Budapesti Hírlap, 1904. július (24. évfolyam, 181-211. szám)

1904-07-01 / 181. szám

körülmények közt való vámszövetség érdekében? Mi más ez, mint az osztrákcseh obstrukciónak a gazdasági térrőlvaló elűzése ? Lehet, hogy ez sikerre fog vezetni ,valószínű, hogy sem az ausztriai, sem a magyar törvényhozási konszolidációt el nem érik általa, de a politikai morál szempontjából föltétlenül bizonyos, hogy az a parlament, amelynek minden pártja arra a közös megállapodásra jutott, hogy a garanciális, 1899. évi XXX. törvénycikk a külön vámterületre vezessen s a vámszövetség dolgában a 14. szakasz nem alkalmazható, az a parlament önmagának halálos erkölcsi megsebzése nélkül a garanciális törvényt nem teheti félre és a 14. szakasz alkalmazását el nem fogadhatja. E lelkiismereti és erkölcsi kényszert a Tisza gróf pártja is mélyen érzi s e lelkiismereti és erkölcsi kényszer ellenére irányult kiegyezési politikát csak egy másik, egy új parlamenttel csinálhathetetlen dolog, úgymond,-a tömeg előtt beavatkozást tűrni a rendőrség eljárásába. -Mikor- -hosszasabban - tartott a vitatkozás Schmidt ésLengyel között, fölhívta Schmidtet hogy miért tűri ezt a beavatkozást. Nem tudta, hogy a beavatkozó Lengyel képviselő, ezt csak később tudta meg. 'Lengyel viselkedése a hatósági eljárás meghiúsításának szándékát mutatta, mert rápolgálta a rendőröket,' fölhívta, hogy bocsássák szabadon. Lengyel lekisérése egyenesen az.'6. rendeletére történt, miután sajátszemévela hatóság elleni erőszakot látta. SchmidtEde rendőrfelügyelő, tanú ismétli az április 27-iki jelentésben előadottakat. Figyelmeztette Lengyelt, hogy ne avatkozzék a rendőrség eljárásába, ez azonban azt felelte, hogy joga van, mert törvényhozó- Figyelmeztetés után is megfogta a rendőröket karjuknál, félni lehetett, hogy Lengyel fellépése folytán a nagyszámú közönségnél rendetlenségek keletkeznek, mert nagy volt az izgalom. Thuróczy ,rendőrfogalmazó tanú nem hallotta, hogy a rendőrségnél gorombáskodtak volna Lengyellel. Bán Balázs rendőr, tanú azt mondta, hogy Lengyel megfogta a vállát és azt hangoztatta, hogy minő jogtalansága bekísérte. A tanú azt felelte, hogy nincs joga a hivatalos eljárásba beavatkozók Lengyel szavára a nagyszámú közönség a rendőrök ellen föllázadt és félni lehetett, hogy nagy rendetlenség lesz, mert nagy volt az izgalom. Damaskovics János rendőr, tanú: Lengyel kiabált, hogy majd megtanítja a rendőröket, a haszontalanokat. Megfogta a rendőröket karjuknál fogva és ki akarta szabadítani a letartóztatott jogot. Bertalan István rendőr, tanú látta, mikor Lengyel fogta a rendőrt és a rendőröket szidalmazta. Weigler Károly rendőr, tanú látta, hogy Lengyel megfogta a rendőrt, kiabált s meg akarta akadályozni a bekisérést. Ezután a bizottság a további eljárásról tanácskozván, egyhangúlag elhatározta,hogy a Lengyel Zoltán által megnevezett tanúkat július 6-án, szerdán délután öt órakor fogja kihallgatni. Ezzel az ülés nyolc órakor véget ért. Lengyel Zoltán felkéri mindazokat, akik április 24-én tanúi voltak elfogásának, jelentkezzenek nála (József körút 42.) személyesen, vagy levélben. . A függetlenségi párt értekezlete. A függetlenségi és 48-as Kossuth-párt pénteken, július elsején délután hat órakor a pártkör helyiségeiben értekezletet tart. Bánffy Dezső báró, mint parlamenti körökben hire jár, a képviselőház szombati ülésén fog először fölszólalni. Bánffy Dezső bárki ki csak az őszi ülésszakban akarta megkezdeni parlamenti szereplését, azért kíván már-most fölszólalni,mert Polonyi Géza minapi beszédében szóba hozta - miniszterelnöksége idején történt némely dolgát,- különösen pedig Héderváry gróf, akkori horvát bánhoz való viszonyát. Minthogy Bánffy nézete szerint Hléderváry gróf fölszólaláséban nem tisztázta eléggé adolgot, "ő"akarjaezt az ügyet megvilágítani. Bizalom Szentiványi Árpádnak. Rimaszámblatból" Írják a Magyar Távirati Irodának. A kövi választókerület szabadelvű pártjának ma tartott gyűlése Szentiválnyi Árpádnak, a kerület országgyűlési képviselőjének a szabadelvű ..pártbatörtént belépését tárgyalta. A pártgyűls ezt, nagy örömmé, te bizalmai kifejezésével vette tudomásul, elhatározva, hogy a kerület képviselőjének jegyzőkönyvileg fejezik ki hozzávaló törhetetlen ragaszkodását és szeretet. 2 1 . ■ ■ ..............