Budapesti Hírlap, 1904. január (24. évfolyam, 1-31. szám)
1904-01-01 / 1. szám
t jutni az égő színházba, amelyből a tűzoltók szakadatlanul cipelték ki a holttesteket. Alig negyedórával a katasztrófa bekövetkezése után ötven orvos és betegápolónő volt a szerencsétlenség színhelyén. Esti nyolc óráig kétszázharminchat holttestet szállítottak ki a leégett színházból, de azt hiszik, hogy még körülbelül háromszáz halott van benne. A tűz okának több ember a villamos vezeték hibásságát, a színházi személyzet pedig a kalciumtartó megrepedését mondja. Az összes színészek megmenekültek. Az aszbesztfüggöny a tűz kitörésekor csak félig volt lebocsátható és ezért a láng alatta fölcsapott az első emeletig. Csikágó, dec. 31. (Reggel nyolc órakor.) Az utolsó számítás szerint a különféle halottasházakban ötszázhatvannégy halott fekszik. A kórházakban 157 sebesültet vettek föl, akiknek, úgy látszik, mintegy a felét sikerül életben tartani. Hajnalban nagy embertömeg vette körül a halottasházakat, akik azért jöttek, hogy rokonaikat vagy barátjaikat, akiktől nem kaptak hírt, a halottak között keressék. Hír szerint seolyházban volt tűzoltók annyira megijedtek, hogy a félelem következtében képtelenek voltak a tűz eloltására készenlétben lévő eszközök fölhasználására. Mikor az aszbeszt-függönyt a léghuzam a proszpónium oldalai felé szorította, és ennek következtében csak félig volt lebocsátható, a színházi munkások anélkül, hogy valamivel törődtek volna, elfutottak. A közönségnek csak három vagy négy kijáratról volt tudomása és ezeket kereste, jóllehet, több mint negyven kijárata volt a színháznak. A kijárat keresése közben borzasztó küzdelem játszódott le. Mikor a mentőlétrákat fölállították, a közönség oly nagy számban tódult feléjük, hogy sok ember a kövezetre esett és szörnyethalt. Kiderült, hogy a színház még nem volt minden részében kész. Néhány lépcső csak félig volt fölépítve. Az épület egyik oldalán fekvő lépcső még 50 lábnyira volt a kövezettől anélkül, hogy létra szolgált volna le a földre. Ennek a lépcsőnek a tetejében igen sok aszszony gyűlt össze, akiket az őrült izgalomban előre nyomuló embertömeg mind jobban és jobban lefelé szorított, és egymásután lelökött, úgy hogy azok ily után lelték halálukat. De az utánuk nyomulókat is lelökte a kitóduló munkástömeg. A nézőközönség egy része a színházban rögtön megfuladt. Erre, vall az a körülmény, hogy igen sok halottat a szapad felé fordított arccal mozdulatlanul helyükön találtak. Csikágó, tbc. 31. (Saját tudósítónktól.) Egy miss Plamondon nevű gazdag nő, aki társaságával a leégett színháznak egyik páholyában ült és a veszedelemből szerencsésen megmenekült, a következőket mondta el a tűz keletkezéséről: Miss Plamondon volt a páholyban az első, aki a tűz keletkezését észrevette, fogalma sem volt a veszedelemről és társaságát figyelmeztette a tűzre. Ekkor egy színész a lámpák elé állott és arra kérte a közönséget, hogy maradjon nyugodtan ülve. Miss Plamondon még azt is látta, amint a nézőtéren levő gyermekek előrehajoltak, hogy jobban lássák a tüzet; az erkélyen levő emberek közül is sokan előrehajoltak, hogy jobban lássák, mi történik a