ferenc arcképén kívül a W Drótostótból vett tablók ékesítenek. Az operett szerdai előadásán először játszsza Girált- önkéntes szerepét Farkas Ferenc és Lórit Abelovszky Margit. Csütörtökön a Magyar Színház két újonan szerződtetetténekesnője: Keleti Juliska és Révész Ilonka lép föl először. Keleti Juliska Zsuzsa szerepét, Révész IlonkaMici szerepét játszsza. A Magyar Színház igazgatósága a minap tíz estére hirdetett bemutató-bérlet alkalmából ezúton is figyelmébe ajánlja régi bérlőiéjnek, hogy jegy őket október hó 1-ig tartja fönn. Azontúl e jegyek is eladásra kerülnek, s a le nem játszott bemutatók bérleti összegét a színház pénztára visszafizeti. Bérelni lehet a színház titkári hivatalában, délel után 4—6-ig. Az Urániffi-színházban állandóan zsúfolt ház előtt adják Strausz Adolfnak Szerbia című nagysikerű darabját. A közönség, miután a darab már csak rövid ideig marad műsoron, estéről-estére teljesen megtölti a nézőteret, hogy gyönyörködjék a darab szép részleteiben. Ma este a keleti akadémia hallgatói testületileg jelentek meg az előadáson. A budai nyári színházban holnap, szerdán az Éjjeli menedékhelynek lesz a negyvenedik, e szezonban utolsó előadása. Csütörtökön a Sulamith címü dalmű kerül színre Anday Blankával a címszerepben. Pénteken Mocsáry Bélának A szálka címü kis vígjátékét és Suppeénak Tíz leány és egy férj sem címü operettjét adják. * (Újházi Ede ünneplése.) Újházi Edét, a Nemzeti Színház kiváló művészét, abból az alkalomból, hogy a belügyminiszter a színház örökös tagjává nevezte ki, tegnap délután zajos ovációban részesítették tanítványai a Színművészeti Akadémián. A mestert, amikor a tanterembe lépett, a minden osztályból összegyűlt növendéksereg zugó éljenzéssel fogadta. Ezután Váradi Antal dr. igazgató szép beszédben méltatta Újházinak a színművészet terén szerzett elévülhetetlen érdemeit, amelyeket ugyancsak kivívott magának az oktatás terén is. A mester a meghatottságtól alig tudott köszönetet mondani a szívből fakadó ünnepeltetésére. A Nemzeti Színház tagjai október harmadikán, szombaton a Royal-szálló dísztermében társasvacsorát rendeznek Újházi tiszteletére. A lakomán Újházi Ede barátai és tisztelői is részt vesznek. Jegyek hét koronáért kizárólag a Nemzeti Színház titkári hivatalában kaphatók, szombat reggeli kilenc óráig. * (Magyar Színház.) A Magyar Színházban A drótostót ma esti előadásán lépett föl utoljára Boross Endre, akit a Nemzeti Színház tagjai sorába szerződtetett s ma vált meg a színháznak egy másik érdemes tagja, Szilágyi Vilmos is, aki a Vígszínházhoz szerződött. A színház tagjai a ma esti előadáson az előjáték után búcsúztak el távozó kartájaiktól a színpadon, ahol az igazgatóság nevében Zoltán Jenő igazgató, a társulat nevében pedig Babos Árpád rendező mondott meleghangú búcsúbeszédet. Mindkét művész a megnyitás napjától kezdve tagja volt a Magyar Színháznak. * (Szininövendékek vizsgálata.) Tekintettel arra, hogy a Várszínházban januártól kezdve, valószínűleg vidéki színtársulatok fognak játszani, az Országos Színművészeti Akadémia növendékei még újév előtt tartják meg vizsgálati előadásaikat. Az első vizsgálati előadás október 11-én, vasárnap este hét órakor lesz, amikor Csillag Teréz tanítványai vizsgáznak a Gyurkovics lányokban. A főszerepeket következőképpen osztották ki: Radványi — Kürthi, Gyurkovicsné — Orosz Adrien, Gida — Vándori, Sári — Schilling Valéria, Horkai — Csontos, Katinka — Gyöngyösi és Sándort — Kis. — A második vizsgálat a rákövetkező vasárnapon, október 18-án lesz. Ekkor Gál Gyula tartja meg sövendékeivel a vizsgálatot. Szinre kerül Daudet Alfonz drámája: A létért való küzdelem. * (Arkeológiai Társaság.) A nyári nagy vakáció után tudományos társulataink közül az első ülést ma délután tartotta, az Arkeológiai Társaság Forster Gyula elnöklésével. Az ülésnek Szendrey János titkár hivatalos referádáján kívül, amelyben a társulati tagok szaporodásáról s a pénztár állapotáról adott számot, két fölolvasás volt a tárgya. Tariczky Endre a tiszavidéki halmok kevetkezésé Től tartott hosszabb, igen tartalmas előadást. E halmok támadásáról többféle, egymással meglehetősen ellenkező föltevés van forgalomban. Korábban némelyek avar- mások hűn halmoknak tartották, mígnem néhai Szabó József híres geológusunk, aki az Akadémia megbízásából kutatta át azt a vidéket, úgy döntött, hogy a tiszavidéki halmok természetes geológiai képződések. E föltevés valóságát azonban megcáfolják az újabb kutatások. 1898-ban megbontották a halmokat s akkor kiderült, hogy ókori temető van alatta, amely a hunok idejéből datálható. Ennek a föltevésnek a helyességét egyebek között azzal is bizonyítják, hogy ásatások alkalmával a halomban piramisszerű emelkedésekre bukkantak. A másik felolvasó Márton Lajos dr. volt, s az újabb ásatások alapján Gömör vármegye őskoráról adott képet. * (Színészek nyugdíja.) Az Országos Színészegyesület, mint említettük, most dolgoztatja ki az új nyugdíjazási szabályzatot. Azzal foglalkozott a középponti tanács Rónaszéki Gusztáv elnöklésével ma is. A tervezett reformnak célja, hogy egészségesebb alapra fektesse a nyugdíjalapot. A progresszivitás elvét már kimondták, bár ez eddig is megvolt, amennyiben mindenki az egész gázsija után tartozik nyugdíjszázalékot fizetni, — egyformán ugyan 6 százalékot, — de a legnagyobb nyugdíjösszeg mégis csak 1800 korona. Ilyforrán a 24.000 koronás primadonna a maga percentjeivel derekasan segített — volna a kisfizetésű tagokon. Csakhogy az urak és hölgyek hamarosan megtanulták, hogy aki 1800 korona gázsi után fizet, az is megkapja a maximális nyugdíjat, és bekövetkezett a gázsi-rejtegetések sora. Ennek tulajdonítható, hogy 4000 koronás gázsis tag már alig van, és szinte csoda, hogy akad néhány 6000 koronás tag is (hét), van négy 7200, három 8000, két 9600, két 10.000, egy 12.000 és egy 18.000 koronás tag is. Bizonyos azonban, hogy nagyon sokan a tényleges gázsinál csekélyebb összeg után fizetnek. Annak idején Blaha Lujza azért nem is lépett be a nyugdíjintézetbe, mert nem akarta óriási fizetése után a százalékot fizetni. Akkoriban őszintébb idők jártak. Az új alapszabályok szerint a gázsirejtegetés megboszulná magát, mert a nyugdíj arányos lesz a befizetett százalékokkal. Ma néhány szakaszt tárgyaltak. Az ülés elején szóvátétetett, hogy mi lesz Lüttich ellenőrrel, aki már féléve föl van függesztve állásától, bár a fegyelmi bizottság ítélete alapján már vissza kellett volna őt helyezni. Az ügyet a legközelebbi rendes ülésben fogják elintézni. Thury Elemér vidéki tanácsos a fővárosba szerződött, és ezért kilép a tanácsból. Helyébe Tompa Kálmánt hívják be. * (Huszár Ilona festőiskolája.) Huszár Ilona bárónő a Rottenbiller utcából a VI., Fasor 26. szám alatti műtermébe helyezte át női festőiskoláját. A tatt- folyam október 5-ikétől június 1-jéig tart. A képző- és iparművészet minden ágát tanítják, kitűnő tanárokvezetése alatt. Beiratkozni lehet délelőtt 1221-ig, ünnep- és vasárnapokat kivéve. Az iskola karácsonyi bazárt rendez a tanítványok munkáiból és az év végén, kis kiállítást tanulmányaikból. Díjazott pályázatok is vannak. * (Izsó és Hölczel.) Ismert kézből a következő sorokat kaptuk: Az én figyelmemet kikerülte és csak most, mások utján jutott tudomásomra, hogy a Budapestit Hírlapban Izsó József nyugalmazott színésztől f ily címmel közlemény jelent meg, amely a magyar művészettörténelem egyik igen fontos adatát akarja kiigazítani és két fontos állítást kockáztat meg. Az egyik, hogy Hölczel a nemrég elhunyt szobrász faj szobrász volt, s a másik, hogy Izsóval Hölczelnek mindössze annyi összeköttetése volt, hogy délelőttönként helyt engedett neki atelierjében s Hölczel ott egy Krisztust faragott. Ami a „faszobrász“ elnevezést illeti, az magában nem volna baj, mert a fában való faragás is művészet, Hölczel pedig a gótikus fafaragásnak mestere volt. Ezt nemcsak számtalan művével bizonyította be, amelyek magánosok tulajdonai, de három nagy gótikus templomnak: a máriafalvi, a kas-. sál és bártfai templom remek restaurálásával halban tatlani érdemet szerzett magának. Egyéb templomi munkálkodását nem is említem, amelyek közül a budapesti Erzsébetvárosi templom berendezése, utolsó munkája, szintén tanúskodik nagy tehetségéről. Höl czel azonban először csakis gipszszel, agyaggal dolgozott már Marburgban, ahol első műterme volt, tömérdek szobrot készített. Ezek közül a leghíresebbek e városban és Rohitzon láthatók. A fafaragást már mint végzett akadémikus Marburgban tanulta, de mindig az volt a véleménye, hogy aki gipszben, agyagban nem tudja megcsinálni az alakot, azt fából sem fogja tudni soha sem faragni. Tanítványai jó először mintáztak, azután fogták hozzá a faragáshoz. Húsz évig így tanított az öreg Höltzel, államilag segített, bártfai iskolájában. Egyébképpen igen sok ércbe öntött- és gipsz-szobra van Hölczelnek Magyarországon is, de vésett kőbe, elefántcsontba, ezüstbe is. Még fontosabb azonban Izsó Józsefnek az az állítása, hogy Izsónak Hölczel egyáltalán nem dolgozott. Pedig az az igazság, hogy Hölczel tulajdonképpen átutazóban volt Budapesten és Konstantinápolyba készült, ahol sok munkája lett volna, s régi ismerőse Izsó biztatására maradt műtermében. Ezt számtalanszor elmondta nekem évekkel ezelőtt, még halála előtt is emlegette előttem azt a víg életet és vidám tréfálkozást, amit együtt elkövettek. De bizonyítja e körülményt Hölczel élő özvegye, s tudnak erről a Reményi testvérek is, de tudott róla az akkori művészvilág is. A Busuló Juhász eredetije tudvalevőleg Angliába került, Hölczel csinálta azt a példányt, amely Magyarországon van, természetesen az eredeti Izsó-féle minta után. A Fonóleánynak végső formáját az öreg Höltzel adtai meg, ő javított rajta, olyanformán, hogy a legénynek a bundája félig lecsúszik a válláról, amikor incsel’ kedve a leány után kap. Arany mellszobrát is együtt mintázták, s több kisebb mellképet, szobrot készítettek ott. Sőt egyszer Izsó megrendelést kapott, hogy a Szentháromságot fába faragja ki. Izsó nem akarta elvállalni a munkát, de Höltzel biztatta, hogy csak fogadja el, kifaragja ő. Nagy érdeklődéssel és gyönyörűséggel nézte végig Izsó, hogy dolgozik rajta Hölczel. A munka Temes megyében van valamelyik telemplomban. Az 1872-ik évet egy hónap híján Izsónál töltötte fel Hölczel. Ez azonban semmit sem von le Izsó művészi érdeméből, a keresett szobrászok maguk ügyi sem végezhetik el munkájukat, tehetséges, megbízható munkatársakra szükségük van. Az pedig éppen nem vált sem Izsónak, sem a magyar művészetnek kárára, hogy Hölczelt Ma- gyarországon tartotta. Hölczel csak azért vált meg Izsótól, mert mint becsvágyó művész a maga kezére akart dolgozni. Ez a tiszta igazság. * (Rövid Kis-katekizmus és Ájjtatossági Kalauz.) Slubrégh Béla pécsi hitoktató az iparos- inasok és ismétlő-iskolások számára készitett Rövid Kis-katekizmus cimü kiskáté-füzetkéjét ismételten is úgy dolgozta át s úgy bővítette ki, hogy mostani alakjában a legrövidebb és legkönnyebb vallástani tani könyvecske gyanánt szolgálhat a legszükségesebb hiti erkölcsi tudnivalók elsajátítására s egyszersmind a szükségesebb imádságos könyvül is használható a katolikus keresztény embernek legfőbb ájtatosságaihoz. Az új füzet diszkötésben és egyszerűen kötött vagy fűzött alakban kapható a kiadónál. Darabonkint fűzve 18 fillér, kötve 24 fillér, fél diszkötésben 30 fillér és egész diszkötésben 40 fillérért. 17