Budapesti Hírlap, 1903. december (23. évfolyam, 330-359. szám)

1903-12-27 / 355. szám

4 ezer emberre tehető. Ebbe nincsen beleszámítva a Mandzsúriában elhelyezett 5000 orosz katona, a­ki­ket a vasútvonalak építésére rendelt oda a szent­pétervári kormány. A gyalogság jókarban lévő háromvonalas is­métlő­puskákkal van ellátva. A tüzérség felfegyver­­zése azonban jóval gyengébb. Az orosz birodalom európai részében az 1901-ik évi júliusi császári ukáz értelmében már megkezdték a tüzérségnek 7­­63 cen­timéter űrméretű gyorstüzelő-ágyúkkal való felfegy­­verzését, az ázsiai tüzérség azonban még mindig az 1877-iki mintájú 8­7 centiméter űrméretű megerő­sített, öntött vaságyukkal, 6-35 centiméteres hegyi­­ágyúval és 15-24 centiméteres tábori­ mozsárral van­nak ellátva. Az Amur vidéki hadtest — tehát a Mandzsúriához legközelebb állomásozó csapatok­­— még golyó­szóróval is föl vannak fegyverezve. Ha előbb-utóbb Oroszország és Japán között háborúra kerülne a sor, úgy Oroszország első­sorban — különösen a háború első felében — ázsiai had­erejére volna utalva. Európai haderejének még cse­kély részét is csak­ csigalassúsággal tudná a na­gyobb, részint egyvágányú szibériai vasúton a sok ezer kilométernyire fekvő harctérre szállítani. Japán hadereje tizenkét gyalog- és egy testőr­­hadosztályra van beosztva. Egy hadosztály két gyalog­dandárból (egy dandár 2 gyalogezred) egy lovas­ezredből, egy tábori tüzérezredből, egy hadmérnök­­zászlóaljból és egy vonatzászlóaljból áll. A hadsereg békelétszáma 640.701 ember. A gyalogság hat és fél milliméteres űrméretű 30. Neijijahi ismétlő­puskával, a lovasság ugyanolyan karabélylyal és karddal, a test­őrök pedig azonkívül még pikával vannak fölfe­gyve­­rezve. A tüzérség 7­5 centiméter űrméretű acél-gyors­­tüzelő-ággyal van ellátva. A hadilétszám a békelét­számnak körülbelül a másfélszeresét teszi ki. Japán hadseregét hajókon volna kénytelen a szibériai, illetve a koreai partokra szállítani, a­miben az orosz kelet-ázsiai flotta természetesen meggátolni igyekeznek, úgy hogy az első és az egész hadműve­letre döntő befolyást gyakorló összeütközés a tengeren menne végbe. A hajóhad fejlesztésére mind a két állam­ sokat­­áldozott. Japán évenként 37—38 millió yent, azaz kö­rülbelül százkilencven millió koronát költ a haditen­gerészetére. A japán-kínai háború után pedig egy­szerre 200 millió yent, azaz több mint ezer millió ko­­­ronát szavaztak meg hajóépítésre. Angliát kivéve egy állam sem szaporította hajóhadát oly mértékben, mint Japán. Németországban néhány­ év előtt IX. Vil­mos flotta­tervét, a­melynek költségei a 200 millió márkát, tehát 240 millió koronát sem haladták meg, a birodalmi gyűlés leszavazta. Japán flottáját 1905-ig építi ki. Hajóinak nagy része azonban már készen áll. Hadműveleti flottája jelenleg a következő hajókból áll: Hat I. osztályú csatahajó, Joshima (épült 1890- ban), Euji (1896), Shikishima (1898), Asahi­ (1899), Hatsuk, Mikasa (1900), összesen 83.774 tonna, 87.188 lóerejű gépekkel, 276 ágyúval, 3372 emberrel. Azon­kívül két másodosztályú csatahajó: Csin-Yen (épült 1886-ban), Toso (1898), összesen 10.712 tonna, 9650 lóerő, 38 ágyú, 689 ember. Hat elsőosztályú cirkáló, a­melyek közül a legrégibbek: Asana és Tokiva 1898- ban épültek, 9 másodosztályú cirkáló (a legrégibb 1885-ből), 5 harmadosztályú cirkáló (legrégibb 1890- ből) 1 szállítóhajó, 10 régi partvédőhajó (épülteii 1871—1888-ig), 2 elsőosztályú és 14 másodosztályú ágyunaszád, 4 jelzőhajó, 15 torpedó-vadász, a­melyek­­1898—1903-ig­­épültek. Összesen 252.118 Tonna, 508.399 lóere­jű gépek, 1188 ágyú, 164 torpedólökő­cső, 16.046 ember. Azonkívül 7 első-, 24 másod- és 23 harmadosztályú ágyúnaszád. Oroszország bár évenként körülbelül 250 millió koronát költ hajóhadára, alig tudott egyenértékű tengerig haderőt a kelet-ázsiai vizekre küldeni, mert hadihajói sok ezer kilométernyire az európai tengere­ken kötve vannak. Oroszország szibériai flottája mindössze egy 1878-ban épült másodosztályú cirkáló­ból, 5 síktengeri torpedó-naszádból, 2 torpedó-cirká­lóból, 18 torpedó-naszádból, 22 első osztályú, 8 másod­osztályú torpedó-naszádból, 1 jégtörő hajóból és 5 szál­­lítóhajóból áll. A 62 hajó összesen 20.596 tonna nagy­ságú, 117.628 lóerejű gépekkel, 236 ágyúval és 27 tor­pedó lökőcsővel. A­mint azonban néhány hónap előtt a Japánnal való viszony kiélesedett, az európai hajórajok­ból több orosz hajót dirigáltak a kelet-ázsiai vizekre, úgy hogy jelenleg Port-Artur és Vladivosztok között még a kö­vetkező orosz hadihajók horgonyoznak: hat első osz­tályú csatahajó (a Pereszvjet­, Poltava, Petropav­­lovszk, Szevasztopol, Podjeve és Betviszan), kilenc első osztályú cirkáló (a Bosszija, Gromboj, Kjurik, Nah­imov, Varjasz, Pallada, Diana, Aszkold és a Rogatyi), egy másodosztályú cirkálóhajó, öt torpedó vadász, hét ágyúnaszád és két szállító hajó. E hajóhad minden esetre fölveheti a harcot a japáni flottával és legalább egyelőre megakadályoz­hatja a japáni csapatoknak partraszállását. A végered­ményt előre sejteni sem lehet, mert minden attól függ, hogy miként rendezkedett be Oroszország kelet-ázsiai kikötőiben és miképpen vetette meg Szibériában és Mandzsúriában hadműveleti alapját. BUDAPESTI HÍRLAP. (355. sz.) 1903. december 27. Budapesti Hírlap. 1904 január 1-ével új előfizetést nyitunk lapunkra. Előfizetési ára a magyar korona országaiba, Ausztriába és a megszállott tartományokba. Egy hónapra . . . . 2 kor. 40 fill. Negyedévre ..... 7 „ — „ Félévre ...... 14 „ — „ Egész évre ..... 28 „ — „ Franciaország, Belgium, Svájc, Spanyol­­ország, Olaszország, Dánia, Skandinávia és a Balkán-államok területére: egy hónapra . . . 5 frank ( 5 korona) negyedévre. .... 15 „ (15 _ „ ) A német birodalom államainak területére: egy hónapra . . 3 márka ( 3 kor. 60 áli.) negyedévre ... 9 „ (10 » 80 „,)­­Angliába és az angol gyarmatokba: egy hónapra . . 4.— silling ( 5 korona) negyedévre . . . 12.— „ (15 „ ) Oroszországba: egy hónapra . . . 2.— rubel ( 5 korona) negyedévre .... 6.— „ (15 „ ) Az Északamerikai Egyesült­ Államokba: egy hónapra ... 1.— dollár ( 5 korona) negyedévre .... 3.— „ (15 „ ) Kérjük azokat a t. e. vidéki előfizetőket, kiknek előfizetése december végével lejár, hogy a lap megrendelését minél előbb megújítani szíveskedjenek. Lakóhelyváltozás esetén arra kérjük tisztelt előfizetőinket, hogy új címüket ideje­korán közöljék velünk. Minden erre vonatkozó bejelentéshez szüksége van a kiadóhivatalnak egyúttal arra a címszalagra is, a­melylyel az előfizetett példány a legutolsó tartózkodás helyére ment. Külföldre való költözködés esetén kérjük a portókülönbözet meg­térítését is. TÁVIRATOK: Franciaország és Olaszország. Paris, dec. 20. Delcassé külügyminiszter és Tornielli olasz nagykövet ma írták alá a Franciaor­szág között létrejött