Budapesti Hírlap, 1904. június(24. évfolyam, 151-180. szám)

1904-06-12 / 162. szám

. 14 ..... , ____________ BUD­APESTI HÍRLAP. (162. sz.) 1904. június 12. :a temetéstől, 13 mi akkor történt, mi a törvény által nem helyeselt o­knál fogva követett el valaki öngyilkossá­got. És most foglalkozzunk e betegség mai helyzeté­vel. Sajnos, azt kell mindenütt megállapítanunk, hogy a civilizáció terjedésével mindenütt a reális és képzelt szükségletek szaporodván, az öngyilkosságok és elmebajok száma is folyton emelkedik. Franciaországban 1836-ban még csak ISTI volt­­az öngyilkosok száma, 1891-ben 6617. A pálinkake­­reskedők és a mértékletlen életmódot folytató keres­kedelmi utazók igen gyakran szerepelnek az öngyilko­sok között Poroszországban, 1869-ben 2570 férfi és 616 nő.­­I9S5-ben 2685 férfi és 595 nő lett öngyilkossá. Po­roszországban hat év alatt 21.001 ember lett öngyil­kossá! Ez a szomorú szám mutatj­a tehát, hogy a­­franciák milliárdjai nem emelték a németek jólétét. A Csendes­­Szászországban hivatalos adatok sze­rint 20 év alatt 75.694 személy lett öngyilkossá. Oroszországban, a politikai üldözések, a bírósági és közigazgatási korrupció eme klasszikus földjén, a­­hol egész néposztályok valóságos hatósági üldözés tárgyai, iszonyúan dúl az öngyilkosság. Az 1858. és­­ISS7. évek között átlag évenkint tizenkétezer öngyil­kosság fordult elő. Mit fog majd eredményezni még az orosz-japán háború! "Angolországban az utolsó tíz év alatt, de ír és­­ Skóthon kivételével •— 21.816 egyén lett öngyilkossá. Ausztria is lépést tart a többi állammal, mert­­1376—ISSD-3g 3881 öngyilkost számlált. "Nálunk "átlag évenkint az öngyilkosok száma hétszáz­ ia­ tehető, a­mi egy, jobbára még földművelő népnél tekintélyes szám. Beszámolva ekképp az öngyilkosság térhódításá­val, vizsgáljuk már most keletkezésének lényeges­­ okait. Legtöbb esetben igen nehéz az öngyilkosság valódi okát megállapítani, mert ritkán van annak­­csak egy oka. Nagy politikai és gazdasági rázkódások­­szakában, ott keresendő az epidemikusan föllépő ön­­gyilkosságok oka, s ekkor az öngyilkosság a társada­lom erkölcsi betegségének, hű szimptómája. Állás, hi­vatás és egyéniség szerint az egyik embernél vagyo­nának­, hitelének, becsületének, háziboldogságának elvesztése, másoknál az iszákosság oka az öngyilkos­ságnak. Az iszákosságot illetőleg az 1897. évi XI-ik­­ brüsszeli alkohol-ellenes nemzetközi kongresszus tisz­aján kimutatta, hogy az alkoholizmus a nőt és a fér­fit­­ egyaránt beleviszi az öngyilkosságba. Kimutat­ták ugyanis, hogy Oroszországban 100 öngyilkos közül 40, Angolországban 100 közül 30, Dániában 100 közül 36, Wü­rtenbergben 100 közül 26 iszákos volt. Angolországban, Németországban, Észak-Amerikában­­és Oroszországban az iszákosság fő oka az öngyilkos­ságnak. A francia és a lengyel ezenkívül nagy ha­zárdjátékos faj lévén, gyakran a játék is oka az ön­­gyilkosságnak. Erre nézve pregnáns például szolgál a m­onte-carlói játékbarlang. Előkelő orvosok azt állítják, hogy az öngyil­kosság átöröklés folytán is keletkezhetik. Mindaddig, míg az illető egyénnek jól megy dolga, míg életviszo­nyai normálisak, pihen benne a gyászos következmé­nyű hajlam,­a­mint azonban bármely oknál fogva meggyöngül ellenállóképessége, bizonyos legyőzhetet­len erő befolyásolja úgy, hogy akarata ellenére ke­resi a halált. Sokkal biztosabb alapot nyújtanak a megítélhe­­tés szempontjából a gazdasági krízisek, melyek néha helyre sem hozható veszteséget okoznak egész néposztályoknak.