Budapesti Hírlap, 1903. december (23. évfolyam, 330-359. szám)
1903-12-27 / 355. szám
8 OTILTTÉR.*) | KKUlSHnitz por] ffölülmulhatatlan háziszer mindama gyomorbajoknál, melyekből a rossz emésztés es székrekedés szokott keletkezni. A gyógyszertárakban Moll készítménye kérendő, eredeti g__________________dobozok 2. koronáért. _____________ a vézna és beteges gyermekek legjobb erősítő itala. Súlyuk hamar megnő, arcuk piros-pozsgás lesz tőle. ámagyobb vidéki gépgyár és vasöntöde műszakilag képzett gyárvezetőt (műhelyvezetőt) keres előnyös feltételek mellett. Csakis általános gyakorlati tapasztalattal bíró urak ajánlkozzanak „W. C. 3000“ cím alatt Goldberger A. V. hirdetési irodájában Budapest, Váci utca 20. szám. JLjecsjofcssci pezselő „DIADAL-SECHE“.f“ gyárából, Promontor,177522 Br. Szegő Kálmán szanatóriuma és vizgyógyintézete mekek számára. ABBÁZIÁBAN, közvetlen a tengerparton, saját szabadfürdővel. Családoknak, a tanuló ifjúságnak és gyermekeknek legalkalmasabb nyári üdülőhelye. Gyermekek 6 éven felül kíséret nélkül is fölvétetnek. 76718 LITTRE „CoSIMO“ pezsgő. Külön töltés. Budapesti főraktár, IV., Szép u. 3. csász. és kir. udvari illatszertár. Karácsonyi fényes és dús tartalmú illatszerek angol, francia remek szép kazettákban és teknős elefántcsontfésű garnitur-kazettákban, körömtoiletek (Elankure), gyönyörű tükrök toilethez. : Müller J. L.-féle 1----Pericorlo l/info+toe 11 lkes ibolyaillatszer fölülmúl Di ISG Ut, ViUlClU/Ö minden bel. és külföldi illatot. Ára: 8 frt, 4.50 frt, 4 frt, 2.50 frt, 2 frt, 1.50 frt 7260* Kapható: &toronabercei|«Dtca 23* W Figyeljünk ilyELE? PEZSGŐ 77091 valódiságára. Óvakodjunk az utánzatoktól. a „Vasárnapi Újság“ a legnagyobb terjedelmű és legrégibb magyar szépirodalmi és ismeretterjesztő képeslap, mely a jövő évvel 51-ik évfolyamába lép, évenkint több mint 130 iven, több mint ezer képpel s rendkívüli mellékletekkel, legjelesebb íróink és művészeink közreműködésével jelen meg. Kitűnő írónk, Mikszáth Kálmán, mint főmunkatárs, új szépirodalmi műveit kissárósan a „Vasárnapi Újság“-ba írja. A „Vasárnapi Újság11 régi és újonnan belépő előfizetőinek rendkívül díszes kiállítású, hat nagy ívre terjedő ilumen albumot ad ingyen. E szín- és aranynyomatn borítékkal ellátóik diszalbum művészi kivitelű három színes széplisellákleten s a szövegbe nyomtatott nagyszámú eredeti illusztráción kívül legjelesebb íróinktól közöl elbeszéléseket, költeményeket s történeti cikkeket. Ez ünnepi album fele része a Rákóczi-kép emlékének van szentelve, melyről kiváló becsű cikkeket s nagyrészten kiadatlan, eredeti képeket közöl. Ez ünnepi album összesen 31 eredeti képet tartalmaz; haiti ára 3 korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Ujs ■■gu kiadóhivatalánan. A „Vasárnapi Újság 11 előfizetési ára negyedévre 4 korona, félévre S korona. Az előfizetések a ,,Vasárnapi Újság 1* kiadóhivatalába, Budapest, IV., Egyetemutca 4. szám, küldendők: 77513 *) E rovatban foglaltakért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. Csúzt (reumát) és isosswent t «frywtjryfi« GODINA R. és G. gyógyszerészek TÜZEST (San. Giacomo) 770» GODINA-LIKŐRJE. A .A Egy üveg ára 2 korona. Eregyencelőtelénel TRIEST-bő legalább három iivet átveendő 7 kor. 20 fill. összeg előzetes beküldése eben v. utánvéttel. Főraktár Budapest és egész Magyarország részére Török József gyógyszertára VI., Király 9S* utca 12. Téli fürdőkuca a Szt.