■■■—Ill» I. ...».........■■■....................... BUDAPESTI HÍRLAP. (181. sz.) 1904. julius £ . Az uj kínai követ a királynál. Ő felsége ma délután külön kihallgatáson fogadta Jongcsangotiien új kínai követet és átvette megbízólevelét. Tisza István gróf ünneplése. A szabadelvű pártkörben ma este igen nagy számmal jelentek meg a képviselők, akik lelkesedéssel üdvözölték Tisza István gróf miniszterelnököt mai beszéde alkalmából. A mentelmi bizottság ülése. "A képviselőhöz Mentelmi "bizottsága ma délután Szivárc Imre elnökletével ülést tartott. "Valasek János képviselő kérvényét, melyben ügyének elhalasztását kérte, a bizottság elutasította, miután az ügy el van intézve. Szederkényi Nándor által mentelmi jogának megsértése ügyében tett bejelentés tárgyalására Szivet Imre kéri a bizottságot, hogy elnököt válasszon, miután az állítólagos mentelmi jogsértés éppen az ő képviselőházi felszólalása folytán történt. A bizottság ez ügyre elnökké Klobusitzky Jánost választotta meg. Következett Lengyel Zoltán mentelmi ügyének tárgyalása. Miután fölolvasták a főkapitány június 1-én kelt jelentését, továbbá Schmidt rendőrfelügyelő április 27-iki jelentését, a bizottságmegkezdte a tanúkihallgatást. Rudnay főkapitány hivatkozik a tényállás tekintetében junius elseji jelentésére. Le / George Sand. Irta Junius. George Sand századik ezüsésempját, aki 1804 július 2-án született, lelkesen, hálás kegyelettel ünnepük a franciák. Nagy és nemes lángész volt ez a férfi nevet viselő asszony, ráadásul igazi művész, aki lelki szükségből írt, akinek válságos, zaklatott életében az alkotás gyönyörűsége és vigasz volt. Amikor, ezelőtt majdnem három évtizeddel, 1876 június 8-án, hetvenkét éves korában, unokái között George Sand meghalt, Taine nekrológjában azt írta, hogy az összeg irodalmakban nincs egyetlen alak sem, akiről részletesebb, hitelesebb életrajzot lehetne írni, mint George Sandról s szó sem igen van, aki a részletes életrajzra jobban rászolgált volna. Leszármazását négy ivadék életén át aprajára, igen részletessen ismerjük, a maga viszontagságos, fizikai szenvedésekben, lelki válságokban páratlanul gazdag életét pedig száz kötetnél több regény, novella, elbeszélés, egy terjedelmes önéletrajz s egész idő könyvtárnyi levelezés kommentálja. Származása nem ugyan törvényes, de természetes vonalon a trónig megy föl s mert George Sand, Du de van márki asszony, életének egyik jelentős szakában demokrata, szocialista, sőt kommunista is volt: ellenségei sokat gúnyolódtak azzal a naiv dicsekvésével, hogy nem törvényes, de annál természetesebb kapocs révén közel atyafiságbanvolt XVIII. Lajossal és X. Károlylyal, a leguillotinózott XVI. Lajos öccseivel, Franciaország egymást, fölváltó két királyával. Dédapja, Erős Ágost szász választó, lengyel király korában a leghíresebb Don Juan, aki egy személyben Herkules és Jupiter, olyan legény, hogy puszta kézzel patkókat tördelt, öklével leütötte az ökröt s meghódította, beírta korának minden szép asszonyát, a kit végzete közelébe vitt, vagy a kihez ő közel férkőzhetett. Ősanyja, a híres Königsmarck Auróra, a kit korában Dianának és Vénusznaktartottak, aki svéd földre szakadt brandenburgi ősnemes családnak volt a sarja. Apátnője volt a quedlinburgi apácáknak, de azért előbb a hannoveri, aztán a drezdai udvarnál vidám és kalandos életet élt. Erős Ágost és Königsmarck Auróra szerelmének gyümölcse: Szász Móric, a kurlandi herceg, a francia marsal, Lecouvreur Adrienne híres szeretője, George Sandnak szépapja. Nagyanyja Szász Móricnak és egy színésznőnek volt a leánya. Nem érthetetlen, ha George. .Sand, miután nyakig volt a maga visszás, boldogtalan, lealázó házaséletével,s nem lelkesedik a házasságért s ha első regényeiben a szabad szerelem mellett kardoskodott. Az ő származása az ivadékok többségében nem dicsekedhetett, törvényességgel. Szépapja királyi család törvénytelen, sarja, nagyanyja ennek a herceggé emelt törvénytelen királyi sarjnak a természetes leánya s maga is csak egy hónappal született..utóbb,, hogy apja, Dupin Móric, tiszt a Napoleon hadseregében, feleségülvette Delabox de Viktóriát,... akit egy francia tábornoktól hódított el s a kinek már volt egy gyermeke, mielőtt George Sand, igaz nevén Dupin Auróra apjával megismerkedett volna. Természetes, ha