Budapesti Hírlap, 1903. október(23. évfolyam, 269-299. szám)

1903-10-04 / 272. szám

14 BUDAPESTI MIKLAP. (272. sz.) 1903. október 4. Hegyen fekvő 5980/2. hrszámu telke 2500 koronáért Mat­­iteisz Jánosra. Huber Mária I. Felsőhegy-utca 51. számú ■háza 5200 koronáért Budapest székesfőváros közönségére. Nekpisz Józsefné I. Hirnök-utca 5. számú háza 9500 ko­ronáért Budapest székesfőváros közönségére. Haasz ■ Adolf I. Istenhegyen fekvő 9086/1—2. hrszámu telke 5600 koronáért Barcsay­ Dezsőre. Ziegler testvérek III. Test­vérhegyen fekvő 3091 hrszámu telke 320 koronáért Zieg­­­ler Ferenc és nejére. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Dr. Melántsvirág. — Bohóság három f­öl­vonásban. Írták: Mars és Desval­­liéres, fordította: Hajó Sándor. Bemutató előadása a Vígszínházban október 3-dikán. — Az előzetes apróbb fegyverpróbálgatások után Ina este csatasorba állottak a Vígszínház művészei s kivívták az évad, első nagyobb diadalát. Nagy, telt ház, minden hely eladva, a közönség mulatott és hal­lottuk a bemutatott új bohóság második fölvonása után azt az igazi tapsot, a­mi biztatás nélkül, olyan egyszerre tör ki, mintha egy ember tapsolna mind­­­nyájunk kezével. A bohóságot két olyan ember irta, a­ki pompá­san tudja a színpadi mesterség minden tintáját. Két olyan ember, a­ki töprengés nélkül csavarint­ja bogra a fonalat ott, a­hol szakad e­l és ha azért mégis sza­kad a fonál, a­mivel a szereplőket mozgatják, hát szakad és punktum. Vagy pedig finomabb fonál h­­jján kötéllel rántanak egyet-egyet rajtuk. A fő, hogy sze­replőik odajussanak mennél sebesebben, a­hol olyan mulatságos helyzetbe kerülnek, hogy az epekóros is kénytelen kacagni rajtuk. Végre, a brabanti csipke se ,úgy készül, mint a pöndölyháló. És a­hol ketten, Mars és Desvallieres talán ma­guk már nem is győznék tovább a mókát, segítségért­­ folyamodtak egy harmadik úrhoz, a színpadi masi­nisztához, a­kinek nem lehetetlen, hogy egy minutum alatt kórház legyen a kártyázóterem helyén, hogy a­­ faliszekrénybe lépő szerető helyén a feleségét találja a férj és kedvese helyett férjére bukkanjon a feleség. .Mert hogy mi a bohóság meséje, azt, ugyebár, ennyi­ből is sejteni lehet már?... Semmivel, vagy csak igen kevéssel egyéb, nem is sokkal újabb, egy csöppet ,se tartalmasabb, mint a többi efajta párisi bohóságé. Az a már-már klasszikusan modern férj, a­ki meg­csalja a feles­égét, mialatt — a negatív morál­­, egyensúlytörvény alapján — a felesége is csalja őt, szóval: ama súlyos családi boldogság, melynek elvise­léséhez hárman, sőt négyen, s van eset rá, hogy öten is vannak. És így tovább és a többi. A mulatság azon múlik, a szerzők milyen ügyesen szoroznak, és osz­tanak e számarányokkal. Nagy baj nem lesz belőle. .Van egy nagyon régi bohóság, néhány száz esztendős,­­ címe: A szamarak hídján, — abban is összekülönbö­­zik az asszony az urával, s hogy szent legyen a békes­ség, elpáholják közösen az udvarlót: ma se történik egyéb. A mai bohóságokban is szent lesz ismét a békesség — mind a hármuk közt. Nebántsvirág doktor (milyen szerencsés, magá­nak egy óriási operettsikerből pazarul előlegező Cim ez!) olyan természetű gavallér, a­ki viszonyt , remekül sző, de fölbontani nem tud. Nősülni, akar s éppen két viszony van a számláján. A három fölvonás lábból telik ki, hogy likvidálja a dolgát... Jóformán sehogyse. Csődöt mond s kiegyeznek vele a hitelezői, ötven percentre. Ismétlem, jól mulattunk, s mulatni fog, még ha nem akar is, a­ki végignézi a doktor úr kalamitásait. A művészek közt jusson ma este a nagy koszorú Tanay Frigyesnek. Ha nem csalódunk, a néhai, a feledhetetlen Halmi máig üres helyét tölti majd be ez a fiatal