Budapesti Hírlap, 1904. május (24. évfolyam, 121-150. szám)
1904-05-08 / 128. szám
6 BUDAPESTI HIXILAP. (123. sz.) 1904. május 8. és nyomdai részvény-társaság, Országos nőképző-egyesület, Könyv-utazók országos egyesülete 13 tag, Filharmóniai társaság 0 tag, Generáli életbiztosító-társaság, A budapesti református közművelődési és betegsegítő-egyesület 100 tag, Aurora irodalmi- és művészi kör 45 tag, Magyarországi tanítók országos bizottsága, Országos magyar iskola-egyesület, Hirsch Mór báró egyesület 150 tag, Közszolga-egyesület 100 tag, I. magyar középponti mozdonyvezető-egyesület 40 tag, Dugonics-társaság Szeged 4 tag (koszorú), Délvidéki közművelődési egyesület 3 tag (koszorú), Vidéki hírlapírók nyugdíjintézete 3 tag (koszorú), Budapesti pincéregyesület 50 tag (koszom), Adria tengerhajós-részvénytársaság 30 tag, Adria tengerhajóórészvénytársaság tengerésztisztjei díszegyenruhában a koporsót kisérni 12 tag, Magántisztviselők otthona 50 tag, Szegénygyemekkert-egyesület 20 tag, Magyar néprajzi társaság 12 tag, Budapesti fuvarosok egyesülete 25 tag, Zion-egyesület 15 tag, Vasvármegyei kulturegyesület, Szombathelyi nemzeti szövetség, Az olasz drámai színtársulat 20 tag, A budapesti fiumei otthon 7 tag, Fehérneműtisztító-ipartestület 15 tag, Magyar vasúti és hajózási klub 30 tag, Katolikus írók és hírlapírók országos Pázmán-egyesülete 15 tag, Nagypénteki református társaság női és férfi választmánya, Budapesti lengyel egyesület 16 tag, Trieszti általános biztosító társulat 200 tag, Magyar általános takarékpénztár részvénytársaság 50 tag, Berlini magyar egyesület. ■ Jókai halottaskocsija. Jókai Mór holttestét nyolcfogatú, ezüsttel gazdagon díszített, fekete gyászhintón viszik ki a temetőbe. Ugyanaz a gyászhintó ez, amelyen Kossuth Lajost temették. A képviselőház ülése. A képviselőház mai ülését Jókai emlékének Szentelte. Az ülés elején fölolvasták az új ülésszakot megnyitó királyi kéziratot s elhatározták, hogy a hétfői ülésen megválasztják a Ház tisztikarát. E formai dolgok elintézése után az elnök bejelentette a Háznak Jókai elhunytak Perczel Dezső elnök: Azalatt, míg a Ház üléseket nem tartott, e hónap 5-én az esti órákban elragadta a halál az ország koszorúsköltőjét, Jókai Mórt. Megrendítő eset ez az egész országra, megrendítő eset minden magyar emberre és én azt hiszem, hogy ha nem is állna fenn évtizedek óta az a benső kapocs, amely a törvényhozást és utóbbi időben annak mindkét Házát Jókaihoz kötötte, még az esetben is kötelességem lenre e helyről megemlékezni az elhunyt nagy hazafiról. Mert Jókai Mór az ő hasznos és a magyar névre csak dicsőséget árasztó működésében több mint négy évtizeden át a törvényhozásnak is tagja volt. 1861-ben választatott először képviselővé és 1896-ig tagja volt az országgyűlés képviselőházának, 1896 óta pedig a törvényhozás másik Házában, a főrendiházban működött mint törvényhozó, így tehát ez a gyász nemcsak országos jellegénél fogva, hanem úgyis, mint a Háznak saját gyásza, érinti a képviselőházat. Jókainak mint írónak, mint költőnek méltatása teljes valójában, nem e helyre tartozik. Meg fog az történni kétségtelenül. Sokkal inkább is átérzi azt mindenki, hogy sem erre itt e percben kitérni kellene. Két dole® van azonban, melyet hallgatással nem mellőzhetek és amelyet különösen kiemelni kívánok. Ez a két dolog az, hogy mi Jókai Mórban a leglánglelkűbb, legtörhetetlenebb hazafiak egyikét, az ország legkiválóbb fiainak egyikét gyászoljuk, aki a legmelegebb szeretettel csüggött a hazán, mindnyájunk közös édesanyján; a másik az, hogy Jókai mindvégig megtartotta ezt a tősgyökeres magyarságát, amely őt a külföld előtt is ismertté, kedveltté és rokonszenvessé tette. (Igaz! ügy van!) Ezúttal formai indítványt nem