színpadon. Egyszerre valaki a nézőtér hátulsó részében elkiáltotta magát: Tűz van! és közvetettemül e kiáltás után vasarapunyien eszeveszetten rohantak a kijárók felé. A nézőtéren csak kevés férfiú volt, de látni lehetett, amint ez a kevés férfi is ököllel leütötte az útjában levő asszonyokat és gyermekeket, csakhogy maguk megmenekülhessenek. Az erkélyen rémületes volt a látvány, csupán óriási embertömeget lehetett látni, amelyben az emberek iszonyúan lármáztak és rémitő volt nézni, amint ezek az emberek a lángtengerben egymás ellen viaskodtak. Miss Plamondon azt mondja, hogy a katasztrófa hihetetlen gyorsasággal játszódott le. A lángok a szinpadon levő összes gyúlékony tárgyakra elharapóztak s oly gyorsan terjedtek, mintha az összes tárgyakat előbb petróleummal öntötték volna le. A nézőtér éppen akkor nagyon sötét volt, amikor a tüzet észrevették. Mikor az első lángok a színpadra kicsaptak, az összes színészek menekülni igyekeztek. Egy komikus kétségbeesetten kiáltotta: Bocsássátok le az aszbesztfüggönyt! A munkások azonnal engedelmeskedtek, de csak félmagasságig tudták a függönyt lebocsátani. Egyidejűleg kinyitották a hátulsó ajtókat, miáltal nagy léghuzat támadt és a lángok egy pillanat alatt az összes kulisszákat megtámadták. E közben a nézőtéren óriás rémület támadt. Az erkélylátogatók ijedtségükben leugrottak a földszintre, rá a gyermekekre és az asszonyokra, akik közül nagyon sokat ily módon agyonzúztak. Az utcán lévő emberek a színházból kihatoló vészkiáltásból tudták meg az óriás veszedelmet. Az égő színházból százával igyekeztek az emberek a szabadba kijutni, de mindenfelé óriás torlódás támadt és csak időközönként láttak egy-egy embert a színházból kijutni. Bent kétségbeesett küzdelem folyt a kifelé igyekvők között; az összes ajtók és lépcsők holttestekkel voltak eltorlaszolva. A rendőrség emberfölötti igyekezetet fejtett ki, de munkájának alig volt foganata, mert a megszenesedett holttestek százai között alig tudtak előrejutni. Csikágó, dec. 31. Több mint egy tucat tolvajt és zsebtolvajt fogtak el, akelket azzal vádolnak, hogy a tűzvésznél ha,latiakat és sebesülteket kiraboltak. Két tolvaj kosarakat hozott magával a zsákmány elszállítására, sok más embert bekísért a rendőrség, de megintés után szabadon bocsátotta. Bécs, dec. 31. (Saját tudósítónktól.) A külügyminisztérium távirati utasítást küldött a csikágói főkonzulnak, hogy haladéktalanul tudassa, vájjon a katasztrófának nincsenek-e osztrák vagy magyar áldozatai. BUDAPESTI HÍRLAP. (1. sz.) 1904. január . TÁVIRATOK. Khevenhüller nagykövet Loubet elnöknél Paris, dec. 31. (A Havas-ügynökség jelentése.) Khevenhüller-Metsch gróf az ujonan kinevezett magyar-osztrák nagykövet ma délután adta át megbízó levelét Loubet elnöknek a szokásos szertartások mellett. A nagykövet hangoztatta, hogy ő felsége I. Ferenc József azt a megbízást adta neki, hogy a Magyarország-Ausztria és Franciaország között fennálló kitűnő viszonyt ápolja és erősítse. A nagykövet utalt arra, hogy az ifjúságának legnagyobb részét Franciaországba töltötte és azt mondotta, hogy új kötelességének nagy örömmel fog eleget tenni. Loubet elnök azt válaszolta, hogy neki különös megelégedésére szolgál Khevenhuller grófnak nagykövetté való kinevezése és biztosította a nagykövetet arról, hogy ő, valamint a francia kormány arra fog törekedni, hogy a nagykövetet feladatának teljesítésében támogassa. Mindkét fél azt a célt fogja követni, hogy mindkét ország érdekét, a Magyarország-Ausztria és Franciaország között régóta fönnálló kitűnő visszonyt előmozdítsa és megerősítse. Oroszország és Japán, Páris, dec. 31. (Saját tudósítónktól.) A japáni kormánynak az a szándéka, hogy Koreának három pontját megszállja és ezzel befejezett tényt teremt, épp úgy mint Oroszország annak idején Mandzsur-szágban. Oroszország ezt ez idő szerint eltűrné, de hogy néhány hónap múlva mi fog történni, ez attól függ, hogy mennyire lesz Oroszország háborús készülődésével. Japán katonailag el van ugyan készülve, de pénzügyileg nem az a határozat, hogy Japán milliárdos kölcsönt akar fölvenni, még nem jelenti azt, hogy a kölcsönt meg is kapja. Japánnak csak négyszáz millió áll rendelkezésére, de két milliárdra van szüksége. London, dec. 31. A Reuter-ügynökség arról értesül, hogy Japán megvásárol Génuában két épülőfélben levő argentínai hadihajót. Ez a hadihajó, a Rivadavia és Moreno, igen erős páncélos cirkálóhajó. Az olasz kormánynak nincs hivatalos tudomása az argentínai hadihajók eladásáról. A belgrádi követek, Berlin, dec. 31. A Berliner Tagblatt szerint a Belgrádból elutazott követek nem csupán azért hagyták el állomáshelyüket, hogy újév napján ne kelljen Péter királynál gratulálniok, hanem azért is, mert az összeesküvő tisztek lehetetlenné tették a diplomatáknak a szerb kormánynyal való közvetetten érintkezést. A török reformok, Konstantinápoly, dec. 31. A porta ma fordul az olasz kormányhoz egy olasz tábornok átengedése végett csendőrparancsnokul a macedóniai vilajetek számára. A prizrendi magyar-osztrák és orosz konzul egy keresztény csendőr megölése és egy gyakovai bírósági ülnök megsebzése miatt kiírni basa főfelügyelőhöz fordult. Egyidejűleg az entente-hatalmak nagykövetségei fölhívták a porta figyelmét ezekre az esetekre, mire a porta azt felelte, hogy a merénylők keresztények voltak s egynek a kivételével le vannak tartóztatva. i _ Másfélévi katonai szolgálat. Páris, dec. 31. Be Lavessan képviselő törvényjavaslatot adott át a kamara elnökének a másfélévi katonai szolgálat s a békelétszám 25.000 fővel való csökkentése érdekében. Közgazdasági táviratok. Newyork, dec. 31. Zárlat. Búza tartott, helyben 9225 cent. (8.49 K.), decemberre —cent (—.— K.), jan.-ra —.— cent. (—.— K.), máj.-ra 87.75 cent. (8.08 K.),» ml.-ra —cent. (—.— K). Tengeri tartott, decemberre —.— cent. (—.— K.), jan.-ra —.— cent. (-----KJ, máj.-ra 515/8 cent. (5.10 K.). Liszt helyben S.70. Gabona szállítási dija Liverpoolba 104 (10.45). Csikágó, dec. 31. Zárlat. Búza tartott, decemberre 82.— cent. (7.57 K.), jan.-ra —.— cent. (—.— K.). Tengeri tartott, dec.-re 417/1 cent. (41.2 K.). A külföldi gabonatőzsdék mai és tegnapi árfolyamainak összehasonlitása: Newyork, dec. 81. Terménytőzsde. Gyapot Newyorkban 13.50, dec.-re ——, márc.-ra 13.30, NewOrleansban 13.25, Petróleum stand withe, Newyorkban 9.10, Filadelfiában 9.05, rafined in cases 11.80, credit: balances of oil City L85. Zsír: Western Steam 7.25, Roche testvérek 7.20. on 28.76—29.50. Réz 12.37—12.62. Csikágó, dec. St. Terménytőzsde. Zsir dec.-re 6.82, márc.-ra 7.02. Szalonna shorit clear 6.43. Sertéshús máj.-ra 13.02. Newyork, dec. 31. Cukor is medvepiac. Cukor, fair refining Mascovado 3.1. Cukor finomítva 1. sz. 4.20. Kává, Rio 7. 67. helyben 73/10, dec.-re —, márc.-ra 7.10. London, dec. 31. "Értéktőzsde. Zárlat. Angol consolok 881/8." Spanyol járadék 88.1. 4 százalékos magyar aranyjáradék 101.50. 4°lros rúpia 64.7/g. Leszámítolási kamatláb 30/8. Bécsi váltóár 24.22. Chartered 2.25. Randfontein 2.71. De Beers 20.06. Déli vasút 3.50. Olasz járadék 103.75. 4°/, oszt. aranyjáradék —.—. Canada Pacific vasút 1221/t. Ezüstjáradék 26 és 18*/„ magy. aranykölcsön —.—. East Rend 7.06. Randmines 9.71. Az irányzat tartott. 1| Ma (TeemapI \Ql«mtiíe2 PARIS Buza decemberre ••••••••»•• n Januárra. . . . • •••••■•• „ január—áprilisra , • • • • • • • „ március júniusra • • ................... w januárra . m január—áprilisra •••• •••• „ március—júniusra „ januárra . w ] anuár—áprilisra . •••••••• w március - júniusra trftnk 21.10 20.95 21.— 21.15 14.90 15.— 15.-15.10 28.40 28.50 28.45 28.55 tranh 21.80 21— 21.10 21.20 14.90 14.90 14.90 15.10 28.55 28.60 28.50 28.40 irank -0.70 —O.G.') -0.10 —0.05 +o!io +0.10 —o!io —0.10 -0.05 —0.05 BERLIN Búza decemberre «•«••••••-•• marka 166Í25 marka 163.50 166/0 130.75 136.— 13ÍF.Q 198.35 marka —0Í25 -^0.25 4- 0*25 Rozs decemberre • •••••••*.•• „ mágusra Zab decemberre ••••••••••• 185.75 15850 (TEWYORK „ januárra. •• ««#•#•••••> , májusra..............•••■•••••! cent 92.25 87Í75 cent 91.— 91.— 87J38 cent + 1.25 +0Í37 OSIKAGO Bízza decemberre ••••••••*•• m januárra. ..»»•••••••• cent 82.— cent 81.88 oent +0JQ Budapesti Hírlap. 1904 január 1-ével új előfizetést nyitunk lapunkra. Előfizetési ára a magyar korona országaiba, Ausztriába és a megszállott tartományokba: Egy hónapra .... 2 kor. 40 fll. Negyedévre ..... 7 „ — „ Félévre ...... 14 „ — „ Egész évre ..... 23 „ — „ Franciaország, Belgium, Svájc, Spanyolország, Olaszország, Dánia, Skandinávia és a Balkán-államok területére: egy hónapra . . . 5 frank ( 5 korona) negyedévre....................15 „ (15 „ ) A német birodalom államainak területére: egy hónapra . . 3 márka ( 3 kor. 60 fill.) negyedévre ... 9 „ (10 , 80 „ ) Angliába és az angol gyarmatokba: egy hónapra . . 4.— silling ( 5 korona) negyedévre . . . 12.— „ (15 „ ) Oroszországba: egy hónapra . . . 2.— rubel ( 5 korona) negyedévre .... 6.— „ (15 „ ) Az Északamerikai Egyesült Államokba: egy hónapra . . . 1.— dollár ( 5 korona) negyedévre .... 8.— „ (15 „ ) Kérjük azokat a t. v. vidéki előfizetőket, kiknek előfizetése december végével lejár, hogy a lap megrendelését minél előbb megújítani szíveskedjenek. Lakóhely változás esetén arra kérjük tisztelt előfizetőinket, hogy új címüket idejekorán közöljék velünk. Minden erre vonatkozó bejelentéshez szüksége van a kiadóhivatalnak egyúttal arra a címszalagra is, amelylyel az előfizetett példány a legutolsó tartózkodás helyére ment. Külföldre való költözködés