színész, még­pedig nemsokára. A finom, előkelő, mélységesen tartalmas komikum aranyvénája csillan meg játékában lépten-nyomon. És iparkodik hatalmasan. Estéről-estére készebb. Bárcsak ne törőd­nék azzal, hogy sikere nem olyan sebes, mint azoké, a­kik a karzat hangosabb tenyereire számítanak s ha egy kacsintásuk tetszett, rögtön rádupláznak buk­fenccel. Kifogástalan jó kedvvel mókázott Gót Sán­dor, Tapolczai Dezső,­­ Hegedűs Gyulának minden mozdulatát leste és hálásan honorálta a közönség, a­kit ő esténkint újra meghódít, bár annyira az övé már, hogy csak mutatkoznia kell a színpadon s az a szeretetteljes, mosolygó várakozás kél az egész szín­házban, a­mivel legkedvesebb művészeit fogadja a publikum. Nagyobb szerepet kapott Harmath Hedvig. .Gondosan készült rá s bár aprólékosan kidolgozta mondanivalóinak minden igéjét, nyers lesz az még, éppen mert olyan nagyon érzik minden igéjén, hogy az imént tanulta. Ma esti szereplése olyan vizsgaszerű volt, a­mire egyest kell adnia a professzornak az iskolában, de még idő telik, a­míg színpadképessé érik. Elfogulatlanul, szintén sok ambícióval játszik Kertész Ella, jó gömbölyűen, egészséges jó kedvvel ejti a szót Gazsi Mariska. (Md.) * (Wlassics miniszter az Eisenhut-kiállí­­táson.) Wlassics Gyula dr. közoktatásügyi minisz­ter ma délben megtekintette az Eisenhut Ferenc hagyatékából rendezett kiállítást a városligeti mű­csarnokban. A minisztert K. Lippich Elek miniszteri osztálytanácsos, Telepy Károly műtáros és Ambrozo­­vics D­ezső dr. titkár fogadták. A kiállításon leg­inkább tetszettek a miniszternek a művész nagy olaj­képei, melyek közül már ma többet megvettek, közöt­tük a Bokharai börtön­t és a Cserkesz táncosok­at, melyeket haraszti Jellinek Henrik, a közúti vasút elnök vezérigazgató­ja és Jellinek Artur dr. vásároltak meg hatezer koronáért. A miniszter háromnegyed órát időzött a kiállításon. * (Koriolanus ötvenedszer.) A Nemzeti Színház­ban hétfőn, e hónap 5-dikén Shakespeare klasszikus tragédiája, Koriolanus 50-ik előadását éli meg. A tragédiát 1812 január hónap 25-­kén adták először Dobrossy és Egress Gábor fordításában és Eg­­ressy Gábor jutalomjátékául a következő szereposz­tással: Koriolanus: Egressy Gábor, Volumnia: La­­borfalvy Róza, Virgilia: Lendvayné, Valéria: Bár­­tháné, Menenius Agrippa: Szentpéteri, Tullus Rufi­­dius: Lendvay, Titus Lartius: Megyeri, Kominius: Bartha, Licinius Velutus: Fáncsy, Junius Brutus: László. Az Egressy-féle fordításban 22 előadást ért meg. 1870 május 25-dike óta pedig Petőfi Sándor for­dításában adják. A jubiláns előadáson a következők játszszák a nagyobb szerepeket: Koriolanus: Szacsvay Imre, Volumnia: Jászai Mari, Virgilia: Cs. Alszeghy Irma, Valeria: Hegyesi Mari, Menenius Agrippa: Új­házi Ede, Tullus Aufidius: Beregi, Titus Lartius: Egressy Ákos, Kominius: Molnár László, Licinius Velurus: Gál, Junius Brutus: Gyenes. A jubiláris előadás­­hét órakor kezdődik. * (Benczúr Gyula itthon.) Benczúr Gyula, a festő-mesteriskola igazgatója, nyári szünidejéről, melyet bajorországi, ambachi nyaralójában töltött, visszaérkezett a fővárosba. A mester a nyáron sem pi­hent, mert külföldi időzése alatt megfestette a király arcképét a Nemzeti Kaszinó számára. A kép életnagy­ságban, tábornoki díszben örökíti meg ő felségét. * (A Drótostót jubileuma.) A Magyar Szín­házban ma este került színre századszor Lehár Fe­renc nagysikerű operettje, a Drótostót. A jubiláris előadásra megtelt a színház s a közönség zajosan ünnepelte a szereplőket és Lehár Ferencet, a­ki ma maga dirigálta a darabját. A színház igazgató­sága és művész-személyzete is ovációban részesítette a szerzőt. Előadás előtt a színpadon Sziklai Kornél átadta neki a művész-személyzet nagy ezüstkoszorúját, az igazgatóság pedig egy kis arany drótostóttal lepte meg.­­ Hasonló emléket kaptak a jubiláris darab ösz­­szes főszereplői, míg a kórus tagjainak ezüstből ön­tött drótos jutott emlékül. Lehárt, a­mikor barbéros diszt karnagyi pulpitusán megjelent, a közönség zugó tapssal fogadta. Holnap, vasárnap este a Dró­tostót 102-ik előadásán az igazgatóság meghívására Lehár Ferenc ismét maga dirigál. * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színház legközelebbi újdonságának Sötétség a címe. Az új­donságra most­ készül a művészi személyzet. A darab négyfelvonásos társadalmi színmű, szerzője pedig Ruttkai György s úgyszólván az egész drámai sze­mélyzetet foglalkoztatja. A főszerepeket Jászai Mari, P. Márkus Emilia, Helvey Laura, Ligeti Juliska, Vizvárin­é, Újházi, Szacsvay, Császár, Gyenes, Dezső, Gabányi és Rózsahegyi fogják játszani. Az Operaházban holnap, a király nevenapja al­kalmából ünnepi előadás lesz, a nézőtér teljes kivilá­­gításával. Színre kerül a Berlikingeni Götz teljesen úgy, a­mint az idei szezonnak megnyitó estéjén adták, vagyis az új részletekkel, melyekkel Goldmark Károly a dalművet gazdagította és ugyanazokkal a főszerep­lőkkel, kik a megnyitó előadásban közreműködtek. Hétfőn nem lesz előadás, kedden Anyegin kerül színre, szerdán pedig a Tannhäuser, Anthes György harmadik fellépteül. Csütörtökön Mozart Don Juan­ját adják elő, pénteken pedig mérsékelt helyárakkal, bérletszünetben Rossini Tell Vilmos­át. Szombaton a Mignon, vasárnap a Lohengrin kerül előadásra. A Várszínházban e hét folyamán kezdi meg a Nemzeti Színház személyzete előadásainak sorozatát. Az első előadás e hónap 8-án, csütörtökön, a második 10-én, szombaton lesz. Mindkét előadás a Várban pre­miere lesz. Csütörtökön a Patyolat kisasszony, Brieux háromfelvonásos színműve, szombaton pedig A titok, Pierre Wolf vígjátéka kerül előadásra. A Vígszínház jövő heti műsorát a Dr. Nebánts a virág tölti be, a­mely a hét minden estéjén színre­ kerül. A keddi előadást megelőzőleg a színház zene­kara Kun László karnagy vezénylésével nyitányt ját­szik, a­mely után Győző Lajos elmondja Ábrányi Emil Október hatodikén című költeményét. Holnap, vasárnap délután a Korbács­on, Bilhaud és Hennequin kedvelt bohózatán kívül az igazgató urat, Lorde André drámáját is adják. Jövő szombaton, október 10-én, a Rákóczi-ünnep előestéjén Ocskay brigadérost adják és vasárnap, október 11-én délutánra szintén ezt a darabot tűzték ki. A Népszínház idei évadjában Küry Klára a jövő héten lép föl először Bokor József, Huszárkis­i asszony című operettjében, melynek főszerepét a mű­vésznő számára írta. A Népszínházban a jövő héten két ízben, kedden és csütörtökön színre kerül Huszka, Martos és Bakonyi operettje, a Bob herceg, a­mely­nek címszerepében Komlóssy Emma mutatkozik be. E szerepen kívül Erkel Jenő operettjében is föllép négyszer a jövő héten. Október 6-án az aradi vér­tanúkról, 11-én pedig Rákócziról is megemlékezik a színház az aznapi előadás keretében, hétfőn délután pedig Porzsolt Kálmán igazgató a király nevenapján- ingyen-előadásul Dankó Pista népszínművét, a Ci­gányélet­et hozza színre. Erre az előadásra már ki­osztotta a színház az összes jegyeket. A Magyar Színházban pénteken, október 9-ikén lesz hosszú idő után ismét bemutató előadás. Szinre­­kerül a Tavasz, Lindau és Wilhelm operettje, Strau­ss Józsefnek, a keringő­ muzsika egyik legrégibb mes­terének zenéjével. A Tavasz-t Mérei Adolf fordította­ Strauss József operettjének bemutató előadására, jegyet keddtől kezdődőleg lehet váltani a színház pénz­táránál és a Bárd testvérek zeneműkereskedéseiben. A Tavasz bemutatójáig minden este a jubiláris­ Drótostót kerül színre. A Budai Nyári Színházban holnap, vasárnap két előadás lesz, délután három órakor félhelyárakkal A szálka című vígjátékot és a Tíz leány és egy férj sem című mulattató operettet adják, este fél nyolc­kor pedig utolsóelőtti előadásul a Bob herceg operet­tet ismétlik meg. Hétfőn a színtársulat búcsúelőadásul Verőnek A szultán című operettje kerül szinte. A fő­szerepeket Anday Blanka, Perényi Margit, F. Kállai Lujza, Mihályi, Újvári, Halasi és Izsó játszszá­k.