Budapesti Hírlap, 1903. október(23. évfolyam, 269-299. szám)
1903-10-02 / 270. szám
10 BUDAPESTI HIRLAP. (270. sz.) 1903. október 2. pénzügyi helyzetével s azért a térnek az Akadémiautca folytatását képező részét, ahol nagy forgalom soha nem lesz, fejhővel akarta burkolni. A közmunkatanács tegnapi ülésén kijelentette, hogy ezt a megoldást csak ideiglenesnek tekinti. Kifogást tesz a közmunkatanács a park tervezett világítása ellen is. Több lámpát kíván azzal a megokolással, hogy a pénzbeli különbözet nem ok a jobb berendezés mellőzésére. Természetesen, mert a pénzt nem a közmunkatanács, hanem a főváros adja. — Három új park. Az Erzsébet-híd környékén három új park lesz. Az egyik az osztálysorsjáték épülete előtt, a másik a belvárosi templom épülete előtt, a harmadik a budai oldalon, a Döbrentei téren.A közmunka-tanács tegnapi üléséből átírt a fővároshoz, hogy a három tér parkozásáról már a jövő évi költségvetésben gondoskodjék, hogy a híd környékét rendbe hozzák. A hajójegy árát nem lehet végrehajtani. Az egyik kerületi elüljáró elrendelte a végrehajtást egy atya ellen, mert a fia nem tudta megfizetni a tengeri hajóstársaságnak az utazása költségét. A fél felebbezett s a tanács az elüljáró határozatát megsemmisítette azzal a megokolással, hogy a hajók személyszállítási költségét közigazgatási úton behajtani nem lehet. — A Szemlőhegy szabályozása. A főváros kidolgozta a Szemlőhegy szabályozó tervét. A közmunkatanács tegnapi ülésében elismerte, hogy a terv helyesen alkalmazkodik a terepviszonyokhoz s azért kijelentette, ha a főváros az érdekelt tulajdonosokkal meg tud állapodni, a tervet beilleszti az általános szabályozótervbe.- Új építkezések. A magánépítő-bizottság tegnap a következő építő engedelmeket adta ki: Zuckermann Gyulának VII. ker. Dembimszky utca 4290. hrsz. háromemeletes házra, Leipziger Vilmosnak III. ker. Szt-Endrei út 560. hrsz. egyemeletes házra, Jankovits Gyulának I. ker. Mohár- és Sárbogárdiutca sarkán 13.767. hrsz. egyemeletes műteremre és lakóházra, Fried Jeremiásnak X. ker. Állomás-utca 7339. hrsz. földszintes házra, Walter Józsefnének I. ker. Labanc utca 7960. hrsz. földszintes nyaralóra, Heim Jánosnak VII. ker. Csömöri-út 2395. hrsz. földszintes házra, Walter Ferencnek kér. Ütegutca 1529. hrsz. földszintes házra, Herczeg Mihálynak I. ker. Csurgói-út 13.722. hrsz. földszintes házra, Neuhard Jánosnak IX. ker. Üllői-út 9291. hrsz. háromemeletes toldalékra, Szállás Józsefnek VI. ker. •Röppentyű-utca 1578. hrsz. földszintes házra, Sulyok Ferencnek X. ker. Heves-utca. 7599. hrsz. földszintes házra, Gross Árminnak III. ker. Föld-utca 1122. hrsz. földszintes házra, Stipanics Eleknek és társainak I. ker. Mártonhegy 10.252 hrsz. földszintes házra és istállóra, FöldváriJakabnak I. ker. Németvölgy 12761. hrsz. földszintes nyaralóra. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Dugonics András élete. Szegeden szobor és nevéről elnevezett irodalmi társaság tartja fönn emlékezetét a jó öreg piaristának, a tudatosság királyi oktatójának a pesti mindenségen. Az utóbbi, ma már nehezen érthető szólam azt teszi, hogy Dugonics András nyilvános rendes professzora volt a pesti egyetemnek. A Dugonics-Társaság pályázat útján megiratta Szeged nagy és hű fiának életrajzát s a pályakoszorút egy fiatal piaristaprofesszor , Prónai Antal kapta meg Dugonics András életrajzával, amely, mint a Dugonics-Társaság kiadványa csak az imént jelent meg igen csinos, tetszetős köntösben. Prónai teljes, jól folyó, okos és lelkes életrajzát adta Etelka írójának; könyve gyarapodását jelenti jobb és nem éppen nagyszámú irodalomtörténeti monográfiáinknak. Tizenkét fejezetben rajzolja meg a tudós, a professzor, a pap, a regény- és drámairó érdemes pályafutását a bölcsőtől a koporsóig. Dugonics Szegeden született s élete alkonyán, fáradtan meghalni visszatért szülővárosába. A család dalmata eredetű s csak a XVIII. század elején telepedett meg Szegeden. A dalmaták a XVI. században néhány kiváló, kortársaiknál egész fejjel nagyobb embert adtak a magyar közéletnek. Dalmata volt Fráter György, a nagy politikus, akit bandita módon, orrgyilkos tőrével tettek el a láb alól; dalmaták voltak: Statiler János és Brodorics István diplomata-püspökök; aztán Veráncsics Antal, a történetíró esztergomi prímás. Valószínűen Dugonics András nagyapja volt a megtelepülő és s valószínű, hogy a hajlam mellett az asszonyok, Dugonics András anyja és nagyanyja tették a családot magyarrá. Azt tudjuk, hogy Dugonics András anyja magyar, előkelő civil-leány volt s hogy Imre Katalinnak hívták. Apja szorgalmasan és eredményesen járta a piaristák szegedi gimnáziumát s bár gazdálkodást és kereskedést űzött, polgártásai közül, mint vir literatus et lingvarum gnatus, azaz mint tanult és nyelveket tudó ember tűnt ki. Mint Katona József apja a szomszédos Kecskeméten, úgy az öreg Dugonics András is adminisztrálta szülővárosát, volt tanácsos és volt rendtartó-kapitány. 1740 október 18-án született a magyarság tüzes, fáradhatatlan élesztője, Etelkának, az első igazán olvasott, hatásában mai napig páratlanul álló magyar regénynek írója, Dugonics András. A költő vénát, úgy látszik, anyjától örökölte, a ki kedvességben, kötelességtudásban minta-asszony volt. Csak egy ízben hasonlott meg a fiú ezzel a ritka derék anyjával s akkor is csak rövid időre. A fiú, a család első szülötte, szemfénye megszerette a piarista életet és Isten szolgájának szánta magát. Az anya nem tudott belenyugodni, hogy kedves fia a rideg szerzetes életre kárhoztassa magát még olyan istenes,kegyes célból is, a minő cél a Dugonics András ifjú, lobogó szivét dagasztotta. Anyja akarata ellenére öltötte föl a piaristák egyszerű fekete ruháját. A jó asszony nem sokkal utóbb, fiával megbékélten meghalt s Dugonics ravatalánál tette a következő fogadalmat: ,"Mivel pedig engem különösen kértél, hogy imádkozzam érted, ha fölszentelt pap leszek; anyám, ha elfelejtenélek, ha elfeledkezném ígéretemről, némuljon el a nyelvem . . Dugonics Privigyén töltötte a noviciátust, aztán Nyitrán és Nagy-Károlyban tanult teológiát és filozófiát. Vácon és Nyitrán tanított, amíg Nagy- Szombatra került egyetemi professzornak. Korán adta magát az irodalomra, gyűjtött népdalokat, fordított az antik irodalmakból, irt verseket Gyöngyösi István modorában. A magyar írók, elődei közül Gyöngyösi, a Murányi Vénusz költője volt bálványa. Szerette Homéroszt, a költők fejedelmét, Vergiliuszt, de mindenekfölötte Gyöngyösit szerette. Egyik munkáját, a Charikliá-t az Aeneisszel állítja egy sorba, azt mondván róla, hogy: „pompásan megírta; benne nem messze áll Vergiliusz műveitől; ez (Vergiliusz tudniillik) legföljebb változatosságban és eastitésban múlja fölül.“ Kezdetben az antik mitológiából s a görögök történetéből vesz tárgyakat. Fantáziáját kivált Trója veszedelme tüzelte, a miről, antik és újabb minták szem előtt tartásával, alexandrinusokban époszt irt. Megfordult Erdélyben is és megismerkedett Hadik gróffal, Erdély katona-kormányzójával, a ki literátus ember volt, s a ki nagyon megszerette a hozzá hasonló tipikus magyar és literátus barátot. Magyaros természete, lobogó fajszeretete meglátszott az antik tárgyak földolgozásán is. A trójaiak úgy adta-teremtettéznek, akár csak a szegedi gulyások s a trójai háború értelmi szerzőjének, a csodaszép Helénának Trója veszedelmében Ilona a neve. Országos hírnévre azonban csak akkor tett szert, a midőn az egyetemmel, a melyen matematikát tanított, előbb Budára, aztán Pestre költözött. Fajszeretetét még tüzelte a gárdista Báróczi Sándor, aki Kasszandra című fordításának bevezetésében azt írta, hogy „ha a görögök az Ajzsókkal, Ulisszesekkel, Agamemnonokkal, Akhilesekkel, Leonidásokkal dicsekesznek, miért hallgatnánk mi az Árpádokról, Lajosokról, Hunyadiakról és Keneseiekről ?“ Dugonics e tanításra dogmává teszi s hozzá hű marad s azt lelkesen hirdeti teljes életében, hogy: „egy nemzet sem vala oly dicsőségű, oly szentségü és hires tétemények szép példáival tündöklő..., mint a magyar nemzet.“ Nagy-Szombatban ismerkedett a volt jezsuita, nagy historikus Katona Istvánnal s akkor kezdett magyar történeti tanulmányokba. Azokon a helyeken, a hol Etelkáját nagyrészben játszatta, a Katona István társaságában fordult meg. Matematikai munkáját, a Tudákosság két könyvét, a mely először tanítja magyar nyelven, tudományos színvonalom az algebrát s a geometriát, annak bizonyítására írta, hogy „a német nyelv soha sem oly alkalmatos a tanulmányoknak kimagyarázásában, mint a magyar nyelv.“ A magyar irodalom mellett Dugonics fantáziáját, hogy románokban a magyar ősidőket rajzolja meg, kivált egy nyelvészeti munka, Sajnovics. Demonstrációja tüzelte, a melyelőször tanított a magyar s a finn lapp atyafiságról. Mintának regényeihez a francia heroikus románt vette. Etelka 1788-ban, II. József uralkodásának vége felé, jelent meg, amikor a lelkek erősen áhították a magyarságot. Könyv nálunk sem azelőtt, sem azután nagyobb hatást nem tett az olvasóra. Etelka, az igen ritka magyar kisasszony rövid időn két kiadásban fogyott el A leányokat országszerte Etelkának keresztelték; az asszonyok s a leányok Etelka-divatot teremtettek a köntösben; egy Bécsben lakó magyar Lantolat című, meglehetősen gyarló, de annál lelkesebb költeményben dicsőítette Dugonicsot. Péczeli azt írta róla Mindenes Gyűjteményében, hogy: „Etelka, a még oly pallérozott nemzetek könyvei közé is méltán beillik“, csak, Ráday Gedeont nem ragadta el a könyv, csak ő szomorodott el, hogy illetlen galantéziát, alacsony popularitást s a magyarság gyermekes affektációját találtam benne. A siker a különben is nagyon munkás Dugonicsot még szorgalmasabbá tette: egymásután követ, keztek Az aranyperecek, A gyapjas vitézek, A szerencsenek, Jolánka és Cserei cimü regényei. Magyar színjátszó társaság támadván, Dugonics a drámairásral vette magát s részben regényeit dramatizálta, részben uj tárgyakat dolgozott föl Az arany perecek-et Endrődi János piarista, Etelkát Sós Márton aktor (színész) írta át dialógusokban alkalmazta a színpadra. Dugonics négy új drámát irt; ezek: Toldi Miklós, Etelka Kartelben, Bátori Mária és Kun László s két