kívánok tenni, t. Ház, mivel mai ülésünkben még határozatot nem hozhatunk. De a Háznak a beleegyezésével máris intézkedtem, hogy a Ház külső gyászának kifejezéséül és a Ház összes tagjai mélyen érzett részvétének nyilvánításául díszes koszorú helyeztessék az elhalt hazafi ravatalára. (Általános helyeslés.) Felkérem azonkívül összes képviselőtársaimat, hogy a hétfőn délután három órakor a Nemzeti Múzeum csarnokában megtartandó végtisztességen megjelenni és őt utolsó útjára elkísérni hazafiúi kötelességüknek tartják, természetesen az elnökség vezetésével. (Helyeslés.) Ami most már a külön indítványokat illeti, azokat, miután a hétfői ülésen nem lesznek elkésettek, a hétfői ülésre tartom fenn és akkor fogok azok iránt a Háznak javaslatot tenni. Berseviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: Tisztelt Ház! Én a kormány nevében is hozzájárulok a mélyen tisztelt elnök úr előterjesztéséhez, annak minden részéhez. Nem kételkedhetem benne, hogy a magyar képviselőház méltó és hű kifejezője lesz a nemzeti közérzületnek, a mely megilletődéssel borult a nagy költő ravatalára és kívánja őt a nemzet halottjaként gyászolni. (Helyeslés.) Jókai írói munkásságával Magyarországnak anyayi és oly maradandó dicsőséget szerzett, hogy a magyar nemzet önönmagát kisebbítené, ha a kegyeletnek méltó kifejezését nem találná annak a költőnek az elhunyta alkalmából, a ki a magyar névnek, a magyar költészetnek a világ minden műveit nemzete körében számtalan barátot szerzett, (Élénk helyeslés), a ki pazar gazdagságú képzeletével világokat fedözött föl nemzeteks a többi művelt nemzetek számára, akinek működése elválaszthatatlanul összeforr nemzetünk egész újabbkori történetével. (Tgy van! Úgy van!) A nemzet újjászületésének nagy napjaiban Petőfi oldalán mint az új szabadság és az új nemzeti élet lángszava előhírnöke szólalt meg. (Úgy van! Úgy van!) A nemzet tetszhalálának gyászos éveiben humorának ragyogásával, pátoszának tüzével, nyelvének csodás varázserejével élesztgette-ébresztgette ólatéti nemzetét és az újabb alkotmányos korszakban a király és a nemzet egyező elismerésétől környezve, soha le nem téve lantját, fáradhatatlanul, kifogyhatatlan képzelettel és soha nem lankadó munka- és alkotási kedvvel érte el, mint a nemzet valódi poéta laureatusa a pátriárkák korát, s ő most, nekünk még mindig korán, egész nemzetének hálájától, szeretetetől, kegyeletétől kisérve, száll a tavasz virágaitól behintett sírjába. Tisztelt képviselőházi A költő halála olyan időben következett be, amidőn az országgyűlés szünetelt és ezért a kormány kötelességének tartotta a törvényhozás jóváhagyásának reményében saját felelősségére tenni meg a legszükségesebb intézkedéseket arra nézve, hogy Jókai, mint a nemzet halottja, az ő nagy nevéhez és a magyar nemzethez méltó végtisztességben részesüljön. (Általános, élénk helyeslés.) Annak idejében bátor leszek a kormány részéről tett intézkedésekről és az azok során fölmerült kiadásokról a tisztelt Háznak tüzetes előterjesztést tenni. Most a Ház megalakulása előtt, tudtommal formaszerű határozatot nem hozhatván, csupán arra szorítkozom, hogy a kormány ezen megtett intézkedéseiről a tisztelt képviselőháznak rövid, előzetes jelentést tegyek és az elnök úrnak a Ház nevében tett kijelentéseihez és intézkedéseihez hozzájáruljak. (Általános, élénk helyeslés.) Thaly Kálmán: Azon országos gyásztól, a mely nemzetünket sújtotta, s a melyben az egész világ, nyelvkülönbség nélkül osztozik, a legmélyebben meghatva, egészen lekötve és érzelmeimnek szavakat alig találva állok itt. Költőről és pedig a költők egyik legnagyobbikáról, a képzelőtehetségnek valójában csodákat művelő mesteréről, egy szellemóriásról lévén szó, nem követhetem szerény tehetségemmel