választott bírósági szerződést, mely teljesen megegyezik a Franciaország és Anglia között október 14-én, létesült választott bírósági szer­ződéssel. A panamai köztársaság, Newyork, dec. 26. Panamai távirat szerint az ott lévő britt konzul közölte a juntával, hogy Nagy- Britannia hivatalosan elismerte a panamai köztár­saságot. Róma, dec. 26. A Stefini-ügynökség jelenti Washingtonból: A miniszterelnökségnek jelentik, hogy Anglia és Olaszország elhatározták a panamai köztársaság elismerését. London, dec. 26. A Times newyorki távirata szerint a Newyork Sun azt a táviratot kapta Kólen­kéi, hogy oda kilencszáz tengerészkatona érkezett. Washingtonban kijelentik, hogy 28-án újabb hatszáz tengerészkatona érkezik Ivo­onba. A bolgár szobrányéból. Szófia, dec. 26. A tegnapi szobra­nyó ülésén a hadügyminiszter a hadügyi költségvetésnek vita nél­kül elfogadását kívánta. Az ellenzék obstruált és nagy zaj keletkezett, a­melyben egy képviselőt tettleg bán­talmaztak, majd pedig az ellenzék kivonult. Ezek után a külügyminisztérium költségvetését elfogadták. A marokkói lázadás, London, dec. 26. A Times-nél­ azt jelentik Tangerből tegnapi kelettel, hogy Settat, Kazablanka közelében fekvő várost, a­melynek mintegy 4000 la­kosa van, a körüllakó törzsek megtámadták, kifosztot­ták és részben elpusztították. A Dreyfus-pör revíziója. Paris, dec. 26. (Saját tudósítónktól.) Nyugod­tan és közömbösen fogadták azt a hírt, hogy a reví­ziós bizottság a Dreyfus-pör revíziója mellett döntött. Mindenki természetesnek hiszi, hogy ettől ,a tisztán jogi akciótól, távol kell tartani minden politikai beavatkozást. Még a­­nacionalista újságok is nyugod­tan nézik a revíziót, csak a Libre Parole mutat némi izgatottságot és azt kezdi híresztelni, hogy a hadügy­minisztérium mostani hatalmasai követték el a hami­sításokat, csakhogy a revíziót lehetségessé tegyék. A bizottság nem fogadta el a revízió érdekében fölho­zott összes okokat, hanem csak a következő két új tényt vette az új eljárás alapjául: annak megálla­pítását, hogy egy okiratot, a­mely csak Dreyfus le­tartóztatása után keletkezett, úgy antedatáltak, mintha a letartóztatás előtt készült volna el és annak a megállapítását, hogy egy másik okiraton a P. betűt kivakarták és D. betűt írtak helyébe. Ez a hamisítás a Cette canaille de D. kezdésű iratra vonatkozik. Páris, dec. 26. (Saját tudósítónktól.) A revíziós bizottság véleményét már tegnap megküldték a fő­ügyésznek, a ki írott előterjesztést fog tenni a semmi­­tőszék büntetőtanácsához s ez egyik tagját fogja meg­, bízni a jelentés elkészítésével. Ez a tanács azután a nyilvános tárgyalásra határnapot fog kitűzni. N A PIHI R E K. Budapest, dec. 26. — (Karácsony ünnepe.) Karácsony ünne­pének mind a két napon szép idő kedvezett a fővá­rosban. Tegnap egész délelőtt tömve voltak az utcák és főképpen a templomok, a­melyekben mindenütt ünnepi istentisztelet volt. A Kossuth­ utcában és Andrássy­ úton déltájt szinte mozogni is alig lehetett a sétálók nagy tömegétől. Estefelé azután beborult, de az ég sötétsége csak rövid ideig tartott s meg­született belőle a karácsony legcsillogóbb dísze, a hó. Másfél óra alatt ujjnyi vastag hó borította az utcát, a háztetőt s a hó megmaradt mára is.