­­ ■ Németországban a németefrancia háború után beállott ipari krízis az öngyilkosságokat 60 száza­lékkal­ emelte. Az 1876-iki angol kereskedelmi válság is­­magasra emelte az öngylkosságok számát. Ausz­triában az 1873-iki krakk nagy oka volt az öngyil­kosságok szaporodásának, mert míg 1872-ben 1677 volt­, az­ öngyilkosok száma, 1873-ban 2463-ra emelke­dett. ■ A­hol továbbá szabadon garázdálkodik a pro­tekció, mely vakmerően átgázol érdemen, tehetsé­gen és becsületen,, hogy személyes okokból előbbre vigye méltatlan kegyelmét, ott a mellőzés miatt való elkeseredés szintén sűrűn szerepel az öngyilkos­ságot előidéző ok­ok között,­­ismerünk, egyébként kor­szakokat, mikor keserű emlékek, eltűnt remények s általában nagy nemzeti csapások rendkívül érzéke­nyekké teszik az embereket, ha azonban ily viszonyok közt a mostaninál erősebb, mélyebb lenne az em­be­rekben a vallásos érzet, az állam kellő időben és megfelelő eszközökkel hozzálátna a sebek gyógyításá­hoz s a társadalom könyörülete és áldozatkészsége meleg napsugárként közelednék a szerencsétlen embe­rek körébe, megapadna a kétségbeesés áldozatainak ma még félelmetes száma. FŐVÁROSI ÜGYEK. — Egy elül­járó ünneplése. A Józsefváros elüljárója, Hanvai Sándor, tegnap ünnepelte tize­dik évfordulóját annak, hogy a törvényhatóság a Jó­zsefváros élére állította. Hanvai Sándor egyike a fő­város legkiválóbb tisztviselőinek. A VII. kerületi elöljáróságot tartják a városházán is a legjobban ad­minisztrált elöljáróságnak. Hamvai Sándor érdeme, hogy a kerület jótékony ügye érdekében a társadalmi akciót egyesí­tette a hatósági akcióval s kizárólag az is fáradhatatlan buzgalmának köszönhető, hogy a Jó­zsefvárosban a szegényügyet elég sikeresen megoldot­ták, hogy a VTIL kerületben nincsen olyan szegény, a­ki legalább meleg ételhez ne juthatna. A polgárság igaz szeretettel látja őt a kerület élén s most is, noha ő maga ’titokban tartotta az évfordulót, a polgárok fölkeresték s üdvözölték. — Középponti járásbíróság. A’ főváros tud­valevőleg azt az ajánlatot tette az igazságügyi minisz­ternek, hogy a középponti járásbíróság számára meg­építi a középponti városháza Károly­ körúti épületré­szét. A miniszter azonban az ajánlatot nem fogadta el, mert a Lipótvárosban, a törvényszéki palota közelé­ben akarja megépíteni a járásbírósági palotát is. A belvárosi polgárok most akciót indítottak, hogy mégis a Belváros számára szerezzék meg a járásbíróságot. •­ Az utcatáblák. Az utcai névtáblák meglehe­tősen szerencsétlen form­ájúak. Keskenyek, kitűnő szeme legyen, a­ki a fölírást olvasni akarja. A legtöbb táblát olyan vastag piszokréteg borítja, hogy a betűket is alig lehet látni. Nagyon sok utcasarkon az üzleti táb­lák