Budapesti Hírlap, 1904. január (24. évfolyam, 1-31. szám)

1904-01-01 / 1. szám

t jutni az égő színházba, a­melyből a tűzoltók szaka­datlanul cipelték ki a holttesteket. Alig negyedórával a katasztrófa bekövetkezése után ötven orvos és beteg­ápolónő volt a szerencsétlenség színhelyén. Esti nyolc óráig kétszázharminchat holttestet szállítottak ki a le­égett színházból, de azt hiszik, hogy még körülbelül háromszáz halott van benne. A tűz okának több ember a villamos vezeték hibásságát, a színházi személyzet pedig a kalcium­tartó megrepedését mondj­a. Az összes színészek meg­menekültek. Az aszbesztfüggöny a tűz kitörésekor csak félig volt lebocsátható és ezért a láng alatta föl­csapott az első emeletig. Csikágó, dec. 31. (­Reggel nyolc órakor.) Az utolsó számítás sze­rint a különféle halottasházakban ötszázhatvannégy halott fekszik. A kórházakban 157 sebesültet vettek föl, a­kiknek, úgy látszik, mintegy a felét sikerül életben tartani. Hajnalban nagy embertömeg vette körül a halottasházakat, a­kik azért jöttek, hogy ro­konaikat vagy barátjaikat, a­kiktől nem kaptak hírt, a halottak között keressék. Hír szerint se­olyházban volt tűzoltók annyira megijedtek, hogy a félelem kö­vetkeztében képtelenek voltak a tűz eloltására ké­szenlétben lévő eszközök fölhasználására. Mikor az aszbeszt-függönyt a léghuzam a proszpónium oldalai felé szorította, és ennek következtében csak félig volt lebocsátható, a színházi munkások a­nélkül, hogy va­lamivel törődtek volna, elfutottak. A közönségnek csak három vagy négy kijáratról volt tu­domása és ezeket kereste, jóllehet, több mint negyven kijárata volt a színháznak. A ki­járat keresése közben borzasztó küzdelem ját­szódott le. Mikor a mentőlétrákat fölállították, a közönség oly nagy számban tódult feléjük, hogy sok ember a kövezetre esett és szörnyethalt. Kiderült, hogy a színház még nem volt minden részében kész. Néhány lépcső­­ csak félig volt fölépítve. Az épület egyik oldalán fekvő lépcső még 50 lábnyira volt a kö­vezettől a­nélkül, hogy létra szolgált volna le a földre. Ennek a lépcsőnek a tetejében igen sok asz­­szony gyűlt össze, a­kiket az őrült izgalomban előre nyomuló embertömeg mind jobban és jobban lefelé szorított, és egymásután lelökött, úgy hogy azok ily után lelték halálukat. De az utánuk nyomulókat is lelökte a kitóduló munkástömeg. A nézőközönség egy része a színházban rögtön megfuladt. Erre, vall az a körülmény, hogy igen sok halottat a szapad felé fordított arccal mozdulatlanul helyükön találtak.­­ Csikágó, tbc. 31. (Saját tudósítónktól.) Egy miss Plamondon nevű gazdag nő, a­ki társaságával a leégett színház­nak egyik páholyában ült és a veszedelemből szeren­csésen megmenekült, a következőket mondta el a tűz keletkezéséről: Miss Plamondon volt a páholyban az első, a­ki a tűz keletkezését észrevette, fogalma sem volt a ve­szedelemről és társaságát figyelmeztette a tűzre. Ek­kor egy színész a lámpák elé állott és arra kérte a kö­zönséget, hogy maradjon nyugodtan ülve. Miss Pla­mondon még azt is látta, a­mint a nézőtéren levő gyer­mekek előrehajoltak, hogy jobban lássák a tüzet; az erkélyen levő emberek közül is sokan előrehajoltak, hogy jobban lássák, mi történik a