­­ (Panaszkodó tisztviselők.) Két panaszos levelet kaptunk ma tisztviselők köréből, mind a kettő méltánylást, érdemlő felszólalás. Egy adótáros írja ne­künk, hogy az állami tisztviselőknek adott pótlékot az állam pénz-, érték- és vagyonkezelő tisztviselői nem , élvezhetik, mert a pótlék egyharmadát a szolgálati díj, kétharmadát a tiszti biztosíték emészti fel. A­ pénzügyminiszter már javaslatot terjesztett a képvise­­lőház elé a tiszti biztosíték eltörléséről, a­mivel elis­merte, hogy szegény tisztviselői hűen kezelik az állam vagyonát. Az állam vagyonát kezelő tisztviselők tehát csak úgy élvezhetik a fizetésjavítást, ha a­ kormány a most benyújtott fizetés­javításról szóló javaslattal együtt tárgyaltatja a tiszti, biztosítékok eltörléséről szóló javaslatot is.­­ A másik levelet egy állami elemi iskolai­­igazgató írja s elpanaszolja benne, hogy a fize­tési pótlékokról szóló javaslat megfeledkezett az igaz­gató tanítókról. Most egy tanítóval rendelkező állami elemi iskola igazgatója száz korona tiszteletdíjat kap. Széll Kálmán javaslatában ezt az összeget fölemelte hatszáz koronára. Remélhető, hogy az új kormány, kü­lönösen Berzeviczy kultuszminiszter Szintén nem fog megfeledkezni az igazgató-tanítókról.­­ (A vasárnapi munkaszünet.) A­­Magán­­tisztviselők Országos Szövetsége ma, december 26-án nagygyűlést hívott össze, hogy tiltakozzék már jó előre ama mozgalom ellen, a­mely a munkaadók köré­ben támadt, s a­melynek az a törekvése, hogy a va­sárnapi munkaszünetet megrövidítsék, természetesen a magántisztviselők és alkalmazottak rovására. A né­pes gyűlésem, a­mely a Magántisztviselők Otthoná­ban folyt le, Kováts Gyula dr. királyi tanácsos, a kereskedelmi múzeum aligazgatója elnökölt. Meghív­ták a nagygyűlésre a sajtót s az Otthon írók és hírlap­írók körét is, a­­melynek képviseletében Révész Gyula titkár jelent meg. Napirend előtt fölolvasták Rákosi Jenő üdvözlő levelét, a­melyben a többi közt ezt írja: „Nemcsak a magam egyéni érzelmét fejezem ki, hanem nyilván az egész magyar sajtóét, midőn a magántisztviselőik törekvését a vasárnapi munkaszü­netiért a legmelegebben üdvözlöm, hozzá szerencsét kívánok s a magam részéről támogatásomat föl is ajánlom.“ A nagygyűlés első szónoka Kottár Mátyás tit­kár volt, a­ki hosszabb beszédben ismertette a magán­­tisztviselők helyzetét s kifejtette, hogy mennyire szükségük van a teljes vasárnapi munkaszünetre; az­után előterjesztette a szövetség tanácsának következő határozati javaslatát. A magántisztviselőknek 1903 december 26-án megtartott nagygyűlése kimondja, hogy ama mozgal­makkal szemben, a­melyek a vasárnapi munkaszünet megszorítását célozzák, a magántisztviselők össze­­sége a leghatározottabban állást foglal. Az 1903-ban a kereskedelmi kormány részéről kiadott üdvös ren­delettel kapcsolatban kívánja, hogy eltöröljék a kivé­teleket és a vasárnapi munkaszünetről szóló rendele­tet a vidéki városokra, az ország összes kereskedelmi és ipari tisztviselőire is kiterjeszszék, úgy a­mint ezt a magántisztviselők országos szövetsége a kereskede­lemügyi magyar királyi miniszterhez 1903 szeptem­ber hónapban intézett fölterjesztésében kifejezte. A határozati javaslatról megindult vitában résztvettek: Spiegel Ödön, Füredi Jakab, Vidor Jenő, Reich Pál, Benctő Sándor és az elnöklő Kováts Gyula dr. A nagygyűlés végül egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot s köszönetet szavazott az el­nöknek és Rákosi Jenőnek, a­miért levelében a sajtó támogatásáról biztosította a szövetséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék