Budapesti Hírlap, 1903. december (23. évfolyam, 330-359. szám)

1903-12-27 / 355. szám

1903. december 27. BUDAPESTI HÍRLAP. (355. sz.) — (A bukovinai csáng­ók.) A bukovinai Is­­tensegits községből írják nekünk: Andrásfalván, Jó­­zseffalván és Istensegitsben az ott élő csángó ma­gyarok fölsegitésére a magyar kormány pártfogásá­val önsegítő takarékpénztár alakult. A községekben a papok és különösen a tanítók buzgólkodnak, hogy a takarékpénztár, a­mely szövetkezeti alapon létesült, igazán a nép javára működjék. A földmivelési mi­niszter valamennyi csángó faluban az E. M. K. E. közvetítésével népkönyvtárt alapított. A Szent István­ Társulat szintén több könyvet küldött az istensegitsi iskola részére.­­ (Képviselőház és egyetem.) Megírtuk, hogy a tudományegyetem tanácsa a minap tartott ülé­sében állást foglalt a képviselőházban az egyetemi tanárok ellen elhangzott vádakkal szemben. Az egye­temi tanács nyilatkozatában külön is visszautasította Olay Lajos országos képviselőnek azt a kijelentését, hogy „meg is érdemlik a közmegvetést.“ E miatt most Olay Lajos nyilatkozatot tesz közzé, a­melyben fog­lalkozik a tanács határozatával. Kijelenti, hogy a képviselőházban csak az egyetem néhány tanárjáról volt szó, a­kik a vizsgálatot tevő fiatalságnak 60— 70—70 százalékát megbuktatják. Ezekről nyilatkozzék a tanács, hogy igaz-e vagy sem. Kifogásolja, hogy a tanács bírálatot gyakorol a képviselőház elnökére. Az egyetemi tanároknak módjukban van, sőt kötelessé­gük, hogy a nyílt vádak ellen tökéletesen kielégítő s a konkrét tényekre kiterjeszkedő fölvilágosítással szol­gáljanak. Akkor majd a képviselőház is igazságot szol­gáltat nekik. _ —­fTanárok gyűlése.) A tanítóképző-intézeti tanárok egyesületének választmánya karácsonyi ülé­sében Kovács János elnöklésével foglalkozott a pre­­perandiai tanárképzés módosításával. Nagy László előadónak terve szerint a hazai tanítóképzés nemzeti irányú fejlesztése és színvonalának emelése céljából szükséges a tanárképzésnek és képesítésnek törvény­nyel való országos rendezése. A képesítést tanár­­vizsgáló-bizottság teljesítené, mely egyetemi taná­rokból állana. A közoktatási kormánynak preparan­­diai tanárképzőt kellene állítania, egyelőre csak Bu­dapesten. Ebbe a tanárképzőbe föl kellene venni elemi iskolai tanítókat is, a­kik az egyetem bölcsé­szeti fakultására mint rendkívüli hallgatók iratkozná­nak be, és az egyetemi előadásokat meghatározott terv szerint nyolc félévig hallgatnák. A polgári is­kolai oklevelet nyert hallgatók csak négy félévig tar­toznak hallgatni az egyetemi előadásokat. A tanár­képző tagjai számára a gyakorlóiskolául kijelölt ta­nító- és tanítónőképzőben a kormány internátust ren­dez be, a­hol a jelöltek a nevelésben és az admi­nisztratív munkában nyernek gyakorlatot. Hozzászó­­lottak a tervhez Kovács János elnök, Radó Vilmos, György Aladár és Sztankó Béla. A választmány úgy határozott, hogy a tervet közzéteszi és legközelebbi ülésén tárgyalja részletesen.