Budapesti Hírlap, 1903. október(23. évfolyam, 269-299. szám)
1903-10-03 / 271. szám
10 BUDAPESTI HÍRLAP. (271. sz.) 1903. október 3. a fölkoncoltatásra, gyermekét Tifliszben a tífusz öli meg. Ardottiból ment Bakuba s onnan, a Káspi tengeren át Bokharába, majd Szamarkandba. Ez utjának emlékei, a számos apró vázlaton kívül, a Bokharai törtön, Népünnep Bakuban, A cserkesztánc és a Szamarkandi vásár. E nagy, e bátor és kalandos utak művészi tapasztalatait mutatja a kiállítás s a képek beszámolnak Eisenhut érdemeiről és gyengeségeiről. A gyönge-ség, — hangozzék ez bármily különösen — elsősorban az, hogy ez a magyarunk is idegenbe veszett, mielőtt fajának nemzeti jellege kifejlődhetett volna tehetségében. De hisz akkor is csak keleti képeket föstött volna! ?... Persze, hogy azt, — de azokon a képeken meglátszott volna, hogy magyar ember föstötte, míg ezeket a képeket éppen igy megfesthette volna az Eisenhut talentumánál kisebb tehetségű olyan német, angol vagy francia, akiben szintén nem érvényesült a nemzeti jelleg, tehát középszerűség maradt. Malonyay Dezső: * (Az Újházi-lakoma.) Az Tjházi Ede tiszteletére mára tervezett lakomát közbejött akadályok folytán szerdán, október 7-én este tíz órakor tartják meg a Royal-szálló dísztermében. * (Masinka.) Zajos siker, vastaps, sok kihívás Üdvözölte a Népszínház ma esti bemutató-előadásán Erkel Jenőt és Bőssel Nándort, az új operett két szerzőjét. Az orosz diákkisasszony esetéhez, aki férfigyűlöleten kezdi és hármas lakodalmon végzi, a fid konspirál, börtönbe kerül s végül megtalálja legyőzőjét egy csinos orosz diákban, és mindezekhez még énekel is néhány gyönyörű magyarosan szláv nótát. Bőssel Nándor talált mondanivalót, vígat és komolyat, mind a három fölvonásban. Bohózatos zűrzavarban zaklatják egymást a darabban a tréfás jelenetek, melyek közül nem hiányzik az úgynevezett drámai fordulat sem. S ami fő, a szövegíró dicséretes szerénysége bőséges alkalmat nyújt a komponistának, hogy talentumának egész skáláját bemutassa. Erkel Jenőt, a darab zenéjének szép talentumú szerzőjét mai első próbálkozásával tulajdon édesatyja, zenei életünk olyan régi kitűnősége vezette színpadra, mint az ősz Erkel Gyula, ő hangszerelte az operettjét, ő adott útbaigazításokat neki, s ő volt az első kritikusa is. Ez a hatás ma kétféleképpen nyilatkozott meg az újdonság partitúrájában. Az apai kritika útlevelet adott és tekintélyt szerzett olyan zenei ötleteknek is, melyeknek a szigorúbb rostálás nem ártott volna. Másfelől a kipróbált muzsikus kész ízlése, nagy tudása a két hatalmas finálé fölépítésében, s különösen az aprólékosan gondos, ízléses, eredeti, művészi hangszerelésben elsőrendű érdekességet kölcsönzött az egész műnek. De a komponálás egysége, eredetisége, s az egész muzsika öntudatosan egyenletes magyar-szláv karaktere (amely alól alig vehetünk ki többet egyetlen angolosnak mondható számnál) már az Erkel Jenő kétségtelenül értékes, fejlődésképes, eredeti talentumát dicsérik, amelytől még sok szépet várhatunk. Fölösleges dolognak tartjuk őt mai sikere alkalmából a magyar muzsika terén való munkálkodásra invitálni. Mai érdekes kisérlete megmutatta, hogy talentumának magyar az anyanyelve s ezen a nyelven fogja ő ■aratni a mai estén oly biztató sikerrel megindult pályájának legszebb sikereit. — A címszerepben Komlóssy Emma mutatta be a Népszínházban első alakítását. A fiatal énekesnő raktárán nem áll garmadával az ötlet, s még mindig tanulnia kell, hogy vezető primadonnává küzdje ki magát. De pajkos temperamentuma, ízlése, iskolája sohasem hagyják cserben, s éneke oly szép, oly kifogástalan, hangja oly meleg, hajlékony, értékes, hogy a siker mosolygó ábrázattal indul máris szekere után. A darabban még Barmath Ilona, Láng Etel, a mindig egyformán ötletes Kovács, Szirmai, Pázmán, Újvári, Kis, Szerdahelyi kaptak nagyobb szerepet. A harmadik felvonásban Kápolnai Irén táncolt bravúrosan egy félig kész orosz táncot. A zenekart Fekete József, a színház új karmestere vezette lendülettel, erővel teljesen. A közönség sokat tapsolt és újrázott. (bk.) * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színházban Calderon vígjátéka, a Két szék közt a pad alatt, amelynek ma volt a bemutató előadása, e hét folyamán még holnap, szombaton és vasárnap este van a műsoron. Horváth Zoltán hirtelen megbetegedett és szerepét, Leonellót Pethes Imre fogja játszani az újdonságban. Vasárnap délután Feuillet ötfelvonásos színműve, az Egy szegény ifjú története kerül előadásra. Ez alkalommal fogja először játszani Török Irma a darab fő női szerepét, Margitot. Az Operaházban holnap, szombaton A walkür-t adják elő, e szezonban először. A Népszínházban Bip van Winkle, Planquette Róbert nagy regényes operettje, e héten vasárnap leszállított helyárak mellett kerül színre délutáni előadás keretében, Lisbeth szerepében Rédey Szidivel, a Népszínház új énekesnőjével, a címszerepben pedig Raskó Gézával, ki jelentékeny sikert aratott a Ripnek az új átdolgozásában. A Magyar Színház szombaton ünnepli fennállása óta legnagyobb sikerét, A drótostót századik előadását, A drótostót első két előadását, s a huszonötödik előadást a szerző, Lehár Ferenc dirigálta, aki holnap ismét dirigálni fog. A népszerű zeneszerzőnek úgy a színház, mint a közönség körében nagy ovációk készülnek. A holnapi előadás minden látogatója díszes emléklapot kap, amelyen rajta lesz az operett legnépszerűbb dalának (Aki segít a szegényen) teljes hangjegye is. A jubiláris előadásban Szentgyörgyi Lenke, Komár Berta, Sziklainé, Abelovszky Margit, Sziklai, Báthonyi, Kenyéri, Babos, Irányi, Giréth, Farkas és Marton vesznek részt. A Városligeti Nyári Színházban vasárnap két kedvelt darabot adnak. Délután a Cigány népszínmű, este pedig a Lengyel zsidó nagyhatású színmű kerül színre. Mind a két darabot felére leszállított helyárak mellett adják. A Budai Nyári Színházban holnap, szombaton Huszka, Martos és Bakonyi híres operettje, a Bob herceg kerül színre. A címszerepet Perényi Margit, a főbb szerepeket Jámbor Ilona, F. Kállai Lujza, Környei, Újvári, Izsó, Halasi, Follinusz és Vajda játszszák. Hétfőn a színtársulat búcsúelőadásául A szultán című operettet adja elő, Anday Blankával a címszerepben. * (A kormány képvásárlása.) Az országos képzőművészeti tanács művásárló bizottsága Forster Gyula miniszteri tanácsos elnöklésével ma délelőtt a városligeti Műcsarnokban, majd a Nemzeti Szalonban ülést tartott, hogy az Eisenhut Ferenc hagyatékából és a Margitay Tihamér kiállításából kijelöljék a Szépművészeti Múzeum számára megvásárlandó képeket. Az ülésen a kultuszminisztérium képviseletében Lippich Elek dr. miniszteri osztálytanácsos és Huszka Jenő dr. miniszteri titkár, az Országos Képtár részéről Térey Gábor dr. igazgató volt jelen. A tanács mind a két tárlatból számos képet választott ki s végül látogatást tett Boskovits Ignác műtermében, ahol a királyi palota Szent István-termébe készült képek eredeti kartonjait tekintették meg. * (A Szögyény-Marich-család levéltára.) A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában letéteményezett levéltárak száma ismét két értékes levéltárral gyarapodott. Szögyény-Marich László v. b. t. t., berlini nagykövet Thallóczy Lajosnak, a közös pénzügyminisztérium osztályfőjének közvetítésével örök letéteményképpen átadta a Szögyény-Marich-család levéltárát, melynek iratai között a Románfalvi Fehérvárycsaládra vonatkozó iratok is vannak. A három ládát megtöltő iratok között egy eddig ismeretlen középkori cimereslevél is van, melyet II. Lajos király 1516-ban Zuhodoli János deáknak adományozott. A levéltár ezenkívül még két címereslevelet tartalmaz, egyet Miksa királytól, a másikat Bocskay Istvántól.— A másik levéltárat Rétyi Antos János földbirtokos helyezte el örök letéteményképpen, Szily Kálmán miniszteri tanácsos, akadémiai főtitkár közvetitésével, mely a Rétyi Antos-család iratait foglalja magában. Az egy ládát megtöltő levéltárban megvan a családnak 1628- ban. Bethlen Gábortól nyert címeres levele. * (Magyar Történelmi Társulat.) Teleki Géza gróf prezideált a Magyar Történelmi Társulat ma délután tartott ülésén s Pauler Gyulának, a társulat oszlopos tagjának, parentálásával nyitotta meg az ülést. Rövid, de igen meleghangú megemlékezésében a többek közt azt mondta, hogy Pauler Gyula egész életét az igazság kutatásának szentelte, s hogy egyaránt igaz volt embernek és historikusnak. A társulat jegyzőkönyvében örökíti meg Pauler Gyula érdemeit s februári közgyűlésén emlékbeszédet mondat róla. Thaly Kálmánt, a boldogult ifjúkori barátját kérték föl az emlékbeszéd tartásra, Thaly azonban egészségi állapota miatt nem vállalhatván el a megbízást, Pauler Gyula legjelesebb tanítványát, Thallóczy Lajost ajánlotta maga helyett. Ez emlékbeszédet tehát Thallóczy Lajos fogja mondani, valószínűen a februári közgyűlésen. Takács Sándor nagyobb hadtörténeti munkájából Dőry Ferenc mutatott be egy fejezetet, a bemutatott fejezet címe: Kísérletek a magyar haderő feloszlatására 1671-ben. Takács a császári és királyi közös pénzügyminisztérium eddig ismeretlen és felhasználatlan adatai alapján dolgozott, munkája tehát forrás-jellegű. A magyar hadsereg fokozatos múlásának rajzával kezdődik tanulmánya. A magyar vitézt a kincstár éveken át nem űzette s e miatt rongyos volt és koplalt. Fegyverét sem reformálták azóta, hogy Nádasdy Ferenc, a fekete bég, még 1604 előtt a kopját kicserélte a puskával. Még a kincstár mostoha bánásmódjánál is jobban rontotta a magyar haderőt, hogy III. Ferdinándon kezdve, a harmincéves háború lezajlása után mind több és több német zsoldost hoztak az országba. Ettől kezdve az addig is rendetlen fizetés nem ritkán egészen elmaradt. Amikor fizettek is, a zsold nagy részét posztóban vagy sóban adták ki, amit méregdrágán számítottak a katonának. 1671 táján a kincstár már hat-hét évi zsolddal volt hátralékban. Kollonics nyitrai püspöknek volt életre való terve, azzal segíthettek volna a magyar vitézen; de nem fogadták el, hanem a helyett 1671-ben a magyar haderőt a minimumra szállították le. Elbocsátották tehát a legénység nagyobb részét hat-hét évi zsold helyett két hónapi zsold végkielégítéssel. A kenyerét vesztett katona ekkor jobbára a kurucokhoz állott, vagy szegény legénykedett a maga szakállára. Pár év alatt azonban a bécsi kormány is rájött arra, hogy a német zsoldos, mert nem ismeri a török harc módját, nem tud mérkőzni a törökkel s ekkor ismét a régi létszámban fogadtak magyar zsoldost. A török kiverése után aztán ismét, most már végképp szélnek eresztették a magyarokat. Az ülés végén Thaly Kálmán adott jelentést a kassai Rákóczi ereklye kiállításról. Elmondotta egyebek között, hogy a kiállítás igazgatóságának meghívására szeptember 8-án Kassán fölolvasást tartott Kassa szerepéről a Rákóczi-forradalomban. Teleki Géza elnök indítványára a Pauler Gyula halálával megüresedett egyik alelnöki széket november 5-én, a társulat rendes választmányi ülésén töltik be. * (A II. országos zenészeti kongresszust, melyet október hónapban kellett volna megtartani, közbejött akadályok miatt elhalasztották. A kongreszszust az országos zenészeti tanács 1904 július 5., 6. és 7-ére tervezi, így a Nemzeti Zeneiskola által tervezett hangverseny, melyet a kongresszussal kapcsolatosan akartak rendezni, szintén elmarad. * (Ismeretterjesztő előadások.) A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében október 17-ikétől december 12-ikéig minden szombaton délután öt órakor ismeretterjesztő előadás lesz. Az előadások sorrendje a következő: október 17-én Biró Lajos: Új-guineai vadászatok puskával és lepkehálóval; október 24-én Zimányi Károly dr.: A vasércekről; október 31-én Réthy László dr.: A földrajzi viszonyok befolyása a történelemre; november 7-én Éber László dr.: Régi magyar síremlékek; november 14-én Kereszty István: A magyar elem a XIX. század művészi zenéjében (ének- és zongorakisérettel); november 21-én Sebestyén Gyula dr.: A magyar irodalom középkori emlékei ; november 28-án Esztegár László dr.: Irodalmi emlékek Kazinczy Ferenc korából; december 5-ikén Semayer Vilibáld dr.: A nő a társadalomban néprajzi szempontból; december 12-én Kümmerte J. Béla: Együttélés és élősködés a növényországban. * (Nemzetközi zenekongresszus.) A berlini nemzetközi zenekongresszuson, mely most tartja ülésezéseit, a magyar zenészvilágot Máder Rezső, a magyar királyi Operaház igazgatója és Hackl I. Lajos karnagy, fővárosi zenetanár képviseli. * (A Természettudományi Társulat) élettani osztálya október hatodikán, este hetedfél órakor ülést tart. Felolvasók: Marek József és Farkas Géza. * (Egyházi zene.) A budavári koronázó Mátyás-templomban október 4-én, a király nevenapján az ünnepi nagymise alatt Vavrinecz Mór g-moll nagy miséjét adják elő. A magánszólamokat Grimmné, Brunner Margit, Lichtenstein Dóra, Juhász Ferenc és Hoppe Rezső éneklik, az orgonán Szegő Sándor játszik. Istentisztelet után Bogisich Király himnuszát adják elő. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — Micsinai. A királyi tábla ma délelőtt tárgyalta Micsinai Mihály postakocsis bűnpörét. Micsinai június harmadikén megszökött a kocsijával, melyet a főváros határában kifosztott. Egy álló hétig bujdosott a vidéken, mígnem Jászapátiban három parasztember fölismerte és letartóztatta az üldözéstől kimerült embert. A kilencvennyolcezer koronát, melyet a kocsiról ellopott, néhány korona hijján megtalálták nála. A törvényszék a tolvaj kocsist négy esztendei fegyházra ítélte. A királyi tábla jóváhagyta az ítéletet, csak éppen annyit változtatott rajta, hogy a három hónapi vizsgálati fogságot a büntetésbe beszámította. — A klakk nem ütközik a jó erkölcsbe. A francia bíróságok, valahányszor egy klakk-szerződéssel volt dolguk, azt turpis causa címén mindig semmisnek nyilvánították. A párisi cour d’appel azonban, mint a Jogt Közlöny írja, most szakított ezzel a gyakorlattal s a klakkrendezővel kötött szerződést érvényesnek és bírói után érvényesíthetőnek mondta ki. A tényállás, az volt, hogy egy Bergére nevű klakkrendező Lagoanere színigazgatótól 50.000 frankért ezer előadásra bizonyos számú jegyet vásárolt. Ámde Lagoanere négyszázhatvannégy előadás után az igazgatástól visszavonult, miért is Bergére 26.800 frank visszafizetésére pert indított ellene. A szerződésben azonban előfordul ez a kitétel is: „harmincöt zártszék a harmadik erkélyen (férfiak és nők számára) a szolgálat céljaira.“ Az első bíróság ítélete már most ebből és egyéb körülményekből meg-