-síkácéfürdőben. ... Természetes forró-melegek,netts források. Iszap- víz: fürdők, iszapborogatások, mindennemű thermális fürdők, hidrotherapia, masszázs. Olcsó és gondos ellátás. Csúz, köszvény, ideg- és bőrbajok és a téli fürdőkura felől kimerítő prospektust küld ingyen a Szt.-Lukácsfürdő igazgatósága Budapest—Buda, ELBECK & Co. ■*Reimsi pezsgőborgyár főlerakata — 75337 Brázay Kálmánnál, fűszer- és csemegekeresk. Budapest, Huzeom-Körút 23-Vásároljon fekete selymet! Szolid minőségiért jótállás. Kérjen mintát selyemszöveteinkből, méterje 1 korona 15 fillértől 18 koronáig. Különlegesség: legalább selyemszövetek, menyasszonyi, estélyi- és utcai torlettekre, szies s fehér. Magyarországba közvetlenül magánosoknak adunk el és a kiválasztott selyemszöveteket vám- és bérmentesen szállítjuk házhoz. Schweizer & Co., Luzern (Svájc) selyemszövet-kivitel, 73398 Teljesen pótolják a francia copacot PREGLEVSCH ISTVÁN utódai hírneves promontori cognac-gyár (alapítva 1822.) mindenütt kapható gyártmányai. Központi iroda és gyártelep Budafok. KÖZGAZDASÁG. Gazdaságunk fejlődése. Irta: Serényi László. Abban a nagy küzdelemben, melyet a nemzetek gazdaságuk fejlődése és megvédése érdekében folytatnak, mindinkább homloktérbe nyomul a mezőgazdaság érdeke, mint az egész közgazdasági életnek alapja. Innen indul ki, ezen emelkedik föl az egész közgazdaság hatalmas épülete. A mezőgazdaságból fejlődik az ipar, a kereskedelem. A fejlődés tana, melyet Darwin a bizonyító tények halmazával és a minap elhunyt Herbert Spencer a megdönthetetlen logika erejével rendszerbe foglalt, épp úgy szól a közgazdaságnak, mint minden más tudománynak. Ahogy nincsen ugrás a természetben, úgy nincsen ugrás más téren, a közgazdaság terén sem. Ebből azonban koránt sem az következik, hogy a mezőgazdaság minden, ez nem jelenti asztokraták tanának merev alkalmazását, hanem csak azt, hogy minden fejlődés csak akkor helyes és áldásos, ha helyes alapból indul és a fejlődés folyamán megvédi ezt az alapot. Íme Svájcban, mely természeti viszonyainál jova már századok óta erős iparállammá küzdötte föl magát, amely még folyton fejleszti és hatalmassá teszi iparát, még mindig a lakosságnak több mint egyharmad része foglalkozik mezőgazdasággal. Magában az észak-amerikai Unióban, melynek ipari versenyétől már megijedt a vén Európa, még mindig a mezőgazdaság óriás gazdagságának külforrása. Franciaországban, Németországban, még Ausztriában is az újabb időben ismét nagyobb mértékben foglalkoznak a mezőgazdaság fejlesztésével, érdekeinek megvédésével. Nem az agrárizmust értem ez alatt, mint politikai jelszót, amely mint ilyen nem egyéb, mint küzdelem a politikai hatalomért, amelyért különféle táborban, különféle jelszó mellett küzdenek mások is. Ez nézetem szerint inkább kárára van a mezőgazdasági érdekeknek, mint hasznára, mert az ilyen küzdelemben rendesen eltévesztik a célt, mivel elhagyják a helyes alapot. A jó mezőgazdasági politikának célja nem lehet más, mint a meglevő természeti kincseknek minél jobb és okosabb kihasználása, érdekeinek megvédése és előkészítése a továbbfejlesztésnek, amit manapság a mezőgazdaság indusztrializálásának neveznek. Magyarországon ma még a lakosságnak 75-14 százaléka, sőt Horvátország hozzászámításával 76-41 százaléka foglalkozik mezőgazdasággal. Ez nem azt jelenti, hogy ahol annyi ember foglalkozik a mezőgazdasággal, ott az bizonyosan virágzik, hanem jelenti azt, hogy a gazdaság elmaradott és még csak nagyon keveset fejlődött, mert ime a lakosságnak nem is negyedrésze az, mely iparral, kereskedelemmel foglalkozik, mert ahhoz a töredékhez számítandók még a hivatalnokok, orvosok, ügyvédek, bírák stb. Ahol tehát az őstermeléssel foglalkozók oly óriás száma mellett csak oly kevesen állanak az ipar és kereskedelem szolgálatában, ott a gazdaság nagy fejlődéséről komolyan szólni nem lehet. Ez a tény ellenmondani látszik a fejlődés tanának, megdönthetetlen törvényeinek, mert különösnek tetszik, hogy egy nép, mely több mint ezer éve államot alkotott, korábban teremtett kultúrát, igazságszolgáltatást, mint mai a kultúra és gazdaság előkelő fokán álló nyugati szomszédai, éppen a közgazdaság terén messze elmaradt ezek mögött. Erre csak azt felelhetem, hogy a fejlődés törvénye mindazáltal örök igazság, mert a fejlődést erőszakkal, mesterségesen meg lehet akasztani rövidebb-hosszabb időre, de azért az mégis keresztül töri a gátat és végre is érvényre jut. Sajátságos politikai szervezeténél fogva az első századokban Magyarországon nem fejlődhetett úgy a gazdaság, mint más viszonyok között fejlődhetett volna. Mégis mit látunk? Azt, hogy a fejlődés már akkor megindult, mert meg kellett indulnia. A mezőgazdaság kezdetleges volt ugyan, de a szükség megteremtette az ipart és a kereskedelmet, sőt az Árpádház kihalta után az Anjou királyok és Hunyadi Mátyás korában virágzott is. Ezután azonban gyors hanyatlásnak indult minden. A magyar nemzet a törökkel való százados harcában szüntelen sebből vérezve egyik karjával védte a török elen a haza földjét, a másikkal pedig Bécs ellen alkotmányát, szabadságát. És fegyverzörgés között nemcsak a múzsák hallgatnak, hanem az ekevas, az üllő meg a pöröly, a rokka meg a szövőszék is. Egyedül a Királyhágón túl volt még akkor ipar és kereskedelem. Ifikor aztán elmúlt a török veszedelem, Bécs, mely soha sem szűnt meg Magyarország alkotmánya és szabadsága ellen tömni, a fegyvernél is veszedelmesebb módon iparkodott rabigába hajtani a magyart, szegénynyé akarta tenni, mert tudta, hogy aki szegény, az gyönge is. Nemcsak, hogy segítséget nem nyújtott, de egyenesen megakadályozta a százados háborúk okozta romok eltakarítását, nehogy új élet, gazdasági élet sarjadzon helyükön, hanem minden úton-módon fejlesztette, fölvirágoztatta a maga népeinek mezőgazdaságát, iparát és kereskedelmét, hogy annak segedelmével kiszipolyozhassa Magyarországot. És ezt megcsinálta azzal, hogy vámvonalat állított Magyarország és Ausztria közé. Ezen a vámsorompón bátran hozhatta be az osztrák iparcikkeit, míg a mi terményeinkre nagy vámot vetett. Természetes, hogy ily körülmények között a mi búzánknak nem volt ára, míg az osztrák iparcikkeket drágán megfizettük. Az akkori közlekedés mellett terményeinket nem vihettük másfelé, az iparcikkeket sem hozhattuk máshonnan. Hogy kereskedelmi mérlegünk milyen lehetett akkor, az elképzelhető és valóban joggal mondhatta a költő: Isten csodája, hogy még áll hazánk. A magyar fajban lakozó csodálatos őserő, a páratlan intelligencia és szívósság azonban legyűrte ezt a veszedelmet is és amióta Deák Ferenc 1867-ben visszaszerezte az alkotmányt és a szabadságot, megindult a munkálkodás a gazdasági téren is, hogy egyengesse a fejlődés útját. És ha ma még mindig ott vagyunk, hogy Magyarország jóformán tisztán agrárállam, ez nem azt jelenti, hogy semmit sem fejlődtünk, hanem csak azt, hogy nekünk előbb pótolni BUDAPESTI HÍRLAP. (355. sz.) 1903. december 27.