­­ ("Mesterséges arany.) Néhány héttel ezelőtt egy hírneves angol kémikus kutatásai közben fölfe­dezte, hogy a rádium külső hatás nélkül más elemmé, héliummá változik át. Ez a szenzációs fölfedezés al­kalmas arra, hogy az elemekről elfogadott tudományos meg­győződést fölforgassa, mert ha a rádium átalakul­hat héliummá, akkor nem lehetetlen, hogy más elem­nek is megvan az a sajátsága. Most egy bécsi újság egy hasonló, szinte hihetetlen fölfedezésről ad hírt, a­mely, ha igaznak bizonyul, a középkori alkimisták tö­rekvésének, álmának megvalósulását jelenti. E szerint ugyanis a bécsi Berauer-féle fotokémikai gyárban kísérletezés közben véletlenül arra az eredményre ju­tottak, hogy az ezüstnitrát, ha bizonyos savakkal és kémiai anyagokkal kezelik, aranynyá és platinává változik át. Hogy az ezüstnitrát aranytartalma meg­lehetősen jelentékeny, abból is kitűnik, hogy a fénylő elemet puszta szemmel is látni lehet. Hivatalosan megalapították, hogy csakugyan aranyat és platinát választottak ki a savak a nitrátból. Megállapították azt is, hogy arról szó sem lehet, hogy az ezüstbe arany­port kevertek. Közöljük a bécsi lap jelentését, termé­szetesen csak fönntartással, míg hivatalos adatok ér­keznek a bécsi gyárban folytatott kísérletekről . (Polgári iskolai tanárok a miniszternél.) Az országos polgári iskola-egyesület igazgatósága de­cember 28-án ülést tart, a­mely a Uralommal számos vidéki tanár lesz Budapesten. Doncky Lukács, az egyesület alelnöke elhatározta, hogy a vidékről jövő tanárok köréből küldöttséget vezet Tisza István gróf miniszterelnök, Berzeviczy Albert kultuszminiszter és Lukács László pénzügyminiszter elé a polgári iskolai tanárok fizetésének rendezése ügyében.­­ (A pétervári orosz nagykövet.) Rómából táviratozzék. Xiruszov herceg orosz nagykövet ideérke­zett és rövidesen bemutatja megbízó levelét, hogy résztvehessen az udvari újévi fogadáson.­­ (Hangverseny.) Január 21-én a Royal­­disztermében felerészben a magyar gazdasszonyok árvái és felerészben a Veres Pálné-szoboralap ja­vára nagyszabású hangversenyt rendeznek elsőrendű művészek és műkedvelők közreműködésével. A hang­verseny iránt nagy az érdeklődés.­­ (Magyar név.) Harsányi testvérek, a New­­york-kávéház tulajdonosai hazafias dologra vállal­koztak: elhatározták, hogy a magait költségén meg­­magyarosítják pincéreik és alkalmazottaik közül azok­nak a nevét, a­kiknek idegen hangzású nevük van. Mintegy huszon kapnak magyar nevet.­­ (Zanardelli meghalt.) Az olasz ál­lamférfiak egyik legkiválóbbika, Zanardelli Jó­zsef ma este hét órakor mademói villájában hetvennégy éves korában meghalt. Politikai pá­lyafutása sikereknek gazdag sorozata. Hazáját, mint különböző kormányzati ágak vezetője, nem egy nagyfontosságú reformmal ajándékozta meg és minden munkájában igazi szabadelvűs­g ve­zette. Méltóságot és hivatalt ott hagyott, ha sza­badelvű gondolkodásával ellenkező újítások meg­valósítására kérték segítségét. Legjobban kitűnt ez, a­mikor lemondott a kamara elnökségéről, mert a kormány rendkívüli eszközökkel és rende­letekkel készült kormányozni és a­mikor határo­zottan elítélte a sajtó- és egyesületi szabadságot korlátozó királyi rendeletet. Volt kamaraelnök, a közmunkák minisztere, belügyminiszter, igaz­ságügyminiszter és legutóbb miniszterelnök. Csak nem régen, a cár római látogatásának elmaradása miatt, mert őt támadták és okolták ezért, adta be lemondását, hogy helyet készítsen Giolittinek. Mint Rómából jelentik, holnap miniszteri tanács­kozás lesz, a­mely a temetés dolgában fog intéz­kedni. Zanardelli Bresciában született 1829-ben. Jogot végzett, részt vett az 1848—49. évi fölkelésben az osztrákok ellen. A fölkelés elnyomása után elmene­kült. Két év múlva kegyelmet kapván, Bresciában tanítással foglalkozott. Lombardia és Itália egyesítése után állandóan tagja volt a parlamentnek. 1860-ban részt vett Garibaldi szicíliai hadjáratában. 1876—77 a közmunkák minisztere, 1878—81 belügyminiszter volt, a­mikor is megteremtette a választási reformot. 1883-ban és később 1887-től kezdve igazságügyminisz­ter volt. A kamara 1892-ben elnökévé válasz­totta, a­mely tisztségről 1894-ben lemondott. Há­rom év múlva a Rudini-kabinetben ismét igazság­ügyminiszter lett, de már a következő évben megvált az igazságügyi tárcától és újra a képviselőház elnöke lett, de a­mikor neszét vette, hogy Pelloux miniszter­­elnök rendkívüli eszközökkel és rendeletekkel készül kormányozni, beadta lemondását. Határozottan el­ítélte és jogtalannak nyilvánította azt a királyi ren­deletet, a­mely a sajtó- és egyesületi szabadságot kor­látozta. Körülbelül három éve, hogy őt bízta meg a király kabinetalakítással. A Zanardelli-kabinet két hó­nappal ezelőtt adta be lemondását, főképpen ama tá­madások következtében, a­melyek a cár látogatásának elmaradása miatt érték. A mióta nyugalomba vonult, egyre betegeskedett, mig végre ma este megváltotta a halál szenvedésétől. Testvérei és barátjai állották kö­rül ágyát, a mikor lelke elröpült.­­ (Államvasuti főtisztviselők előlépte­tése.) A magyar királyi államvasuti főtisztviselők közül 1903. évi október elsejétől számítva a követ­­­kezőket léptették elő, illetőleg nevezték ki: Előlépett: az I. rangfokozat 2-ik osztályából ugyanazon rangfokozat 1-fő osztályába: Maurer Vil­mos királyi tanácsos, főfelügyelő, Gulácsy Béla fő­felügyelő, igazgató-helyettes, Lingauer Jenő miniszteri osztálytanácsos, főfelügyelő, igazgató-helyettes, Ko­­tányi Zsigmond főfelügyelő, igazgató-helyettes. Az I. rangfokozat 3-ik osztályából ugyanazon rangfokozat 2-ik osztályába: Decker Aladár főfelügyelő, Hadzsi Emil főfelügyelő, Bachmayer József főfelügyelő, Pulszky Garibaldi főfelügyelő, üzletvezető-helyettes. Kineveztetett: a II. rangfokozat 1-ső osztályá­ból az I. rangfokozat 3-ik osztályába főfelügyelővé: Éricz Ernő felügyelő, Lendvai Márk felügyelő, Dózsa Zsigmond felügyelő, Mezey Lajos dr. felügyelő, Ga­ras Albert felügyelő, Fetter Géza felügyelő. Előlépett: a II. rangfokozat 2-ik osztályából ugyanazon rangfokozat 1-ső osztályába: Szmazsenka Ernő felügyelő, Szontagh Titusz felügyelő, Megele Gyula felügyelő, Markosi Béla felügyelő, Hauser Jenő felügyelő, Szikla Géza felügyelő, blackói Kusse­­nsrich Tivadar felügyelő, üzletvezető-helyettes, Hauser Árpád felügyelő. A II. rangfokozat 3-ik osztályából ugyanazon rangfokozat 2-ik osztályába: Basa Gábor felügyelő, Margetsch Károly felügyelő, Kovács Ferenc felügyelő, Mihók József felügyelő, Serényi Lajos felügyelő, Klenkhart István felügyelő, Sviderszky Jó­zsef felügyelő, Weinhardt Manó felügyelő, Giestl Vencel felügyelő, Bene György felügyelő, Tárnoky Mór felügyelő, Breuer Ottó felügyelő, Weber Antal felügyelő, Schneider Albert felügyelő. Kineveztetett: a III. rangfokozat 1-ső osztályából a I. rangfokozat 3-ik osztályába felügyelővé: Moli­­torisz Gusztáv főmérnök, Schindler Károly főmér­nök, Kovács János főmérnök, Frankenstein Vilmos főellenőr, Posta Sándor főmérnök, Haszmann János főmérnök, Nuber Károly főmérnök, Lakits Ferenc dr. főellenőr, Szigeti Bertalan főellenőr, krabovai Hrabovszky Lajos főellenőr, Fűrész Sándor főmér­nök, Csacskó Endre főellenőr, mándi Mándy Berta­lan főellenőr, Mátray Elemér főellenőr, Széchy Ká­roly főmérnök, Bajza Lajos főmérnök, Rankovszky Adolf főellenőr, Bergmann Ernő főmérnök, Moravek Lipót főmérnök, Becz Kornél főmérnök, Schindler Ferenc főellenőr. Előlépett: a III. rangfokozat 2-ik osztályából ugyanazon rangfokozat 1-fő osztályába: Paulay An­tal főellenőr, Sándor Simon főellenőr, Ledniczky Pé­ter főmérnök, Kremer Kajetán főmérnök, Zabka Fe­renc főellenőr, Zipser Lajos főellenőr, Schilling Kálmán főellenőr, Witzenrath Vilmos főellenőr, Eder Ernő főellenőr, Seidl Rezső főellenőr, Rőbert J­ózsef főellenőr, Gosztonyi Mór főellenőr, Legányi Károly főmérnök, Thein Márk főmérnök, Petz Jenő főmér­nök, Vitits László főmérnök, Varga György főmér­nök, Balli István főellenőr, Styller Emil főellenőr, Tóth Pál főmérnök, Dukesz Zsigmond főellenőr, Fol­­varezny József főellenőr, Tőkei Frigyes főellenőr, Fónagy Samu főmérnök, Pósch Gyula főellenőr, Folly Imre főmérnök, Bartha Lajos főmérnök, Shvoy Kálmán főellenőr, Leicht János főmérnök,­­ Krom­­pecher János főm­énök, Porzsolt Dénes főellenőr, Braun Ferenc főmérnök, Rónay Emil főellenőr, Stricker Sándor főmérnök, Molnár Mór főellenőr, Alexy Hugó főmérnök, bodói Markos György­ főmér­nök, Gönczy Béla főmérnök, Kun Bertalan főellenőr. A III. rangfokozat 3-ik osztályából ugyanazon a rang­­fokozat 2-ik osztályába: csáfordi Bottyándy Ivároly főellenőr, Steinberger Bódog főellenőr, Graf Oszkár főellenőr, Failenbüchl Károly főmérnök, Száraz László főellenőr, Tokody Géza főellenőr, Haas Ármin főellenőr, Nagy István főellenőr, Dinelli János fő­­ellenőr, Krimszky Géza főellenőr, Toldi Vilmos fő­mérnök, Naeter Ernő főmérnök, Ruzicska Károly főellenőr, Rerchard Alajos főellenőr, Nagy Gyula fő­­ellenőr, márkusfalvi Orbán Károly­­ főmérnök, Gosz­tonyi József főellenőr, Csákváry Lajos főellenőr, Mi­­halovits Gábor főellenőr, Bogyós Ottó főellenőr, Se­rényi Sándor Samu főmérnök, Lazsánszky József fő­mérnök, Feichtinger János főellenőr, Nemes János főellenőr, Gyárfás Dezső főmérnök, Hatsik Ignác főmérnök, Burger Izsó főmérnök, Biedler Jenő főmér­nök, Nagy Ödön főellenőr, Oberrecht Ödön főellenőr, Lenautka Lajos főellenőr, Aradi Kálmán főmérnök, Mészey Géza főellenőr, Werbi­ Alajos főmérnök, Rónay Lajos főellenőr, Lowheser Mihály főellenőr, Rózsahegyi László főellenőr, Piliczár Lajos főellenőr, Weiner Antal főellenőr, Toegel Róbert főellenőr, Neiser Ernő­ főellenőr, Böhm József főellenőr, Koma­­rek József főellenőr, Zehetner Frigyes főellenőr, Haj­­dussek Antal főellenőr, Markovits Ágoston főellenőr, Saenger Gyula főmérnök, Enyetér Károly főellenőr, Rév József főellenőr, Nádai Lajos főmérnök, Molnár István főellenőr, Papp Imre főmérnök, Petrik Lajos főmérnök, Bazsó Pál főellenőr, Nessl Ed© főmérnök, Mozgay Károly főmérnök, Ferenczy Albert főellenőr, Beniczky Pál főmérnök, Manojlovics Győző főellenőr. Kineveztetett: a IV. rangfokozat 1-fő osztályá­ból a III. rangfokozat 3-ik osztályába: Künzl­ Ká­roly ellenőr, Herusch Károly ellenőr, Wulics Károly ellenőr, Egger József ellenőr, Sieber Aladár ellenőr, Stempl Pál ellenőr, T­angel Géza ellenőr, Ligeti Fe­renc ellenőr, Hertzog Oszkár ellenőr, Klimó Ágoston ellenőr, Bozóky Bonaventura ellenőr, főellenőrré, Koób Kálmán mérnök,Tóth János mérnök főmérnökké, Pfeiffer Manó ellenőr, Aranyossy László ellenőr fő­­ellenőrré, Herczeg Sándor mérnök, Raizner Sándor mérnök főmérnökké, Broker Rikárd ellenőr, Wirtha Mi­hály ellenőr, Rezsek György ellenőr, Reisenhoffer Vince ellenőr, Hendel Lajos ellenőr, Benkő Adolf ellenőr, Schirger Jakab ellenőr, Modes János ellenőr, Kistóffy Gyula ellenőr, Lillek István ellenőr, Lesska Károly ellenőr, Baló László ellenőr, Bottlik István ellenőr, Wallner Godefréd ellenőr, scharbergi Bedeus Károly ellenőr, Hoffmann Béla ellenőr főellenőrré, bükfalvi Páljános Károly segédtitkár, Thomayr István segéd­­titkár titkárrá, Esser Károly mérnök főmérnökké, Schmidt Gyula ellenőr főellenőrré, Hirschmann Nán­dor mérnök, Grelmneth Ede mérnök, Dengl Alajos mér­nök, Verő Zsigmond mérnök főmérnökké, Hermann­ Mór ellenőr, Ploskál János ellenőr főellenőrré, bony­hádi Kliegl József mérnök, Rákosi Sándor mérnök, Márton Gyula mérnök főmérnökké, Sátori Jakab ellenőr főellenőrré, Perkits Dusán mérnök, Lant Adolf mérnök főmérnökké, Susnek Oszkár ellenőr fő­ellenőrré, Lasz Lázár mérnök, Kramer Frigyes mér­nök főmérnökké, Góczi Izidor ellenőr főellenőrré, Skalka János mérnök, Horváth Márton mérnök fő­mérnökké, Nyitrai Aurél ellenőr, Balázs Miksa ellenőr, Jánosy Imre ellenőr, Petrovics Kálmán ellenőr fő­ellenőrré, Góth Lajos mérnök, Beer Simon Alfréd mérnök, Mettelka Frigyes mérnök, Spiegelh­alter La­jos mérnök, Salczberger Zsigmond mérnök, Wonnesch Miksa mérnök, Hankó Gyula László mérnök főmér­nökké, Kristek Ede ellenőr, Fiala Mátyás ellenőr, Kavetzky Ottó ellenőr főellenőrré, Homonnay Bálint segédtitkár titkárrá, Markovits István mérnök, Mel­linger Vilmos mérnök, Egyenessy István mérnök fő­mérnökké. •— (Nemes Bálint gróf halála.) Hidvégről jelentik, hogy ott e hónap 24-én temették el nagy rész­véttel a fiatal Nemes Bálint grófot, a­ki Londonban a maga kezével vetett véget életének. Most már tudják, 5

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék