Budapesti Hírlap, 1904. június(24. évfolyam, 151-180. szám)

1904-06-12 / 162. szám

1904. június 12. —­­ - -____________________-—......— ■*------------......................-------------------------.............................................. BUDAPESTI HIKLA?. (162. sz.) 15 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (Operaház.) Hubay Jenő Moharózsá­ját a tervezett magyar ciklus keretében akarták felújítani.­­Ezzel a felújítással azonban kissé elkéstek: a szen­timentális lírai opera nem kelhetett versenyre a bika­­diadal vérengző szenzációjával. Kevesen hallgatták ma japbay zenéjét, de ezek a kevesek érdeme szerint mél­tányolták a mű szépségét és a közreműködők játékát. Lit főszerepeket Szoyer Ilonka, Payer Margit, Bohni­­t­sere Gyula és Beck Vilmos énekelték. * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színház­­nak­ a szezon utolsó hetében négy vendége lesz. Hét­­főn a Romeo és Julia női főszerepében Hadrik Emma, a buda-temesvári színház tagja, Merkud­o szerepében pedig Tóth Elek, a nagyváradi színház tagja lép föl. Kedden Gárdonyi Géza Annusba, című vígjátékéban két vendég játszik: a címszerepben Szohner Olga, a buda-temesvári színház tagja, Balogh Miklós szerepé­ben pedig Palásthy Sándor, a kassai nemzeti színház tagja mutatkozik be. Szerdán a Maria Vanna Prin­­civalle szerepében és csütörtökön a Közönyt közöny­­nyel Polilla szerepében Tóth Elek folytatja vendég­­szereplését. A nyári szünidő alatt az utolsó előadás pénteken, június 17-én lesz a Nemzeti Színházban. Június II-ikától szeptember elsejéig a színház zárva m­arad. Az Operá­ban holnap Arnoldson Szigrid búcsú­­fölléptével Lakmé kerül szilire. Kedden Revere Elvira folytatja vendégjátékát a ■Varázsfuvolá-­ba­n. Csütör­tökön lesz a Zeneakadémia operaiskolájának évzáró Vizsgálata s ezzel az előadással szeptemberig bezárul­nak az Operaház kapui. ■ ... A Vígszinitáz­ba a jövő héten minden­­este a Josékpirulák című bohózat kerül színre. A Népszínház­ban a­­Szalmaözvegy című francia bohóságon kívül a szezon nagysikerű műsordarabjai kerülnek színre a jövő héten. A Kazanova szerdai előadásán Pintér Imre játsza a címszerepet. Jövő va­sárnap lesz Solymosi Elek színésziskolájának nyilvá­nos vizsgálati előadása, mely alkalommal A falusiak­­című vígjáték egy fölvonását, a Nebántsvirág két föl­vonását, a Tót leány egy felvonását és a Szenes le­gény, szenes leány című operettet adják elő a növen­dékek. Jegy már holnaptól a rendes délutáni árakon a színésziskola helyiségében (József-körút 18) és a Népszínház pénztáránál kapható. A Király Színház jövő hetének műsorát­ egy opera­ előadása teszi változatossá. A színház bemu­tatja Rossini bájos dalművét, a Szevila- borbély-t, Körmyey Bélával, a fővárosi nyári színház baritonis­­tájával a címszerepben­. A többi szerep következőkép­pen van kiosztva Rozina — Olszka Vanda, Almav­iva feról — Mihályi Ernő, Bartholó — Csiszár Artur, Bazik­ó — Vécsey Géza, Berta — Szathmáry Zsuzsa, Burikó — Oláh Gyula, Tiszt — Körmendi János. A darabot Konti József karnagy tanította be és fogja dirigálni. Míg az énekes személyzet a Szevillai bor­­pélyára­ készül, naponkint Terrasse gyönyörű zenéjű operettje,­­az Én, te, el kerül szinre, a­mely állandóan hogy közönséget vonz. 1 .A Magyar Színház­ban hétfő kivételével, a hét­­minden estéjén a Szalamit kerül szinre, a­melynek tegnapi Kdujitása nagy sikerrel járt. A Szalamit ed­dig kitűzött előadásaira tömegesen vásárolják a je­gyet s a népszerű zsidó daljáték iránt olyan érdeklődés mutatkozik, a mely júniusban szinte páratlan, s ha­sonló ahhoz, a melyet a darab első előadásainak ide­jében keltett. A Szulamit minden előadásában részt­­vesz R. Maróthy Margit, Garzó Adél, B. Szabó, Fé­nyén, Irányi, Heltai, Gömöri, Giréb­. Vasárnap dél­után és hétfő este A hajdúk hadnagyát játszák. Az Urániá­ban oly nagy az érdeklődés Pekár