Budapesti Hírlap, 1904. december (24. évfolyam, 332-361. szám)

1904-12-13 / 344. szám

1904. december 13. BUDAPESTI HÍRLAP. (344. sz.) K Két napig abból élt­­L És most még csak december elejém vagyunk, hogy mi lesz két hónap múlva, a ki tudná megmondani? Az ilfovi prefektus körúton lévén a kerületében, hétfőn betért egy faluba; a parasztok azonban elál­­lották az útját és fenyegetve rárivalltak: — Te zárt kocsiban és négy lóval száguldón ke­resztül falunkon és nekünk nincs mit ennünk! Szerencsére a prefektus nem vesztette el hideg­vérét és volt annyi ideje, hogy szép szóval és egy pár frankkal megszelídítve a parasztokat, tovább mehetett. A nagybirtokosok és bérlők, de különösen az utóbbiak, a­kik nagyrészben görögök és országvilág­­hiresek mint a munkásnép kiszipoly­ozói, igen kimos helyzetben vannak és a legnagyobb részük mindenes­tül a közeli városokba költözött, félvén a szegény pa­rasztok érdükétől Kosztineszky pénzügyminiszter kijelentette be­szédében, hogy az eddigi számítás szerint 2-1000 vag­­yon kukoricára van szüksége az államnak, hogy a pa­rasztoknak kioszthassa; az országban azonban, a rossz termés miatt, az összes készlet alig 18.000 vagyonból áll, így tehát ■ a hiányt az állam kénytelen La Plaia­­ból fedezni. Ez az első eset, hogy Románia a tengeren­túlról behoz kukoricát. Normális években a kukorica­termés 220.000 vagyonra rúg, a­melyből 100.000 vag­­yon a belföldi fogyasztás és 120.000 vagyon a kivitel; az idei termés azonban alig 60.000 vagyon, a­melynek legnagyobb részét megvették már a malmok és a szesz­gyárak. A helyzet igen kétségbeejtő, és sokan vannak, a­kik tartanak attól, hogy az állam beavatkozása nem hozza meg mindenütt a várt gyümölcsöt és hogy nem­sokára az ország több pontján véres lázadások fognak kiütni, nemcsak az éhínség, hanem a földinség miatt is. Maga a pénzügyminiszter is egy kissé pesszimista e tekintetben, a­mennyiben kijelentette, hogy az ál­lami bevételek 20—25 millióval apadni fognak a múlt évihez képest és — adja az Isten,­­— hogy egyéb kon­zekvenciája ne legyen az éhínségnek. —­­ Adakozás.­ Egy névtelen, adakozó a Magyar­­Általános Hitelbank utján a Podmaniczk­y-utcai ke­­nyérosztás céljaira és az Isabella-utcai tejkiosztás cél­jaira 250—250 koronát küldött ma hozzánk. — Szent­­ Antal kápolnájára adakoztak: Szűcs István, Zsitva­­! Újfalu 2 koronát, özv. S. N.-né dr.-rré Budapest 10 ko­ronát. — A nyomorák gyermekek otthona javára Wal­lenstein Károlyné Boldogasszonyról 2 koronát kül­dött. Rendeltetésük helyére juttatjuk. — (Személyi hírek.) Alexandria a szisz-kó­­burg-gotai özvegy hercegné, mint Kóburgból jelentik, néhány napja tü­dőgyuladásban megbetegedett. Álla­potában tegnap délután javulás állott be. — Apponyi Lajos gróf magyarországi udvarnagy egészsége hely­reállítása céljából két hétre Abbáziába utazott. — A pápa, mint Párnából jelentik, ma fogadta Schneider dr.-t, a bécsi érsekség címzetes püspökét.­­ (A király elutazása.) Gödöllőről jelentik a Budapesti Tudósító­nak a király elutazásáról. Ő felsége december 10-én, reggel hatodfél órakor Gö­döllőről udvari vonaton két hónapi itt tartózkodás után elutazott. Indulása előtt a pályaudvaron Spalla csendőrszázad­ainak elismerését nyilvánította a csend­­őrség szolgálatáért, majd hosszasabban beszélgetett Heyder főszolgabíróval. Ő felsége szívesen üdvözölte a közönséget, azután Bolfras és Paar gróf főhadsegédek­­kel kocsijába szállott s a vonat lassan elindult. Ez­zel a két hónapi élénkség után a gödöllői kastélyra ismét csönd borult. Itt említjük meg, hogy ő felsége­­Gödöllőről nem közvetetlenül utazott Bécsbe, hanem Budapesten kiszállva, a királyi palotába hajtatott, a­hol Tisza István gróf miniszterelnököt hosszabb ma­gánkihallgatáson fogadta. A király Budapestről csak szombaton délután 3 óra 40 perckor utazott el.