az ő kápráztató fantáziáját, bár illenék, hogy róla szólva, iparkodjam költői szárnyalású szavakban hozzá méltó módon fejezni ki magamat. Ha öt, nemzetünknek elhalt büszkeségét tekintem és hasonlítani akarom valamihez, először is a magyar Parnasszus egének legragyogóbb csillagjai jutnak eszembe. A mi nagy emberünknek, a mi nagy halottunknak pedig, mint költőnek is, mint embernek is, egyik megbecsülhetetlen szép és nemes tulajdonsága volt az, hogy amíg egyrészt az a csodálandó képzeletével és mesteri tollával lebűvölte és ámulatba ejtette az emberiséget, addig másrészt az ő hatása, az ő fénye melegítő is volt. (Úgy van! Úgy van!) Éppen az adja meg az ő teljes nagyságát, hogy az ész, a képzelem csodás hatásán kívül a szív hatását Jókaiban nem nélkülöztük soha. (Igaz! Úgy van!) Az isteni Gondviselés a nagy, 40-es években pazarul gondoskodott a magyar nemzetről szellemóriásoknak, vezértehetségeknek dolgában. Hogy csak háromról, a legnagyobbakról szóljak, ott van az első: Kossuth Lajos, akinek mint az újkor Demosthenesének és Cicerójának szónoki nagysága előtt az ó- és újvilág egyaránt leborul. Ott volt a második: Petőfi Sándor, minden idők egyik legnagyobb lírikusa, Jókainak benső barátja és végre a harmadik: Jókai Mór. Az egyiket az idők vihara külföldre sodorta, csak holtan jöhetett haza imádott édes nemzetéhez. A másik a csatatéren esett el, vérével pecsételve meg honfiúi hűségét. A harmadikat most fogjuk eltemetni. Kétségtelen, hogy a mi volt Petőfi a líla terén, ugyanaz volt Jókai a regényírás terén: minden időknek egyik legnagyobb regényírója. Bámulatos az a munkásság, amelyet hanyatló korában is élte végéig nemzetünk dicsőségére végzett. Hiszen úgyszólván a halál vette ki a tollat munkás kezéből. Áldott az ő emlékezete, amely mindenkoron dicsőséget fog hozni a magyar irodalomra és költészetre, mert költői, irodalmi érdemei elévülhetetlenek és a honszeretet ápolásában szerzett érdemei is azok. Legmélyebben meghatva hajtom meg zászlómat és a párt zászlaját is. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon), amelynek nevében szerencsém van beszélni, a nagy halott emlékezete előtt. Tisztelettel, kegyelettel, honfiúi hálával adózunk emlékének és mindazokat az előterjesztéseket, amelyeket részint a t. elnök úr, részint a t. közoktatásügyi miniszter úr méltóztatott megtenni, helyeseljük és részünkről teljes tisztelettel, kegyelettel és gyásszal járulunk hozzájuk. (Élénk helyeslés.) Ezzel az ülés véget ért. A főrendiház ülése. A főrendiház ma délután öt órakor ülést tartott, melyen fölolvasták az uj ülésszakot megnyitó királyi kéziratot s megválasztották a főrendiház jegyzőjéül Alpásy Lire grófot, Degenfeld-Schomburg Pál grófot, Esterházy János grófot, Gáli Józsefet, Latinonts Jánost, Rudnyánszky József bárót, Széchenyi Bertalan grófot és Vigyázó Ferenc grófot, háznagynak pedig Nyáry Jenő bárót. A főrendiház megalakulása után Csáky Albin gróf elnök a következő beszédet mondotta: Méltóságos főrendek! Jókai Mór, a nagy költő és író, a nemes lelkületű ember, a kiváló hazafi, a magyar közéletnek és a főrendiháznak is egyik tündöklő dísze, tegnapelőtt befejezte babérkoszorúzott életet. Mély bánat fogja el keblünket e haláleset folytán, amely nagy gyászt terjeszt nemcsak a mi hazánkban, de hazánk határain messze túl is, ameddig a boldogult irodalmi dicsőségének hite eljutott. Fájdalmunknak és részvétünknek illő kifejezést adhatunk mai jegyzőkönyvünkben, de ezenkívül bizonyára kegyelettel meg fogjuk őrizni az ő emlékét a mi szívünkben is. Indítványozom, hogy a méltóságos főrendek legmélyebb részvétüknek a mai jegyzőkönyvben adjanak kifejezést s egyúttal határozzák el, hogy a boldogultnak ravatalára a méltóságos főrendek nevében koszorút helyeztessünk. (Helyeslés.) Jelentem továbbá, hogy az eddigi megállapodások szerint a temetés hétfőn délután három órakor lesz a Nemzeti Múzeumból. Felkérem a méltóságos főrendeket, hogy fájdalmuknak és részvétüknek kifejezése céljából a végtisztesség megadása alkalmával minél számosabban megjelenni méltóztassanak. (Helyeslés.) Az ülés a bizottságok megalakulásával véget ért A részvét. A költő holtteteme a Nemzeti Múzeum csarnokában fekszik, elborítva virággal és babérral. S feléje száll az egész országból a legékesebb virág, a szív virága, a részvét, a nemzet könye és fájdalma legnagyobb fia elhunytén. Részvét iratok. Jókai özvegyét ma is nagyon sok részvétirattal és látogatással keresték föl. Ott voltak a halottasházban : Csetei Herzog Péter báró, Székely Ferenc, a belvárosi takarékpénztár igazgatója, Debrecen város közönsége nevében Thaly Kálmán dr. és Bakonyi Samu országgyűlési képviselők, Ardó Alfréd dr. és még számosan. Táviratban vagy levélben fejezték ki részvétüket: Dániel Ernőné báróné, Beksics Gusztáv, Thallóczy Lajos közös pénzügyminiszteri osztályfőnök, a Vígszínház igazgatósága, Pálmai Rezső Szabadkáról, Moson vármegye közönsége nevében Cs-hegyi József alispán, a pancsovai magyar nyelvterjesztő egyesület, Nagykároly város nevében Debreczeni István polgármester, Lévai Imre, Wodiáner Artur, a Lipótvárosi Kaszinó nevében Bánffy Dezső báró elnök és Fried Vilmos titkár, Goldmark Károly zeneszerző (Abbáziából), az ungvári katolikus főgimnázium ifjúsága, Paulay Géza (Komárom). Temesvár városa a következő táviratot küldte az özvegynek: Hazánk nagy fiának halála mélyen megrendítette Temesvár szabad királyi város közönségét, amelynek a dicső emlékű költőkirály halhatatlan nevű díszpolgára volt. Hazafias, mély fájdalomtól lesújtva, méltóságodnak legbensőbb részvétünket fejezzük ki. A városi tanács. Táviratokat küldtek még a marosvásárhelyi írók és hírlapírók köré, a nagypénteki református társaság, Szabolcs vármegye közönsége nevében Szikszay Ferenc alispán, Zombor szabad királyi város közönségének nevében Hanke Line polgármester, a komáromi református egyház közönsége, Rippl-Rónai József, a nagykőrösi főgimnázium nyolcadik osztálya, a budapesti cseh Beseda-egyesület nevében Lukács Antal elnök és a nagybecskereki református egyház. A vidéki hírlapírók szövetségének nevében Kulinyi Zsigmond elnök és Palóc László titkár a következő táviratot küldték: Mély fájdalommal veszünk részt az egész magyar nemzetet átfogó kegyeletben, siratva a legnagyobbat, a ki csodás szívének végtelen szeretetébe és jóságába tudta fogadni az irodalom legkisebb napszámosát is. Mérhetetlen részvétünket küldjük méltóságos asszonynak. Késő estig részvéttáviratot küldött: Schwab Károly főrendiházi tag, Szécsi Ferenc, Zempléni Árpád, Vértesi Arnold, a magyar általános takarékpénztár r.-t., a trieszti általános biztosítótársaság, Emmer Kornél a magyar békeegyesület nevében, a budapesti unitárius egyesület nevében Józan Miklós esperes, Faludi Gábor vígszínházi igazgató, Simonyi Artur dr. és neje, Dán Leó és Viktor, Szegő-család (Abbázia), Karfunkel Miksa (Berlin), Horn Emil és nővérei (Parks), Várady Antal zongoraművész (Prága), Brankovics szerb pátriárka, aki Karlócáról ezt a táviratot , küldte. Az isteni gondviselésben való megnyugvás enyhítse nagy veszteség fölötti fájdalmát. Továbbá: Sternberg Ármin (Lipcséből),, Torda város nevében Csongray Domokos polgármester és Jakab János főjegyző, Fodor Géza dr. (Abbázia), Hegedűs Aladár dr. polgármester (Baja), Domahidy István (Szatmár-Németi), Vágó Pál (Jászapáti), Tamássy (Gyulafehérvár), az aradi felsőbb leányiskola 6. osztálya, Újvidék, Szatmár, Zenta városok, a zalaegerszegi irodalmi és művészeti kör nevében Kuzsicska Kálmán