kötetben. Jeles történetek címen jelentek meg. Időközben a matematikai katedráról szeretett volna átmenni az irodalmira, de arra Révai Miklóst nevezték ki. Csak az egyetemen harmincnégy éven át tanított; nem csoda tehát, hogy hatvannyolc éves korában fáradtnak érezte magát, s nyugdíjával Szegedre vonult pihenni. Rendtársai és családja körében még tiz esztendőt élt abban a városban**, a melyet annyira szeretett s a melyről Hadik, szive* nagy fájdalmára azt mondta, hogy sártenger, szunyog- és békafészek. 1818 julius 25-én halt meg hetvennyolc éves korában. Halálakor már nem volt többé az ország első írója, de könyveit még mindig olvasták. Szülővárosa emlékét kegyelettel őrzi. Emlékének emelt ércszobrot, nevére alakított irodalmi társaságot és most megiratta életrajzát. Annak a nagy szeretetnek, amelylyel Dugonics Szegeden csüngött, adóját az unokák ma is hálásan és hűségesen fizetik s fizessék is soká, mindörökké ! * (Krecsányi Ignác jubileuma.) Holnap lesz harminc esztendeje, hogy Krecsányi Ignác színigazgató megkezdte direktori pályáját, amely alatt oly sokat tett a magyar színészet föllendüléséért. Az 'érdemes' igazgatót ez alkalomból holnap ovációban részesíti társulata. A Fővárosi Nyári Színházban a Szálka előadása után a színpadon gyülekezik össze a személyzet s ott fogja üdvözölni az igazgatót. * (A Cigányélet hauszonötödször.) A Népszínházban ma este érte meg huszonötödik előadását Dankó Pista népszínműve, a Cigány élet. Jól megérdemelt egymásutánban érte el ezt a jubileumot s a közönség estéről-estére lankadatlan kedvvel tapsolt. Ma az előadás előtt a színház személyzete, illetőleg a darab szereplői ezüst koszorút adtak át Porzsolt Kálmán igazgatónak, annak az örömére, hogy egy magyar népszínmű megérte egymásután huszonötödik előadását. Az igazgatót a színészek nevében Szirmai Imre üdvözölte. Porzsolt válaszában köszönetet mondott az ezüst koszorúért, amely szerinte valószínű-■ leg az egyetlen érték lesz, amivel egyszer a Népszínházból kivonul, egy másik értéket is kér azon- ban: a tagok szeretetét. Azután megkezdődött az előadás. Az első fölvonás után Sovánka Nándor nyitrai cigányprímás játszott Dankó-nótákat. Minden nótáját viharos tapssal jutalmazta meg aj. közönség. A Cigány élet szép zenéjű prológusát és a szereplőket ma is lelkesen megtapsolták. Különösen hangos ovációban volt része Szentmiklóssi Irénnek, Balázs Olgának, Újvárinak, Kovácsnak és Solymosinak. * (A színházak fahói.) A Nemzeti Színház'* ban holnap, pénteken mutatják be Calderon de la Barca: Két szék közt a pad alatt című háromfelvonásos verses vígjátékot Huszár Vilmos dr. és Makai Emil fordításában. A főszerepeket Lánczi Ilka, Cs. Alszeghy Irma, Ligeti Juliska, T. Delli Emma, Császár, Dezső, Gábányi, Rózsahegyi és Horváth fogják játszani. A színház igazgatósága ez után is közhírré teszi, hogy az előadás megkezdésétől a fölvonás végéig a nézőtérre vezető ajtók zárva maradnak, s a nézőtérre senki be nem mehet. Az Operaházban holnap, pénteken, Rossini Szevillai borbély-ki adják elő, Rosina Szerepében Stoyer Henkéval, ki a második fölvonás éneklecke jelenetében Arditi Farosetta-ját fogja énekelni. Az opera két fölvonása után szinre kerül A szerelmi kaland tréfás balettből a IV. kép. A Vígszínházban befejezték Dr. Nebántsvirág előkészületeit. Az igazgatóság mindent megtesz arra nézve, hogy a Dr. Nebántsvirág nálunk is elérje-