George Sand, mikor öszszes elődei közül egész Erős Ágost lengyel királyig, csak apja, Dupin Móricus nagyapja, Dupin de Francueil, származtak törvényes viszonyból, akinek családjában a házasság alig, de a szerelem annál nagyobb és döntőbb szerepet játszott: nem hevült a házasságért,de annál inkább istenítette a szerelmet. Már szépapja, Szász Móric, a vitéz katona s a' vakmerő 'szerencsevadász e sajátságos vegyülete, hitte és hirdette, hogy a dogmának valamikor engednie kell a házasság dolgában; törvényesen meg kell állapítani, hogy a házasság csak öt évre köthető s ha magtalan, nem újítható meg;nincs olyan teológus, aki a rendszer istentelenségét bebizonyíthatnátjmivelhogy a‘ házasság egyetlen célja a fajfönn-' tartás. George Sand első regényeiben, a midőn is még frissek boldogtalan törvényes házasságának emlékei,- a midőn szabadulni- iparkodik attól a" méltatlan' embertől, a kihez törvényes feleségül ment, a ki két gyermekének apja, sokszor lelkesen, nagy hévvel fejtegeti szépapja ideáját az házasságról. Szerinte is csak egy faja van a házasságnak s az szivben kötés.*,Nincs kétségem»! -írja egyik regényében, hogy a hál ág megszűnik, mihelyt az ember igazabb és vasabb lesz a* hogy kicserélődik emberségesebb* de azért nem kevésbbé szent kötéssel, a melyben,a férfi és a nőiviszonyából támadó gyermekek nem fogják azt szülőket szabadságukban korlátozni.“ '' Abban az időben, amikor sűrü egymásutánban-' kötötte az ' szivben frigyeket a regényíró Jules Sahdeau ve Li •a poéta Alfred de Musselevel, Pagerlo-val, a ve-encei orvosdoktorral, aki Mussetnek-volt köz- fétetlen utóda, aztán Chopin-nel, a nagy muzsi-i ■kussál, hogy csupán leghíresebb viszonyait említ-sük: lemondott volna még az anyaságról is, pedig nagyon jó anya volt saját és leányát szerető gonddal-nevelte föl. Ivópályája- kezdetén, a mikor elhagyta Nehautot, azt a falusi kastélyt, a hol gyermekkorát töltötte, a hol szülte gyermekeit s csupán annyi vagyonnal, hogy épen nema éhezett, Parisba ment, hogy Dudevante márkival, a gyűlöit férjjel, a ki szintén csak természetes fia volt egy francia tábornoknak, ne kelljen egy fedél alatt élnie, bár épen a szerelemben csalódott a legkeservesebben, mégis csupán a szerelemben tudott még bízni. Az életnek a válságos forduló-ján, túl volt már az első ifjúságon, közeledett a harmincadik esztendőhöz, ahhoz a határhoz, a midőn a temperamentumos asszonyok, kivált ha: temperamentumukat olyan buja és gazdag fan- tázia is hevíti, a milyen volt a George Sand fan- ■táziája, a legszenvedélyesebbek. — * • ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, jun. 30. j . A Házban ma mindenki Tisza Istvángróf felszólalását várta, amely várakozásnak a miniszterelnök aztán meg is felelt. Az ülés elején Tisza gróf bejelentette a királynak a kvóta ügyébenvaló döntését, a mi némi vitára adott okot, mert Fenuzsely báró alnök tévesen tudomásul vettnek hirdette ki a miniszterelnök jelentését, holott azt előbb ki kell nyomatni és napirendre tűzni, így is korrigálták az ügyet. " A költségvetéshez Pintér Sándor nemzetifzpárti mondott nagy beszédet, melyben a katonai engedményekkel való elégületlenségét hangoztatta, aztán sorra vette a miniszteri tárcákat és hosszan bírálta a költségvetést és a miniszterek tevékenységét. Joszvén elhumorizált sok mindenféléről, s többek közt kifogást tett a miniszter-elnök ama gyászos mondása ellen, hogy egyik gondolat fedi a másikat; ez nem magyar beszéd — fakadt ki Pintér — mert akkor majd nemsokára Budapesten a házakat is gondolatokkal fedik. A költségvetést nem fogadja el. ” Pintér után fölszólalt Tisza gróf miniszterelnök. A mostani költségvetési vitát üdítői oázisnak mondotta a múlt néhány év vitáihoz képest, mert gyakorlati kérdéseket vetettek föl. Azután letette elismerése babérját Horánszky Lajos előtt, mondván, hogy ez a beszéd mindenki gondolatait és érzelmeit visszaviszi Horánszky Nándorhoz. *- j ’ “ ' — A kit ön mindig bántalmazott — kiálltották közbe. Tisza gróf visszautasította ezt a vádat .S büszkélkedve eltüntette, hogy Horánszky Nándor őt mindig barátságában részesítette, a máértörökké hálás emléke iránt.Horánszky Ilvafi apja eszméi méltó letéteményesének jelentette ki* noha a kisbirtokosokhelyzetét* ő maga nem látja oly sötétnek, mint Sforániszky. Segítem!