­­ (Vilmos császár utazása.) Berlinből je­lentik. A Fest azt az értesítést kapta udvari körök­ből, hogy a Vilmos császárnak földközi-tengeri útjá­ról és abbáziai tartózkodásáról szóló hírek teljesen alaptalanok.­­ (Lujza hercegnő.) Páriéból jelentik: A bécsi főudvarmesteri hivatal értesítést­ kapott, hogy Kóburg Lujza hercegnő ügyében Magnan dr. és Gar­­nier dr. szakértő orvosok megesketése december 17-én fog megtörténni a szajnai törvényszék előtt. A bécsi főudvarmesteri hivatalon kívül Lipót belga király és a szász hercegi államm­inisztérium is kapott hasonló ér­tesítést. Minthogy Fülöp kóburgi herceg felesége­­ügyé­nek elintézésébe nem akar beavatkozni, 'ügyvédje 'Bachrách dr. nem utazik a tárgyalásra Harisba. Ellen­ben Feistmantel dr., a hercegnő vagyonának gondnoka és Stimmer dr. ügyvéd a hercegnő bizalmas tanács­adója jelen lesz a párisi tárgyalásom . (A szász király trónralépése.) János György szász herceg ma este tiz órakor Bécsbe érke­zett, hogy notifikálja ő felségének a szász király trónra­­lépését. Az ünnepiesen díszített pályaudvaron a király rendkívül szívesen üdvözölte a szász herceget. Foga­dására megjelentek Ferenc Ferdinánd, Lipót Szalvá­­tor, Ferenc Szalvátor, Frigyes és Rajner királyi hercegek, továbbá a díszszolgálatra kirendelt Brudermann altábornagy, Knopp ez­redes, a szász király nevét viselő gyalogezred pa­rancsnoka és számos polgári és katonai méltóság. A herceg kíséretében volt Franke vezérőrnagy, Mangolt- Bartholdt udvarnagy, Berleps báró százados hadsegéd és Benior udvari titkár. A szász herceg bemutatta kí­séretét, azután üdvözölte, a hercegeket. A király ez­után bemutatta a szász hercegnek a díszszolgálatra kirendelt urakat és a megjelent méltóságokat. Az üd­vözlés után a herceg a király oldalán a Hofburgba kocsizott, a­hol a király elkísérte lakosztályáig. Hol­nap délelőtt a szász herceg külön kihallgatáson fogja notifkálni a trónralépést a királynak.­­ (Ibsen állapota.) Krisztiániából táviratoz­zék. Bull, Ibsen, Henrik orvosa, a Norsk-féle távirati ügynökség kérdésére kijelentette, hogy azok a külföldi lapokban elterjedt hírek, hogy a költő állapota rosz­­szabbra­­fordult és hogy halálán­ van, nem igazak. Ibsen ájulásaiból teljesen kigyógyult.­­ (A portugál király Parisban.) Páriából jelentik: A portugál király ma délután négy­­órakor az Elysée-palotába hajtatott, a­hol a szokásos diszszel fogadták. Károly király és Loubet elnök egy negyed­óra hosszat szívesen társalgott. Kél öt órakor az elnök és neje a szállóban látogatást tettek a királyi párnak . (Százados Csokonai-ü­nnep.) Debrecen városa országos irodalmi ünnepet rendez 1905 január 29-én Csokonai Vitéz Mihály halálának századik év­fordulója alkalmából. Az évforduló ugyan január 28-án láz, de a Csokonai-kör díszül­és­ét, csak vasárnap, január 29-én tartja meg a Bika-szálló­­ dísztermében. Az ünnepen képviselve lesznek: a Tudományos Aka­démia, a Petőfi-társaság, Kisfaludy-társaság, az összes vidéki irodalmi társaságok és körök. Az Ünnepi dísz­­gyűlés