födik el a névtáblát, a­mi azért is nagy baj, mert négy-négy sarok között csak két-két sarkon van név­tábla. A hatóságnak is kellemetlen a mai tábla, mert n­em győzi pótolni a sok ellopott táblát. Most ugyanis cinkből valók a táblák, a cinket pedig elég jól lehet értékesíteni. A mérnöki hivatal első szakosztálya már hosszabb idő óta tanulmányozza a dolgot külföldön is és most az utcai névtáblák megváltoztatására tett ja­vaslatot a tanácsnak. Jól emailtírozott 70 centiméter széles és 50 centiméter magas ovál alakú vastáblákat akar alkalmazni. A fehér tábla közepén nagy, jól ol­vasható fekete betűkkel írják föl a nevet, föléje a ke­rület számát s alája hogy utca, út vagy tér. Ez a forma lehetővé teszi, hogy a táblákat magasabban, az első emeleti ablak könyöklőfalának a vonalában, a föld­szinti párkány fölött helyezzék el. A­­mérnöki hiva­tal intézkedést kér, hogy a háztulajdonosokat kötelez­zék a táblák tisztántartására. A legtöbb tábla ugyanis azért használhatatlan, mert a ház tatarozásakor a táblát is bemeszelik s a mész lemarja a festéket. Egy­előre természetesen csak ott használják az új táblát, a­hol régi nincsen, de azután fokozatosan kicserélik a régi táblákat. — A főgyűjtőcsatorna. A pesti oldal főgyűjtő­­csatornájának befejezésére ma tett javaslatot a mér­nöki hivatal. Az utolsó rész a Szondy­ utcánál kezdő­dik s a Teréz-körúton, és Lipót-köruton át torkol a Dunába. A csatorna 1035 folyóméter hosszú s hogy az építéssel a forgalmat ne zavarják, a mérnöki hiva­tal alagút-rendszerben akarja megépíteni. Az építés költsége 339.494 korona. — A pénztári tisztviselők biztosítéka. A középponti és kerületi pénztári személyzet ma nagyobb előterjesztést­ tett a tanácshoz s azt kérte, hogy a fő­város engedje el a tiszti biztosítékot. Kérelmükben arra hivatkoznak a pénztári tisztviselők, hogy az ál­lam az 1904. évi VII. törvénynyel megszüntette az ál­lami tisztviselők tiszti biztosítékát. Gyakorlati értéke nincsen a biztosítéknak, mert ők milliókat kezelnek s azzal szemben nem biztosíték az az ezer forint, a­mit nekik le kell tenniök. A tisztviselőkre azonban súlyos teher, mert nyolctizedrészük helyett nagy kamatra óvadékbankok tették le a biztosítékot. Amúgy is nehéz megélhetésüket súlyosbítja ez a kamat. •— Adókivetés. A kerületi adókivető­ bizottsá­­gok június 12-én és a reákövetkező napokon a követ­kező helyrajzi számú házakban lakóknak H1. osztályú kereset adóját tárgyalják: A VI. kerület B) bizottsága és a VIII. kerület A) és B) bizottsága naponta a k­ü­lön meghívottak adójavaslatait fogja tárgyalni. A IX. kerületben június 13-án a 8836—9344. hrsz. alatt lakók és a külön meghívottak, 14-én pedig csak a kü­­lön meghívottak adótételeit fogják tárgyalni. — Ingatlan­forgalom a fővárosban. A fővá­ros területén a lefolyt héten a következő ingatlan került­ átírás alá: A pesti oldalon: Pohl Ferenc V. Csáky­ utca 18/a. számú háza 04.000 koronáért Lec­runna Rezső és nejére. Weidinger testvérek IX. Szvetenay­ utca 35. számú házi 34.000 koronáért Schmidt Alfréd, és Viktorra. Kiskora Egerváry testvérek VIII. Baros­ utca 32. számú