Gyula Spanyolország című darabja iránt, melyben tudvalevőleg egy teljes bikaviadalt mutatnak be ti­zenöt percig tartó mozgóképen, hogy a színház­­igaz­gatósága a hét minden napjára ezt az aktuális dara­bot tűzte ki. A Városligeti Színkör személyzete most Feld Mátyás és Karagó Jenő A hét Slézinger című aktuá­lis bohóságára készül, melytől nagy sikert vár a szín­ház „igazgatósága. A darabot fényes kiállítással hoz­zák színre és részt vesz az előadáson a színkör teljes személyzete. Kedden Zola régen nem adott színművet, IA pálinka-t adják elő. Közben minden nap Dellin­ger kedves operettje, A sanzonétt van a műsoron. * (Csókpirulák.) Tudván azt, hogy a nyári Szezonban már csak igen­ erős orvosság segít a szín­házakon, a Vígszínház ma este a Csókpirulák­at adta be a közönségnek. Ennél erősebb dolgot bajosan is találhatott volna. Hennequin és Bilhaud, a francia színpadi pornográfia mesterei, egy olyan bohózati mese­ számára találták ki ezeket a pirulákat, melyet elmondani teljességgel ■ lehetetlen s melynek egyes részletei fölülmúlnak mindent, a­mit eddig ebben a műfajban tapasztaltunk. Még a Vígszínház vihar­edzett közönsége is fölszisszent néha-néha s a darab­­inak az volt a szerencséje, hogy alapjában igen mulat­ságos s az emberek a kacagástól nem értek rá pirulni. Minő csodálatos leleményességet, elmésséget, tudást, színpadi készséget pazarolnak a franciák az ilyen ízetlenségekre! A darab előadása, a­hogy a Vígszín­házban megszokunk, perdülő, eleven, jókedvű volt. A nagyobb szerepeket-Kertész Ella, Varsányi Irén, Góth, Vendrey, Balassa, Sze­rémy játszották. *­ (Kis Színház.) A városligeti Kis Színház műsora e héten igen érdekes és változatos lesz. Hétfőn kerül bemutatóra „a­ Tarka, históriák című bohózat. Csütörtökön Újvári­ Károly, a Budai Színkör ked­velt komikusa vendégszerepel Pfefferkorn szerepében. Pénteken lesz az első előadása a Sziklai Kornél Kasz­­tilia gyöngye című új operettjének. * (Zichy Mihály levele.) Oroszországban élő nagy hazánkfia, Zichy Mihály érdekes levelet írt Nagyváradra, válaszképen egy hozzá intézett kér­désre. A nagyváradi képkiállítás rendezőségének föl­ajánlottak egy 1948-ból származó allegorikus fest­ményt. A Magyarország és Erdély egyesülését ábrá­zoló kép ismeretlen kéz munkája bár, de gondolata, stílusa, rajza erősen Zichy Mihályra emlékeztet. A bizottság éppen ezért nem fogadta el a képet, úgy gondolkozván, hátha a­ pétervári udvar zokon venné Zichytől a fontos politikai esemény megörökítését. Ebben a dologban aztán a festmény tulajdonosa, egy nagyváradi úriasszony, levelet irt a nagy művésznek, a­ki a következőkben válaszolt: Szent-Pétervár, 1004 máj. 20. Mélyen tisztelt Nagysád! A nagyváradi mű­­­tárlat bizottságának gyöngéd eljárását teljes mérték­­b­en elismerem. A­mint Ön a kép eszméjét leírja, én nem hihetem, hogy még most is lehetne a bi­zottságnak kifogása a kép tárgya ellen. Tehát az ő habozásaiknak, vonakodásaiknak csak a festmény gyarlósága lehet az oka és jószivü elnézésük nem en­gedi meg, hogy ezt a képet is a többi elkövetett művészi vétkeimmel énrám másolják. Egyébiránt a következő adatok az én cimborás­­kodásomat teljesen megcáfolják. 1840-ben végeztem el tanulmányaimat. Bécsben,­­1846—­47-ben léptem föl, mint militáns festő. 1847 nyarán már az orosz csá­szári udvarhoz verbuváltak, tizenkilencéves koromban. Szakadatlanul Bécsben­ élve és három évekig csak tanulmányaimmal foglalkozva, én­ nem éreztem előre — de senki sem avatott be a már forró körülmé­nyekbe! A Talpra magyar! engem már az orosz udvar szolgálatában talált. Megvallom, hogy — csalódásunk után — az orosz császári udvar és a kö­zönségnek is meleg részvéte és pártolása engem itt teljesen lebilincseltek. Ezekből meggyőződhetett Nagy­sád, hogy a kérdésben lévő képnek ,sem eszméjében, sem kivitelében részt nem vettem­ — mindkettő az ano­­nymus művész érdeme, a­ki megérdemelné, hogy nevét kikutassák és az úgyis elég ritka magyar mű­vészek sorába iktassák. Kiváló tiszteletem kifejezé-­ sével fogadja tisztelt Nagysád hazafias üdvözletemet. Zichy Mihály. * (Vas Gereben-ünnep.) Vasárnap, június 19-én leplezik le nagy ünnepséggel a tolnamegyei Für­getlen Vas Gereben emléktábláját. Az ünnepség iránt, melyet az Országos Irodalmi Szövetség rendez, álta­­­lános az érdeklődés. Valóságos búcsujárás indul meg e napon a Dunántúl. A szövetség főtitkári hivatalá­hoz már eddig több, mint kétezerötszázan jelentették be az ünnepségen való részvételüket. Tizenkét törvény­­hatóság, hat város hivatalos küldötteivel csatlakozik az ünneplőkhöz.­­A Magyar Tudományos Akadémia koszorút küld és Zichy Jenő gróffal képviselteti magát. A Kisfaludy- Társaság küldöttei: Rákosi Jenő, Pekár Gyula és Sebők Zsigmond. A Petőfi-Társaságé­: Prém József. A temesvári Arany János-Társaság-, Rákosi Jenő. Tolna vármegye küldöttségét: Dó­ry Pál alispán, Fejér­­megyéét: Fiaik Pál báró főispán, Székesfejérvárét: Havranik József királyi tanácsos, polgármester, Zemplénmegyéét: Rókus Gyula cs. és kir. kamarás, al­ispán, a székesfejérvári főreáliskoláét: Kuthy dr. igazgató, a kereskedelmi iskoláét: Faludy dr. igazgató, az Aurora irodalmi körét: Vrábély Armand dr., a tolnamegyei jegyzők egyesületét: Csolnoky jegyző, a tamási-i kaszinóét: Száváid főszolgabíró, Máramaros vármegyéét: Lator Sándor országgyűlési képviselő, az Országos Irodalmi Szövetség kötelékébe tartozó egye­sületekét: Pekár Gyula országgyűlési képviselő fogja vezetni. Felső-Nyék, Mező-Komárom, Város-Hidvégh, Ozora, Nagy-Szokol, Fürged, Magyar-Keszi és Belső- Izegh küldöttségeit az egyes községek jegyzői veze­tik. A rend fenntartását Lamm nagybirtokos ura­dalmi tisztikara látja el. A vidéki irodalmi- és köz­művelődési egyesületek közül eddig tizenkettő jelen­tette be résztvételét.. A kultuszminiszter államtitkárá­val fogja képviseltetni magát az ünnepen. Az ünnepre a résztvevők a déli vasút budai pá­lyaudvaráról indulnak el a r­eggeli nyolc órakor in­duló gyorsvonattal. Lepsényből különvonat szállítja a vendégeket Fürgédig. Útközben csatlakozik a közbe eső faluk népeinek százai. A külön vonat tizen­egy óra után érkezik Fürgédre, a­hol Lamm nagy­­birtokos és a környékbeli birtokosok által fölajánlott kocsik egész tábora fogja várni az érkezőket. A föl­­diszített állomástól a gazdatiszti lakhoz, az ünnepély színhelyére vonul a menet, a­hol a következő sorrend­ben fog lefolyni a leleplezés: 1.­­Himnusz. Énekli a székesfejérvári déli vasúti daloskör. 2. Megnyitó be­széd. Mondja: Zichy Jenő gróf. 3. Ünnepi beszéd. Mondja: Rákosi Jenő. 4. A lepel lehullása után föl­des Imre alkalmi költeményét szavalja: Márkus Emilia. 5. Záróbeszéd: Pekár Gyulától, az Országos­ Irodalmi Szövetség alelnökétől. 6. Szózat. Énekli a székesfejérvári déli vasút daloskor. Az ün­nep után közebéd lesz, melyen , egy teríték ára négy korona. Az ebéden való résztvételre még ju­­­nius 10-éig bezárólag lehet jelentkezni Szondy Ká-­­rolynál, az Országos Irodalmi Szövetség főtitkáránál, (Budapest, Luther-utca 1/A.). * (Az első Jókai-szobor.) Präger Nép. János fiatal szobrász mintázta s szerkesztőségünkben bemu­tatta Jókai. Már sikerült mellszobrát, mely szalon, vagy iróasztal-disznek van szánva s kitünően adja vissza a költő arcvonásait. Ajánljuk Jókai tisztelőinek, a kik óhajtják a nagy mesélő nyájas vonásait és szelíd te­kintetét naponta ráink A munka megrendelhető húsz korona beküldésével akár a Budapesti Hírlap kiadóhi­vatalában, akár a szobrásznál (Práger Nép. János, fő­herceg Sándor­ utca 30/B. Budapest). * (George Sand emlékezete.) George Sand, a hírneves francia regényírónő születésének századik évfordulóját ünnepli most az irodalmi Franciaország. Az Odeon­ban megújították a George Sand relikviái­ból rendezett kiállítást. A­ kiállítási termek falain az írónő arcképei és szüleinek képmásai függnek, az asztalokon kéziratok, csecsebecsék és piperecikkek hevernek. Díszelőadások, matinék lesznek a színházak­ban. Emlékbeszédek, versek, újságcikkek szólnak a híres asszonyról. Egy sereg új apróságot elevenítenek föl George Sand életéből. Egy szóval, méltó és szép lesz a születés százéves fordulója. A csípő és merész francia szellem azonban még kegyelete® ünnepekkel sem engedi lekötni magát. A George Sandról szóló visszaemlékezések egyik-másikában nagyon is profán módon szól az emlékezés Musset és Chopin barátnőjé­ről. George Sand írásainak férfiasságát — írja az egyik párisi­­újság — mindenki megcsodálta. De cso­dálatos, hogy ez a férfiasság az egyes művekben min­dig azoknak az író-férfiaknak az egyéniségére emlékez­tetett, a­kik George Sandnak egy-egy műve megjele­nésekor a bizalmasai voltak. George Sandra talál leg­jobban Buffon mondása: le style c’est l’homme. A l’homme természetesen­­ férfit jelent. * (Verescsagin szobra.) A szentpétervári vá­rosi tanács legutóbb tartott rendkívüli ülésében el­határozta, hogy a Beseropavlovszk elsülyedése alkal­mával elhunyt nagy orosz festőnek, Verescsagin­nek szobrot emel. A szobor­bizottság már meg is alakult. * (Jókai arcképe az Akadémiában.) A Ma­gyar Tudományos Akadémia ezidei nagygyűlése elha­tározta, hogy az elhunyt költőkirálynak, Jókai Mór­nak, a­ki az Akadémiának igazgatósági és tiszteleti tagja volt, arcképét megfestett képesterme számára. Jókai legsikerültebb képmását Horovitz Lipót festő­művész készítette s a művész engedelmével ezt a képet fogják lemásoltatni. * (A Szent István-templom díszítése.) A Szent István-templom építésére felügyelő bizottság, Láng György tanácsos vezetésével ma délután meg­látogatta Benczúr Gyula festőművész műtermét, hogy megtekintse a templom egyik nagyobb mellék­oltára számára készült képét, a­mely Szent István királyt ábrázolja, a­mint a magyar szent koronát fölajánlja Szűz Máriának. A festményt a napokban szállítják el Benczúr Gyula Bajza­ utcai műterméből. * (A népiskolai könyvtárak.) A Népiskolai Könyv Kirakat Intéző Bizottság pénteken, június 10-én fejezte be ezidei munkáját. Az ugyanakkor tartott ülé­sen Sebestyény Gyula kir. tanácsos elnöklésével jelen­­voltak: Alexander Bernát, Bánóczy József, Benedek Elek, Csernoch János, Klupathy János, Komáromy Lajos, Marczali Henrik, Móra István, Szőts Farkas, Ujváry Béla tagok és Tóth Rezső előadó. A bizottság rendszeres munka s bírálatok alapján 903 művet tár­gyalt és az elfogadott műveket jóváhagyás végett a kultuszminiszterhez most terjeszti fel. Ezenkívül az iskolák különböző­ nagyságára s igényeire való tekin­tettel három ifjúsági könyvtártípust állapítottak meg s elkészítették a könyvtárak kezelésére vonatkozó uta­sítás tervezetét is.. Legutolsó ülésén részletesen tár­gyalta a kultuszminiszterhez intézendő fölterjesztést, a­melyben a bizottság munkájáról beszámolva, megje­löli azokat a módokat is, a­melyekkel ez ügy előmoz­dítható és azokat a szükségleteket, melyek e téren sür­gős kielégítésre várnak. * (Amerikai folyóirat Jókairól.) Az Egye­sült­ Államok legnagyobb folyóirata, a Review of Re­views Jókai életéről tanulmányt közöl júniusi szá­mában. A cikket Jókai és neje, Laborfalvy Róza arc­képe, valamint­ Jókai Bajza­ utcai házának fényképe diszíti. A cikk szerzője ifj. Hegedűs Sándor, kit­­ Shaw Albert dr., a folyóirat szerkesztője, meleg sza­vakkal mutat be az amerikai olvasóközönségnek. * (Könyvtárosok kurzusa.) A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége ez évben Fejér­­pataky László dr. egyetemi tanár, a Széchenyi-könyv­­tár igazgatójának vezetésével könyvtáros-kurzust ren­dez, a­mely július 4-ikétől július 14-ig tart. A kurzu­son a főfelügyelőség hatáskörébe tartozó könyvtárak tisztviselői vesznek részt, azonban jelentkezhetnek

Next