színpadon. Egy­szerre valaki a nézőtér hátulsó részében elkiáltotta magát: Tűz van! és közvetettemül e kiáltás után vasa­­rap­unyien eszeveszetten rohantak a kijárók felé. A nézőtéren csak kevés férfiú volt, de látni lehetett, a­mint ez a kevés férfi is ököllel leütötte az útjában levő asszonyokat és gyermekeket, csakhogy maguk megmenekülhessenek. Az erkélyen rémületes volt a látvány, csupán óriási embertömeget lehetett látni, a­melyben az emberek iszonyúan lármáztak és rémitő volt nézni, a­mint ezek az emberek a lángtengerben egymás ellen viaskodtak. Miss Plamondon azt mondja, hogy a katasztrófa hihetetlen gyorsasággal játszódott le. A lángok a szinpadon levő összes gyúlékony tár­gyakra elharapóztak s oly gyorsan terjedtek, mintha az összes tárgyakat előbb petróleummal öntötték volna le. A nézőtér éppen akkor nagyon sötét volt, a­mikor a tüzet észrevették. Mikor az első lángok a színpadra kicsaptak, az összes színészek menekülni igyekeztek. Egy komikus kétségbeesetten kiáltotta: Bocsássátok le az aszbeszt­­függönyt! A munkások azonnal engedelmeskedtek, de csak félmagasságig tudták a függönyt lebocsátani. Egyidejűleg kinyitották a hátulsó ajtókat, mi­által nagy léghuzat támadt és a lángok egy pillanat alatt az összes kulisszákat megtámadták. E közben a néző­­téren óriás rémület támadt. Az erkélylátogatók ijedt­­s­é­g­ükben leugrottak a földszintre, rá a gyermekekre és az asszonyokra, a­kik közül nagyon sokat ily módon agyonzúztak. Az utcán lévő emberek a színházból ki­­hatoló vészkiáltásból tudták meg az óriás veszedelmet. Az égő színházból százával igyekeztek az emberek a szabadba kijutni, de mindenfelé óriás torlódás tá­madt és csak időközönként láttak egy-egy embert a színházból kijutni. Bent kétségbeesett küzdelem folyt a kifelé igyekvők között; az összes ajtók és lépcsők holttestekkel voltak eltorlaszolva. A rendőrség ember­­fölötti igyekezetet fejtett ki, de munkájának alig volt foganata, mert a megszenesedett holttestek százai kö­zött alig tudtak előrejutni. Csikágó, dec. 31. Több mint egy tucat tolvajt és zsebtolvajt fog­tak el, a­kelket azzal vádolnak, hogy a tűzvésznél ha­,­latiakat és sebesülteket kiraboltak. Két tolvaj kosa­rakat hozott magával a zsákmány elszállítására, s­ok más embert bekísért a rendőrség, de megintés után szabadon bocsátotta. Bécs, dec. 31. (Saját tudósítónktól.) A külügyminisztérium távirati utasítást küldött a csikágói főkonzulnak, hogy haladéktalanul tudassa, vájjon a katasztrófának nin­­csenek-e osztrák vagy magyar áldozatai. BUDAPESTI HÍRLAP. (1. sz.) 1904. január . TÁVIRATOK. Khevenhü­ller nagykövet Loubet elnöknél Paris, dec. 31. (A Havas-ügynökség je­lentése.) Khevenhüller-Metsch gróf az ujonan kinevezett magyar-osztrák nagykövet ma délután adta át megbízó levelét Loubet elnöknek a szo­kásos szertartások mellett. A nagykövet hangoz­tatta, hogy ő felsége I. Ferenc József azt a meg­bízást adta neki, hogy a Magyarország-Ausz­tria és Franciaország között fennálló kitűnő vi­szonyt ápolja és erősítse. A nagykövet utalt arra, hogy az ifjúságának legnagyobb részét Francia­­országba töltötte és azt mondotta, hogy új köteles­ségének nagy örömmel fog eleget tenni. Loubet elnök azt