házának része 130.000 koronáért Adler Henrik ég nejére­ és Unger Gyula és nejére. Lovag Pollák Rikárd és társai IV. Új­világ­ utca 6. számú háza 80.000 koronáért Unger Bélára. Sidlauer Dávid VI. Stefánia­ út 24. számú háza 40.006 koronáért Székely Ignác és nejére. Bischit­z Artur és neje V. Szabadság-tér 3. számú háza 250.000 koronáért a Ma­­gyar országos központi takarékpénztárra. Özvegy Burda Vencelné VI. Csengery­ utca 61. számú házának­­ része Burda János és társaira (örökség.) Hegedűs Gyula és Kálmán VII. Király-utca 95. számú háza 111.757­ koroná­ért Schnitzer Mór és Somogyi Manóra. Reicher Kálmán és társai VII. Aréna-út 54. számú háza 89.000 koronáért Csobány Antal Jánosra. Özvegy Lantos Antalné VI. Pet­­neházy-utca 31. számú házának fele része 2000 koronáért Nessi Pál dr.­Ta, Nessi Pál dr. VI. Petneházy-utca 3. számú házának fele része 3000 koronáért Sztrakovits Al­­bertnére. Karádi Bertalan dr. X. Vezér és Álmos-utca ,12. számú háza 6300 koronáért Erdélyi Győzőre." Kreisz István és társai XI. Remete-utca 11. számú háza 21.200 koronáért Halász József és nejére. Kabdebó Gyula Vili. Horánszky-utca 20. számú házának része Kabdebó Gyula József, Miklós és Mártonra (örökség.) Steindl Imre VII. Rottenbiller-utca 6/a. hrsz. telke özvegy Steindl Im­réné és gyermekeire (örökség.) Prister Eduard VI. Izabella-utca 49. számú háza 180.000 koronáért özvegy Gattein Ármin*, nem. Slezák Vencel és neje VI. Röppentyű-utca 19. szám­ú háza 56.000 koronáért Fővárosi kereskedelmi hitelinté­zetre. Svollerffy Koller Mihályné VI. Lendvay-utca 2. sz. házának része kiskorú Mayer Magduska és társaira (örök­ség.) Kollerffy Koller Mihály VII. Elemér­ utca 41. sz. háza 168.797 korona 26 fillérért Botfó Frigyes dr.-ra, Baumgarten Ernő V. Erzsébet-tér 17. számú házának egynyolcad része Baumgarten Ferenc és társaira (örök­ség.) Kiskorú Baumgarten testvérek V.­ Erzsébet-tér 17. számú házának részei 34.619 korona 84 fillérért Baumgar­­ten Leóra. Sped Flórián IX. Soroksári-ut 46. szám­i háza 124.460 koronáért Heidlberg Tivadar dr.-ra. Stadler La­jos VI. Komáromi-ut 24. számú háza­ Szilágyi­ Lajosra* (névmagyarosítás.) Villecz Boldizsár VII. Vörösmarty­, utca 11/b. számú házának hat-tizennyolcad része Fábry István dr. és társaira (örökség.) Magyar Ambrusáé dr.-né és Bicskey Kálmánná VI. Hajtsár-ut 82. számú háza Résö Ensel Szerénára. Ugyanazoknak VI. Hajtsár-ut 83.­ számú háza Rése Ensel Hortenziára. Magyar Ambrusné dr.-né VI. Hajtsár-út 80. számú házának egyharmad része .100 koronáért Bicskey Kálmánnéra. Neubauer Mayor VI. Hajós-utca 30. és Soroksári-utca 30. sz. házainak egy­­kilenced része Neubauer Sándor és Gyulára (ajándék.)']­­Szluha Sándor VII. Almássy­ utca 6. számú háza 77.000 koronáért. Sós Izor és nejére. Nusser Károlyné VI. Szondy­­utca 55. számú házának egyhatod része özvegy Schmal­k Károlynéra (örökség.) Fáber Károly VII. Dob­ utca 27. számú házának része Faber Fülöpre.­­Festetics Pál gróf VII. Erzsébet királyné-ut 45. számú háza 40.000 .koron.