­ Krecsányiék első előadása Temesvárott csütörtökön,.­ október 8-án lesz, a­mikor is a Nemzeti Színház nagy­sikerű műsordarabjának, A titok című vígjátéknak­ lesz ott első előadása. Az Urániában kedden, október 6-ikán este kerül szinre először Németh Péter hírlapíró Berlini élet című újabb darabja. Az Uránia színház nagy gonddal, és mindenre kiterjedő figyelemmel készül az estére, a­mely fölötte élvezetesnek ígérkezik. A szöveg mind-­­végig leköti a közönség érdeklődését, melyet csak fokoz a változatos, humoros mozgófényképek hosszú sorozata. Zenei része szintén stílszerűen van össze­; állítva s Kovák Károlynak, az Uránia karnagyának, sikerült Vilmos császár-indulóján és egyéb hangula­tos szerzeményén kívül a nagy imperátor zenei kom­pozícióiban is alkalma lesz a hallgatóságnak gyönyör-­ ködni. A királyunknak berlini fogadását ábrázoló mozgófényképhez pedig Chorin Géza, ismert fiatal zeneszerzőnk írt új honvéd-indulót. Az érdekes be­mutatóra vasárnaptól kezdve válthatók jegyek az­ Uránia pénztáránál. Vasárnap és hétfőn Strausz Adolf nagy sikert aratott Szerbia című darabja kerül színre. A Városligeti Nyári Színházban vasárnap két érdekes előadás lesz. Délután fél négy órakor a Cigány népszínmű, este hét órakor pedig a Lengyel zsidó nagyhatású színmű kerül színre. A két előadásra felére leszállított jegyeket adnak ki. A főbb szerepe­ket Alpár Irén, Kürthy Sarolta, Deákné, Szepesi Latabárné, Sellő, Bihari, Fehérvári, Mátrai, Pápai, Palotai, Miklósi, Tordai, Fehér és Murányi játszszák. * (Vidéki színészet.) Az Aradi Nemzeti Színház október hónap 1-én kezdte meg a téli szezont Erkel Ferenc Hunyadi László­jának kitűnő előadásá­val, a­melynek sikerét különösen Pevay Irén asszony,­­a m. kir. Opera tagja, és Zilahyn­é S. Vilma biztosi­­­tották Erzsébet, illetőleg Gara Mária szerepében, mű­vészi énekükkel. Nagyon jók voltak még Bejczy és­ K. Németh János tenorista is. Zilahy Gyula igazgató, tartalmas programmal és kitűnően szervezett társu­lattal indul neki az új szezonnak. A társulat legki­válóbb tagjai maga az igazgató­pár, továbbá mint szerződött állandó vendég K. Hegyesi Mari, a Nem­zeti Színház tagja, a­ki havonként négyszer lép föl,­ Rózsa Lili, Gazdi Aranka, Bejczy György, Békéssy Gyula, K. Németh János, Polgár Sándor, Mariházy Miklós, Sarkadi Aladár, Békés Gyula, B. Maár Júlia, Péti Prnda, stb. Az első hetekben újdonságként a kö­­­vetkező darabok kerülnek színre: a Tavasz, Pesti nők, Heidelbergi diákélet, A titok, Fili­, Roland mester, Sába királynője. Zilahy igazgató mindent elkövet, hogy a nagyigényű aradi közönség rokonszenvét to­vábbra is biztosítsa, a meginduló idény tehát művészi eseményekben és sikerekben a tavalyihoz teljesen méltónak ígérkezik. — Nagykőrösön a minap fejezte be Kúnhegyi Miklós színigazgató társulata szereplé­­­­sét. Augusztus eleje óta játszott itt a társulat a közön­ség élénk­­és mindig tömeges pártolása mellett. A­ társulat innen Ó-Becsére megy. — Nagybecskereken Balla Kálmán kitűnő társulatának, mint levelezőnk írja,, sikerült úgy meghódítani, a­ közönséget, hogy m­­ majdnem nap-nap mellett zsúfolva van a színház. "

Next