műsora a következő: Elnöki megnyitót mond Géressy Kálmán, tanke­rületi igazgató, a Csokonai-kör elnöke. A vendégeket üdvözli Kondássy Artúr elnök. Emlékbeszédet mond Tüdős János dr., ünnepi költeményt olvas föl Sza­bolcsk­a Mihály és Szávay Gyula. Ugyanekkor tesz je­lentést a kör elnöksége a Csokonai életrajzira hirde­tett ezer koronás pályázat eredményéről s bemutatja a kör kiadásában megjelenő, Csokonai válogatott, köl­teményeit tartalmazó verskötetet. A dalos-egyesület Csokonai dalait adja elő. A diszülés után az irodalmi egyesületek küldöttjei megkoszorúzzák Csokonai már­ványszobrát, mely a főiskolai könyvtár tulajdona. A vendégeket fogadó bizottság élén­ Domahidy Elemér főispán áll. A város az ünnep költségére 1500 koronát szavazott, meg. Délben lakoma lesz, este pedig a szín­házban díszelőadás, a­mikor Rákosi Jenő Tempó fői című darabját adják elő.­­ (Ferdinánd bolgár fejedelem,­ a­ki két napig Budapesten időzött Kóburg Fil­­öp herceg tár­saságában, a múlt éjszaka tizenegy órakor a keleti expressz-vonalon visszautazott Szófiába. Ferdinánd bolgár fejedelem, szombat délben bátyja, Kóburg Fülöp herceg kíséretében régi szállí­tóját Brachfeld F. Dorottya-utcai cs. és kir. udvari szállító üzletét látogatásával tüntette ki és a cég fo­tóját, Brachfeld F. Dorottya­ utcai cs. és kir. udvari utánra magához kérte. Ez alkalommal jelentékeny megrendelést tett fehérneműre, vadászati és divatcik­kekre és nagy megelégedésének adott kifejezést.­­ (A pápa és a bicikli.) Párnából írják ne­künk: A Szeplőtelen. Fogantatás ötvenéves ünnepére ezerszámra jöttek zarándokok Olaszország minden vidékéről, a­kik közül néhány száz a pápa általános kihallgatásaira is bejutott. Ezek közé tartozott három lukkai úr, a­kik közül Paoli ügyvéd elmondotta a szentatyának, hogy az út nagy részét Lukkától Ró­máig biciklin tették meg, a mire a pápa a követke­zőket jegyezte meg: — Püspök koromban megtiltottam a papoknak, hogy biciklin járjanak, de megbántam, és ha fiatal volnék, magam is használnám a biciklit; mert eszembe jutott, hogy a mikor káplán voltam, négy álló esztendeig naponta­ tizennyolc kilométert kellett gyalogolnom, napon, esőben, ködben, hóban. Ha ak­kor egyáltalán lett volna bicikli, bizonyosan jár­tam volna rajta. Majd tréfálkozva mondotta a három úrnak, hogy olyan sokat ne használják a biciklit, mert különben megcsappan a vasúti társaságok jövedelme. A­mikor az egyik úr megkérte, hogy hódolata jeléül engedje a lábát megcsókolni, a pápa így felelt: — Nem lehet, fáj a lábam. X. Pius, szakítva az ősrégi hagyománynyal, ezt egyáltalán nem engedi meg és csak a leghiva­talosabb szertartásoknál tűri, így a pápai etikett­nek ez az elengedhetetlennek tartott szabálya való­színűen végleg divatját fogja múlni. A papok biciklizésére, nézve fölemlítjük, hogy Európában a legtöbb püspök megtiltotta, s ebben a tárgyban egy római kongregáció is hozott határozatot, m­íg Ame­rikában a legközönségesebb dolog papot biciklin látni, sőt ott gyakran megesik, hogy püspökök is biciklin látogatják meg egyházmegyéiket.­­ (A kisjenői vadászat.) Kisd­erdőről jelen­tik: Ma a bánkuti vadászaton terítékre került 1268 avul, 067 fácán, 149 fogoly. Jelenleg Kis-Jenőn időznek József Ágost királyi herceg nejével, Zichy Elza grófnő udvarhölgy, Kóburg Fülöp, Konrád ba­jor herceg, Libill jószágkorm­ányzó, Steiningen báró altábornagy, Zichy István gróf, Batthyány Béla gróf, Berchtold gróf, Révay­­Simon báró, Kelts Gyula ka­marás, Lindel­eff Henrik báró, Ludvigh már. elnök­­igazgató és Almássy báró. "— (Syveton halála.) Párisból táviratoztak nekünk. Hivatalosan megállapították, hogy Syveton képviselő öngyilkosságot követett el. Végzetes tettére az kényszerítette,­­ hogy családjában súlyos bűntettet követett el. Áldozata feleségének leánya, tehát a sa­ját mostohagyermeke volt. Syveton­­ tönkretette en­nek a leánynak a becsületét, s ezt a bűnét még egy másik bűnnél tetézte, a­mely a leány életét súlyos veszedelemmel fenyegette. Syveton mostohaleánya az­után férjhez ment és férje, Menard, csakhamar rá­jött erre a bűntettre. Syveton nagyon jól tudta, hogy azon az esküdtbírósági tárgyaláson, a­mely André ellen elkövetett támadása miatt ellene ki volt tűzve, a leánya ellen elkövetett bűntettét is szóba fogják hozni és a lapok értesülései szerint Boucard vizs­gálóbíró már foglalkozott is ezzel a dologgal Me­­nard, azon a napon, a­melyen Syveton öngyilkos lett, a következő táviratot küldte a vizsgálóbírónak: — Ne beszéljen! Hagyjunk békét a halottnak! "A bíróság azt is megállapította, hogy Syveton nemrég egy amerikai biztosító­társaságnál halálesetre biztosította életét, s mindenképpen oly társaságot igyekezett erre a célra találni, a­melynek alapsza­bályai nem zárják ki az öngyilkosságot sem.­­ (Házasság.) Sveczeli Mészáros Dániel fővá­rosi hírlapíró szombaton, december 10-én tartotta es­küvőjét Orosházán özvegy Horváth Sándorné született, Soltész Terézia földbirtokosnővel. Peterdy László m. kir. honvédszázados tegnap­ tartotta esküvőjét kisgeresdi Doetorics Jerta kisasz­­szonynyal, kisgeresdi Doetorics Samu tiszteletbeli fő­szolgabíró­­ leányával Budapesten. Marbach Sándor december 25-én, vasárnap dél­után egynegyed hat órakor tartja esküvőjét a dohány­ utcai izraelita templomban Silbermann Rózsika kis­­asszonynyal, Silbermann Pinkász fővárosi egyenruha­­szállító leányával. Krammer Vilmos, a kereskedelmi bank tisztvi­selője vasárnapon tartotta meg e­sküvőjét Binter Ilon­kával. Németh Sándor, Az Újság kiadóhivatali tiszt­viselője, vasárnap tartotta esküvőjét Wessely Olgával Budapesten.­­ (A megsértett tanács.) Különös lovaglás úgy foglalkoztatja, mint tudósítónk írja, Debrecen város közönségét. A városi tanács tagjai annak rendje és módja szerint együttesen párbajra hívták Juhász Ignác ügyvédet, a­ki a város legutóbbi közgyűlésén, a­mikor a tanács a Tisza István politikáját elítélő ellenzéki indítványon napirendre akart térni, így ki­áltott föl: — Ki kellene dobni az ilyen tanácsot! Szilágyi Imre, az ügyvédi kamara elnöke és Fü­ki Antal földbirtokos voltak a tanács megbízottjai. Juhász Ignác nem nevezte meg segédeit, hanem ki­jelentette, hogy sajnálja a történteket s kéri, tekintsék a dolgot meg nem történtnek. Ezzel a kijelentéssel azonban Debrecen tanácsának tagjai nem elégedtek meg, hanem azt kívánták, hogy választott bíróság döntsön a dologban. Juhász Ignác azonban hallani sem akar választott bíróságról, így azután a tanács a polgári biróság elé viszi az ügyet s becsü­letsértésért perli Juhász Ignácot.­­ (Tanítónői jubileum.) A­ budapesti máso­dik kerületi állami elemi tanítónő- és nevelőnőképző­­intézet tanári kara és növendékei nagyszabású ünnep­séget rendeznek igazgatónőjük, Katona Lajosné dr.-né Thuránszky Teréz tanítónői működésének huszonöt éves jubileuma alkalmából, december 18-án az intézet .

Next