válaszolta, hogy neki különös megelé­gedésére szolgál Khevenh­u­ller grófnak nagykö­vetté való kinevezése és biztosította a nagyköve­tet arról, hogy ő, valamint a francia kormány arra fog törekedni, hogy a nagykövetet felada­tának teljesítésében támogassa. Mindkét fél azt a célt fogja követni, hogy mindkét ország érde­két, a Magyarország-Ausztria és Franciaország között régóta fönnálló kitűnő visszonyt előmoz­dítsa és megerősítse. Oroszország és Japán, Páris, dec. 31. (Saját tudósítónktól.) A japáni kormánynak az a szándéka, hogy Koreának három pontját megszállja és ezzel befejezett tényt teremt, épp úgy mint Oroszország annak idején Mandzsu­r-­szágban. Oroszország ezt ez idő szerint eltűrné, de hogy néhány hónap múlva mi fog történni, ez attól függ, hogy mennyire lesz Oroszország háborús készü­lődésével. Japán katonailag el van ugyan készülve, de pénzügyileg nem­ az a határozat, hogy Japán mil­liárdos kölcsönt akar fölvenni, még nem jelenti azt, hogy a kölcsönt meg is kapja. Japánnak csak négyszáz millió áll rendelkezésére, de két milliárdra van szüksége. London, dec. 31. A Reuter-ügynökség arról ér­tesül, hogy Japán megvásárol Génuában két épülőfél­ben levő argentínai hadihajót. Ez a hadihajó, a Riva­­davia és Moreno, igen erős páncélos cirkálóhajó. Az olasz kormánynak nincs hivatalos tudomása az argen­tínai hadihajók eladásáról. A belgrádi követek, Berlin, dec. 31. A Berliner Tagblatt szerint a Belgrádból elutazott követek nem csupán azért hagy­ták el állomáshelyüket, hogy újév napján ne kelljen Péter királynál gratulálniok, hanem azért is, mert az összeesküvő tisztek lehetetlenné tették a diplomaták­nak a szerb kormánynyal való közvetetten érintkezést. A török reformok, Konstantinápoly, dec. 31. A porta ma fordul az olasz kormányhoz egy olasz tábornok átengedése végett csendőrparancsnokul a macedóniai vilajetek számára. A prizrendi magyar-osztrák és orosz konzul egy keresztény csendőr megölése és egy gyakovai bí­rósági ülnök megsebzése miatt kiírni basa főfelügye­lőhöz fordult. Egyidejűleg az entente-hatalmak nagy­követségei fölhívták a porta figyelmét ezekre az ese­tekre, mire a porta azt felelte, hogy a merénylők ke­resztények voltak s egynek a kivételével le vannak tartóztatva. i _ Másfélévi katonai szolgálat. Páris, dec. 31. Be Lavessan képviselő törvény­­javaslatot adott át a kamara elnökének a másfélévi katonai szolgálat s a békelétszám 25.000 fővel való csökkentése érdekében.­­ Közgazdasági táviratok. Newyork, dec. 31. Zárlat. Búza tartott, hely­ben 92­25 cent. (8.49 K.), decemberre —cent (—.— K.), jan.-ra —.— cent. (—.— K.), máj.-ra 87.75 cent. (8.08 K.),» m­l.-ra —cent. (—.— K­). Tengeri tartott, decemberre —.— cent. (—.— K.), jan.-ra —.— cent. (-----KJ, máj.-ra 515/8 cent. (5.10 K.). Liszt helyben S.70. Gabona szállítási dija Liverpoolba 104 (1­0.45). Csikág­ó, dec. 31. Zárlat. Búza tartott, decem­berre 82.— cent. (7.57 K.), jan.-ra —.— cent. (—.— K.). Tengeri tartott, dec.-re 417/1 cent. (41.2 K.). A külföldi gabonatőzsdék mai és tegnapi ár­folyamainak összehasonlitá­sa: Newyork, dec. 81. Terménytőzsde. Gyapot Newyorkban 13.50, dec.-re ——, márc.-ra 13.30, New­­Orleansban 13.25, Petróleum stand withe, Newyorkban 9.10, Filadelfiában 9.05, rafined in cases 11.80, credit: balances of oil City L85. Zsír: Western Steam 7.25, Roche testvérek 7.20. on 28.76—29.50. Réz 12.37—12.62. Csikágó, dec. St. Terménytőzsde. Zsir dec.-re 6.82, márc.-ra 7.02. Szalonna shorit clear 6.43. Sertés­hús máj.-ra 13.02. Newyork, dec. 31. Cukor is medvepiac. Cukor, fair refining Mascovado 3.1. Cukor finomítva 1. sz. 4.20. Kává, Rio 7. 67. helyben 73/10, dec.-re —, márc.-ra 7.10. London, dec. 31. "Értéktőzsde. Zárlat. Angol consolok 881/8." Spanyol járadék 88.1. 4 százalékos magyar aranyj­áradék 101.50. 4°lros rúpia 64.7/g. Le­számítolási kamatláb 30/8. Bécsi váltóár 24.22. Char­tered 2.25. Randfontein 2.71. De Beers 20.06. Déli vasút 3.50. Olasz járadék 103.75. 4°/, oszt. arany­­járadék —.—. Canada Pacific vasút 1221/t. Ezüst­­járadék 26 és 1­8*/„ magy. aranykölcsön —.—. East Rend 7.06. Randmines 9.71. Az irányzat tartott. 1| Ma (TeemapI \Ql«mtiíe2 PARIS Buza decemberre ••••••••»•• n Januárra. . . . • •••••■•• „ január—áprilisra , • • • • • • • „ március júniusra • • ................... w januárra . m január—áprilisra •••• •••• „ március—júniusra „ januárra . w ] anuár—áprilisra . •••••••• w március - júniusra trftnk 21.10 20.95 21.— 21.15 14.90 15.— 15.-15.10 28.40 28.50 28.45 28.55 tranh 21.80 21— 21.10 21.20 14.90 14.90 14.90 15.10 28.55 28.60 28.50 28.40 irank -0.70 —O.G.') -0.10 —0.05 +o!io +0.10 —o!io —0.10 -0.05 —0.05 BERLIN Búza decemberre «•«••••••-•• marka 166Í25 marka 163.50 166/0 130.75 136.— 13ÍF.Q 198.35 marka —0Í25 -^0.25 4- 0*25 Rozs decemberre • •••••••*.•• „ mágusra Zab decemberre ••••••••••• 185.75 15850 (TEWYORK „ januárra. •• ««#•#•••••> , májusra..............•••■•••••! cent 92.25 87Í75 cent 91.— 91.— 87J38 cent + 1.25 +0Í37 OSIKAGO Bízza decemberre ••••••••*•• m januárra. ..»»•••••••• cent 82.— cent 81.88 oent +0JQ Budapesti Hírlap. 1904 január 1-ével új előfizetést nyitunk lapunkra. Előfizetési ára a magyar korona országaiba, Ausztriába és a megszállott tartományokba: Egy hónapra .... 2 kor. 40 fll. Negyedévre ..... 7 „ — „ Félévre ...... 14 „ — „ Egész évre ..... 23 „ — „ Franciaország, Belgium, Svájc, Spanyol­­ország, Olaszország, Dánia, Skandinávia és a Balkán-államok területére: egy hónapra . . . 5 frank ( 5 korona) negyedévre....................15 „ (15 „ ) A német birodalom államainak területére: egy hónapra . . 3 márka ( 3 kor. 60 fill.) negyedévre ... 9 „ (10 , 80 „ ) Angliába és az angol gyarmatokba: egy hónapra . . 4.— silling ( 5 korona) negyedévre . . . 12.— „ (15 „ ) Oroszországba: egy hónapra . . . 2.— rubel ( 5 korona) negyedévre .... 6.— „ (15 „ ) Az Északamerikai Egyesült­ Államokba: egy hónapra . . . 1.— dollár ( 5 korona) negyedévre .... 8.— „ (15 „ ) Kérjük azokat a t. v. vidéki előfizetőket, kiknek előfizetése december végével lejár, hogy a lap megrendelését minél előbb megújítani szíveskedjenek. Lakóhely változás esetén arra kérjük tisztelt előfizetőinket, hogy új címüket ideje­korán közöljék velünk. Minden erre vonatkozó bejelentéshez szüksége van a kiadóhivatalnak egyúttal arra a címszalagra is, a­melylyel az előfizetett példány a legutolsó tartózkodás helyére ment. Külföldre való költözködés

Next