­nőért Vampetics Ferenc és nejére. Benkő­ Lajosné VI., Podmaniczky-utca 77. számú házának­­ része’ Benkő La­j­­osra (ajándék.) Staffenberger István: VII. Hajtsál’-utca 147. Számú, háza 45.000 koronáért Key és Strausz-cég és társaira. Nagy Károly VI. Szent László-ut 89. számú­­háza 14.200 koronáért Csereklye Mihály és nejére.­Kis­korú Steiner testvérek VII. Hernádi-utca 15/b. számú­­háza 28.710 koronáért Csányi Aladár dr.-ra és*Paulheim­ Istvánra.' Spanninger Antal Vill. Óriás-utca 9. számu­ házának része Spaninger Mária és Rozáliára (örökség.)­ A Pesti hazai első takarékpénztár egyesület VII. Elemére, utca 13. számú háza 14.000 koronáért Weinberger Márton­ és nejére. Szénássy Lajosné VII. Rózsa­,Utca 27—-29. számú háza 152.000 koronáért Friedler Károly és nejére. Mehl­wurm Antal IV. Újvilág-utca 21. számú háza 96.000 ko-­­ronáért Magyar László dr. és nejére. Schindler Károly­ és neje IX. Lónyay­ utca 42. számú háza 370.001 koroná­ért Apaticzky Sándor dr. és nejére. Sommer Lipót és társai VI. Dévényi­ út 24. számú háza 550 koronáért kis-’ korú Sommer Ignác». Riesz testvérek V. Váci­ út 116. szám­i háza 100.000 koronáért Bacher Rudolfra. Szent- Imrey Lajos VI. Bajnok-utca 32. szám­i házának része. Szent-Imrey Gézára (örökség.) Kartschokke János és tár­­­sai VIII. Stáhly­ utca 15. számú háza­ 43.500 koronáért Jelinek Frigyes és Adolfra. Mennich Vince­­VIII. Ma-' dách­ utca 13. számú házának része 100 koronáért ifj. Tauser Mihályné­. Magyar Gyuliné IV. Koronaherceg­utca 5. szám­i házának 14 része 100.000 koronáért Magyar Antal dr.-ra. Eckhardt szül. Schenk Borbála VIII. Futó­utca 41. számú háza 20.000 koronáért Ruzicsska Ferenc és nejére. A budai oldalon: Néhai Gerhardt Katalin és tár­sai I. Istenhegy 4657/1. számú telkük. 2030 koronáért; P­app Béla dr.-ra. Fuchs Lajos II. Rézmáli dűlő 6208 sz. teleknek felerésze kiskorú Fuchs Rezső, Alice és­ Györgyre. Zsák Mahiid T. Gellérthegy­ utca, 51. számú háza Starker Károly és Annára (hagyaték.) Jahn József II. Fő-utca 12. számú háza özvegy ifj. Heidelberg Mór­­néra (csere.) Ifj. Almássy Mátyás és társai I. Sasadi­ dűlő 11439. számú telkének felerésze. 500 koronáért öz­vegy Wiesenberger Vencelnére. Fadrusz János I. Lisa-A­nyay­ utca 5. számú háza özvegy Fadrusz Jánosáéra. Bagó Alajos II. Kapucinus­ utca 20. számú háza 30.353 koro­náért Maderlik Ede és nejére. Haszmann­­János I. Attila­­köru­t II. számú háza 60.000 koronáért König Jakab­­és nejére. Fila József I. Arany­kakas­ utca 24. számú házának feleréssze özvegy Fila Józsefnére. Farkas Antalné I. Kút­­völgy 8920/1. számú telke, 4697 koronáért Török Árpád, és nejére, özvegy Seressy József­né II. Lövőház­ utca 10. számú háza 11.000 koronáért Benyovszky István és Má­riára. Volf D. György I. Sasadi dűlő 12029., 30., 72466. számú teleknek része kiskorú Volf Mária, és Georginára.­ Brázay Károlyné II. Apolda-utca 12. számú házának része 4400 koronáért a Csepelszigeti takarékpénztárra.­­Winkler Jakab III. Kiskorona-utca 2. szám­i házának egytized része Winkler testvérekre, özvegy Kitzinger Ja­­kabné III. Szölőkert­ utca 28. számú telke 7400 koronáért Limmermann Petemére.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék